Mit taníthat nekünk a spanyolnátha?

Sokáig úgy gondoltam, hogy nekem nem kell értenem a vírusok és vakcinák működéséhez. Úgy gondoltam, hogy a tudomány egy laikus számára felfoghatatlanul fejlett. Úgy véltem, hogy az egyes tudományos területek szakértői nagyszerű dolgokon dolgoznak a háttérben és amikor eljön az idő munkájukkal életeket mentenek. Ezt ma is hiszem.

Amire nem gondoltam, hogy laikusként olyan döntés meghozatalára kényszerülök, amivel kapcsolatban nincs egyértelmű iránymutatás. Mások véleményét ki lehet kérni például az oltakozással kapcsolatban, de a nap végén a döntést egyenként kell meghoznunk, a tanácsokat osztók pedig semmilyen felelősséget nem vállalnak szavaikért.

A COVID-19 világjárvány mindannyiunkat érint és döntés elé állít.

A szakértői nyilatkozatok, tudományos cikkek, a hírportálok cikkei, és okos emberekkel folytatott beszélgetések sok mindent tisztáztak a fejemben. A képbe kerüléshez valószínűleg ennyi is elég lett volna, azonban találtam egy furcsa ismétlődő mintát. Egy könyvet.

Nem szeretek olyan témáról írni, amihez nem értek, ezért nem is teszem ezt. Inkább egy könyvet ajánlok és megosztom veled a történelem legnagyobb világjárványát részleteiben bemutató kötet engem leginkább elgondolkodtató részeit.

John M. Barry: The Great Influenza

2020 májusában találkoztam először a kötettel Bill Gates ajánlott könyvei között. Az elmúlt egy évben pedig többször belebotlottam John M. Barry könyvébe. Az önfejlesztő könyvek bestseller szerzője Ryan Holiday 2020 egyik legjobb és leghasznosabb olvasmányélményeként hivatkozik a kötetre.

the great influenza
John M. Barry: The Great Influenza

A spanyolnátha történetét, az egészségügyi ellátórendszer átalakítását és a kor járványkezelésének politikai aspektusait is tárgyalja a kötet szerzője. John M. Barry történész, munkája pedig több évnyi kutatómunka masszív eredményeit önti halandó ember számára is érthető formába.

1918-19-ben a spanyolnátha konzervatív becslések szerint 50 millió ember életét követelte, miközben a világ össznépessége harmada volt a mainak. Ezzel a spanyolnátha a valaha volt legpusztítóbb világjárvány (a COVID-19 áldozatainak száma a cikk írásakor kb. 3 millió fő).

 “Aki nem képes felidézni a múltat, újra és újra megismétli azt.”

George Santayana

Épp ezért tartom hasznosnak a múlt megismerését. A spanyolnátha történetei új kontextusba helyezik a mai helyzetet. Az “ilyen még sosem fordult elő a történelem folyamán” és az “ennek sosem lesz vége” gondolatokat elhessegeti A nagy influenza. 

Senki sem lesz virológus egy járványról szóló történelmi könyv elolvasása után, még ha a hirtelen ránk zúduló információhalmaz és a Dunning-Kruger hatás hasonlót is sugallnak. De vannak érdekes párhuzamok a könyvben, amelyen érdemes elgondolkodni a napjainkban is.

Lehetne hatványozottan rosszabb a helyzet

Az “edd meg a zsemlét, mert mások éheznek” és a “bezzeg az én időmben minden nehezebb volt” történetek nem vezetnek messzire, legfeljebb még idegesebbé tesznek bennünket egy egyébként is feszült időszakban.

Nem mondom, hogy tegyük össze a két kezünket a jelenlegi helyzetért, de érdemes tudatosítani, hogy a járvány lehetne és még lehet sokkal rosszabb. 

Az 1918-as spanyolnátha járvány viszonyítási alappal szolgált.

1. Háború

1917. április 6-án az Egyesült Államok hadat üzent a központi hatalmaknak és ezzel belépett az első világháborúba. Távolságtartás és a találkozások csökkentése helyett amerikai katonák ezrei szelték át az Atlanti-óceánt, hogy francia társaikat kisegítsék. 

A hadba lépés előtt az amerikai hadsereg alig számlált 200.000 főt, a kötelező sorozásnak hála azonban 1918 novemberében már több, mint 2 millió amerikai katona szolgált európában. 

Katonák és lőszerek mellett mást is magukkal hoztak az amerikaiak: a spanyolnáthát.

Virológusok szerint a spanyolnátha először az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg és az európába igyekvő csapatok terjesztették el.

John M. Barry még egy érdekes tényre mutat rá:

“Az USA történelme során minden háborúban több ember halt meg járványok miatt, mint csatában.”

2. Kórházi kapacitások

1918 nyarán egyre nagyobb figyelmet követelt magának a spanyolnátha az USA-ban. Bostonban nagy számban fertőződtek meg a vírustól, ami és egy közönséges influenzánál több életet követelt. 

A bostoni eseményekről gyorsan értesítették Philadelphia hatóságait, így amikor egy hajó bostoni beteg tengerészekkel érkezett a város kikötőjébe, a helyiek már megtették a szükséges intézkedéseket. Karanténba helyezték a tengerészeket és úgy hitték, hogy az izolációval képesek megállítani a vírust.

A karantén ellenére a bostoni hajó érkezése után négy nappal 19 tengerész került kórházba. Az azt követő napon 87 újabb tengerész dőlt ágynak. 

A spanyolnáthás tengerészek érkezése után egy héttel elfogytak a szabad kórházi ágyak Philadelphiában, hiába izolálták a tengerészeket és a velük kapcsolatba lépőket.

A hajó érkezése után egy héttel több, mint 600 spanyolnáthás beteget számláltak Philadelphiában. 

A vírus észlelése után egy héttel elfogytak a kórházi ágyak és az egészségügyi dolgozók jelentős része is megbetegedett.

A mutálódó vírus veszélyei

Az influenza a HIV-hez és a koronavírushoz hasonlóan RNA vírus, amelyek különösen gyorsan mutálódnak.

A történelem legnagyobb világjárványát okozó spanyolnáthát először 1918 tavaszán észlelték. Bár egy közönséges influenzától erősebb tüneteket okozott és több emberéletet követelt a járvány, azonban nyárra úgy tűnt, hogy a vírus felszívódott.

Szó sem volt felszívódásról. 

A vírus a felszín alatt mutálódott és 1918 őszén egy halálos második hullámmal a tavaszinál drasztikusan több emberélet esett áldozatul a spanyolnáthának.

Három hulláma volt a spanyolnáthának. 

Az első hullámot 1918 tavaszán tapasztalták, a halálos második hullám az év őszén tetőzött, majd 1919 nyarán hagyott alább a vírus.

Újságok és a cenzúra

Honnan ered a spanyolnátha elnevezés, ha eddig egy szó sem esett Spanyolországról? Logikusan úgy gondolnánk, hogy Spanyolországot sújtotta a legjobban az 1918-as világjárvány, azonban ez koránt sincs így.

A válasz sokkal egyszerűbb. 

Spanyolország volt az egyetlen európai ország ahol szabadon írhattak a vírusról. 

Mind a központi hatalmak, mint az antant országaiban komolyan cenzúrázták a vírussal kapcsolatban megjelent tudósításokat. Háború volt és nem engedhették meg maguknak a csökkenő morált Európa hatalmai és csatlósaik.

A semleges Spanyolországban azonban nem voltak ilyen jellegű korlátozások. Miután XIII. Alfonz spanyol király is elkapta a betegséget, a spanyol lapok többsége a vírussal foglalkozott. Más országokban a spanyol lapok jelentették az egyetlen információforrást a vírusról, innen ered a neve is.

spanyolnátha szórólap
Maradj otthon koncert szórólapja – Forrás: The Times-Picayune, THNOC, 82-099-L

Tanulság?

Egyszerű visszatekintve összekötni a pontokat A nagy influenza olvasása közben. John M. Barry azonban nem a COVID-19 megjelenése után kezdett el foglalkozni a témával. 

Kötete 2004-ben jelent meg. Nem a jövőt kutatta, hanem a régmúlt történeteit mesélte el a történész, mégis egyes fejezetekben, mintha napjainkról írna. A vírus csak egy része a nagy influenza történeteinek. 

A könyvben olvashatunk innovációról, az amerikai orvosképzés megreformálásáról, a John Hopkins Egyetem alapításáról, a seregben szolgálatot teljesítő orvosokról, a kivéreztetéssel gyógyító szakemberekről, és többek között a maszkban dolgozó new yorki utcaseprőkről is.

Bár magyarra (még) nem fordították le a könyvet, de ha tudsz angolul, akkor mindenképp ajánlom John M. Barry The Great Influenza című könyvét.

the great influenza

Szerző: John M. Barry

Teljes cím: The Great Influenza: The Story of the Deadliest Pandemic in History

Megjelent: 2004

Oldalszám: 546

Tetszik, amit olvasol?

Csatlakozz 1000+ kíváncsi elméhez és olvasd elsőként legújabb tartalmaimat.

Semmi spam. Bármikor leiratkozhatsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük