Furcsa leckék, amiket 25 évesen megtanultam

A mai napon 25 éves lettem. Bár gombócból már sok a huszonöt, azért bőven akad példa, ahol ez csak a kezdet.

Szemtelenül fiatal vagyok, épp ezért felesleges lenne a hosszú évek során magamra szedett rafináltságról, elsajátított készségekről és kimaxolt kihívásokról papolnom. 

Korlátolt ismereteim teljes tudatában mégis akartam valami szösszenetet írni. Valamit, ami összefoglalja a leckéket, amiket az utóbbi időben megtanultam.

Egyesek szerint, ha korábbi munkáid nem csalnak mosolyt az arcodra, akkor az biztos jele, hogy nem fejlődtél semmit. Remélem a jövőbeli énem fejét fogva olvassa ezeket a sorokat. Ugyanakkor a pillanat teljes komolyságával és meggyőződéssel írom le ezeket a tanulságokat, amelyek talán számodra is hasznosak, vagy legalább érdekesek lesznek.

1. Ne menüből válassz

Előre meghatározott lehetőségekből választani ésszerű és kényelmes. Nem kell gondolkodni, nem kell másoknak magyarázni döntésünket, mert pontosan értik. Ugyanazt az étlapot olvassák.

Amikor a döntésünk túlmutat a tíz perc alatt elpusztítható hamburgeren, akkor mégis érdemes megerőltetni magunkat és félretenni a menüt.

Hivatást választani az alapján, hogy melyik tantárgy ment jól a középiskolában tipikus példája a menüről választásnak. 

A menü helyett érdemes feltenni magunknak a valóban számító kérdéseket:

  • Milyen értékek fontosak számomra?
  • Milyen a személyiségem? 
  • Segíteni szeretnék? Építeni? Javítani? Vezetni?
  • Hol akarok dolgozni és mennyit szeretnék keresni?
  • El tudom képzelni, hogy az adott szakmát űzöm minden nap, napi nyolc órában?

A legtöbb távolba mutató lehetőséget nem érdemes menüből kiválasztani, mert ezek nem vezetnek önazonos döntéshez.

2. Az önfejlesztés nem rólad szól

Függetlenül attól, hogy egy motiváló cél elérésének eszközeként vagy egy aggasztó probléma megoldásának kulcsaként tekintek az önfejlesztésre, az általában túlmutat mindkettőn.

Az önfejlesztés nálam többről szól, a túlzott belső fókusz pedig egyenesen hátráltatja az egyéni fejlődést. 

Az igazán fontos célok szorosan kötődnek a családomhoz, barátaimhoz és a tágabban vett környezetemhez. Ha egy működő üzletet szeretnék építeni vagy egy olvasásra érdemes blogot írni, akkor kétségkívül fontos az önismeret, de könyvek olvasása és különböző gyakorlatok végzése nem vezet messzire, ha nem oldok meg problémát vagy nem válaszolok meg az olvasók fejében lévő kérdéseket.

Még a célokat és problémákat elhessegető mindfulness meditációban sem elég csupán az én jelenlétem. 

Az egyik kedvelt gyakorlatomban másokra összpontosítva kell hálát adni. Hálát adni azért, hogy élnek, egészségesek, majd minden jót kívánni nekik. A kisboltban dolgozó eladónak, a benzinkutasnak, barátoknak, távoli és közeli rokonoknak.

Ugyanez a gyakorlat belső fókusszal, saját magamra gondolva is létezik. Furcsa módon a másokat a figyelmem középpontjába állító gyakorlat jobban megréint, mint a belső fókuszú figyelés.

Így van ez más területeken is.

3. Könnyű kezdés, óvatos maximalizmus

Sosem szabad túlgondolni, amikor valami újba vágsz bele. Nem érdemes hónapokig kutatni a tökéletes edzéstervet, a legjobb tanárt vagy a leghatékonyabb módszert. 

Kezdd el minél hamarabb, mert csinálva derül ki, hogy tetszik-e az újdonság.

A rendszeresség elengedhetetlen a fejlődéshez, de legtöbbször nem elég.  Egy idő után csak megjelenni nem elég. 

Óvatos maximalizmusra van szükség a holtpontok áthidalásához. Ilyenkor jön jól a tökéletes edzésterv, a legjobb tanár, a leghatékonyabb módszer.

4. Az interneten szabad és érdemes fizetni

Bár nem túl hosszú ideje koptatom az internetes sztráda macskaköveit, ezalatt az idő alatt mégis óriásit változott a világ. Volt azonban egy megdönthetetlennek tűnő gondolat a fejemben, miszerint ami az interneten van az ingyenes.

Hírekre, filmekre, sorozatokra, könyvekre, majd később appokra és online tartalomgyártókra néztem furcsa szemmel, amikor (jogosan) pénzt kértek a munkájukért.

Az interneten ma is a legtöbb tartalmat és funkciót megszerezheted ingyen. Letorrentezheted a filmeket, szerezhetsz crackelt programokat és legális-ingyenes alternatívák is a rendelkezésedre állnak.

De az interneten nem szabad, hogy minden ingyen legyen. 

Három okból sem:

Ha egy termék ingyenes, akkor nagy valószínűséggel te vagy a termék. 

Pontosabban te vagy az adataid.

Sokáig még ez sem zavart. 

Mit érdekel engem, hogy a messzi USA-ban tudják, hogy én épp egy laptopot vásárlásának ötletével kacérkodom. 

Amikor azonban a tálcán átnyújtott adataim alapján először célzott hirdetésekkel noszogattak vásárlásra, akkor már leesett, hogy az “ingyenes” terméknek igenis van a való életre gyakorolt hatása.

Az érték az interneten is érték

Egy meditációs appért fizettem először. Elmehettem volna egy személyes jelenlétet igénylő órára, letölthettem volna Youtube-ról meditációkat, mégsem tettem. Az app többet kínált és értéket jelentett nekem.

Rendszerezett tudást. Kényelmet és elköteleződést kínált az app. Rájöttem, hogy, amiért pénzt adok, azt jobban is értékelem.

Ekkor esett le, hogy logikátlanul gondolkodtam korábban:

Miért nem fizetek egy online hírportálért, ha ugyanazért a tartalomért készségesen fizetek nyomtatott formában?

Egyre többen dolgozunk az interneten

Az első teljes munkaidős állásomat három éve szereztem. Három év alatt egyetlen alkalommal találkoztam a munkám eredményével fizikai formában és az is inkább megmosolyogtató volt, mint hízelgő.

SEO szakemberként adatok alapján alkotok stratégiákat. A munkám eredménye nem ritkán egy több ezer soros táblázat. Amikor még időm túlnyomó részében kis- és közepes vállalkozásokkal dolgoztam gyakran találkoztam a digitalizáció első lépéseit megtevő szakemberekkel. 

Egy kutatás eredményeit prezentáló meetingre az ügyfél magával hozta a több ezer soros táblázatot. Kinyomtatva. Miközben próbáltam az eredményeket és a lehetséges irányokat érthetően elmagyarázni, az ügyfél serényen lapozgatta a laminált A4-es oldalakat.

Ez az élmény nem azért volt furcsa, mert valaki kinyomtatott egy táblázatot. 

Ennél sokkal furcsább dolgokat is csinálunk. Azért érintett meg ez a találkozó, mert itt ért a felismerés, hogy én is az interneten dolgozom. 

A munkámnak nincs a való világban fizikailag megfogható eredménye.

Ha pedig én nem fizetek az internetért, akkor más miért tenné?

5. Az élet egy portfólió

Személyes pénzügyek és az élet között több a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk. 

Ha túlzottan le szeretnénk egyszerűsíteni a különböző befektetési lehetőségek értékelését, akkor három változóra tudjuk lecsupaszítani az egyenletet:

  1. Várható hozam: mennyi extra pénzt hozhat a konyhára a befektetés
  2. Kockázat: a negatív hatással rendelkező események valószínűsége
  3. Likviditás: milyen könnyen tehetem pénzzé az adott befektetést

Pénzügyi céljainktól függően választunk eszközöket. 

Ha csupán megtakarítani szeretnénk, akkor a kevés várható hozammal bíró, de alacsony kockázatú lehetőségeket fogjuk keresni. 

Ha befektetésekben gondolkodunk, és jó pénzt akarunk keresni az ügyleteken, akkor a portfóliónknak el kell mozdulnia a magasabb hozammal kecsegtető, ugyanakkor magasabb kockázatú lehetőségek felé.

A szakik szerint a kulcs az egyensúly. 

Biztos, de keveset jövedelmező és magasabb kockázatú, de potenciálisan jobban megtérülő eszközöket is érdemes birtokolni, az arányt pedig a személyiségünk és a céljaink határozzák meg.

Az életben elénk táruló lehetőségeket is érdemes egy portfólióként kezelni. 

Ha csak a biztos lehetőségekre mondunk igent, akkor nagy hozamot sem érdemes remélnünk. Kockázatot kell vállalni, előre nem látható eseményekre fogadni, ahhoz hogy az időnknek magasabb legyen a megtérülése.

6. Sokat elárul rólad ahogy és amiről beszélsz 

A beszéd, az írás, de még egy kérdés is sokat elárul rólam. 

Nem feltétlenül azt, hogy honnan jöttem, hanem azt, hogy mi a fontos számomra. 

  • Hogyan keretezem a kérdést? 
  • Miért pont erre kérdezek rá?
  • Miért az adott témáról írok?

Véleményem megosztása nélkül is számtalan tulajdonságom kiolvasható a sorokból. 

Vegyük akár csak ezt a cikket. Anélkül, hogy bármi személyes történetet megosztanék veled már sok mindent tudsz rólam. 

7. A kevesebb éppen elég

Minden irányból kapjuk az impulzusokat a több, a jobb, a nagyobb és a gyorsabb hajszolására, a legtöbb hasznot és örömöt azonban egy minimális szint elérése jelenti. Ha elértünk a szükséges minimumot, akkor a javak, élmények és a befektetett munka növelése sokszor ellentétes hatást ér el vagy egyszerűen nem változtat a lényegen.

A szükséges minimum szem előtt tartására több új és régi iskola tanít.

Imádok enni, de az egyensúlyt nem speciális ételek, szuperfoodok vagy étrendkiegészítők jelentik, hanem a nem evés. A böjtölés.

Szeretnék hatással lenni a környezetemre, de az én szerepemnek is vannak határai. A mindenre való koncentrálás, frusztráció és elkerülhetetlen kudarc helyett inkább azokra a dolgokra fókuszálok, amelyekre tudok hatni. Erre tanít a sztoicizmus.

Tárgyak gyűjtése? Minimalizmus.

Túl sok közösségi média? Digitális detox.

8. A történelem vége illúzió

Korábbi céljainkra és álmainkra változó dolgokként tekintünk vissza, de közben azt feltételezzük, hogy többet nem változunk. 

Azt hisszük befejezett egyének vagyunk és céljaink nem változnak a jövőben. 

Pedig változnak.

Egy 2013-as tanulmányukban oxfordi pszichológusok több, mint 19.000 18 és 68 év közötti személyt vizsgáló kutatás eredményeit mutatták be. Az eredmények szerint a résztvevők alábecsülték mind a személyiségüket, mind az alapvető értékeiket érintő változásokat.

A változás folyamatos. 

Nem létezik a Francis Fukuyama által vázolt történelem vége. Folyamatosan változunk és ezzel érdemes számolni.

Tetszik, amit olvasol?

Csatlakozz 1000+ kíváncsi elméhez és olvasd elsőként legújabb tartalmaimat.

Semmi spam. Bármikor leiratkozhatsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük