Amor Fati – Sorsszerű képlet a nagysághoz

Az amor fati egy latin kifejezés, amit magyarul a sors szeretetére tudunk lefordítani. A szókapcsolat jelentése a velünk történtek zokszó nélküli elfogadása, mind a jó, mind a negatív következménnyel bíró események keblünkre ölelése.

Az amor fati szellemiségét követő ember nem akar semmit sem megváltoztatni a múltban, helyette elfogad minden eseményt legyen az pozitív vagy negatív hatással az életére, legyen az egy bölcs vagy elhibázott döntés eredménye. 

Az eseményeket nem csupán elfogadja, hanem mindent átható hálával viszonyul a bekövetkezett és jövőben bekövetkező események felé.

  • De milyen hasznunk származik a sors szeretéből a hétköznapokban?
  • Hogyan férhet meg az ambíció és az elfogadás egy mondatban?
  • Mi köze van a sztoikus filozófusoknak és Nietzsche-nek az amor fati fogalomhoz?

A fenti kérdésekre mind választ kapsz, ha tovább olvasol.

Az amor fati eredete

Az amor fati filozófiájával először a sztoikus gondolkodók tanításaiban találkozhatunk. A rabszolgából lett filozófus, Epiktétosz írásaiban visszatérő elem a sors zokszó nélküli elfogadása.

“Emlékezz erre: az életben úgy kell viselkedni, mint egy lakomán: körülhordoznak egy tálat, – éppen hozzád ér, – nyújtsd ki a kezed és szerényen vegyél belőle. Ha elmegy melletted, ne állítsd meg! Ha meg nem jön, ne fürkéssz utána sóvár tekintettel, hanem várj türelemmel, amíg hozzád ér!”

Epiktétosz

Marcus Aureliusra, a sztoikus filozófuscsászárra nagy hatással voltak az epiktétoszi tanítások, Elmélkedések címen olvasható feljegyzéseiben ír az amor fati elv alkalmazásáról és az önsorsrontás elkerüléséről. A kifejezést magát nem használja, mivel gondolatait görögül jegyezte le.

“A lobogó láng viszont hamar hatalmába keríti és felemészti a rádobott tárgyakat, sőt még magasabbra csap tőlük.”

Marcus Aurelius
amor fati jelentése

Nietzsche és a sors szeretete

Az amor fati nem csak a sztoikus filozófia tanítása, hanem egy általános világnézet, amit vallástól és filozófiai iskoláktól függetlenül alkalmazhatunk a szorongás kordában tartására, a stressz csökkentésére.

A német filozófus, Friedrich Nietzsche többször is éles kritikát fogalmazott meg a sztoicizmussal kapcsolatban, az amor fati gondolatát mégis ő tette széles körben ismertté.

Nietzsche sorsszeret-értelmezése szerint nem érdemes megbánást tanúsítani a történésekkel szemben, csupán hálával el kell fogadnunk a bekövetkező eseményeket. A jót és a rosszat egyaránt.

A filozófus egy lépéssel tovább megy, és azt mondja, hogy az amor fati egyenesen az emberi nagysághoz vezető képlet:

„A képletem az emberi nagysághoz az amor fati: hogy az ember azt akarja, hogy semmi ne legyen más, se előre, se hátra, se az egész örökkévalóságban. Nem csak elviselni, ami szükséges, nem csak elrejteni … hanem szeretni. … ”

 A hatalom akarása és az amor fati ellentéte

Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche

Nietzsche sorsszerete nem csak azért figyelemre méltó, mert szokatlan módon fogalmazta meg az elengedést, hanem mert az amor fati koncepció saját gondolataival való látszólag feloldhatatlan ellentéte rávilágít a belső harcra, amit sokan tapasztalunk.

A határtalan elfogadás és hálaadás hirdetése helyett Nietzsche munkáját sokkal inkább a személyes ambíció, a változtatni akarás, a status quo megkérdőjelezése jellemezte. Gondolkodásának központi eleme volt a hatalom akarása (Willens zur Macht).

A makacsságot, ambíciót és a változtatni akarást Nietzsce egyes írásaiban minden más fölé helyez:

“Minden sorsdöntő dolog a “csakazértis”-ből jön létre.”

A Willens zur Macht mégsem nyújtott megoldást Friedrich Nietzsche életének nagy kihívásaira. 

  • Ki akart törni az akadémi zord falai közül és non-fiction íróként szeretett volna pénzt keresni, de minden erőfeszítése ellenére sem találta meg fizetőképes közönségét a 19. századi Németországban.
  • Olyan feleséget képzelt el maga mellett, aki intellektuálisan fel tudja venni a versenyt vele. Végül sosem nősült meg.

Az ambíció és a hatalom akarása szükségesek, de nem változtatnak a tényen, hogy az élet egy végtelen változóval rendelkező egyenlet, amit nem csak a mi akaratunk formál. Az akarás nem megoldás mindenre. 

Egyrészt nem tudunk mindent befolyásolni.

Nietzsche változtatni akart és számtalan erőfeszítése sikeres volt, de több esetben el kellett fogadni az elkerülhetetlent, a sorsot.

Másrészt nem látjuk a teljes képet. Nem látjuk a negatív események életünkben betöltött szerepét. 

Ezért javasolja az Amor Fati a sors szeretetét.

További mottók

Tetszik, amit olvasol?

Csatlakozz 1000+ kíváncsi elméhez és olvasd elsőként legújabb tartalmaimat.

Semmi spam. Bármikor leiratkozhatsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük