Digitális jegyzetelés hatékonyan – Evernote vs. Roam Research

Unalmas, kényelmetlen és felesleges. Ezt a három jelzőt vágták legtöbben a fejemhez, amikor digitális jegyzetelési szokásaikról kérdeztem őket. Néhányan kendőzetlenül megkérdezték: Mi a fene az a digitális jegyzet?

Nem kevesebbre vállalkozom, minthogy meggyőzzelek a jegyzetelés előnyeiről és különböző módszereken keresztül a cikk végére megérkezzünk a 21. századi tudásmenedzsment csúcsához, a digitális jegyzetekhez.

A hagyományos jegyzeteléssel mindenki tisztában van. 

Ülsz és szorgalmasan körmölöd az elhangzottakat egy spirálfüzetbe. Vizsgáznod kell az anyagból, ritkább esetben pedig egyszerűen érdekesnek tartod az elhangzottakat. A végeredményt tekintve lényegtelen: a poros füzetek költözéskor történő átlapozásán kívül sosem látod viszont jegyzeteidet.

Az okos jegyzetelésnek azonban számtalan olyan hozadéka van, ami nem csak előnyödre válik, hanem szinte már nélkülözhetetlen napjaink szakértelmet és mély tudást igénylő munkaköreinél. Az automatizáció hódít, az alacsony hozzáadott értékű munkák többségét már most is szoftverek és robotok végzik. 

Ha ezeket a sorokat olvasod, akkor nagy valószínűséggel te is tudásmunkás vagy (knowledge worker), fizetésedet a szakértelemért, mintsem kétkezi munkáért kapod.

A tudásért (illetve a tudás alkalmazásáért) fizetnek bennünket, mégis szinte mindent elfelejtünk. 

  • Emlékszel arra a 2016-os filmre, amiben egy szőke színésznő balett táncost játszik? Én sem, pedig pont illene a legújabb filmkritikádhoz. 
  • Mi a helyzet az új marketingszoftverrel, amiről a hétvégi konferencián hallottál? Nem emlékszel a nevére. 
  • Az Abraham Lincoln idézet, amiből foszlányokra emlékszel és beszédet akartál köré építeni? Nem tudod hol és mikor olvastad.

Okos jegyzetelés előnyei

Igazából mindegy, hogy papírra, kártyára, zsebkendőre, vagy egy appba jegyzetelsz. Tapasztalataid és gondolataid “papírra” vetésének mindegyik esetben számtalan előnye van. 

Elfelejtettél egy szerzőt vagy egy könyv címét? Nem csodálom. Sosem volt akkora az információs túlterheltség, mint napjaink. Nem tudunk szelektálni, hogy mit hallgassunk vagy olvassunk, de a választott film, könyv vagy podcast tanulságait sem tudjuk átgondolni, mert menetrendszerűen indul a következő.

Nem, nem azt mondom, hogy papírral és ceruzával jegyzeteld ki a Witcher legjobb jeleneteit. De ha elhangzik egy magvas gondolat, retinádba ég egy tehetséges színész alakítása, akkor nem hülyeség leírni érdeklődésed tárgyát. 

Igaz ez cikkekre, könyvekre vagy akár podcastokra is.

Milyen előnyei vannak a jegyzetelésnek?

Nem kell a nulláról kezdened

Senki sem a nulláról kezdi. A nagy beszédek és az ikonikus könyvek sem egy üres papírral indultak. Ronald Reagan, az USA  40. elnöke kivételes szónoki képességekkel rendelkezett. Már megválasztása előtt is több száz beszédet tartott a General Electrics motivációs trénereként, nem is beszélve a két elnöki ciklus alatt számlált nyilvános megjelenéseit. 

Mutogathatunk az üres papírra vagy az elnöki beszédírókra, de több államférfihoz hasonlóan Ronald Reagan is egy egyedi jegyzetelési módszer alapján rendszerezte gondolatait, amelyből beszédeit is írta. 

Az iratgyűjtőkben tárolt indexkártyákon leginkább idézeteket jegyzett fel a néhai elnök. Reagan jegyzetei később Douglas Brinkley szerkesztésében könyvként is megjelent.

Ha jegyzetelünk, akkor az olvasásra nem csak egy hasznos szokásként tekinthetünk, hanem az olvasottak kijegyzetelésével egy folyamatosan növekvő tudástárra teszünk szert. 

Amikor eljön az idő, hogy új ötletekkel álljunk elő, beszédet mondjunk, vagy írjunk egy cikket, akkor nem a nulláról kell kezdenünk, csupán követnünk kell a korábban elejtett morzsákat.

Visszafejtheted gondolataidat

Minden tény és információ előzetes tapasztalatból, kutatásból vagy a világ valamilyen egyéb értelmezéséből származik. 

Az ismeretek eredete azonban sokszor nem visszakereshető, mivel sem a szükséges forrásokat, sem a gondolathoz vezető logikát nem jegyeztük fel.

Ha jegyzetek nélkül dolgozunk, akkor az ötlet eredetét nem ismerve két forgatókönyv közül választhatunk :

  • Sherlock Holmes módjára visszafejtjük a lehetséges forrásokat, 
  • teljesen a nulláról kezdve újra megkeressük a támogató anyagokat. 

Ha a kezdetektől időt szánunk jegyzetek készítésére, akkor megkíméljük magunkat a felesleges robotmunkától, és a hiteles forrásokból kiindulva új ötletekre is szert tehetünk.

A rendszerek segítik a kreativitást

A rendszerek reneszánszukat élik. 

Marie Kondo, a népszerű japán szervezési tanácsadó világszerte trendivé tette környezetünk tudatos rendszerezését. Bár a ruhatárunk és a fűszerespolc kategorizálása is új nézőpontokat tesz lehetővé és megkönnyíti mindennapi döntéseinket, azonban tudásunk rendszerbe szervezése még ennél is többet kínál.

Az információ rendszerezésével egy új világra nyitunk kapukat. 

A rendszerek elősegítik a kreativitást és növelik a hatékonyságot. 

A bénító hatású üres papír helyett a korábban feljegyzett gondolatok új ötletekhez és egyedi megoldásokhoz vezetnek.

Hogyan jegyzetelj?

Spirálfüzetek teleírt lapjai, könyvek megjelölt margója, egy diszkrét jegyzetfüzet színkódokkal rendszerezett lapjai vagy kifejezetten jegyzeteléshez készített appok. 

A lehetőségeink szinte korlátlanok, ha a jegyzeteléshez használt felületeket tekintjünk, hatékony jegyzetelési technikákról, és a működő tudástár kialakításáról azonban ritkán beszélünk.

Témák helyett kontextus

Hatékony jegyzetelésről írt cikkében Tiago Forte a jegyzetelés módját tekintve két különböző nézőpontot vázolt fel: a könyvtáros és az író technikát.

A könyvtáros a lehető leghatékonyabban próbálja meg jegyzeteit rendszerezni, témákba és altémákba rendezi azokat. Elsőre egyszerűnek és könnyen kezelhetőnek tűnik ez a módszer, de a jegyzetetek számának növekedésével az altémák egyre szűkebbek és egyre zsúfoltabbak lesznek. 

Tetemes mennyiségű jegyzetnél az altémák között már semmilyen kapcsolatot nem fogunk találni, így jegyzeteink jelentős részét sosem fogjuk újra felhasználni.

Az író ezzel ellentétben a jövőbeli felhasználás kontextusa alapján rendezi jegyzeteit. Ryan Holiday, a sztoikus gondolatokat 21. századi köntösbe bújtató könyvek szerzője indexkártyákra jegyzetel. Kártyáit egy dobozban gyűjti témakörök szerint. Könyveihez végzett kutatásai során a jegyzetek kategóriái gyakran a későbbi fejezetcímeknek felelnek meg. Előfordul azonban, hogy a könyv témájához szorosan nem kapcsolódó, de akár egy következő kötet témáját adó gondolatot jegyez le Ryan.

A kutatás melléktermékeként keletkező jegyzeteinket összegyűjtve és logikusan rendszerezve egy helyen fogunk tudni minden fontos gondolatot, amikor a következő projektbe fogunk.

Vegyünk egy gyakorlati példát!

Timothy Snyders A szabadság felszámolása című könyvét olvasva több erős gondolatot is felvittem a jegyzeteim gyűjteményeként szolgáló Evernote-ba, köztük a következő idézetet is:

“A nyilvánvalót az igazság tagadásával csak megerősítjük, a nyilvánvalót hátba kell támadni, hogy legyőzzük.”

A könyvtáros énem címkéket társítana az idézethez. 

  • #igazság 
  • #tagadás 
  • #propaganda

Nem rossz megoldás, de később az igazság címkére kattintva nem sokat mondana ez az idézet. Nem tudnám felhasználni és így okafogyott a címkéket ilyen módon használni.

Az író énem az idézet felhasználhatósága szerint jelölné az idézetet.

  • #Miért működnek az álhírek?
  • #Botrány esetén a logikátlan a logikus.
  • #Timothy Snyders könyvek

A legjobb, ha már meglévő kérdéseimhez tudom kapcsolni a gondolatot. 

Ennek gyakorlati megvalósítására a legújabb jegyzetelési appok fantasztikus megoldást kínálnak, amit később részletesen bemutatok.

Válassz egy rendszert és ragaszkodj hozzá!

A rendszerek segítik a kreativitást.

Rugózhatunk itt órákig a tökéletes jegyzetkategorizálási rendszereken, de a lényeg, hogy egy számodra átlátható és logikus rendszerbe helyezd el gondolataidat. 

Nincs egy tökéletes recept, amit mindenkinek követnie kell!

Lehet ez a rendszer egy füzet, kártyák gyűjteménye vagy egy tetszőleges app. Vannak különbségek a rendszerek használhatósága között, de a legegyszerűbb jegyzetelési rutin kialakítása is látványos hatással lehet gondolataid visszaidézhetőségére. 

A cikk további részében be fogom mutatni az általam használt jegyzetelési rendszer fejlődését. Érdemes tudnod azonban, hogy ha az első lépcsőnél maradtam volna, akkor is nagyságrendekkel hatékonyabb lennék.

Válassz egy rendszert és használd! 

A jegyzetek az ötleteidet szállító tárolódobozok. Minél több értékes jegyzetet gyűjtesz, annál többet tudsz profitálni ezekből a dobozokból.

Ne ragadj le kategóriáknál és címkéknél!

Ha kőbe vésett kategóriákba próbálod meg beszuszakolni a jegyzeteidet az olyan, mintha előre megírt kérdésekkel érkeznél kedvenc színészed meginterjúvolására. 

Behatárolod magadat és légből kapott példánk esetében a beszélgetés menetét is.

Nem tudjuk milyen gondolatok fognak velünk szembe jönni, mint ahogy egy beszélgetés iránya is nyitott kérdés. Egy érdekes válasz mindent felboríthat, mint ahogy egy addig ismeretlen fogalom is új szabályokat követelhet jegyzetelési rendszerünkben.

Így jegyzetelek én

Hozz létre egy számodra működő rendszert. Persze könnyű azt mondani. 

Az évek során jegyzeteimet különböző módokon tároltam. Írtam könyvek margójára, füzetbe, használtam ezt a honlapot jegyzetfüzetként, próbáltam több appot és mai napig kísérletezgetek új módszerekkel. 

Választásaimat nagyban befolyásolták mások megoldásai, ezért remélem neked is segít, ha megosztom veled jegyzetelési technikám fejlődését.

1. Az első lépések – Post-it, füzet és honlap

2018 elején elhatároztam, hogy több olyan könyvet fogok olvasni, ami érdekel (az egész történetet ide kattintva olvashatod). Végre nem vizsgához vagy dolgozathoz szükséges köteteket vettem le a polcról, megismertem új szerzőket és megszerettem a tényirodalmi könyveket. 

Egyre több könyvet kezembe véve azonban előfordult, hogy az előző hónapban olvasottakra már nem is emlékeztem. Ekkor találtam rá Ryan Holiday jegyzetkártya rendszerére. Holiday olvasmányairól a későbbi felhasználhatóság érdekében jegyzetekártyákat készít.

Az író jegyzetelési rendszere a következőképp foglalható össze:

  1. Olvasás közben írj le számodra érdekes gondolatokat! (füzetbe, könyv margójára…)
  2. Pár héttel a könyv olvasása után térj vissza ezekhez a gondolatokhoz és írd át azokat indexkártyákra.
  3. Az olvasás utáni szünet segít, hogy valóban csak az arra érdemes jegyzetek kerüljenek át indexkártyákra. Az idő a legjobb szűrő.
  4. A kártya jobb felső sarkába írj egy témát vagy kategóriát, amelybe a kártya tartozni fog.
  5. Kategorizáld tovább színekkel kártyáidat.
Jegyzetelés index kártyákra
Jegyzetelés index kártyákra

Az első jegyzetelési próbálkozásaimat Holiday módszere ihlette és ma is használom bizonyos elemeit. Kezdetben a szó szerinti idézeteket aláhúztam a könyvekben, megjegyzéseimet pedig egy post-it cetlire írtam és ráragasztottam a releváns lapra. 

A könyv elolvasás után vártam egy hetet, és a még mindig érdemesnek tartott gondolatokat egy Word fájlba gyűjtöttem ki. 

Ezzel a fájllal egyetlen gond volt: sosem nyitottam meg olvasás után. 

Az olvasottak hatékonyabb feldolgozása érdekében a pontokba szedett gondolatokat egybefüggő szöveggé alakítva könyvösszefoglalók írásába kezdtem.

Időközben a körülményes post-it/aláhúzós módszer helyett minden potenciális jegyzetet egy füzetbe gyűjtöttem ki olvasás közben, azonban sem a füzet, sem a honlap nem segített egy visszakereshető jegyzetelési rendszer kialakításában.

2. Kategorizálás és rendszerezés – Evernote

A digitális jegyzetfüzetek elterjedésével egyre hatékonyabb módon rendezhetjük jegyzeteinket. A telepítés után olyan automatikusan elérhető programok, mint az Apple Notes, Google Keep, és a Microsoft OneNote is sokat fejlődtek az utóbbi években. 

Mellettük megjelentek olyan kifejezetten jegyzetelésre fejlesztett appok, mint az Evernote, a Notion vagy épp a Roam Research.

Ezek az ötletgyűjtő eszközök új szintre emelték a személyes tudásmenedzsmentet. A beépített sablonok, egyedi kategorizálási rendszerek és a jegyzetek közötti belső linkek a papír/ceruza módszereknél átláthatóbb és fenntarthatóbb eszközöket adtak a kezünkbe.

A korábban papírra, majd a süllyesztőbe tűnő Word dokumentumokba írt jegyzeteimet felvittem Evernote-ba.

Evernote használata

evernote

Az Evernote három szinten tárolja jegyzeteinket:

  1. Notebooks / Jegyzetfüzet: A jegyzetfüzeteket tekinthetjük az Evernote egyedi kategóriáinak. Az én rendszeremben minden olvasott könyv kapott egy notebook-ot, emellet a különböző projektek jegyzetei külön notebookba kerültek. Más forrásból származó idézeteknek, ötleteknek és személyes céljaimnak is szenteltem egy-egy jegyzetfüzetet.
  2. Notes / Jegyzetek: Szó szerinti idézetek, érdekes gondolatok, teendőlisták és cikkötletek, amelyeket jegyzetfüzetekbe rendezve tároltam. Jelenleg kb. 30 füzetbe rendezem jegyzeteimet, ami még átlátható, de már látom a rendszer korlátait (pl. ha nem tudom pontosan melyik könyvből származik egy keresett idézet, akkor a belső keresőhöz fordulhatok. Ha nem sikerül megtalálnom az idézetben szereplő kifejezéseket, akkor csak hosszas kutakodás után fogom megtalálni a jegyzetet)
  3. Tags / Címkék: A címkék megoldást nyújthatnak az imént említett problémára, de akkor a könyvtáros / író kérdése kerül újra elő. Semmitmondó címkékkel ugyancsak nem vagyok előrébb. Az író típusú jegyzeteléshez pedig projektenként egyedi jegyzetfüzeteket hoztam létre eddig is. A Jordan Peterson portréhoz végzett kutatómunka jegyzetei például egy egyedi jegyzetfüzetbe kerültek.
evernote használata
Jegyzetfüzetek az Evernote lista nézetében.

Nem gondoltam túl az Evernote használatát. A címkék nélküli 810 jegyzetem még kezelhető lenne, de több olyan problémám is volt az Evernote-tal, ami miatt egy ideje már tervezem a váltást. 

Régebben sokat jegyzeteltem ötleteimet a telefonomba. Erre a Microsoft OneNote például tökéletes volt. Gyorsan szinkronizálta mobilos jegyzeteimet is és hasonló formátumban jegyezhettem le gondolataimat. 

evernote jegyzetek
Evernote jegyzetek száma

Az Evernote esetében, ha nem mobilinternetet bekapcsolva jegyzeteltem, akkor előfordult, hogy nem élte meg a szinkronizálást egy jegyzet és egyszerűen elveszett. Persze lehet ez a készülékem, mintsem az Evernote hibája, de a problémát nem sikerült megoldanom, ezért szépen lassan leszoktam a telefonos jegyzetelésről.

A váltáshoz a legnagyobb löketet, azonban az Evernote alternatívák megjelenése adta. Több produktivitás guru migrálta át jegyzeteit a Notion nevű appba, ami lehetővé teszi többek között a jegyzetbe való jegyzetelést is.

Végül mégis egy teljesen új, még béta verzióban lévő, de a jegyzetelésről eddig gondoltakat gyökeresen felforgató appot kezdtem el használni, a Roam Research-t.

3. Összekapcsolt gondolatok

Jegyzetdoboz módszer (zettelkasten)

Egy 20. századi német szociológus, Niklas Luhmann élete során 70 könyvet és több, mint 400 tudományos cikket írt. Luhmann gyakran hangoztatta, hogy sosem erőltetett magára semmit, amihez nem volt épp kedve. 

Amikor Luhmann leült írni, sosem egy üres papír fogadta, hanem egyedi rendszerbe illesztett jegyzeteinek ezrei. Élete során 90.000 jegyzetet írt a szociológus. A több ezer jegyzet átlátása azonban nehéz feladat volt, amire Luhmann is hamar rájött.

Észrevette, hogy egy jegyzet éppen annyira hasznos, amennyire annak környezete. Jegyzeteit index kártyákra írta, a kártyák közötti kapcsolatot pedig betűk és számok kombinációjával jelölte (Például: 11a jegyzet a 11-es és 12-es jegyzet közé kapcsolódott, míg a 11a1 jegyzet a 11a and 11b közé).

Így egy jegyzetet végtelen mennyiségű másik kártyához tudott hozzárendelni és a témákat tekintve végtelen mennyiségű jegyzet kezelésére vált alkalmassá a rendszer. 

A módszert jegyzetdoboz (zettelkasten) néven ismerjük, amit azóta több tudós és író használ valamilyen formában (Robert Greene, Ryan Holiday).

Roam Research

Roam Research

A jegyzetdoboz módszer digitalizált és továbbfejlesztett verzióját kínálja a Roam Research. A Roam rendszerében is végtelen számú másik jegyzethez kapcsolódhat kapcsolódhat egy feljegyzés.

Nincsenek kategóriák, sem címkék. A jegyzeteid bárhol és mindenhol lehetnek, így nem kell aggódnod jegyzeteid egy megadott struktúrán belüli elhelyezéséről. A Roam segítségével kétoldalú linkeket helyezhetsz el jegyzeteidben, vagyis az adott jegyzet mutatni fog a linkelt jegyzetre és fordítva.

A Roam Research gyakorlatilag egy középpont nélküli gondolattérkép létrehozásában segít. A jegyzeteink térképesítésével a gondolattérkép olyan előnyeit használhatjuk ki, mint a visszaidézés és a kreativitás javulása, vagy a témák közötti szoros kapcsolatok kialakítása. A gondolattérkép fejleszti gondolkodásunkat is. 

Olyan irányokba viheti el gondolatmenetünket a program, amelyekről azelőtt nem is tudtuk, hogy léteznek.

A tanulás és a memória fejlesztésének titka a neuronok közötti kapcsolatok kialakítása. A kétoldalú kapcsolatokat létrehozó app erre is alkalmas.

A Roam Research használata

A 2019-es év értékelésekor említettem, hogy a következő évben felfedezésre váró témákról szeretnék írni. A jegyzetelés és a Roam használata is egy új és fejlesztés alatt lévő terület az életemben. 

Elkezdtem átvinni az Evernote jegyzeteket a Roam felületére, illetve a negatív vizualizációról írt cikk kutatási anyagait is Roamban tárolom. Engem azonnal behúzott a rendszer és meggyőzött hatékonyságáról. Az Evernote-ban tárolt könyvjegyzeteimet a jegyzetek közötti kapcsolat hiánya miatt szinte sosem olvastam újra, vagy használtam fel. 

A Roamban ez szinte lehetetlen.

Felvittem Marcus Aurelius Elmélkedések című könyvének jegyzeteit a programba. Készítettem egy sablont, ahol a szerző nevét, olvasás időpontját és tematikus címkéket is hozzáadhatok a jegyzethez, illetve minden egyes lejegyzett gondolatnál is újabb témákat jelölhetek ki, ezzel új jegyzetet hozva létre.

roam research jegyzet
Jegyzet kétirányű linkekkel

A szerző megjelölésével azonnal egy új jegyzetlapon listázza a Roam az író egyéb könyveit és a hozzá kapcsolódó jegyzeteket. Az új, automatikusan létrehozott oldal pedig személyre szabható, leírást és képet adhatunk az automatikusan behúzott jegyzetekhez.

marcus aurelius jegyzet
Automatikusan létrehozott szerzői gyűjtőoldal.

A szövegen belüli címkék használatával nem muszáj létező jegyzetre linkelnünk. Az [[új gondolat neve]] paranccsal egy jegyzetből létrehozhatjuk a fogalomhoz kapcsolódó új oldalt. 

Így tettem például a sztoicizmus esetében, amire azóta több másik jegyettel is hivatkozok.

sztoicizmus címke
Sztoicizmus címke

A kutatás és jegyzetelés mellett a naplóírás és a to-do listák készítését is egy új szintre emeli a Roam. 

Hálózatosított feladatlisták
Hálózatosított feladatlisták

A Daily Notes menüpontban minden nap létrehoz a program egy új lapot. A feladatoknál linkelhetünk más jegyzetekre is. Én például könyvadatlapra, szerzői oldalra és fogalomcímkére linkeltem február 27-én. 

A napi feladatok később ezeken az oldalakon is feltűnnek, így biztosan nem felejtjük el azokat.

william b. irvine jegyzet
William B. Irvine könyvéhez kapcsolódó feladat megjelenik a szerző oldalán

Jegyzeteink áttekintéséhez pedig az oldalak listanézete mellett egy interaktív gondolattérképpel is hozzájárul a Roam.

jegyzetek gondolattérképe
Jegyzetek gondolattérképe

Hozzá kell tennem, hogy korábban nem voltam sem az Evernote, sem a Notion használatában túl jártas. Próbáltam az appok egyszerű megoldásait használni, ami nem a platformok hibája, de behatárolta a lehetőségeimet.

A Roam rákényszerített a rendszer működésének elsajátítására. A shortcutok és egyedi parancsok használata nélkül magatehetetlen lettem volna, és ez a cikk sem születik meg.

Bár rövid ideje használom a Roam Research-t, de mások hatékony jegyzetelési rendszerének és az eredménye tudásmenedzsment főbb törvényeinek ismeretében úgy érzem a program egy nagy lépés a gondolatainkkal való interakció területén.

Remélem sikerült a cikkel meggyőzzelek a jegyzetelésben rejlő lehetőségekről!

Ne feledd: a rendszer formája sokszor csak másodlagos. 

Az számít igazán, hogy te tudd használni az adatott módszert, legyen az egy papírfecni, indexkártya vagy egy applikáció.

Ha tetszett a cikk és szeretnéd, hogy a következőről emailben értesítselek, akkor iratkozz fel az OlvasóListára!

Tetszik, amit olvasol?

Csatlakozz 1000+ feliratkozóhoz és olvasd elsőként a legújabb tartalmaimat.

Semmi spam. Bármikor leiratkozhatsz.

2 thoughts on “Digitális jegyzetelés hatékonyan – Evernote vs. Roam Research”

  1. Szervusz Norbert!

    Nagyon örülök, hogy a feliratkozásom után kidobott hírleveled után most valami miatt beleolvastam. Azt hiszem a Hatással kapcsolatban kerültem először az oldaladra, és azt gondoltam ilyen könyvajánlókról szólnak a leveleid. Olvasni pedig nincs időm. Igazából egyre kevesebb időm és erőm van, ezért egyre hatékonyabb eszközöket próbálok találni, hogy a munkám és a tudásvágyam kihívásainak legalább a régi szinten meg tudjak felelni.
    Már hosszú ideje itt lett volna az ideje, de most sok minden abba az irányba vitt, többek között a Szendipitás-ról szóló cikked is, hogy ezen a hétvégén motivációs, önfejlesztős hétvégét tartsak.
    Végül eljutottam a Szendipitástól a gondolattérkép készítésig, a digitális jegyzetelésen keresztül.
    Ez elsősorban neked köszönhető, mert jól írsz, másrészt a szerencsémnek, hogy azt a kevés időt, amit olvasásra fordítok, pont most fektettem be :-).
    Jelen írásom célja a köszönetnyilvánításon azért túlmutat, de fontos elem! KÖSZÖNÖM!
    Elég sokat jegyzetelek, eddig egészen úgy tűnt, hogy értelmesen és logikusan, amivel tudom a kollégáimat vinni sőt húzni magammal (azt hiszem projekt manager kollégák lehetünk).
    A gondolattérképes jegyzetelésben még csak érzem a potenciált, de bevallom még nem értem. 2017-ben láttam egy nagy-tudású kollégámnál hasonló próbálkozást, de azóta a napi ügyeim nem engedték, hogy ehhez visszakanyarodjak, körüljárni.
    Remélem, hogy majd most megértem, és még gyakoroli is fogom, hogyan lehet ezt on the fly, akár egyeztetés közben, a többieket is belehúzva az együttgondolkodásban használni.
    Ha van ehhez még példád, anyagod azt szívesen veszem, de persze majd keresgélek is.

    NA DE HOL A KÉRDÉS VÉGRE?:
    Évek óta érzem, hogy a cégemnél a tudásmenedzsmenttel sehogyan sem állunk. Most próbálom belehúzni a mérnök kollégákat. A fontosságát, célját értelmét értik, sőt akarják, de nem érzem, hogy a módszert megtaláltuk magunknak.

    EZ A KÉRDÉS:
    Olvasva a gondolattérkép bemutatást felmerült bennem, hogy ez a fajta megoldás egy cég, mondjuk mérnökiroda cég mérnöki (szabványoktól a vevői műszaki visszajelzésekig) és üzleti és jogi és szerződéses (szerződésmintáktól a rosszul megírt, vagy jól megírt szerződések eredményeiről) tudásának menedzselésére mennyire lenne alkalmazható?
    (Bocs, sokan mondják, hogy grafomán vagyok, de csak elértem idáig!)

    Gondolom, ha végigjártam a témát, megértettem a módszert, csináltam néhány saját gyakorlatot, akkor majd magam is meg fogom tudni ítélni ezt, de mivel ezen már te túl vagy, véleményed érzésed biztos van a kérdéssel kapcsolatban.

    Előre is köszönöm, ha van a válaszra pár perced!

    Üdv.,
    Mihály

    1. Kedves Mihály!
      Még nem láttam jól működő gondolattérképes megoldást céges környezetben. Sokan nyűgnek éreznek egy ilyen kreatív megoldást. Ha nem tapasztalják meg a rendszer hatásosságát, akkor nem fogják használni a segítségével készítette anyagokat sem.
      Egy lépést visszalépnék, mivel a céges tudásmenedzsment első lépcsőjét sem ugorják meg sokat: nem gyűjtik – rendszerezik a tudást. Egy strukturált és karbantartott céges wiki (nem pedig több száz Confluence page) véleményem szerint az alap. Utána lehet összekötni a gondolatokat és cizellálni a rendszert.
      Egy jó megoldás, amit szívesen ajánlok: https://www.notion.so/wikis

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük