Epiktétosz közel 2000 éve született Hierapolisban egy gazdag udvartartás rabszolgájaként. Gazdája, Epaphroditus engedte számára, hogy elmerüljön a bölcsészettudományokban, így ismerkedett meg a filozófiával és a sztoikus Musonius Rufussal, aki mentora és tanára volt.
Miután elnyerte szabadságát filozófiát kezdett tanítani Rómában. Közel 25 év tanítás után menekülni kényszerült, amikor Domitianus császár minden filozófust kitiltott Rómából. A görögországi Nikopoliszba utazott, ahol filozófiai iskolát alapított és haláláig ott tanított.
Mit tanulhatunk egy frig rabszolgától, amit napjainkban is használhatunk?
Miért ne tanulnánk egy frig rabszolgától?
Tanáraink kiválasztásánál sokszor vezet bennünket a hiúság. Minél ismertebb és magasabb státuszú tanítót találunk, annál jobban hallgatunk szavára.
A római császár Marcus Aurelius gondolataira státusza miatt is sokkal többen felkapják a fejüket. Tudtad, hogy a filozófuscsászár gondolatait Epiktétosz tanításai is komolyan befolyásolták? Az Elmélkedések első soraiban olvashatjuk a császár köszönetnyilvánítását Rusticus felé, aki bevezette Marcus Aureliust a rabszolga, Epiktétosz tanításaiba.
Epiktétosz nem írt könyvet, sem levelet, nem foglalta írásba tanításait, mégis fennmaradtak gondolatai. Elképzelhető ugyan, hogy Rusticus személyesen hallgatta egykor Epiktétosz tanításait, azonban sokkal valószínűbb, hogy a filozófus tanítványa, Arrianus által készített jegyzetek jutottak el hozzá és így a császárhoz.
James Stockdale, az amerikai haditengerészet magas rangú tisztje a vietnámi háború során az ellenséges erők kezére került. Hét és fél évet töltött hadifogolyként, ami folyamatos kínzást és embertelen bánásmódot jelentett, ráadásul sérült lába is tovább nehezítette helyzetét.
A lábszárvasra kötött Stockdale kétségkívül megtalálta a hasonlóságot a fél lábára béna Epiktétosz és önmaga között. Szabadulása után könyvében ír arról, hogyan segítette a sztoikus filozófia és különösképpen Epiktétosz tanításai, hogy megbírkózzon helyzetével és túléljen hét pokoli évet.
Epiktétosz kézikönyvecskéjének magyar előszavában Kerényi Károly azt írja Epiktétosz “egy árnyalattal sem gazdagította a Stoa filozófiáját”. Ennek ellenére a béna filozófus tanításainak hatása vitathatalan, fennmaradt gondolatai pedig jól elkülöníthetőek a többi sztoikus gondolkodótól, ha másért nem hát egyedi életútja okán.
Epiktétosz tanításai
Epiktétosz tanácsai legtöbbször egyszerűek, a hétköznapokból vett példái ma is segítik gondolatainak értelmezését. Nem feltétlenül mond újat a sztoicizmusról, de az elődök által is taglalt gondolatokat összehasonlíthatatlan stílusban, a hozzám hasonló laikusok számára is érthetően adja át.
1. Foglalkozz azzal, amit befolyásolhatsz!
“Emlékezz arra, hogy színész vagy egy olyan drámában, amilyet a betanítója akar: ha rövidre szabja a szereped, rövid ideig, ha hosszúra, sokáig játszol.”
Talán az egyik legtöbbet hangoztatott sztoikus gondolat, hogy csak az általunk alakítható dolgokkal foglalkozzunk. Az ember hatalmán kívül álló elemeken, mint az időjárás, hírnév vagy halál nem érdemes rágódni.
Presztízs? Hivatalok? Mások által osztott elismerések?
Mind független tőlünk. Ezek sokszor nem a tényeken, hanem mások véleményén alapulnak. Mi az, amit befolyásolhatunk? A tetteinket, viselkedésünket és jellemünket.
2. Határozd meg jellemed!
“Tűzz magad elé egy jellemet és mintaképet, és tartsd magad hozzá, akár egyedül vagy, akár az emberek között.”
Epiktétosz kézikönyvecskéjében szereplő magvas gondolatokat, sokszor nem lehet és nem is érdemes tovább taglalni. Hétköznapi példákat hoz a felmerülő kérdésekre és sokszor csupán egy rövid mondatban összefoglalja tanácsait a filozófus.
Öszefoglaló helyett érdemesebb a szerző mondatait olvasni. A könyv Sárosi Gyula fordításában ingyenesen elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban:
Epiktétosz kézikönyvecskéje PDF
Epiktétosz idézetek
„Ne kívánd, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy te szeretnéd. Inkább a kívánságaidat szabd hozzá az események alakulásához, meglátod, nyugodt lesz életed folytatása.”
„Emlékezz erre: az életben úgy kell viselkedni, mint egy lakomán: körülhordoznak egy tálat, – éppen hozzád ér, – nyűjtsd ki a kezed és szerényen vegyél belőle. Ha elmegy melletted, ne állítsd meg! Ha meg nem jön, ne fürkéssz utána sóvár tekintettel, hanem várj türelemmel, amíg hozzád ér!”
„Ha visszamondják neked, hogy valaki rossz híreket terjeszt rólad, ne védekezz a rágalmakkal szemben, hanem ezt jegyezd meg: „Bizonyára nem ismeri a többi hibámat, mert különben nemcsak ezeket mondta volna.”
„Nem a tények zavarják az embereket, hanem a tényekről alkotott vélemények”
„A műveletlen ember szokása másokra panaszkodni, amikor ő maga cselekszik helytelenül.”