Nemrég költöztem. Nem szeretek cipekedni, ezért csak a legszükségesebb dolgokat hoztam magammal. Költözés előtt lomtalanítottam, aminek “áldozatai” hasznos felismeréssel szolgáltak. Biztos vagyok benne, hogy én vagyok a legnépszerűbb magyar üzleti magazin leglelkesebb zugolvasója. Sikerült összegyűjtenem a magazin tizenkét számát, azonban az égvilágon semmire sem emlékszek belőlük. Jelentős és kevésbé emlékezetes magyar sikertörténeteket, toplistákat, portrékat és még a fizetett hirdetéseket is furcsa lelkesedéssel olvasom. Az üzleti magazinok az én bűnös élvezetem.
Napokig győzködöm magamat, hogy ezekre a történetekre semmi szükségem, majd két-három óra alatt átrágom magam az újságon, és elgondolkozok:
- Ez mégis mire volt jó?
Persze ugyanúgy megveszem a következő számot, az előfizetésről pedig hallani sem akarok. Érdekelnek az életutak, a szórakoztató történetek és a mindezek között húzható párhuzamok. Akarva-akaratlan mintákat keresek. Néhányan könyvet írnak azokról, akiknek sikerült valami egyedit alkotniuk. Robert Greene például egy egész írói karriert épített sikertörténetekre, de a negyvenes éveiben járó vállalkozók idejekorán megírt életrajzi könyvei is jól fogynak a bestsellerlisták szerint.
A sikertörténetek vonzanak bennünket.
A sikertörténetek hitelesítenek. A sikertörténetek eladnak. Könyveket, újságokat, karrierutakat és termékeket is. Megvesszük a luxusautót, amit Lewis Hamilton vezet, előrendeljük a telefont, amit kedvenc focistánkkal reklámoznak és a New York Times bestseller listájáról választunk olvasnivalót.
Keressük a sikertörténeteket.
Azt hisszük, hogy ha elég alaposan tanulmányozzuk az ikon életútját, szokásait, reakcióit, akkor rájövünk a titkaira és a kitaposott utat követve mi is nemzetközi szuperszenzáció leszünk.
Szeretem a sikertörténeteket.
Egy bizonytalan világban kapaszkodót nyújtanak. Azt üzenik számunkra, hogy ha a leírt egyetemes szabályokat követjük, akkor mi is közelebb kerülhetünk céljainkhoz. A valóságot leegyszerűsítő modellekkel szolgálnak, amelyek lehet, hogy nem működnek, de a bizonytalanságnál még mindig jobbak.
Bármennyire is szeretem a sikertörténeteket, nem hiszek bennük.
Olyanok ezek a sztorik, mint egy jó krimi. Adott a rejtély, amit szemed előtt old meg egy szivarozó nyomozó. Fordulatos a cselekmény, zseniálisan göngyölíti fel az ügyet a kopó, még élvezed is a történetet. De egy krimi elolvasásától nem leszel jó nyomozó két okból kifolyólag.
- Először is a történetbeli nyomozó nem te vagy. A nyomozót számodra ismeretlen események formálták. Ráakadt az erdőben a tettes nyomaira, mert felderítő volt a seregben. Észrevette a különbségét a festmények között, mert a felesége húsz éve művészettörténetet tanít. Mindenkiben van valami egyedi, amit nem lehet lemásolni. Ha pedig sikerülne génmódosítással és emlékek átültetésével együtt a nyomozó alteregójává válnod, akkor csalódottan kellene rájönnöd, hogy mindezt hiába tetted. Itt jön közbe a második ok, amiért nem elég a másolás.
- A jövőben neked nem megoldott eseteket kell felgöngyölítened. Új kihívások, addig ismeretlen problémák várnak rád, amelyeknél csekély mértékben használhatod az előző eset során felhalmozott tapasztalataidat.
Tegyük fel, hogy ennyivel téged nem lehet megállítani. Eltökélted, hogy példaképed vaskos önéletrajzi kötete alapján újratervezed az életed és hasonló sikereket érsz el. Új szokásokat alakítasz ki, ugyanazt eszed, teszed és veszed. Még a személyiséged is az ideálod alapján alakítod át. Ha egy elcseszett világban valami furcsa oknál fogva mindez sikerül is, akkor is csak újabb problémákba ütközöl.
Túl tökéletes lenne, a túlillesztés áldozatává válnál. Túlillesztésről akkor beszélünk, ha egy statisztikai modell vagy mesterséges intelligencia algoritmus túl pontosan ír le egy adathalmazt, így képtelen az ismert adatokon túli zajt figyelembe venni és alkalmatlanná válik a jövőbeli esetek értelmezésére. Nem tudod teljesen lemásolni a sikertörténeteket! Ha mást nem, hát éppen a hibáikat fogod kihagyni. Pedig a hibáink is szerepet játszanak döntéseinkben.
Nem azt mondom, hogy a sikertörténetek teljesen haszontalanok, csupán azt, hogy puszta másolásukkal nem fogsz hasonló eredményeket elérni. Ha ez így menne, akkor pajzson hordoznánk körbe történelem tanárainkat és nem lenne olyan oktató sem, aki vállalkozás indítást tanítson az egyetemeken.
Ennek ellenére felhasználhatjuk a történeteket saját javunkra. Mivel az elmúlt pár évben indokolatlanul sok időt töltöttem legjobb praktikák, sikertippek, produktivitási bibliák olvasásával, ezért most megpróbálom a sikertörténetek felhasználásának földhözragad módszereit összefoglalni, hogy meggyőzzem magamat a könyvekre költött pénz és az olvasással töltött idő hasznosságáról, illetve téged is kirángassalak ebből a depresszív mocsárból, amelybe az utóbbi percekben magammal húztalak.
1. Keress általános szabályokat!
Nem csak haszontalan, hanem veszélyes is lehet, ha kontextusból kiragadva értelmezed példaképeid szokásait. Ha Steve Jobshoz hasonlóan otthagyod az egyetemet, mezítláb jársz dolgozni, majd Indiába repülsz önmagad felfedezésére, az nem feltétlenül fog hozzájárulni ahhoz, hogy forradalmi terméket fejlessz. Ha Elon Muskot majmolva elolvasod a Galaxis útikalauz stopposoknak könyvet, attól még nem lesz tőkéd egy űrhajó gyártó cég alapítására.
Történeteink és döntéseink befolyásolják a jövőnket. Mások sikerét tanulmányozva azonban nem érdemes leragadni ezeknél az apró részleteknél, még ha nagy jelentőséget is tulajdonítanak nekik az életrajzírók. Keress mintákat, általános szabályokat, amely több történetben is előfordul. Steve Jobs és Elon Musk embertelen órákat dolgoztak, közben számtalan bukásban volt részük, mégis kitartottak. Történeteikben közös a nagyobb cél érdekében végzett kemény és kitartó munka.
Ez egy általános szabály (és milyen sablonos szabály), amit mi is felhasználhatunk.
2. Csináld meg kicsiben!
Üzleti egyetemek MBA képzésén bevett gyakorlat, hogy a diákok esettanulmányok megoldásán keresztül sajátítják el az üzleti világban való érvényesüléshez szükséges ismereteket. Az esettanulmányokat is tekinthetnénk a kerék újrafeltalálásának, de a rendelkezésre álló többi eszközhöz (elméleti modellek bemagolása) képest több előnyük is van.
A Starbucks árazási politikájának, terjeszkedésének, vagy toborzási megoldásainak elemzése hasznos, mivel a tanulságokat lokálisan vagy másik iparágban is fel tudjuk használni. A sikertörténetek elemzése ebből a szempontból hasznos lehet.
Elemezd egy amerikai termék diadalmenetét, majd a működő formula alapján hozd létre annak helyi megfelelőjét!
Olvass az amerikai hadseregben alkalmazott edzésmódszerekről, majd illeszd be elemeit futóedzésedbe!
Csak ne agyald túl!
3. Olvasás helyett cselekedj!
Az üzleti könyvek jelentős részét nyugodtan átpakolhatnánk a könyvesboltok bulvár szekciójába. Érdekes, néhol botrányos sztorik, váratlan fordulatok, személyes részletek tarkítják a legtöbb sikertörténetet. Szórakoztató olvasmánynak sem utolsóak ezek a kötetek. Ebből a szempontból azonban jobban járunk a bulvárral. Legalább nem csapjuk be magunkat.
Sikertörténeteket olvasva azt gondoljuk, hogy jobbak, hatékonyabbak, okosabbak leszünk. Valójában nem. Ha az olvasottakat nem értelmezzük és a tanulságokat nem építjük be életünkbe, akkor jobban jártunk volna, ha egy izgalmas regényt veszünk a kezünkbe.
A legtöbb sikertörténet tanulsága pár szóban összefoglalható. Találd meg mi érdekel, dolgozz keményen, oldj meg problémákat és legyél barátságos másokkal, építs kapcsolatokat!
Nem kell olvasnod sikertörténeteket, ahhoz, hogy elérd amit szeretnél! Cselekedned kell! Sikersztorik olvasása halogatás, a szórakozás furcsa formája. Találd meg amit szeretsz és dolgozz keményen! Nem tudod miben vagy jó és mit tartogat számodra az élet? Próbálkozz!
Nincsenek egyetemes szabályok, amiket követve biztosan te leszel az első! Az sem biztos, hogy célba érsz. Mások történetének olvasása pedig pontosan úgy hat, mintha a verseny közben leülnél egy padra és elemeznéd a többi futó technikáját. Ne feledd: te is versenyzel!
Borítókép készítője: Alex Tsuper