Életrajzi könyveket olvasni jó. Egy vaskosabb kötet után úgy érzem, hogy minden tippet és trükköt elsajátítottam, ami kiolvasható a könyv alanyának életéből. Ez azonban egy hamis magabiztosság. A pontokat csak visszafelé lehet összekötni. Ezért félrevezető bármilyen cikk, amiben az épp aktuális ikon félmondataiból fogalmazza meg a szerző a siker univerzális szabályait.
Azért, hogy önmagamnak ellentmondjak hozok is egy, az üzleti bulvár által közismertté tett véletlenszerű felfedezést, két radikálisan különböző pont összekapcsolásával elért sikert:
Az Apple-alapító Steve Jobs az USA egyik legismertebb felsőoktatási intézményének, a Reed College-nak a padjait koptatta. Sosem diplomázott le, azonban visszatekintve saját maga is megfogalmazta az egyetemen látogatott kurzusok hatását az életére. Jobs kalligráfia órákra járt. Megtanult talpas betűket rajzolni, megismerte a betűtípusok közötti különbségeket, a betűk közötti szünet szerepét.
Steve Jobs a következőket mondta a kalligráfiáról a Stanfordi Egyetemen tartott 2005-ös beszédében:
“Gyönyörű volt, történelmi, művészileg érzékeny, oly módon, amelyet a tudomány nem tud megragadni, és én ezt lenyűgözőnek találtam. Azonban halvány esély sem volt rá, hogy életem során ezeket valaha használni fogom a gyakorlatban.”
De végül használta.
Amikor az első Macintosh számítógépet tervezték, a kalligráfia órán tanultak ismét előjöttek és Jobs belerakott mindent a Macintoshba, amit a kurzus során tanult. Így lett a Mac az első számítógép gyönyörű tipográfiával. Egyesek szerint ez a részletek iránti megszállottság és szépérzék hozta meg az Apple sikerét.
A szép kézírás tanulmányozása egy valószerűtlen területen vált hasznossá Steve Jobs életében: egy technológiai újítás sikeréhez járult hozzá. Fogalma sem volt Steve Jobsnak, hogy valaha hasznát veszi a kalligráfiának.
A pontokat csak visszafelé lehet összekötni és nem tudjuk melyik válik az előnyünkre. Azonban néhány okos megoldással elősegíthetjük, hogy minél több pontot helyezzünk el életünk képzeletbeli koordinátarendszerében.
A pontok véletlenszerű felfedezése, a szerendipitás segíthet megcsinálni saját szerencsénket és összekötni korábban láthatatlan élményeket, tapasztalatokat, képességeket.
A cikkben arra a kérdésre keresem a választ, hogyan maximalizálhatjuk a véletlenszerű felfedezéseket a hétköznapokban.
Mi a szerendipitás?
A szerendipitás az a jelenség, amikor véletlenül valami fergetegesen jó dolgot találsz. A más szóval véletlenszerű felfedezésnek is nevezett fenomén során egy bizonyos konkrét irányt célzunk meg, azonban a véletlen folytán egy másik problémára találunk megoldást.
A gyógyszerkutatással, üzletfejlesztéssel és innovációval foglalkozó szakemberek gyakran legnagyobb eredményeiket köszönhetik a szerendipitásnak. Szerendipitás lehet, amikor egy szívbántalmakra fejlesztett gyógyszernek váratlan potencianövelő hatása lesz. Hasonlóan szerendipitás, amikor egy interjúra érkezve realizálod, hogy az interjúztató egy gyerekkori barátod.
De honnan ered ez a furcsa kifejezés?
A szerendipitás szó először egy perzsa mesében, a Serendip három hercegében tűnik fel. A történet főszereplői kalandjaik során olyan dolgokat fedeznek fel, amelyekre nem is gondoltak volna. A hercegek a javukra tudják fordítani a felkínálkozó lehetőségeket, mivel jól egyensúlyozzák a terveik iránti elkötelezettséget a felkínálkozó lehetőségek megragadásával.
Szerendipitás az internet korában
Az internet egy teljesen új szintre emelte a szerendipitást. Összekötötte a világ különböző pontjain hasonló területek iránt érdeklődőket, könnyen hozzáférhetővé tette az ötleteket és a tanuláshoz szükséges információt, online kurzusokat.
2010-ben a Google akkori vezérigazgatója, Eric Schmidt a szerendipitás hajtóművének nevezte a Google-t. Schmidt egy olyan jövőt vizionált, ahol keresőszavak bepötyögése nélkül, csupán a zsebünkben lévő telefonnal bármikor kapcsolatba léphetünk barátainkkal és sosem fogunk unatkozni.
Sajnos vagy szerencsére a vízió megvalósulni látszik, de nem csak a Google szolgáltatásai miatt. A váratlan felfedezésekhez ma már fel sem kell kelni az ágyból. A Youtube algoritmusa sosem látott tartalomgyártók videóit ajánlja a korábban megnézett tartalmak alapján, a Facebook pontosan tudja milyen terméket szeretnénk megvásárolni, a Google Discover pedig mesterséges intelligencia segítségével ajánl híreket.
Az internet a világ legnagyobb szerendipitás hajtóműve lett.
De valóban?
A szerendipitást beletervezték ezekbe a termékekbe, de a véletlenszerű felfedezéseknek pontosan a lényegét veszítjük el, ha egy termék elvárt működésébe tervezzük bele a véletlenszerűséget.
Bár könnyű új ötletekre bukkanni az interneten, azonban a kifinomult algoritmusok néhány esetben pontosan a véletlenszerű felfedezéseket teszik lehetetlenné. Egy olyan nézőpontot mutatnak, ami tetszeni fog számunkra. Csak olyan cikkeket dob fel a Google Discover, amihez hasonlót olvastunk már.
A saját véleményünknek megfelelő szűrőbuborékok létrehozását is elősegíti az internet, ami a szerendipitás ellentéte.
Régen a barátaink ajánlottak könyveket számunkra. Bár ezek az ajánlások nem feltétlenül tűntek el, azonban ma leginkább az Amazon és a könyves webáruházak “Ezek is érdekelhetik” szekciója befolyásolják milyen kötet kerül a kezünkbe.
De sokszor nem azt szeretném olvasni, ami érdekel, hanem azt, ami váratlan, ami új nézőpontokkal szolgál és ami egy másik világra nyit kaput.
Az internet azonban az algoritmusokon túl is képes elősegíteni a véletlenszerű találkozásokat. Ha eleged van a technológiából, akkor az élet más területeit érintő szerendipitás tippeket is találsz a következő pontok között:
1. Építs a neten a véletlenszerű felfedezésekre
Engedjük el az algoritmusokat egy pillanatra.
Az internet nélkülük sokkal jobban elősegíti a szerendipitást.
- Kövess különböző területek, eltérő véleményű képviselőit!
- Használj RSS csatornákat Facebook-feed helyett!
- Iratkozz fel hírlevelekre!
- Válaszolj a kapott hírlevelekre! (Meglepően sok bestseller szerző ír hírlevelet. Ami még meglepőbb, hogy ha ezekre a válaszolsz, az gyakran el is jut hozzájuk. Próbáltam. Működik.)
Ha megfogadod ezeket a tippeket, akkor tettél egy jelentős lépést, hogy több összeköthető ponttal gazdagodjon az életed.
Az algoritmusoktól kevésbé függő információfogyasztás elősegíti, hogy a sajátunktól gyökeresen eltérő vélemények is a szemünk elé kerüljenek. Más emberek, más problémák és más megoldások lepik el a képernyőnket.
Egy személyes példa az internetes szerendipitásra:
Régóta keresem az eszközt / módszert, amivel úgy tudok jegyzetelni, hogy a feljegyzett gondolatok később is hasznosak legyenek. Nagy előrelépés volt a Roam Research felfedezése.
Bekövettem Twitteren néhány Roamfluencert, hozzáadtam az RSS feedemhez a Zettelkasten módszert használó bloggereket. Majd egy kis idő után arra lettem figyelmes, hogy a legjobb marketinges cikkek, a leggyakorlatiasabb karriertippek és a legjobb könyvajánlók nem a tematikus weboldalakról, hanem a Roam közösség által megosztott tartalmakból kerül ki.
A tematikus közösségekben gyakran sablonos, ötlettelen tartalmak keringenek. Ilyenkor jól jön, ha fél lábbal más helyekről is tájékozódunk.
2. Szerendipitás introvertáltaknak
A véletlenszerű felfedezések legjobb katalizátora a széles kapcsolati háló. A konferencián smúzolás, networking és hasonló eszközök bármennyire is nem szeretjük néhányan – működnek.
De nem tehetek róla.
Introvertáltként feláll a szőr a hátamon, ha egy konferencia szünetében a lobbyba csődülő tömegre gondolok és egy liftben is inkább számolok el németül kétezerig, mint hogy az időjárásról csevegjek.
A szerendipitás nem kedvez az introvertáltaknak.
De itt jön a csavar.
Segítheted a véletlenszerű felfedezéseket, ha könnyebbé teszed, hogy kapcsolatba lépjenek veled mások.
Nem kell ráírnod senkire vagy robotokkal növelned a követőid számát. Ezek semmivel sem kevésbé félelmetesek a konferenciás hiénázásnál.
Bármiféle érdemleges kapcsolat nélkül nehéz valakit megszólítani, álljon az velünk szemben vagy egy képernyő túloldalán. Adj hát okot rá. Hanyagold egy kicsit az agyatlan görgetést és lépj ki az örökös megfigyelő szerepéből.
Posztolj egy képet a kedvenc bögrédről. Írj pár gondolatot egy jó filmről. Gondolkozz hangosan egy blog segítségével. Írj, tiktokolj, mittudomén! Csak nyomd meg a feltöltés gombot és válj láthatóvá!
Én például írok egy hírlevelet könyvekről, önfejlesztésről és csapongó ötleteimről. Amikor valaki feliratkozik kap egy automatikus levelet, amiben megkérdezem szerinte milyen egy jó hírlevél. Ez egy őszinte kérdés, valóban kíváncsi vagyok mit várnak el mások egy hírlevéltől.
Az üdvözlő levéllel azonban többet sikerült elérni ennél. Sokan válaszolnak a levélre és gyakran jól elbeszélgetek a különböző hátterű, életkorú és érdeklődésű feliratkozókkal. Emberekkel, akikkel egyébként valószínűleg sosem találkoznék. Az első e-mailre válaszolók később is szívesebben osztják meg velem véleményüket, sőt néha ők ajánlanak nekem könyveket, podcastokat.
3. Fedezz fel szándékosan véletlenszerű ötleteket
A legfrusztrálóbb tulajdonsága a hirtelen eszembe jutó jó ötleteknek, hogy nem emlékszem egyikre sem. Futás közben, a zuhany alatt, a müzlisdoboz oldalát olvasva jutnak eszembe véletlenszerű gondolatok, én pedig rövid ideig büszkének érzem maga, hogy mekkora zseni vagyok. Majd elfelejtem az egészet.
Legtöbbször pedig ezek a véletlenszerű gondolatok vezetnek a legérdekesebb beszélgetésekhez és a legjobb cikkekhez. A hatásuk pedig hatványozódik, ha képesek vagyunk összekötni ezeket az ötleteket.
Napjaink kreatív problémamegoldást igénylő kihívásainál pontosan ezekre a véletlenszerű ötletekre van szükségünk. A tudásmunka egyik leghasznosabb eleme az egyedi ötlet. A többi egyébként is automatizálható.
A jó reklámszöveg, tartalomstratégia vagy app feature nem az lesz, amit könnyen lemásolhatunk egy versenytársról. A nagyot szóló megoldások személyes történetekből és élményekből táplálkoznak, össze nem illő ötletek fúziójaként születnek.
De mi az első lépés?
Jegyezzük le az ötleteket!
Az asztalomon van egy jegyzetfüzet, amibe a napközben belém nyilalló ötleteket írom. Ha a villamoson aszalódva jut eszembe valami, akkor azt a telefonomon lévő jegyzetappok egyikébe írom. Mit teszek ha futás közben, egy podcast hallgatása csap át brainstorming sessionbe? Szeretném azt írni, hogy audijegyzetet hagyok magamnak (ez jó megoldás lenne), de ezért nem állok még. Általában a podcast jegyzeteiből utólag hámozom ki a saját gondolataimat.
4. Hagyd el a járt ösvényt
Ha a leghangosabb karriertippeket követed és a legjobban hangzó kihívásokat tűzöd ki célul, akkor az egyébként is nehéz utat egy egymást lökdöső tömegben kell megtenned.
Hányan jövünk rá egy kitűnő érettségi, kemény vizsgák, és fizetetlen gyakornokságok után, hogy karosszérialakatosként dupla annyit keresnénk, mint diplomás pályakezdőként. Pedig mi követtük mások tanácsait. Csak mások ugyanezt tették.
Nem azt mondom, hogy mindenki tanuljon szakmát. Csak azt, hogy a boldog életnek nincs receptje. Ha mások kottája szerint játszol, akkor esélyes, hogy egy kiégett enegiavámpírrá válsz. Inkább csináld azt, ami téged izgalommal tölt el.
Mert a lelkesedés ragadós.
Inkább keressük a kissé flúgos, elhivatott, tervekkel teli emberek társaságát, mint hallgatjuk valaki panaszkodását. A szerendipitás a lelkesedés. A lelkesedést pedig sokszor a járatlan úton találjuk meg.
5. Adj mielőtt kérnél
Hetente írnak rám ismeretlenek és ismerősök, akivel sosem beszéltem két szónál többet, hogy életem kihagyhatatlan üzleti lehetőségét ajánlják fel. Épp terjeszkednek, mert jól megy a biznisz. Új munkatársakat keresnek rugalmas munkaidővel. Természetesen kitömnek pénzzel, ha mindent jól csinálok.
Bár tudom, hogy átb*szás az egész, ha egy kedves ismerősöm keres meg ilyesmivel, akkor meghallgatom, megosztom kétségeimet, ha nagyon erőlködünk még csatlakozok is arra az erőltetett prezentációra.
Inkább veszem meg egy szakértő online kurzusát, aki évekig ingyen adta a tudását minőségi cikkekkel, mint egy nyomulós guru gagyi csalijával hirdetett képzést. Inkább csatlakozok egy MLM prezentációra, amire egy gyerekkori barátom hívott meg, mint amire a harmadunokatestvérem testvérének informatikatanára.
Csatlakozok, mert adott mielőtt kért.
Adj te is mielőtt kérnél! Adj tippeket, tegyél fel őszinte és kritikus kérdéseket, tisztelj meg másokat a figyelmeddel! Talán ez az adás az, ami a legjobban elősegíti a véletlenszerű felfedezéseket, a szerendipitást.
Borítókép: Photo by Federico Beccari