Stephen R. Covey könyve A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása az egyik legnépszerűbb önfejlesztő könyv a világon. Bár több, mint 25 éve írta meg bestseller kötetét az amerikai tréner-üzletember, annak mondanivalója és alkalmazhatósága mit sem változott.
Taktikák és tippek helyett alapelveket és gondolkodásmódot tanít a szerző, aki jól ismerte a sablonos önfejlesztő könyvek és manipulációra építő módszerek gyengéit. Könyve alternatíva a felületes önfejlesztési gyakorlatokra.
A továbbiakban összefoglalom Stephen R. Covey: A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokásának lényeges elemeit. Ha nem szeretnéd elrontani az olvasmányélményt, itt érdemes megállnod!
A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása
Bár több, mint 25 éve adták ki először az önfejlesztés kézikönyveként is emlegetett kötetet, annak mondanivalója talán még aktuálisabb, mint valaha. A technológiai fejlődés sosem látott versenyhelyzetet teremtett. Az egyszerűbb feladatok automatizálása miatt a kemény munka már önmagában nem elég. Eredményes munkára van szükség.
A könyv olyan alapelveket megtestesítő szokásokat taglal, amelyek segítségével képes lehetsz megteremteni a jövőbeni sikerek alapjait.
A gyakorlatokkal tarkított kötetben a szerző óva int:
“…ha valamit megtanultál és nem csinálod, akkor valójában nem is tanultad meg.”
Pygmalion-effektus
A Pygmalion-effektus szerint más-más lencsével tekintünk a világra, más az észlelésünk, az észlelésünk pedig beágyazódik az életünkbe. Önmagukat beteljesítő jóslatokat mesélünk magunknak.
Gondolkodásmódunk befolyásolja a tapasztalatainkat, a tapasztalataink pedig a tetteinket, ezért is fontosak a szilárd alapelvek.
Személyiségetika vs. Jellemetika
Stephen R. Covey tüzetesen tanulmányozta korának legjobb önfejlesztő könyveit és egy éles párhuzamot fedezett fel a népszerű kötetek és a szerinte működő módszerek között.
A legtöbb könyv a személyiségetikát teszi meg középpontjának.
A kiindulási alap a másokhoz való viszonyunk, a nagyobb eredményességet ígérő gyakorlatok a másokban rólunk kialakult képet kívánják befolyásolni, nem ritkán manipulatív módon, kognitív torzítások kihasználásával.
A személyiségetika nem ördögtől való és nem is káros.
A Dale Carnegie és Napoleon Hill által megalapozott iskola a szerző szerint mégsem kínál választ önmagunkkal kapcsolatos kérdésekre.
“Ami vagy olyan hangosan kiabál, hogy nem hallom tőle azt, amit mondasz.”
Ralph Waldo Emerson
A jellemetika szerint először saját magunknak tett ígéreteket kell betartanunk, ami belülről kifelé fog minden mást befolyásolni. Ezt alapelvek követésével, személyes integritásunk megőrzésével tudjuk megvalósítani.
Mi a szokás?
“Azok vagyunk, amit rendszeresen teszünk. A kiválóság tehát nem tett, hanem szokás.”
Arisztotelész
Bár a szokásnak számtalan fogalma létezik, a könyv értelmezésében a szokás nem más, mint a tudás, a készség és a vágy metszete.
- Tudás: tudjuk mit és miért akarunk tenni
- Készség: világos a cselekvés mikéntje
- Vágy: rendelkezünk erős indítékkal, a cselekvés akarásával
A 7 szokás egymásra épül, közben pedig elvezet a függőségtől a függetlenségen át a kölcsönös függésig.
A legtöbb felületes önfejlesztő program megragad a függetlenség hangsúlyozásánál. A korlátlan szabadságnak jobb a marketingje, mint a valóságnak, az eredményesség érdekében azonban érdemes felülemelkedni a függetlenséghez való görcsös ragaszkodáson.
A függetlenség erőteljes hangsúlyozása a függetlenségre adott reakció, annak ellensúlyozása, hogy mások irányítanak minket.
Mi az eredményesség?
Az ember alapjává váló elvek lehetővé teszik a hatékony problémamegoldást, segítenek élni a kínálkozó lehetőségekkel és tanulás útján segítik az új elvek szokássá alakítását.
Az eredményesség két dolog összege:
- Mit termelünk – aranytojás
- Mi a termelőeszközünk – tyúk
A szokások az eredményességet biztosítják.
A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása
- Légy proaktív!
- Tudd előre, hová akarsz eljutni!
- Először a fontosat!
- Gondolkodj nyer-nyerben!
- Először érts, aztán értesd meg magad!
- Teremts szinergiát!
- Élezd meg a fűrészt!
Egyéni győzelem
1. Légy proaktív!
Mások hibáztatása, passzivitásba menekülés, és a körülmények okolása nem egy eredményes megküzdési mechanizmus, mégis számtalan példát találunk arra, hogy miért a környezet, a múlt és az adottságaink határoznak meg.
- Genetikai determináltság: a nagyszüleid tehetnek mindenről. A DNS kódod hordozza a rossz tulajdonságaidat.
- Pszichológiai determináltság: a szüleid tehetnek mindenről. Neveltetésed, gyerekkorod határozza meg az értékeidet és tulajdonságaidat.
- Környezeti determináltság: a főnököd, a feleséged tehetnek mindenről. Te csupán az ingerre válaszolsz.
Victor Frankl pszichiáter és holokauszttúlélő a legnagyobb megpróbáltatások között is képes volt kapaszkodni az életbe. A genetika, a neveltetés vagy a környezet hibáztatása helyett megtalálta azt, amit képes befolyásolni.
Az inger és reakció között mindig létezik a választás szabadsága.
Mi a proaktivitás?
A proaktivitás nem csak a kezdeményezőkészségről szól. A valódi proaktivitás szerint emberi lényként felelősek vagyunk a saját életünkért, viselkedésünk döntéseinktől nem pedig a környezetünktől függ.
A reaktív embereket gyakran befolyásolja a környezetük. Ha szép az idő, jól érzik magukat, ha esik, gyatrán.
A proaktív embert nem érdekli az időjárás.
Victor Frank az élet három központi értékét azonosította:
- Tapasztalati értékek: amik megtörténnek velünk
- Kreatív értékek: amiket mi magunk hozunk létre
- Attitűdbeli értékek: amit viselkedésünk kritikus helyzetekben formál
Befolyásolási kör
A proaktív emberek azokra a dolgok fordítják az energiáikat, amelyeket képesek befolyásolni, amelyek a befolyásolási körükön belül vannak.
Reaktív emberek az érdekeltségi körükre vesztegetik az energiáikat, olyan dolgokkal foglalkoznak, amelyeket nem tudnak befolyásolni.
A különbség a szóhasználatban is felfedezhető. Mi több, a szóhasználaton keresztül tehetjük meg az első lépést a proaktivitás felé.
A reaktív diák tanóráról való kéredzkedés során azt mondja, hogy muszáj elmennie a teniszedzésre. A proaktív diák el akar menni a teniszedzésre.
2. Tudd előre, hová akarsz eljutni!
“A változás képességének kulcsa a belső állandóság – annak a megingathatatlan tudása, hogy ki vagyok, mit akarok, és mit értékelek igazán az életben.”
A világos cél alapelveket követ. Ezeket az alapelveket pedig érdemes egy személyes küldetésnyilatkozatba foglalni. Küldetésnyilatkozatot készíthetünk egyénileg, családunk számára vagy a szervezet számára is.
Befolyásolási körünk közepétől indulva, világnézetünket meghatározó alapvető értékek figyelembevételével érdemes kezdeni a küldetésnyilatkozatot.
A központ négy fontos tényezőre van hatással: bölcsesség, biztonság, iránymutatás, erő.
Lehetséges középpontok
- Házastárs központúság
- Családközpontúság
- Pénzközpontúság
- Munkaközpontúság (A munka középpontba helyezésekor az önértékelésünk a hivatásunkból származik, így azt minden olyan változás befolyásolhatja, ami befolyásolja a munkánkat.)
- Élvezet-központúság
- Barát-vagy-Ellenség központúság
- Egyházközpontúság
- Énközpontúság (Ha magunkat állítjuk az élet középpontjába olyanok leszünk, mint a Holt-tenger, ami mindent elfogad, de semmit sem ad. Cserébe semmi sem fog túlélni körülöttünk.)
A leggyakoribb középpontok Stephen R. Covey szerint önmagukban nem jelenthetik a megoldást. A középpontok helyett egy másik járható utat, az elvközpontúságot ajánlja a szerző.
Az elvközpontúság szerint helyes alapelvekkel szilárd alapokat teremthetünk. Közben pedig nem másoktól, nem a változástól függ az életünk.
3. Először a fontosat!
Az időgazdálkodás négy generációját azonosítja Stephen Covey:
- Jegyzetek és listák: tennivalókat összegyűjtése
- Naptárak és határidőnaplók: jövőbeli események, tennivalók rendszerbe foglalása
- Konkrét terv célok elérésére: rangsorolt értékek, konkrét terv tevékenységekre
- Események és kapcsolatok menedzselése: nem dolgokra és időre
Az eredményesség érdekében az eisenhower mátrixként is ismert, a teendőinket fontosság és sürgősség alapján osztályozó rendszert mutat be a szerző. Az eredményes emberek Covey szerint különösen nagy hangsúlyt fektetnek a II. negyedre, a fontos, de nem sürgős teendőkre.
“Táplálják a lehetőségeiket és éheztetik a problémáikat.”
Peter Drucker
Ahhoz, hogy a második negyedes tevékenységekre időnk maradjon, elkerülhetetlen, hogy abbahagyjuk a tűzoltást, csökkentsük a fontos-sürgősnek titulált tevékenységeket, ehhez pedig meg kell tanulnunk nemet mondani.
Akkor tudunk nemet mondani, ha van bennünk egy nagyon erős igen, ami érdekében – védelmében mondunk nemet.
A második negyed támogatása
A második negyedet leginkább tudatos tervezéssel tudjuk támogatni. Érdemes hetente megszervezni a héten elvégezni kívánt második negyedes teendőket. A heti szervezést pedig javasolt egy napi tervezéssel kiegészíteni, ami során csupán pontosítjuk a napi teendőket.
“Az eredményességnek belülről kell fakadnia – a második negyed paradigmájából, melynek révén az életet a fontosság, nem pedig a sürgősség lencséin keresztül láthatod.”
Közös győzelem
A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása egy új fogalommal ismertet meg bennünket, az érzelmi bankszámlával.
Az érzelmi bankszámla szerint minden kapcsolatunkhoz tartozik egy egyéni bankszámla, amin betéteket helyezhetünk el és felhasználhatjuk azokat. A betéteket udvariassággal, kedvességgel, őszinteséggel érdemelhetjük ki, és hazugsággal, undoksággal nullázhatjuk le.
Ha nullára apad az érzelmi bankszámla összege, akkor elfogy a mozgásterünk és eredményesség ide vagy oda, valószínűtlen, hogy bármit is elérnénk.
Hat legfontosabb betét
- A másik megértése – “Mindnyájan hajlamosak vagyunk rá, hogy saját élettörténetünkön keresztül közelítsük meg a másik ember szándékait vagy szükségleteit.”
- Odafigyelés az apró dolgokra
- Az ígéretek megtartása
- Az elvárások tisztázása
- Személyes feddhetetlenség – “A feddhetetlenség egyik leghatékonyabb megnyilvánulása az, ha következetesen képviseljük a távollévők érdekeit.”
- Kivét esetén őszinte bocsánatkérés – Őszinte bocsánatkéréssel növeljük az érzelmi bankszámlánk egyenlegét, tetteted bocsánatkéréssel pedig tovább apasztjuk azt.
4. Gondolkodj nyer-nyerben!
A legtöbben a nyer-veszít szemléletre vagyunk programozva. Ezt okozza részben a neveltetésünk, a többi gyerekkel való folytonos összehasonlítgatás. A szeretet feltételhez kötése a nyer-veszít szemléletre kondicionál.
A középiskolai sport is a nyer-veszít szemléletet sulykolja. Az élet egy verseny, a győzelem a másik fél legyőzését jelenti…
A nyer-nyer szemlélet elsajátításában és a nyer-nyer helyzetek megtalálásában segíthet a bátorság és a méltányosság egyensúlya. Ha kérésünk realitását a másik fél szempontjaival összehangoljuk, akkor a végkifejlet csak nyer-nyer szituáció lehet.
Az élet egy verseny, szűkös erőforrásokért marakodunk mantrát hangoztató szűkösség szemlélet legtöbbször egyszerűen nem igaz.
A nyer-nyer szituációk a bőség-szemléletre alapoznak. A bőség szemlélet szerint mindenből van elég, az erőforrásokat, az elismerést és a hasznot megoszthatjuk másokkal.
5. Először érts, aztán értesd meg magad!
A trükkök és befolyásolási technikák nem vezetnek messzire. Ha rájövök, hogy valamilyen betanult trükköt alkalmazol, azt megérzem és oda a bizalom. Nem érzem magamat biztonságban, hogy megnyíljak.
Helyette a figyelemre és megértéstésre érdemes koncentrálni.
Empatikus figyelem
A legtöbben nem azért hallgatják meg a másikat, hogy megértsék, hanem hogy válaszolhassanak. Beszélgetéseik párhuzamos monológok és sosem értik meg mit akar a másik. Az empatikus figyelmet a kérdésekre adott négy különböző énközpontú válasz is korlátozza.
Négy énközpontú válasz
- Minősít: egyetértünk vagy nem értünk egyet
- Faggatózik: saját vonatkoztatási rendszerünkből kiindulva kérdezősködünk
- Tanácsokat ad: saját tapasztalataink alapján igazítjuk el a másikat
- Értelmez: saját indítékainkból és viselkedésünkből kiindulva próbáljuk kitalálni a másik gondolatait, megmagyarázni indítékait
Érdemes a fenti stratégiákat hanyagolni és megtenni az első lépést a megértés felé:
Empatikus figyelem stratégiák
- Tartalomismétlés: Az első lépés a megértés felé a reflektáló hallgatás. Hallgassuk meg a másik fél mondanivalóját, majd ismételjük el, amit mondott. Mindez első ránézésre sértő is lehet, de ez az első lépés a hatékony kommunikáció felé.
- Tartalom újrafogalmazása: A hallottak saját szavaiddal történő újrafogalmazása is hatékony technika lehet a megértés érdekében. Itt érdemes figyelni, hogy ne a saját helyzetünk és világnézetünk, hanem a másik fél problémái alapján fogalmazzuk újra a mondanivalóját.
- Érzés tükrözése: Mit érezhet a másik fél és hogyan tudjuk ezt szavakba önteni empatikus módon?
- Újrafogalmazás + Tükrözés: Az utolsó két lépés vegyítésével a másik fél problémáját az érzés tükrözésével együtt érdemes újrafogalmazni.
Éthosz, pátosz, logosz
“Először a jellem, azután a kapcsolat, majd végül a logikus mondanivaló.”
A retorikai háromszög személyes kapcsolatainkban való alkalmazása rámutat az empátia és az integritás hangsúlyos szerepére, amelyek még a logika szerepét is képesek felülmúlni.
- Éthosz: személyes szavahihetőség. Az emberek bíznak-e a szakértelmedben és a szavadban?
- Pátosz: Az empatikus oldal, az érzést jelenti. Megérted-e a másik személy problémáját?
- Logosz: logika, érvelés
Ha képes vagy arra, hogy gondolataidat tisztán, összefüggéseiben is érthetően kifejezni, úgy hogy figyelembe veszed és megérted partnered nézőpontjait is, akkor rendkívüli mértékben megnöveled mondanivalód hitelét.
6. Teremts szinergiát!
Ha két deszkát egymásra raksz, többet elbírnak mint annak a súlynak a kétszerese, amit külön-külön elbírnának.
A szinergiák kereséséhez a szerző Kurt Lewin szociológus erőtérelemző modelljének használatát javasolja. Az erőtérelemző modell az egyensúlyi állapotot keresi a fékezőerők és hajtóerők között
- A hajtóerők többnyire pozitívak ésszerűek, logikusak és gazdaságosak.
- A fékezőerők negatív érzelmi töltetűek, logikátlanok.
“Ha csak két lehetőséget látsz – a tiédet és a “helytelent” -, akkor érdemes hozzáfognod a szinergia révén meglelhető harmadik alternatíva keresésének.”
Megújulás
7. Élezd meg a fűrészt!
A fenntartható eredményesség szerint az aranytojás mellett épp olyan fontos a tyúk is. A termés mellett a termelőeszközre is legalább olyan figyelmet kell fordítanunk. Az “eredményes ember” termelőeszköze pedig leggyakrabban önmaga, ezért négy dimenzió mentén való pallérozást javasol Stephen R. Covey.
A felszínt karcolva érinti a szerző a sportolást, az egészséges táplálkozást, a folyamatos tanulást. Az értelmi fűrész élezéséhez pedig többek között az írást javasolja Covey. Az írás segíti a tisztánlátást, tudatosságot visz a hétköznapokba és láttatja az árnyalatokat velünk.
Folyamatos tanulással gyarapítod tudásodat és tágítod lehetőségeid körét. Anyagi biztonságot nem az állásod, hanem a képességeid és gondolataid nyújtanak.
eszméletlen jó összefoglaló. rengeteg időt sporolt eg nekem. köszönöm
Kiváló összefoglaló, gratulálok és köszönöm!
Hangoskönyvként hallgattam, így nem volt lehetőségem kiemelni, jegyzetelni a lényeges dolgokat. Néhány metafora és az üzenetük megmaradt:
– t/tk aranytojás és tyúk eseten
– ködben hajó és világítótorony esete
– rossz falnak támasztott létra esete (ranglètra)
– az egész több mint a részek összege esete, avagy a két egymásra tett léc teherbírása
– paralízis analízis
– küldetésnyilatkozat fontossága