Sokáig a szükséges rossznak tekintettem a jegyzetelést. A órák vázlatos lenyomatát jelentette számomra a jegyzet, ami a magolás forrása volt és egyetlen céllal készítettem: az aláírás vagy egy érdemjegy megszerzésére. Ezek a jegyzetek a kukában landoltak a félévek végén, vagy gyújtóssá váltak a kazánban.
A “formális oktatással” párhuzamosan engem érdeklő témákról olvastam. Folyamatosan bővült az elolvasott kötetek listája önfejlesztés, hatékonyság, személyes pénzügyek és mindfulness témákban. A papír szélére írt jegyzetekkel és aláhúzott mondatokkal azonban semmire sem mentem az egyetemi órák jegyzeteihez hasonlóan.
Volt azonban egy fontos különbség a két eset között:
Most használni akartam a megszerzett tudást.
Emlékezni a tanulságra, dolgozni az olvasás közben felmerült ötleteimen. Miután elkezdtem blogolni fontos lett, hogy megtaláljam egy cikk ötletét szemléltető anekdotát jegyzeteim között. Ehhez pedig okosan kellett jegyzetelnem.
Két éve próbálkozom a tökéletes jegyzetelési rendszer kialakításával, amit te is nyomon követhetsz. Próbáltam számtalan appot (Evernote, Roam Research, Notion). Próbálkoztam különböző tanulásmódszertani és jegyzetelési technikákkal (gondolattérkép, cornell-módszer).
Mindegyik egy apró lépést jelentett az okos jegyzetek felé, az átütő hatás azonban egészen addig váratott magára, ameddig rá nem találtam a Zettelkasten-módszerre.
Rájöttem, hogy a jegyzetelésnek sokkal nagyobb szerepe van a tudásalapú társadalomban élők és dolgozók sikerében, mint azt elsőre gondoltam. Nem a jegyzeteimet, hanem a gondolkodásomat formálta át a jegyzeteléshez való radikálisan különböző hozzáállás, amit csupán jobb jegyzetek készítése miatt próbáltam ki.
Ez az új hozzáállás a Zettelkasten-módszer, aminek a segítségével a következő pozitív változásokat vettem észre:
- Eltűntek az üres lapok. Ha egy jól definiálható végtermékkel kiteljesedő feladaton dolgozol, például beadandót, esszét, szakdolgozatot írsz, esetleg egy novella, vagy a Youtube-videód szövege okoz fejtörést, akkor ismerős számodra az üres lap szindróma. Írnod kell. Ráveszed magad, leülsz az íróasztalhoz, majd leblokkolsz az üres papírra pillantva. Ezután jobb esetben forrásokat gyűjtesz, rosszabb esetben halogatásba kezdesz. A Zettelkasten-módszer segítségével megszűntek az üres lapok. Már ötletek, történetek és hivatkozások vannak a papíron, amikor elkezdek írni.
- Minden ötletem a helyére került. Olvasás közben korábban annyira a szövegre koncentráltam, hogy a könyvhöz lazán kapcsolódó gondolataimat elhessegettem. Pedig néha egyetlen ilyen ötlet többet ér, mint az egész könyv. Ugyanígy nem tudtam mihez kezdeni a pufferidőben (sétálás, mosogatás, zuhany közben) eszembe jutó ötletekkel. A Zettelkasten tudatosította ezeknek az ötleteknek a szerepét és a helyét.
- Jobban megértem az olvasottakat. A kiemelés, aláhúzás nem működik, mert nem dolgozunk a szöveggel. A valaki más által megfogalmazott gondolatokat a rövidtávú memóriában tároljuk. A Zettelkasten segítségével újra megrágom a szerző mondatait és saját szavaimra fordítom le.
- Nem állok meg a felszínes kérdéseknél. Mivel rákényszerít a Zettelkasten-módszer a jegyzet témájának értelmezésére, így jobb kérdéseket teszek fel. A válaszok keresése újabb kérdésekhez vezet. A több és jobb kutatásnak hála pedig a korábbi jegyzeteim és cikkeim zavartba ejtően felszínesnek tűnnek a Zettelkasten-re épülő tartalmakhoz képest.
Ha szakdolgozatot író egyetemistaként, megfogó sztorikat komponáló marketingesként szeretnéd kiküszöbölni az üres lapok okozta pánikot, vagy ha jobban szeretnéd érteni a dolgok mögött megbúvó összefüggéseket, esetleg szimplán jobb ötleteket szeretnél, akkor hasznos lesz számodra a Zettelkasten-módszer.
A továbbiakban bemutatom a Zettelkasten-módszer alapjait és a megvalósításához szükséges lépéseket.
Mi az a Zettelkasten-módszer?
A Zettelkasten egy olyan gondolkodást segítő tudásmenedzsment- és jegyzetelési módszer, ami középpontjában az összekapcsolt gondolatok állnak.
Niklas Luhmann jegyzetdoboza
A jegyzetdoboz Niklas Luhmann német társadalomtudós nevéhez fűződik. Miután jegyzetelt évekig a könyvek margójára írta, tematizálva gyűjtötte, Luhmann rájött, hogy ez a jegyzetelés nem vezet sehová. A feje tetejére állította hát a korábbi rendszerét.
Ahelyett, hogy létező kategóriákba pakolta volna jegyzeteit, egy számot írt jegyzetkártyái sarkába, ami a jegyzetek közötti kapcsolatot jelölte. Ezeket a kártyákat pedig egy dobozban gyűjtötte a számok jelölte sorrendben. Innen ered a módszer neve.
Miközben sok akadémikus egyetlen ötletből kiindulva próbál meg minél több cikket és könyvet írni, addig Luhmann úgy tűnik pont az ellenkezőjét csinálta. Több ötletet generált jegyzeteinek hála, mint amiről írni tudott.
Élete során 70 könyvet és több, mint 400 tudományos cikket írt Luhmann.
A jog, politológia, vallás, közgazdaságtan mellett írt a tömegkommunikációról, de még az intimitás szerepéről is publikált. Ebben a produktivitásban pedig nagy szerepe volt a jegyzeteinek.
Luhmann nem csak jobban használható jegyzeteket készített, hanem a jegyzetdobozon belül gondolkodott. A Zettelkastent ötletek generálására, fogalmak jobb megértésére és gondolkodásra használta. Produktivitásra gyakorolt pozitív hatása mellett Luhmann egy másik előnyét is kiemeli a Zettelkasten-módszernek.
Elmondása szerint sosem sosem dolgozott olyan témán, amihez nem volt kedve. A motiváció hiányát egy természetes visszajelzésnek fogta fel és ahelyett, hogy erővel rávette volna magát egy téma feldolgozására, keresett egy érdekesebb gondolatot a jegyzetdobozában, amihez kedve volt.
A probléma a hagyományos jegyzeteléssel
Bármilyen témáról szeretnénk írni, nem tudjuk előre meghatározni kutatásunk végeredményét. A hagyományos jegyzeteléssel (és a szakdolgozatokkal, disszertációkkal és a legtöbb tudományos munkával) az a probléma, hogy a gondolkodást gátló struktúrába kényszerítenek.
Hipotézist kell megfogalmazni, mielőtt elkezdünk kutatni. Irodalomjegyzéket felsorolni, miközben a legjobb források kutatás közben kerülnek elő. Ha merev struktúrába kényszerítjük a kutatást, előre célokat tűzünk ki a cikk céljával kapcsolatban és aszerint olvasunk, aszerint írunk, az nem csak demotiváló, de nem is hatékony.
A kutatás egy nyitott végű folyamat, ahogy a jegyzetelés is.
Alakítsuk ki a struktúrát menet közben alulról felfelé építkezve! Ne hozzunk létre kategóriákat és címkéket előre, amibe utána beleszuszakolunk gondolatokat.
Kapcsoljuk össze az összeillő gondolatokat menet közben!
Ötletgenerátor és a támogatója
Luhmannak gyakorlatilag két különböző jegyzetdoboza volt.
Az egyikben a bibliográfiai hivatkozásokat, az ötleteit támogató könyvrészletek helyét tárolta, míg a fő jegyzetdobozba jegyezte fel ötleteit. Elválasztotta az olvasmányt, a fejében született reakciótól, de hivatkozott az adott szövegrészletre. Jegyzeteit indexkártyákra írta és fadobozokban tárolta.
Sönke Ahrens How to take smart notes című könyvében digitális környezetbe ülteti át Luhmann zettelkasten módszerét. Külön programokat javasol a hivatkozások kezelésére és az ötletek generálására.
A könyv publikálása óta azonban eltelt pár év.
Új programok tűntek fel a láthatáron, amelyek gyakorlatilag az összekapcsolt gondolatok koncepcióját szeretnék megvalósítani. Míg korábban össze kellett legózni egy jól működő Zettelkasten rendszert, addig ma már sokkal felhasználóbarátabb megoldások elérhetőek.
Az ötletgenerátor és a hivatkozások ma már megférnek egy programban.
Az olyan szoftverek, mint a Roam Research, az Obsidian, a TiddlyWiki egyszerűvé tették a Zettelkasten módszer alkalmazását. A szoftverek köré épülő közösségeknek hála, pedig számtalan útmutatót, személyes Zettelkasten fiókokat bemutató videókat (#roamtour) találunk a neten.
De hogyan kezdjünk bele a saját Zettelkasten rendszerünk kialakításába?
Zettelkasten használata kezdőknek
A Zettelkasten módszer gyakorlati alkalmazását bemutató Sönke Ahrens három különböző típusú jegyzetet javasol Luhmann mintájára:
- Mulandó jegyzetek: Ötletek, karcolatok, amiket különösebb rendszer vagy struktúra nélkül feljegyezhetsz. Ezeket a jegyzeteket, nem szabad azonnal kategorizálni, célt keresni nekik. Vagy állandó jegyzetté válnak pár napon belül vagy a kukában végzik.
- Állandó jegyzetek: Tartalmazzák a fogalom kontextus nélküli megértéséhez szükséges információt. Az állandó jegyzethez a téma sallangmentes értelmezése és a jelenség saját szavainkkal történő megfogalmazása szükséges.
- Projekt jegyzetek: Kifejezetten egy projekthez készített jegyzetek, amelyeknek egyébként nem feltétlenül lenne helyük a jegyzetdobozban. Például a bestsellerszerző, Ryan Holiday minden könyve egy-egy Zettelkasten segítségével készült, azonban az egyes dobozokat nem használja fel újra a későbbiekben. Egyedi mappába rendezi ezeket a jegyzeteket és archiválja a projekt végeztével.
A különböző jegyzettípusokhoz szorosan kapcsolódnak Ahrens gyakorlati tippjei a Zettelkasten-módszer használatával kapcsolatban:
- Készíts mulandó jegyzeteket!
- Készíts szakirodalmi jegyzeteket!
- Készíts állandó jegyzeteket!
- Helyzed el állandó jegyzeteidet a dobozban!
- Dolgozd ki ötleteidet alulról felfelé haladva a jegyzetdoboz segítségével!
- Válaszd ki a körvonalazódó témákból azt, amiről írni szeretnél!
- Meglévő jegyzeteidet ollózd össze egy első vázlattá!
- Szerkeszd és korrektúrázd a végeredményt!
1. Készíts mulandó jegyzeteket!
A mulandó jegyzetek célja, hogy papírra vesd a hirtelen eszedbe jutó ötleteket. Nem szükséges rendszerbe kényszeríteni ezeket a gondolatokat. A feladatuk csupán a dokumentálás, az ötletek fennmaradását szolgálják és lehetővé teszik, hogy egyszer állandó jegyzetet készíthess belőlük.
2. Készíts szakirodalmi jegyzeteket!
Sokunknak az Ahrens által szakirodalmi jegyzetnek nevezett feljegyzések jelentik a jegyzetelést, pedig ezek a jegyzetek csupán az ötletek támogatói. Luhmann sosem húzott alá mondatokat vagy írt kommentet a könyv margójára. Csupán az ötleteit jegyzetbe fel, ami olvasás közben eszébe jutott és ahhoz írt bibliográfiai hivatkozást (könyv-oldal-sor).
A szó szerinti idézeteket érdemes kerülni. A kontextustól megfosztott mondatoknak megváltozik az értelmük miután kiragadjuk környezetükből, még ha maguk a szavak nem is változnak.
3. Készíts állandó jegyzeteket!
Felírtad az ötleteidet, hivatkoztál az ötletet alátámasztó szövegrészre. A következő lépés, hogy értelmezd a lejegyzett gondolatot.
Ha egy ötletet mások szavaival fejezel ki és csak egyetlen kontextusban használsz, akkor valószínűleg nem érted még a lényegét. Gondolkozz eleget a mulandó jegyzetedről, hogy ki tudd fejezni saját szavaiddal!
Mit jelent a mulandó jegyzet tárgya egy másik kontextusban? Fel tudod használni az adott ötletet egy teljesen más helyzetben / iparágban / korban?
Az állandó jegyzeteknek túl kell mutatni az olvasott szövegen, a szerző gondolatain.
4. Helyzed el állandó jegyzeteidet a dobozban!
Luhmann egymás mögé helyezte kapcsolódó jegyzeteit saját jegyzetdobozában. Ha te esetleg a digitális zettelkasten mellett teszed le a voksodat, akkor is érdemes jelölni a kapcsolatot a jegyzetek között.
Ez lehet egy kétirányú link, egyedi számsor vagy index.
Bár a címkékre és kategóriákra épülő jegyzetelés nem hatékony, azonban kiforrott gondolatok közötti kapcsolat keresésére kapóra jöhetnek a kulcsszavak.
Hozzáadhatsz kulcsszavakat állandó jegyzeteidhez, amik belépési pontként szolgálnak a későbbiekben és összekötik a hasonló jegyzeteket.
5. Dolgozd ki ötleteidet alulról felfelé a jegyzetdoboz segítségével!
A Zettelkasten legnagyobb erénye, hogy segít a dobozon belül gondolkodni. A jegyzetek összefüggésekre világítanak rá, új kérdéseket vetnek fel, és végül komplex témák részletes feldolgozására ösztönöznek.
Ahelyett, hogy előre megfogalmaznánk egy cikk vagy kutatás témáját, érdemes követni a jegyzeteket és útközben meghatározni az irányokat!
6. Válaszd ki a körvonalazódó témákból azt, amiről írni szeretnél!
Ha megelégszel a jobb ötletekkel és összekapcsolt gondolataid hálózatával, akkor a Zettelkasten módszer az ötödik pont után számodra véget ér. Azonban ha valami újat szeretnél alkotni, egy kerek egész tartalomban kifejezni gondolkodásod végtermékét, akkor érdemes kiválasztani egy, a jegyzetek közötti kapcsolatok alapján már körvonalazódó témát, amelyben még jobban elmerülhetsz.
7. Meglévő jegyzeteidet ollózd össze egy első vázlattá!
Ha követed a Zettelkasten módszert, akkor nem egy üres papír fog fogadni a cikk írását megelőzően, hanem a jegyzetek közötti kapcsolatok segítségével képes leszel kiválogatni a témád szempontjából releváns gondolatokat, történeteket.
Az írás nem is feltétlenül írás lesz, hanem a gondolataid logikus vázlattá történő rendezése.
8. Szerkeszd és korrektúrázd a végeredményt!
Végül ezt a vázat kell egy érhető szöveggé szerkeszteni.
Zettelkasten ajánló
Bár hónapok óta építgetem a saját digitális jegyzetdobozomat, azonban még én is kezdő vagyok a témában. Egy kis keresgélés után kitárulhat előtted a jegyzetuniverzum és a cikk terjedelmén jóval túlmutató, komplexitásban sablonos pontjaimat felülmúló tartalmakat találhatsz angolul.
Javaslok pár eszközt és néhány forrást, amelyek különösen sokat segített nekem:
Zettelkasten programok
- Roam Research (az úttörő szoftver széles közönséggel, de fizetős appal)
- Obsidian (saját gépeden is hostolható Zettelkasten alternatíva)
- Notion (az új backlink funkcióval lehetővé tették a kétoldalú linkelést)
- RemNote
- TiddlyWiki
- Foam
Szia Norbi!
Nagyon hasznos írás, köszi. Te „offline” vagy digitálisan jegyzetelsz? Ha ez utóbbi, melyik mellett döntöttél?
Szia Dávid,
Digitálisan és papírra is jegyzek le gondolatokat, de végül minden a digitális Zettelkastenben köt ki.
A Roam Research nevű programot használom jelenleg.
Szia Norbi,
Fantasztikus, nagyon hasznos írás. A konferencia anyagom összeállításához éppen erre van szükségem. Köszönöm.
Gitta
Szia Gitta! Örülök, hogy hasznodra vált a cikk 🙂 Milyen konferenciára készülsz?
Szia Norbi, nagyon hasznos információk, gratulálok. Mostanában kezdtem foglalkozni ezzel a témával, eddig angol forrásokat használtam egy fotózáshos kapcsolódó PKM kialakitása során. Ha még nem ismered, ajánlom figyelmedbe a Craft applikációt, magyar csapat fejleszti, tavaly Apple díjat kapott. Én ezt használom, szuper. https://www.craft.do/
Köszönöm az ajánlást József! Sok jót hallottam már a Crafttról. Érik már egy teszt 🙂