A tanulási technikák olyan stratégiák, módszerek, és trükkök, amelyeket arra használunk, hogy különböző képességeket és tudást sajátítsunk el a lehető leghatékonyabb módon. Ezek a módszerek képesek segíteni nem csak a vágyott tudáshalmaz megértésében, de annak feldolgozásában és hosszú távú memóriánkba való átültetésében is.
A különböző tanulási módszerek magukban foglalnak a szigorúan vett tanuláson túli tevékenységeket is: a jegyzetelést, információk rendezését, önmagad tesztelését és szituációs gyakorlatokat is. Ezeket a technikákat használhatod vizsgákra való felkészüléshez, de számodra fontos ismeretek, karriered szempontjából hasznos képességek elsajátításánál is.
A tanulási technikák célja, hogy hatékonyabbá tegyék a tanulás folyamatát és segítsenek minél több információt, minél rövidebb idő alatt feldolgozni. Ugyanakkor a tanulás egyénfüggő. Mindenkit más motivál és más módszer működik neki.
Ezért hoztam több módszert, ami segíthet megnyitni számodra a tanulás gyorsítósávját.
A hatékony tanulás előnyei
Sok éven keresztül tanultam hatékonytalanul olyan dolgokról, amik nem igazán érdekeltek. Unalmas tankönyveket olvastam oda-vissza, hogy egy vizsgán minél több véletlenszerű tényt visszaböfögjek. Magoltam, viszont a cél teljesítése után mindent elfelejtettem.
Ezzel párhuzamosan voltak olyan témák, amikről szívesen tanultam, de sosem volt elég időm rájuk. Az iskolapadból kikerülve pedig az időhiány az állandó faktor, ami mellettem van, amikor valami új képességet akarok elsajátítani.
Számomra az időnyerés az egyik legnagyobb előnye a hatékony tanulásnak, viszont más érvek is szólnak a tanulási módszerekkel felturbózott tanulás mellett:
- A tudásmegtartás maximalizálása: A magolással ellentétben hatékony tanulás után nem felejted el a megtanultakat. A tanulási technikák segítenek felidézni és a hosszú távú memóriádba szuszakolni a legfontosabb részleteket.
- Jobb tanulmányi eredmények: Két forgatókönyvre emlékszem, amikor az egyetemi vizsgákra gondolok: vagy nem volt időm kellően felkészülni, vagy hiába tanultam bármennyit, a teljesítményem elmaradt a várakozásoktól. A tanulási technikák segítenek jobban és gyorsabban tanulni.
- Jobb problémamegoldó képesség: Ha gyorsabban tanulsz, gyorsabban leszel képes menet közben összelegózni a hiányzó információkat, amelyek egy probléma megoldásához szükségesek.
- Hatékonyság: A tanulási technikák segítik bonyolult fogalmak rövidebb idő alatt történő elsajátítását. A fennmaradó időt pedig tölthetjük macskás videók nézésével.
A világban felfoghatatlan mennyiségű tudás, meghallgatásra váró történet, elsajátításra váró nyelv vár ránk. A hatékonyabb tanulás segít, hogy minél több számomra érdekes tudásmorzsát csipegethessek fel. A tanulás fontos nekem, a hatékonyabb tanulás érdekében pedig kipróbáltam számtalan technikát.
Néhány több időt vett el mint amennyit segített, néhány pedig új szintre emelte az ismereteimet számomra fontos témákban.
Ebben a cikkben a számomra működő tanulást segítő módszereket szeretném veletek megosztani, hogy többet érjetek el rövidebb idő alatt.
…de mielőtt belekezdenénk, beszélnünk kell a tanulási stílusokról.
Tanulási stílusok
A tanulási stílusok koncepciója szerint minden egyénnek megvan a maga előnyben részesített tanulási módja. Ezek a tanulási módok, stílusok pedig általában az információ feldolgozásának csatornáival vannak összefüggésben.
Ezek alapján három fő tanulási stílust különböztetünk meg:
- Vizuális stílus: A vizuális stílusú tanulók a látható tanulási segédanyagokat részesítik előnyben. Diagrammok, gráfok, infografikák, videók és írott szövegek segítik legjobban hatékony tanulásukat.
- Auditív stílus: Az auditív stílusú tanulók hallgatás után tanulnak a leghatékonyabban. Előadások hallgatása, kerekasztalbeszélgetések, podcastok az auditív stílusú tanulók kedvenc forrásai.
- Kinesztetikus stílus: A mozgásra épülő tanulást előnyben részesítők szívesen bepiszkolják a kezüket tanulás közben. Különböző kísérletek végzése, a megtanultak való életben való használata, szituációs játékok képezik a kinesztetikusok fegyvertárát (Az ábrán jelöltem egy negyedik stílust, az olvasás-írás során tanulót is, ami a vizuális és kinesztetikus metszete lehetne).
Olvashatsz számtalan olyan cikket, ahol tanulási stílusodnak megfelelően ajánlanak számodra különböző tanulási technikákat. Bár a tanulási stílusok koncepciója jól hangzik, azonban létjogosultságát tudományosan nem tudták bizonyítani.
Cedar Riener és Daniel Willingham 2010-es értekezése szerint:
„Lehet, hogy a tanulóknak vannak preferenciák arról, hogyan tanulnak, de semmi bizonyíték nem utal arra, hogy ezeknek a preferenciáknak való megfelelés hatékonyabb tanuláshoz vezet.”
Kutatások rámutatnak, hogy különféle módszerekre van szükség a hatékony tanuláshoz. Bár lehet, hogy te szeretsz gondolattérképeket gyártani, viszont valószínűleg új szintre emelheti tudásodat egy, a témában releváns podcast meghallgatása. Érdemes tehát keverni a forrásokat.
A tanulási stílusoknak inkább motivációs szerepük van, ami nem elhanyagollható. Ha könnyebben ülsz le tanulni, amikor írott / hallgatott / mozgó forrással van dolgod, akkor érdemes építeni erre az erősségedre, viszont nem elzárkózni más forrásoktól sem.
Tanulási technikák
A tanulási stílusok tudományos bizonyítékainak ellenére hoztam mindhárom stílust lefedő tanulási technikákat. Igyekeztem gyakorlatias és azonnal alkalmazható tippeket hozni, messzebb mutató témáknál pedig forrásokra linkelni.
1. Tanulj úgy, mintha tanítanál: a Feynman-technika
Aki tanít, az kétszeresen tanul.
Joseph Joubert
A feldolgozandó anyaghoz való aktivitásunk mértéke szerint beszélhetünk aktív és passzív tanulásról. Mindkettő lehet hatékony és lehet helyük a tanulási folyamatban, ezért mindkét stílus használatához hozok egy-egy tippet.
Az aktív tanulás a tanuló aktív részvételét kívánja a tanulás folyamatában. Az aktív tanulás gondolkodásra, elemzésre, párbeszédre készteti a tanulót. Az aktív tanulás a tanultak azonnali alkalmazását és az ismeretek elmélyítését segíti.
A Feynman-technika egy olyan aktív tanulási módszer, ami az elsajátítandó tudás megértését azáltal segíti, hogy annak egyszerű elmagyarázására ösztönöz bennünket.
A Feynman-technika lépései:
- Fogalommagyarázat: A Feynman-technika első lépéseként alkotóelemeire kell szednünk a bonyolult elsajátítandó témát és egyszerű tételmondatokban elmagyarázni azokat, mintha valakinek tanítanánk az új fogalom jelentését.
- Tudáshézagok felfedezése: Magyarázat során valószínűleg felfedezel logikai bukfenceket, esetleg a magyarázatodból hiányzó fontos részleteket. Második lépésként egészítsd ki a fogalommagyarázatodat a hiányzó részletekkel.
- Egyszerüsíts: Próbáld meg minél rövidebben összefoglalni a megtanítani kívánt fogalmat és tegyél fel kérdéseket magadnak a témáról.
A Feynman-technika alkalmazásáról korábban írtam egy hosszabb cikket, amit itt találsz:
2. Passzív praktikák az ismeretek elmélyítéséért
A passzív tanulás minimális interakciót kíván a tanulótól. Passzív tanulás során általában csupán befogadói vagyunk a különböző információforrásoknak. Ebbe a kategóriába tartozik egy egyetemi előadás hallgatása, egy tankönyv olvasása vagy hangoskönyvek hallgatása is.
Bár a passzív forrásoknak is van helyük tanulás során, viszont önmagukban ritkán vezetnek a fogalmak mély megértéséhez, azokat aktív technikákkal érdemes kiegészíteni.
Az alább felsorolok pár forrást passzív tanuláshoz, amik nekem sokat segítenek:
- Podcastok: Szeretek olyan különböző témákban hallgatni podcastokat, amiben zöldfülű vagyok, mivel a házigazdák/ vendégek legtöbbször gyakorlati oldalról fogják meg szakterületüket. Amiben viszont a legtöbbet segíttek nekem a podcastok az a nyelvtanulás. Először egyszerű meséket, majd aktuális híreket hallgattam rövidítve, ma pedig engem jobban érdeklő témákban is megértek egy beszélgetést.
- Egyetemi előadások: Nem csak olyan egyetemi előadások léteznek, ahol 20 éve ugyanazt a diasort vetíti le az előadó és mindenki bealszik rajta. A Harvard, a Stanford, az MIT és sok más külföldi egyetem teljesen egészében feltölti egyes kurzusait és még a próbafeladatokat is megcsinálhatod. Programozás tanulásához használtam a CS50-t, üzleti témában sok kurzus található meg a Stanford üzleti iskolájának Youtube csatornáján.
- Hangoskönyvek: A hangoskönyvek segítenek felgyorsítani a tanulás folyamatát, mivel gyorsabban hallgatunk, mint olvasunk. Nem hátrány az sem, hogy hallgatás közben gyorsabban és a flow megszakítása nélkül lehet jegyzetelni.
- Appok tanuláshoz: A különböző nyelvtanulási appokat, mint a Duolingo vagy a Babbel én a passzív forrásokhoz sorolom, még akkor is ha látszólag gondolkodásra késztetnek. A nyelvtani szabályokat általában tankönyvből tanultam meg vagy nyelvórán sajátítottam el, míg ezek az appok inkább ujjgyakorlatnak hasznosak. Nem utolsó sorban segítenek átismételni olyan kifejezéseket, amikkel régóta nem találkoztam.
- Könyvek: A kedvenc eszközöm tanuláshoz a könyv. Különösen a non-fiction könyveket szeretem, ahol mindig valamilyen konkrét kihívással kapcsolatban tudok új ismereteket elsajátítani. Az olvasás önmagában egy passzív folyamat. Én ezt jegyzeteléssel és összefoglalók írásával próbálom aktívvá tenni.
A passzív források gyakran a tanulás első lépését jelentik, viszont nem érdemes náluk megállni, más tanulási technikákkal kiegészítve éri meg igazán használni őket.
3. Hatékony jegyzetelés közben is tanulsz
Ha annyi húszezrest kapnék ahányszor hallottam az „én csak a saját jegyzeteimből tudok tanulni” mondatot, akkor most nem tanulási technikákról írnék cikket (vagy lehet hogy mégis). De ennek a mondásnak igenis van valóságtartalma, ugyanis kétszer tanulunk a jegyzetelés folyamata során.
Először is a jegyzetelés aktívvá formálja az egyébként passzív tanulási formákat, mint például egy előadás hallgatását. Azzal, hogy lejegyezzük az előadás lényegét, saját szavainkkal formáljuk meg az elhangzottakat és logikus struktúrába rendezzük az előadás során megismert forgalmakat, már hozzájárulunk az anyag megértéséhez és későbbi könnyebb felidézéséhez.
A használható jegyzet készítéséhez nálam okosabb emberek különböző jegyzetelési módszereket fejlesztettek ki. Az egyetemi, iskolai előadások jegyzetelésénél lehet hasznos a Cornell-módszer, míg a hosszútávú projekteknél segíthet rendszerező képességével a Zettelkasten módszer.
Mindkét technikáról részletesen írtam más cikkekben. A cikkekre pedig az előző bekezdésben elhelyezett linkekre kattintva navigálhatsz.
A hatékony jegyzetelést manapság már számtalan alkalmazás is segíti.
Kedvenceimről itt írtam:
Nem vagyok egy alapvetően vizuális típusú tanuló, viszont az évek során rá kellett jönnöm, hogy a jó jegyzetek nem csak szavakból állnak. Kiegészítő rajzok, ábrák, a foglamak viszonyát bemutató gondolattérképek sokszor hatványozottan elősegítik a hatékony tanulást.
Nem egyszer fordult velem elő, hogy egy téma több száz szavas jegyzetből semmi sem jutott az eszembe, viszont a jegyzet tetejére firkantott ábrát gond nélkül fel tudtam idézni.
A jegyzetek tehát segítenek aktívvá formálni a passzív tanulást, így már az előadás hallgatása során is tanulsz. Később olyan saját logikádat követő forrásokként szolgálnak, amelyek segítenek feleleveníti a hallottak.
4. Az aktív olvasás
Az aktív olvasás egy olyan tanulási módszer, ami segít jobban elmélyedni a forrásban, jobban megérteni a lényegét és később nagyobb valószínűséggel felidézni az olvasottak lényegét.
Az aktív olvasás jóval több, mint olvasás és a jegyzeteléshez képest is egy különböző megközelítést igényel. Bár nem feltétlenül igényel papírt és tintát az aktív olvasás, viszont sok esetben érdemes írásos nyomát hagyni gondolkodásunknak.
Pár tipp az aktív olvasáshoz:
- Előolvasás: Mielőtt belevetnéd magad egy forrásba, lapozd át. Figyeld meg a tartalomjegyzéket, a gondolatok struktúráját, szkenneld át szemeddel a címsorokat, a grafikonokat és az illusztrációkat. Ez az előolvasás segít megismerni a forrás kontextusát és elősegítheti annak jobb megértését.
- Cél meghatározása: Olvasás előtt írd le mi a célod a forrás elolvasásával. Általános ismereteket szeretnél szerezni a témában? Egy konkrét kérdésre keresel választ? A tiszta cél segít időpazarlás nélkül megkeresni a számodra releváns információt.
- Tegyél fel kérdéseket: Vesszőparipám, hogy a legtöbb tényirodalmi könyv lényegét össze lehet foglalni egy mondatban. Egy könyv olvasásánál mindig felteszem magamnak a kérdést: Ha csak egy mondatban ismertethetném a könyv lényegét, mi lenne az a mondat? Bármilyen kérdést tegyél is fel az olvasottakkal kapcsolatban, az segíti a forrás megértését.
- Piszkold be a könyvet: Írj a margóra, használj post-iteket és írj rájuk, húzz alá mondatokat, emelj ki részeket. Kulcskifejezések megjelölése segít a pillanatban és a későbbiekben is a forrás lényegének megértését.
- Kapcsold meglévő tudásodhoz: Hacsak nem abszolút kezdő vagy egy témában, akkor vannak előzetes ismereteid. Néha olvasunk egymásnak ellentmondó keretrendszerekről, gyakran találkozunk de ja vu-szerű fogalmakkal. Az olvasottak megértését segítik, ha összekötjük meglévő tudásmorzsáinkkal. Ez a Zettelkasten módszer egyik alapköve is, ami segítségével Niklas Luhmann több, mint 70 könyvet írt.
- Vitázz a szerzővel: Miután sikerült megértened a forrás fő tételmondatait, szállj vitába a szerzővel. Sorakoztass fel érveket véleményed alátámasztása mellett és keresd meg a szerző érveinek gyengepontjait. Ez a képzeletbeli vita elősegíti a kritikus gondolkodást és a tanultak elmélyítését.
Az aktív olvasás egy egyszerű módja tanulásunk hatékonyságának növelésének és különösebb elköteleződés (app vásárlás, jegyzetfüzet beszerzés) vagy jelentős extra időráfordítás nélkül is alkalmazható.
5. Az időközönkénti ismétlés es a tanulókártyak
Az időközönkénti ismétlés talán az egyetlen olyan tanulási technika, aminek hatékonyságát tudományosan bizonyították és működését széles körben elismerik.
Az időközönkénti ismétlés hatékonysága hívta életre a tanulókártyákat (flashcards), amikkel precíz módon ki tudjuk használni ennek a módszernek az előnyeit.
Az időközönkénti ismétlés egy tanulási technika, ami magában foglalja az információ áttekintését, majd növekvő időintervallumokként történő ismétlését.
Az időközönkénti ismétlés folyamata
- Előzetes Tanulás: Amikor megimerkedsz a fogalommal, új szóval, párszor elismétled, majd készítesz egy tanulókártyát neki.
- Ismétlések Meghatározása: Az időközönkénti ismétléseket használó algoritmus meghatározza milyen gyakran érdemes megmutatni számodra a létrehozott kártyát. A kártya létrehozása után az pár órán / napon belül ismét eléd kerül, de ha ismerősnek bélyegzed, akkor egyre ritkábban fogod látni.
- Fokozatos Emelkedés: Az ismerős kártyákat ezután egyre ritkábban fogod látni. Népszerű menetrend a 0 -> 1 -> 3 -> 7-> 21 -> 30 -> 45 -> 60 napos ismétlések. Tehát egy sokszor látott és ismerősnek bélyegzett kártyát egy idő után csak 60 nap után fogod újra látni. Kutatások szerint ez sokkal hatékonyabb a magolásnál.
Tanuló kártyáknál használva például ha tudjuk egy tanulókártyán lévő szó jelentését, akkor azt a kártyát már csak a következő nap kell újra átnéznünk. Ha a következő nap is sikeresen vizsgázunk, akkor csak 3 nap múlva kerül vissza az átnézendő pakliba a kártya. Ha három nap múlva is sikerrel járunk, akkor 6 napig búcsút inthetünk a kártyának. Ez pedig így növekszik egészen addig, amíg vagy egy nagyon távoli időpontig kitoljuk a kártya átnézését, vagy elfeljtjük a jelentését, és kezdjük az egészet elölről.
Az időközönkénti ismétlésre épülő tanulókártyák használata remekül működik számomra, különösen nyelvtanulási módszerként az idegen szavak elsajátításánál jelent különbséget. A módszer időt spórol azzal, hogy csak azokat a szavakat mutatja, amiket valóban tanulnom kell és minimalizálja a már megtanult ismeretekkel töltött időt.
Sokan használnak a nyelvtanuláson túl is tanulókártyákat.
A Youtube-on „Anki + Tantárgy” kifejezésekre keresve számtalan felhasználási módot találhatsz.
Tanulókártya appok
A legnépszerűbb tanulókártya app a faékegyszerű Anki.
Az alkalmazás ingyenes asztali gépen és androidos mobilokon, az iphonosoknak kell csupán fizetniük fejpénzt. Letöltheted mások tanulókártyáit, egyszerűen létrehozhatod sajátjaidat, szinkronizálhatod eszközök között és az időközönkénti ismétlés már az appal együtt érkezik.
Nyelvtanulás specifikus a Memrise, ami már csinosabb külsőben, előre felvitt fontos szavakkal érkezik. Cserébe az ingyenes verziója eléggé limitált.
6. Időmenedzsment tanuláshoz: a pomodoro módszer
Napestig beszélhetünk itt különböző tanulási hackekről, ha nem ülsz le és nem szánsz fókuszált időt a tanulásra. Miután szemet vetsz egy új területre egyszerű 1-2 napig motivációt találni, viszont hosszú távon minden csábítóbbnak tűnik, mint a figyelmünket felemésztő hasznos, de Tiktok videóknál kevésbé érdekes tartalmak.
Ezért hoztam egy népszerű időgazdálkodási technikát, ami egyszerűen le lehet fordítani, hogy tanuláshoz is passzoljon.
Ez pedig a pomodoro technika.
A pomodoro technika egy időgazdálkodási módszer, amit Francesco Cirillo fejlesztett ki az 1980-as években. A módszer a hatékonyság növelését igyekszik elérni tervezett fókuszált időtartamokkal és előre meghatározott pihenési ablakokkal.
Egy átlagos pomodoro 25 perc fókuszált munkát ír elő, amit 5 perces pihenő követ. Ez a felosztás segíti, hogy munka közben ne kalandozzon el figyelmünk, de fenn tudjuk tartani motivációnkat a szüneteknek hála.
A pomodoro egy nagyszerű technika, de nem érdemes vakul ragaszkodni hozza. A 25 perces időtartamot gond nélkül lehet variálni. Én például 20 perc környéként kezdek ráérezni a dolgokra és nem akarok pont akkor kényszerszünetre menni, így hosszabb pomodorokkal dolgozom.
Ha szeretnél többet megtudni a technika részleteiről, és arról milyen alkalmazásokkal mérem a pomodoroimat, akkor érdemes elolvasnod a pomodoro technikáról szóló cikkemet:
7. Lépj szintet modern eszközökkel
Szomorú lenne, ha egy 21. századi tanulási technikákról szóló cikk legnagyobb tanácsa az évszazadok óta létező aktív olvasás lenne. Bár a technológia jócskán hozzájárult, hogy egyre nehezebb legyen a tanulásra koncentrálnunk, azonban segített a tanulás útjában álló, korábban megugorhatatlan akadályokat is odébb görgetni.
Hozok pár olyan modern eszközt, amiért egy 14. századi diák a fél karját odaadná:
Online közösségek
A tanulást nem kell dohos szagú könyvtárakba száműznünk. Minden olyan hely és platform nagyszerű terepe lehet, ahol mások tapasztalatait, tanácsait olvashatjuk.
Persze érdemes az online közösségekben olvasottakat kritikus szemmel értelmezni, azonban gyakran olyan arany tojást tojó tyúkot találhatunk egy-egy Reddit threadben, ami a sokszor tapasztalat nélkül tucatszám megírt online cikkekből hiányoznak.
Nem utolsó szempont, hogy passzív fogyasztó helyett, aktív résztvevője lehetsz az online közösségekben folyó beszélgetéseknek. Lehet, hogy a tanulás során felmerült problémádra semmi sincs az interneten és könyvet sem írtak róla, viszont elképzelhető, hogy egy hozzád hasonló egyszerű tag meg tudja válaszolni a kérdésedet.
Kedvenc subredditeim, ha tanulni szeretnél:
Online kurzusok és útmutatók
Már említettem top egyetemek Youtube-ra feltöltött kurzusait, viszont nagy tematikus kurzusokon túl lézerfókuszú, konkrét problémákat megoldó és képességeket érintő minidiplomákat is találhatunk online, gyakran ingyen.
Lehet te nem akarsz profi programozóvá válni, csupán egy egyszerű weboldalt szeretnél összekattintgatni. Ha tudod mit keresel számtalan online platformon találhatod meg a számításaidat.
A Youtube-on túl érdemes tanulnod a következő weboldalakon (igyekeztem hozni pár magyar példát, de a legtöbb kurzus angolul érhető el):
- Webuni (magyar)
- LABA – nemzetközi üzleti iskola (magyar)
- Coursera – egyetemi képzések akár bizonyítvánnyal is
- edX – top egyetemek képzései
- Udacity – tech fókuszú online kurzusok
- Udemy – online kurzus piactér
Mesterséges intelligencia és a tanulás
A közelmúltban olyan szintet léptek a mesterséges intelligencia alapú megoldások, hogy elég kapkodni a fejünket. A ChatGPT megjelenésével elkezdték temetni a nyelvtanárokat (mondván lehet beszélgetni a ChatGPT-vel és ki is javít), a szövegírókat (a ChatGPT jobb cikkeket ír, gyorsabban), de a Copilot és a mesterséges intelligencia által segített programozás még a programozók feje fölé is guillotine-t rajzol.
Bennem az egyik legnagyobb kérdés ami a mesterséges intelligencia miatt felmerült, hogy ebben a változó környezetben mit érdemes egyáltalán tanulni?
Bár erre nem tudok 100%-ig magabiztos választ adni, viszont egy másik kérdés miatt is kíváncsiság fúrta az oldalamat:
Hogyan tudjuk a mesterséges intelligencia által elérhetővé tett eszközöket gyorrsabb tanulásra használni?
Kipróbáltam a ChatGPT-t számomra fontos témák tanulásánál:
- Párbeszédet gyakoroltam vele spanyolul.
- Szókártyákat gyártattam vele.
- Online tartalmakhoz készítettem témakutatást.
- Új lehetséges tanulási projektekhez gyűjtöttem inspirációt vele (aka. mi a fenét tanuljak, ha az AI elveszi a munkámat)
Izgalmasan hasznos a ChatGPT az összes fenti szituációban. Nem azt mondom, hogy szaladj és csak a ChatGPT-t használd mostantól minden tanulás során felmerült kérdésed megválaszolására, viszont érdemes beépíteni a tanulási folyamatodba.
Ami érdekes lehet, hogy hogyan fogják a különböző témaspecifikus appok (nyelvtanuló appok, online kurzus piacterek) beépíteni saját termékükbe az újgenerációs mesterséges intelligenciát. Ha egy nagy, általános mintán trenírozott modell képes épkézláb nyelvtanulási tippeket adni, akkor vajon mire képes milliónyi nyelvtanulók adatain edzett app?
…és összegzésként:
Tanulási technikák
- A Feynman technika
- Passzív források
- Hatékony jegyzetelés
- Aktív olvasás
- Időközönkénti ismétlés és tanulókártyák
- Időgazdálkodás a pomodoro technikával
- Modern eszközök használata
Folyton a csodamódszert keressük, viszont az előttünk lévő nagyszerú eszközöket közben nem használjuk. Igyekeztem a cikkben bemutatni azokat a technikákat és tippeket, amik nekem személyesen segítettek, hogy hatékonyabban tanuljak miközben megőrzöm a motivációmat is.
Viszont ennél jóval több tanulási technika és módszer létezik.
Ha van egy jó tipped, oszd meg velünk a hozzászólásokban!
Szeretnél több hasonló tartalmat olvasni?
Iratkozz fel a heti leveleimre: