A tabula rasa egy latin szó, jelentése tiszta tábla. Az új kezdetet, a tiszta lappal indulást értjük a kifejezés alatt. A rómaiak viasz táblákra írtak, amelyek tartalmát melegítéssel lehetett eltüntetni. A melegített, üres viasz tábla a tabula rasa. A tabula rasa szimbólum a filozófiában, a vallásban, a pszichológiában és a politikában is felfedezhető.
A kifejezést először Arisztotelész használta. A szó arisztotelészi értelmezése szerint az egyének velük született mentális koncepciók, örökölt gondolatok nélkül jönnek a világra, ezáltal minden tudásuk tapasztalatból és a világ megismeréséből származik.
Magyarul életünket szó szerint a nulláról kezdjük.
Gondolataink eredete
Az arisztotelészi empirikus megismerés, a tabula rasa empirizmus több gondolkodó írásaiban fel-felbukkan a történelemben. John Locke angol filozófus szerint például az elme eredetileg egy “fehér papír, minden karaktertől és ötlettől mentes”. A tabula rasa elmélet szerint mind a tényszerű ismereteink, mind a világot leíró modelleink kizárólag a tapasztalatainkra építkeznek, mentesek bármilyen előzetes belső gondolattól.
A tabula rasa megismeréssel szemben áll Aquinói Szent Tamás empirizmusról gondolt képe. A középkori hittudós szerint ismereteink részben belülről és részben kívülről származnak, részben már ismerjük azt, amit épp tanulunk.
Az aquinói értelmezés szerint a világ megismerésében alkalmazott alapelvek az elme struktúrájában és működésében implicit módon szerepelnek, tehát velünk született elvek befolyásolják megismerésünket.
Az üres vászon a pszichológiában
A tabula rasa gondolatnak a pszichológiában legalább két különböző alkalmazását is ismerjük:
- Az üres vászon / üres papír egy technikára utal, amit egykor gyakran használtak pszichoanalízis során. A módszert használó terapeuta ügyel rá, hogy semmilyen személyes információt ne áruljon el magáról. A terapeuta önmaga “üressé” válik, miközben megengedi a páciensnek, hogy rá vetítse saját félelmeit, hiedelmeit és vágyait.
- A behaviorizmus a pszichológia egy olyan elméleti ága, amely a viselkedés megfigyelését tekinti a megfigyelés egyetlen lehetséges tárgyának. A behaviorizmus szerint üres elmével születünk és viselkedésünket a környezetünktől sajátítjuk el, ezért a terápia célja a káros viselkedésminták kigyomlálása. Az elmélet szerint például a fóbiák olyan tanult viselkedésminták, amelyeket hozzácsatoltunk üres elménkhez, ezért meg is szabadulhatunk azoktól.
Mit adhat nekünk a tabula rasa?
Szeretem a különböző elméleteket és filozófiai iskolákat a gyakorlati oldalukról megfogni. Lenyűgöz a történelem, de mindig keresem a múlt tanulságainak hétköznapokban való alkalmazását. Eddig olvashattál a tabula rasa szimbólum jelentéséről, letűnt korok filozófusairól és a motívum pszichológiai vetületéről.
De hogyan használhatjuk a leírtaknál mélyebb mögöttes tartalommal bíró mottót?
Mi a tabula rasa mondanivalója?
Másképp értelmezték a filozófusok, másképp a hasonló című Netflix-sorozat alkotói, másképp a Tabula Rasa számokkal előrukkoló zenészek és valószínűleg neked és nekem is mást jelent a tiszta lap.
Az előbbiekről én csak találgatni tudok, ezért inkább a saját értelmezésemet osztom meg veled.
Nekem a tabula rasa a szabad újrakezdést, önmagam újragondolását jelenti.
A tiszta lapot, ami lehetővé teszi, hogy ne a múltbeli hibák határozzák meg az identitásomat.
A könyvet, amit forgatva mindig egy új lap következik.
A tabula rasa az új tervek, az új év, az új nap, a következő hétfő.
A tabula rasa ugyanakkor egy idea is.
A bizonytalanság és a kifogások élét gyengíti.
A passzivitást segít legyőzni.
Segít változtatni.
Segít változni.