Egy jó jegyzet hatékonyabbá teheti tanulásunkat. Érettségi tételek kidolgozása, egyetemi vizsgák teljesítése vagy épp egy online kurzus tananyagának elsajátítátásánál is kapóra jönnek a kevésbé ismert jegyzetelési technikák és tanulási módszerek.
Miért beszélünk jegyzetelésről, amikor a másoktól elkuncsorgott fecnik is tökéletesen működnek. Ha csupán egy rublika beixelése, vizsgák tudás nélküli teljesítése a célod, akkor ez a cikk nem neked való.
Lehet helye az ész nélküli magolásnak életünkben, de egymásra épülő tárgyaknál vagy olyan ismereteknél, amit nem a papír megszerzése, hanem a tudás elsajátítása miatt csinálunk általában csődöt mond a kölcsönzött jegyzet bemagolása.
A cikk a hatékony jegyzetelési szól, részleteiben pedig a Cornell-módszer alapja, alkalmazhatósága és előnyei kerülnek terítékre.
Milyen a jó jegyzet?
Tömör és rövid
A jó jegyzet áttekintése után átfogó képed lesz a témáról. A jegyzet em a tananyag szó szerinti tollbamondása, hanem a lényeges elemek kiemelése az anekdoták elhagyásával. Számomra egy használható jegyzet szellős, a fogalmakon kívül ritkán tartalmaz egész mondatokat.
Később is értelmezhető
Ha később is célunk van a jegyzet témájával, akkor érdemes később is használható dokumentációt készíteni. Míg egy tanóra után pontosan tudjuk, hogy a jegyzet kevésbé kidolgozott pontjai mire vonatkoznak, addig pár hónap múlva már nem tudjuk a rövid távú memóriánkból feltölteni a dokumentum hiányos pontjait.
Segíti az anyag megértését
Egy jó jegyzetelési technika elsajátítása után már a jegyzet készítése során elsajátítjuk az anyag bizonyos részeit. Egy jó jegyzet az összefüggések felfedezésére sarkall és a tanulási folyamat szerves részét képezi.
Digitális vagy papír alapú jegyzet?
Egy 2014-es kutatás eredményei szerint a laptoppal jegyzetelő diákok ugyan hosszabb jegyzetet készítenek, de a papírra író társaik jobban emlékeznek a leírtakra. Gyorsabban gépelünk, mint ahogy írunk, ezért szinte szó szerinti jegyzetet készítünk laptopunk segítségével.
Ha tollat, ceruzát ragadunk, akkor lényegesen lassabban körmölünk, épp ezért kétszer meggondoljuk hogyan fogalmazzuk meg a leírtakat. Rövidítünk, a lényeget írjuk le és átgondoljuk a valóban fontos gondolatokat. Ez a folyamat hozzásegít az anyag jegyzet készítése közbeni értelmezéséhez. Tanulásmódszertani szempontból ugyan hatékonyabb a papír alapú jegyzet, de a digitális jegyzetnek is bőven vannak előnyei.
Ha eszedbe jut egy-két fontos részlet, akkor a digitális jegyzetet gond nélkül kiegészítheted extra sorokkal, míg papíron nehéz úgy beékelni gondolatokat, hogy a jegyzet átlátható maradjon.
A digitális jegyzet fenntartható és helytakarékos. A papíron kidolgozott jegyzeteim össze-vissza hevernek a szekrény mélyén, épp ezért ritkán veszek elő régi jegyzetet. Digitális jegyzeteknél pár kattintás után egész félévek anyagát egyben láthatom, a leírtakat felhasználhatom, másolhatok és beilleszthetek a dokumentumokból.
Mindkét jegyzettípusnak megvan az előnye és hátránya, de akár együtt is alkalmazhatjuk azokat.
Papír alapú jegyzetek scannelésével, vagy a digitális jegyzet papíron való kifejtésével kimaxolhatjuk a digitális jegyzetek kényelmi faktorát és a papírjegyzetek tanulást segítő hatását is.
Jegyzetelési technikák
Készítsük tollal vagy pötyögjük billentyűzetbe, még mindig számtalan lehetőség van a tanultak feljegyzésére. A legismertebb jegyzetelési technika a vázlatos módszer, amit legtöbben automatikusan kezdünk el használni. A cikkben még röviden érinteni fogjuk a gondolattérképeket, leginkább pedig a Cornell-módszerben rejlő lehetőségekről fogunk beszélni.
Klasszikus vázlat alapú jegyzet
Minden gondolatot külön pontként vetjük a papírra, a részleteket beljebb kezdjük, a témák között pedig szellős helyet hagyunk. Szinte mindenki így jegyzetel. Hazugság lenne azt állítani, hogy kezemben van valami sokkal jobb módszer, ami a hagyományos jegyzetkészítést mérföldekkel veri.
Én mindig ilyen jegyzeteket készítettem, a többi technikával pedig csak akkor ismerkedtem meg, amikor a jegyzetelés és a tanulás elsődleges céljává egy teszt teljesítése helyett a gyakorlatban hazsnosítható ismeretek elsajátítása vált.
A vázlatszerű jegyzet egyszerű, könnyen követhető és tanulni is nagyszerűen lehet belőle. Azonban ha csupán átfogó képet szeretnél kapni a jegyzetekben taglalt témákról, akkor az egészet el kell olvasnod, ami feleslegesen sok időbe telik.
A vázlat alapú jegyzetben az egyes blokkok elrendezését ugyan logikusan alakítjuk ki, de a blokkok közötti kapcsolatot semmi sem jelöli.
A vázlat alapú jegyzetet érdemes felváltani vagy kiegészíteni extra módszerekkel, amik segítik a téma feldolgozását és rövid időn belül átolvasható összegzést is tartalmaznak.
Gondolattérkép
Egy több órás előadás anyagát aligha lehet hallás után hatékonyan lejegyezni elmetérkép használatával, ebben a legtöbben egyet tudunk érteni. A gondolattérképekre nem is mint jegyzetelési technikára, hanem az elhangzottak megtanulását segítő módszerre tekintek.
Mai napig kedvenc módszerem, hogy a klasszikus vázlatot később gondolattérképen ábrázolom. Ezzel olyan logikai kapcsolatokat fedezek fel, amire a pont-pont-vesszőcske jegyzet nem világított volna rá, illetve a gondolattérképre pillantva rövid időn belül átfogó képem lesz a témáról.
A tanuláshoz nélkülözhetelen marad az eredeti jegyzet is, de egy jó elmetérkép képes a klasszikus jegyzet hiányosságait orvosolni.
A gondolattérkép készítés folyamatáról, sablonokról és szoftverekről korábban írtam egy gyakorlatias cikket, ezért most nem térünk ki részleteiben a technikára.
Cornell-módszer
Számomra a vázlatpontos jegyzet és a gondolattérképek közötti átmenetet jelenti a Cornell-módszer, ami valójában se nem vázlatos, se nem gondolattérkép, de mindkét módszer hiányosságaira megoldást nyújt.
A jegyzetelési technikát Walter Pauk professzor fejlesztette ki a Cornell Egyetemen. Innen ered a Cornell-módszer elnevezés. A technika nagy erőssége, hogy már az órán való jegyzeteléssel előkészíti a tananyag feldolgozását.
A Cornell-módszer röviden: Ossz három részre egy A4-es lapot. Jobb oldalra írd az órai jegyzeteket, a bal oldali margó lesz a felidézés helye, míg a lap alján biztosítunk helyet az összegzésnek. Az órán, előadáson a jegyzet oszlopot töltsük ki, majd óra után a felidézés és összegzés részeket.
A gyakorlatban a Cornell-módszer tehát nem tér el a sokunk által használt hagyományos jegyzeteléstől. A lényeges különbség, hogy helyet biztosítunk a tananyag feldolgozását segítő részeknek, amelyek később a jegyzet szerve elemei lesznek.
A Cornell módszer és a PQ4R
Az órai jegyzet elkészítése után következik az üresen hagyott részek feltöltése a PQ4R módszerrel.
Question – Kérdezés
Tegyünk fel kérdéseket a jegyzet témájával kapcsolatban. Kérdezzünk rá a tanultak lényegére, próbáljunk összefüggéseket keresni és a részletekbe is kérdezzünk bele. A PQ4R módszer első lépését akár egy tét nélküli vizsgaként is felfoghatjuk, ahol még nem kell tudnunk a kérdésekre a választ.
Read – Olvasás
Olvassuk át a jegyzetet, közben pedig keressük a választ az előzetesen feltett kérdéseinkre. Ilyenkor magolás helyett elkezdjük kontextusban látni az elsajátítandó anyagot és kapcsolatokat tudunk kialakítani fejünkben a jegyzet részei között.
Reflect – Tükrözés
Harmadik lépésként próbáljuk értelmezni az olvasottakat, keressünk logikai bukfenceket, hiányos érveket és nézzük meg milyen részletek hiányoznak még a jegyzetből. A tükrözés során már kontextusban kell látnunk a tanultakat.
Recite – Felmondás
A tükrözés után mondjuk fel a tanultakat. A felmondás során próbáljunk meg kulcsszavakat azonosítani, amelyek jól összefoglalják a jegyzet lényegét. Ezeket a kulcsszavakat, rövid mondatok utána jegyezzük fel a Cornell-jegyzet bal oldali margójára, a felidézés helyére.
Review – Összegzés
Utolsó lépésként pedig foglaljuk össze pár mondatban a jegyzet lényegét és jegyezzük fel a lap aljára. Az összegzésnek egy átfogó képet kell adnia a jegyzet lényegéről, anélkül, hogy az órán írtakat elolvasnánk.
Ez a rész ismétlésnél különösen jól fog jönni.
Tippek a Cornell-módszer használatához
- Keltezzük és számozzuk be a jegyzet lapjait! Mivel ismétléshez is nagyszerű eszköz a Cornell-módszer, ezért fontos, hogy a jegyzeteink sorrendben maradjanak.
- Fogalmazzunk tömören! Mivel kevesebb hely áll rendelkezésünkre hagyományos jegyzeteknél, ezért az átláthatóság kedvéért érdemes velős mondatokat lejegyezni..
- Legyen szellős és átlátható a jegyzet! A PQ4R során könnyen eszünkbe juthat olyan fontos részlet, amelyet eredetileg nem jegyeztünk le. Érdemes helyet hagyni a hasonló kiegészítéseknek úgy, hogy később se váljon zsúfolttá a jegyzetünk.
Működik a Cornell-módszer?
A hallás utáni jegyzetelés a Cornell-módszer esetében nem tér el lényegesen az egyszerű pontonként körmölésnél. A lényeges különbséget a jegyzet feldolgozása és annak később is jól alkalmazható tanulási segédletté alakítása jelenti.
Az ismeretek elsajátítása szempontjából nem érzem sokkal hatékonyabbnak a Cornell-módszert az egyszerű jegyzeteknél. Legtöbben egyébként sem eszetlenül magoljuk jegyzeteinket, hanem valamilyen, a PQ4R-hez hasonló módszerrel, például felidézéssel, irányított kérdésekkel vagy kikérdezéssel sajátítjuk el az anyagot.
Ha a tanulás esetedben eddig egyszerűen a jegyzet olvasgatásából állt, akkor nagy előrelépést jelenthet a Cornell-módszer használata.
A Cornell jegyzetek legnagyobb haszna számomra, hogy a jobb struktúra miatt hatékonyabb a tanultak ismétlése, ami jelentős időt spórol meg nekem. A vázlatos jegyzetekből megtanult ismereteket legtöbbször nem azért felejtem el rövid időn belül, mert magoltam volna, hanem mert később egyszerűen nem vettem elő.
Egy hagyományos jegyzet átolvasása hosszú időbe telik, míg a Cornell-módszerrel készített jegyzetnél már az összegzés rész átfutása is felevenítheti a tanultakat.
A Cornell-módszer sem csodaszer, viszont a vázlatos jegyzetekhez és az eszetlen magolásnál sokkal hatékonyabb alternatíva.
Ha szeretnél hatékonyabbá válni, többre emlékezni és a tanultakat eredményesen felhasználni a céljaid eléréséhez, akkor a következő cikkeim is hasznosak lehetnek számodra: