Kinézel egy szimpatikus helyet a középső padsorokban. Előkészíted füzeted és tollak garmadáját, majd hűséges körmölésbe kezdesz. Minden szó fontos, mivel az elhangzottak előfordulhatnak a vizsgán. 5 db teleírt A4-es lappal a tarsolyodban büszke vagy magadra, hiszen minden órán így tettél. 

A sikeres vizsgától már csak egy hajszál választ el, csak az anyag bebiflázása maradt hátra. A vizsga előtt a saját (jobb híján másoktól elcsent) jegyzetek lélekölő oda-vissza olvasgatása után tudod: készen állsz. Sikerül a vizsga.

A módszer többé-kevésbé működik tesztek teljesítésénél. 

  • De mi történik, ha a következő vizsga épül az előzőre? 
  • Mi történik, ha nem csak vizsgázol, hanem alkalmazni is szeretnéd a hallottakat? 
  • Milyen más alternatívája van az anyag elsajátításának?

Aki valaha betévedt egy tanulásmódszertani kurzusra, vagy csak tanulás helyett Pinteresten tanulási módszerek színes-szagos képeivel halogatott, annak ismerős lehet a gondolattérkép fogalma.

Mi az a gondolattérkép?

A gondolattérkép az információ vizuális megjelenítését segítő eszköz, amely az elsajátítandó tudáshalmaz strukturálásával, rendezésével segíti annak mélyebb megértését és hatékonyabb memorizálását

Használhatjuk ötletelésnél, jegyzetek készítésénél, segíti az eredményes problémamegoldást és a vizualizált információk egyszerűbb felidézését.

Gondolattérkép készítése során zökkenőmentesen képessé válunk a logikus és kreatív gondolatok közötti szakadék áthidalására és az elmetérképpel szakszerűbben és hatékonyabban sajátítjuk el a tanulásunk tárgyát képező információhalmazt.

Sokan Tony Buzan brit írónak tulajdonítják az elmetérkép ma ismert formátumát. Buzan a Használd a fejed BBC sorozatban ismertette az akkor (1974) kevésbé ismert és ritkán használt technikát. Az elmetérkép azonban nem Buzan találmánya, hanem sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. Arisztotelész tanításait az ókori görög filozófus, Porphüriosz már a 3. században elmetérképpel foglalta össze. Korai gondolkodók is előszeretettel rajzoltak ábrákat, ahol a kapcsolódó szavak, ötletek közötti kapcsolatokat ábrázolták. Történészek úgy vélik Leonardo da Vinci is használt elmetérképet, elsősorban jegyzetelés során.

Működik az elmetérkép?

Hiába ködösítenek az elmetérkép guruk, ha a hagyományos jegyzetelésnél kényelmetlenebb és időigényesebb módszer hatékonyságáról akarnak meggyőzni, akkor bizonyítékokra van szükségünk.

Bár Tony Buzan szerint az elmetérképpel történő memorizálással a hagyományos jegyzetmagoláshoz képest 30-40%-al több információt tudunk felidézni, ezt azonban saját “kísérletein” kívül nem sikerült bizonyítani.

Több tudományos kísérlet jutott arra a lelombozó következtetésre, hogy a hagyományos módszerekkel és a memóriatérképpel tanuló diákok vizsgaeredményei között nincs számottevő különbség.

2005-ben végzett kísérletének eredményeit Glennis Edge Cunningham ugyanakkor több fontos megjegyzéssel egészítette ki. 

Cunningham szerint az elmetérkép hatékonyságát rövid időintervallumon belül nem lehet megfelelően vizsgálni. Ahhoz, hogy valaki elsajátítsa a gondolattérképek készítésének képességét olyan módon, hogy azokat gyorsan, csak a lényeges elemeket kiemelve, saját gondolatmenetét követve készítse el, akár 100 elmetérkép készítése is szükséges. Ennek a követelménynek szinte egyik kutatás sem felel meg.

Vannak ugyanakkor bíztató eredmények is. Nigériában önállóan tanuló diákok vizsgálata során az elmetérképet aktívan használó diákok hosszú távon jobb teszteredményeket produkáltak, mint a kontroll csoport tagjai. Meglepő konklúzió továbbá, hogy a gondolattérképet használók motiváltabbá váltak az anyag elsajátítását és tanulmányaik folytatását illetően.

Bár tudományos eredményekkel egyértelműen nem lehet bizonyítani az elmetérkép hatékonyságát, azonban a rendszer mögötti elvek több szempontból is hasonlítanak a memórianagymesterek által használt módszerekhez, ezért is javasolja Joshua Foer (Amerikai Memória Bajnokság 2006-os győztese) könyvében elmetérképek használatát.

Elmetérkép használatának előnyei

  • Segít a tanulás tárgyát kontextusban látni.
  • Segít az információ memorizálásában és megértésében.
  • Segít a megtanulandó információt könnyebben memorizálható és kisebb elemekre bontani.
  • Fejleszti az apró részletek felidézésének képességét.
  • A képzeleted használatára késztet és segíti a kreatív ötletelést.
  • Segíti a figyelmed fenntartását tanulás közben.
  • Segít részletesebb és jobban rendszerezett jegyzetek készítésében.
  • A tanulást és a megtanultak rendezését játékosítja, így tartva fenn az elsajátítandó anyag iránti érdeklődésedet.
  • Fejleszti a problémamegoldó képességed.
  • Segít a megtanult elemek közötti, eddig ismeretlen kapcsolatok felfedezésében.

Gondolattérkép készítő programok

A tanulási módszer hatékonyságán felbuzdulva gombamód szaporodnak a gondolattérkép készítő szoftverek. Bár a kézzel írt/rajzolt gondolattérkép a legtöbb esetben tökéletes megoldás, azonban a szoftverek elég jól kiegészítik a papíros megoldás hiányosságait

Az elmenthető, később is szerkeszthető, másokkal megosztható, képek és linkek beillesztését lehetővé tevő programokat érdemes tesztelni, mivel sokszor kényelmesebben tudunk segítségükkel részletesebb gondolattérképet készíteni.

Több gondolattérkép készítő programot próbáltam ki az utóbbi években, a cikk írása okán pedig tüzetesebben górcső alá vettem a legjobbakat. A felsoroltaknál sokkal több programot találhatunk az interneten, igyekeztem különböző funkciójú, akár ingyenesen is használható programok közül szemezgeti.

1. Novamind

Az asztali alkalmazás használata egyszerű, mindent tud, amit egy elmetérkép készítő programnak tudnia kell. A Novamind 25 elemig ingyenes, amit meglehetősen könnyen el lehet érni. Az Elnök eltűnt című könyvről készített elmetérképemnek csak egy szeletét tudtam a szoftverrel ábrázolni. Komplex témák, könyvek és vizsgatételek sajnos legtöbbször túllépik az ingyenes verzió korlátait, míg fizetős szoftverek között több jobb alternatívája is akad a programnak.

novamind gondolattérkép
Novaminddal készített gondolattérkép

2. Mindmeister

A Mindmeister egy összetett webapp, aminek készítői az elmetérkép minden apró részletére figyeltek és beépítették a szoftverbe. Azon kívül, hogy a fapados asztali programokhoz képest szemetgyönyörködtető dizájnnal operál, több olyan bővítménnyel is rendelkezik a program, ami más hasonló szoftvereknél ritkaság. 

Képek és videók beillesztése is lehetséges a Mindmeisterrel, illetve az ingyenes verzióval konvertálhatjuk más elmetérkép készítő program (pl. Xmind)  számára fájljainkat, a fizetős verzióval pedig PowerPoint és Word-barát elmetérképeket készíthetünk. 

Érdemes szót ejteni a program kollaboratív funkcióiról is, mivel akár ötletek megvitatására is van lehetőségünk a gondolattérkép elemeire történő szavazással, valamint egyszerre többen is szerkeszthetjük a táblát. A 3 tábláig ingyenes program komoly versenyző a gondolattérkép készítő programok között és még egy egész könyv is kifér rá. 🙂

mindmesiter gondolattérkép
Mindmesiter-rel készített gondolattérkép

3. Xmind

Beépített sablonok, elmetérkép ötletek és egyszerű használhatóság jellemzi az egyik legnépszerűbb gondolattérkép készítő programot. Asztali és mobil eszközökön is használható, szinte minden operációs rendszerrel kompatibilis. 

Prezentációs módjával a készített gondolattérképeket akár előadásoknál is hasznosíthatjuk. 

Evernote integráció, vázlattá alakítás és számtalan egyéb olyan funkciót építettek az XMindba a szoftver készítői, aminek felhasználóként valóban hasznát vesszük. 

Az ingyenes verzió (XMind 8) is használható, míg a felsorolt előnyök egy részéért a fizetős XMind 8 Pro, illetve az XMind: ZEN programok szükségesek.

xmind gondolattérkép
Xmind-dal készített gondolattérkép

4. Mindly

Jegyzetelésnél, rövidebb elmetérképeknél különösen hasznos egy mobilra optimalizált alkalmazás, amivel egyszerű buborékokkal lehet gondolatainkat szemléltetni. Illusztrációkat és linkeket is tűzdelhetünk az egyes buborékokba, amelyeknek a színüket is kedvünkre variálhatjuk. 

Az ingyenes verzióval korlátolt számú elemet tudunk megjeleníteni egy gondolattérképen belül. A limitáció, illetve a fizetős verzió hiánya könnyen félkész gondolattérképhez vezethet.

5. Szabad kézzel rajzolt elmetérkép

Programok ide vagy oda, a kézzel készített gondolattérképnek (csakúgy mint a tollal-ceruzával való jegyzetelésnek) is megvannak az előnyei az elektronikus alternatívákkal szemben. Gondolva az A4-es papír korlátozott kapacitásaira, illetve a radírozások, áthúzások elkerülésére, a kézzel írt gondolattérképnél kétszer is meggondoljuk, hogy valóban bekerüljön-e egy elem a térképünkbe. 

A hellyel való gondos gazdálkodásunknak hála csak a lényeges elemeket tartalmazza a végső térképünk, míg egy szoftvernél szabadon variálhatunk a kicsinyítés-nagyítás funkciók között.

Tippek:

  • Fekvő A4-es méretű lapra készítsd gondolattérképedet! Olvasás során is balról-jobbra, mintsem fentről lefelé haladunk.
  • A központi gondolat a lap közepére kerüljön!
  • Előre sorold fel a lehetséges elemeket és az elemek számához viszonyítsd a buborékok méretét! A gondolattérkép töltse ki az egész lapot!

Gondolattérkép minta

Ha ezeket a sorokat olvasod, akkor jogosan kérdezheted, hogyan is kezdj bele egy gondolattérkép készítésébe. Tudjuk, hogy jó és tudjuk milyen szoftvereket érdemes használni, és még arra is rájöttünk milyen menő kézzel készíteni elménk lábnyomát. 

Térjünk végre rá, hogy a gyakorlatban milyen tippeket érdemes megfogadnunk és milyen mintákat javasolt követnünk elmetérkép készítésénél.

Fogalomtérkép

A fogalomtérkép technikáját a Cornell Egyetem professzora, Joseph D. Novak dolgozta ki a 70-es években. 

Fontos megkülönböztetni a fogalomtérképet a cikk témáját képező gondolattérképtől, mivel a fogalomtérkép különböző fogalmak közötti kapcsolatok ábrázolását teszi lehetővé, míg a gondolattérkép egyetlen ötletre, fogalomra koncentrál.

Ha az elmetérképről készítünk fogalomtérképet, akkor olyan fogalmakat ábrázolunk, amik kapcsolódnak az elmetérképhez, mintsem amik jellemzik azt. Fogalomtérkép esetében ábránk eleme lehet a memorizálás, a loci-módszer, vagy a memóriapalota. 

fogalomtérkép minta

Amennyiben az az elvetemült ötlet jutna eszünkbe, hogy az elmetérkép elmetérképét készítsük el, akkor inkább olyan, a fogalom kibontását segítő elemeket találnánk ábránk összetevői között, mint a felhasználás, sablonok, szoftverek.

elmetérkép

Tony Buzan-féle elmetérkép

A gondolattérkép 20. századi koncepcióját alapjaiban alakította át Tony Buzan, aki állításaival ellentétben ugyan nem a gondolattérkép feltalálója, de fejlesztéseivel sokat segített a koncepció széles körben való elterjedésének és fejlődésének. 

Módszereit több dokumentumfilmbe, könyvbe és előadásba csomagolta. 

Ezekből a tippekből szemezgetek most a Tony Buzan-féle elmetérkép főbb jellemzőinek segítségével:

  • A gondolattérkép középpontjába rajzolj egy képet, ami szemléletesen leírja a központi témát. Használj legalább 3 színt.
  • Használj képeket, illusztrációkat, szimbólumokat!
  • Használj több színt a gondolattérképen. A több szín segít csoportosítani a hasonló elemeket.
  • Válassz ki kulcsszavakat és különböztesd meg őket nagy- és kisbetűk variálásával (fontosabb gondolat csupa nagybetű, algondolat kisbetű)
  • A legjobb, ha minden szó és kép egyedi magasságban van, illetve ha a vonalában nincs más gondolat.
  • Ezeket a vonalakat érdemes összekötni, kezdve a központi képpel. A vonalak a középpontnál legyenek vastagabbak, majd folyamatosan vékonyodjanak az elemtérkép szélei felé.
  • Legyenek a vonalak olyan hosszúak, mint az összekötni kívánt elemek.
  • Jelöld elemek fontosságát (sötétebb szín, nagybetű) és a köztük lévő kapcsolatokat (vonalak)!
  • Használj kör formájú gondolattérképet vagy kövesd a faág struktúrát!
  • Kísérletezz és fejleszd ki a saját elmetérkép típusodat!
Tony Buzan elmetérkép

További tanácsok gondolattérkép készítéséhez

Ne gondold túl!

Színes buborékok, vastagított vonalak és művészi illusztrációk nélkül is értékes eszköz az elmetérkép. Sőt a mai néha túlzottan Pinterest-ready elmetérképek helyett érdemes inkább az eszköz valódi funkcióira koncentrálni:

  • A struktúra és az információ feldolgozásának képessége az, ami valóban számít, ezt pedig színes ceruzák nélkül is gyakorolhatod.

Minden elmetérkép más és ez jó.

Nem csak az ábrák formájában, a használt színekben vagy a különböző vonalvastagságban különbözik elmetérképünk másokétól. Mivel mindannyian egyediek vagyunk, gondolatmenetünk utánozhatatlan, így a gondolatainkat rendszerező dokumentum tartalmilag is különbözni fog másokétól. 

Más elemeket tartunk fontosnak ugyanarról a témáról, mivel előzetes ismereteink is mások. A mindmapet magadnak készíted. Ezt érdemes mindig szem előtt tartani.

Központi gondolat és altémák

A gondolattérkép közepén elhelyezett fő téma kiválasztása legtöbbször egyszerű. Egyszavas fogalmak, könyv- és tételcímek, az előadás címe. De hogyan induljunk ki a központi gondolatból és válasszuk meg a fajsúlyos altémákat?

  1. Tegyél fel kérdéseket a központi gondolatról. Az elmetérkép fogalomnál például a Mikor kérdésre a források, a miért kérdésre pedig a felhasználás altémák nyújtanak választ.
  2. Kövesd a könyv/előadás struktúráját. Amikor írunk vagy előadást készítünk legtöbbször mi is egy logikus struktúra alapján próbáljuk azt kialakítani. Könyveknél fejezetekbe rendezzük az összetartozó gondolatokat, míg egy előadásnál a diák tagolása és a főcímek árulkodhatnak a tárgyalt altémákról. Hasznos ezeket az elsőre evidensnek tűnő információkat is felhasználni gondolattérképünk készítésénél.
gondolattérkép minta

Gondolkodj, ne dokumentálj!

Hogyan illenek össze a leírt elemek? Hogyan fogsz rájuk később emlékezni? Világos számodra a gondolattérkép vagy csak egy átláthatatlan paca?

Jegyzetelésnél hajlamosak vagyunk minden elhangzott szót lejegyezni, gondolattérkép készítésénél ez azonban kontraproduktív lehet. 

Az elemek között így nehéz logikai összefüggéseket találni, és eltűnnek az eszköz előnyei.

Elmetérkép készítésénél ügyelj a gondolatok közötti kapcsolatokra, ne csak vakon dokumentálj!

Hogyan tovább?

Először is ne vessz el a gondolattérkép készítő programok rengetegében. A kézzel írt gondolattérkép szerintem tökéletesen elég, ha nem jobb, mint szoftveres társai. A programok mellett szól, hogy nagyobb szabadságot biztosítanak elemek törlésével, képek és komplett ábrák beillesztésével, valamint nem kallódnak el a papírra írt térképeinkkel ellentétben.

Az elmetérkép egy hasznos tanulást segítő eszköz, de hatékony használata gyakorlást igényel. 

Ne csüggedj el, ha az első pár ábrád rajzolásánál inkább időpazarlásnak, mintsem hatékony tanulási módszernek látod az elmetérképet. Ez általános jelenség, de gyakorlással gyorsabban és jobb elmetérképek készítésére válsz alkalmassá.

Oszd meg vagy mentsd el későbbre!
Kategória: Önfejlesztés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük