Seneca a Krisztus utáni első században Róma legbefolyásosabb politikusa, legkiválóbb drámaírója és legbölcsebb filozófusa volt. De hiába volt tehetős, a tengerentúli provinciák elégedetlensége árnyékot vetett anyagi biztonságára. Hiába volt befolyásos, Nero udvarában senki sem volt biztonságban. Nem számított volna mennyire jó drámaíró volt, ha zárta volna ki az udvar zajait. Hogyan érte el mégis, hogy mindhárom területen leg-legként tekintsünk rá 2000 év távlatából?
“Lelkemet összpontosításra kényszerítem, s nem engedem, hogy elvonja a külvilág. Csak visszhangozzék minden odakint, ha idebent nincs nyüzsgés.”
Seneca
Jelenlét, higgadtság, örökké változatlan béke. Egyensúly. Az egyensúly határokon átívelő erény. Minden vallásban és filozófiai iskolában feltűnik valamilyen módon egymástól függetlenül. A sztoikusoknál a belső béke, az apatheia állapota volt kívánatos, Konfuciusz higgadtságra nevelte tanítványait, a buddhisták uppekhának, a muszlim világban aszlamának, az epikus hindu költeményben, a Bhagavad-gíta második könyvében samatvaként olvashatunk a stabilitásról. A görögök euthymiának, a keresztények pedig aequanimitasnak nevezték azt, amit magyarul egyensúlyként ismerünk.
A cikkben Ryan Holiday Az egyensúly a kulcs című könyvét foglalom össze. A teljesség igénye nélkül kiemeltem néhány különösen érdekes részt a könyvből. Ezek a sztorik túlmutatnak vallásokon vagy filozófián. Sokszor valóban csak sztorik, amik olvastatják magukat és még tanulságuk is van.
Ryan Holiday egy szemtelenül fiatal amerikai szerző, aki három részes sorozatában sztoikus gondolatokat fordít le napjainkban is használható elvekké. Igazából ez az állítás a harmadik kötetre már nem is igaz. Az egyensúly a kulcs-ban a megszokottól is több forrásból merít inspirációt Holiday, a sztoicizmus mellett keresztény motívumokról, buddhizmusról, zen mesterek tanításairól is ír, miközben Tiger Woods vagy épp a Kubai rakétaválság történetét meséli el.
Az egyensúly a kulcs egy sorozat befejező része, ami önállóan is teljes értékű könyv. Ryan Holiday első könyve, Az ego az ellenség belső démonainkkal való küzdelemről szól, Az akadály maga az út a külvilág kihívásait veszi sorra, Az egyensúly a kulcs pedig az elme, a szellem és a test megedzésére nyújt ötleteket világvallások és érdekes történetek tanulságaiból kiindulva.
De miért is olyan fontos az egyensúly, hogy Holiday egy egész könyvet szentelt neki?
- Az egyensúly kell, hogy
- Tisztán gondolkodhass
- Egészében láthasd a sakktáblát
- Meghozhasd az igazán nehéz döntéseket
- A helyes célokat tűzd magad elé
- Kezelni tudd a stresszes helyzeteket
- Produktív lehess
- Kiteljesedhess
Első rész – Az elme
John F. Kennedy-re 1962-ben óriási nyomás nehezedett. A Szovjetunió közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat telepített az Amerikai Egyesül Államok közvetlen szomszédságába, Kubába. A Kubai rakétaválság az ismert világ megsemmisülésének veszélyével fenyegetett, nem csak egy helyi konfliktus volt két nagyhatalom között.
Kennedy korábban már próbálkozott Kubában, így a helyzet különösen pikáns volt. 1961-ben a CIA nyomására Kennedy kísérletet tett Fidel Castro megbuktatására a Disznó-öböli invázió során, azonban ez totális kudarcnak bizonyult.
Engedhette volna Kennedy, hogy az egy éve történt események befolyásolják, vehette volna hadüzenetként Hruscsov lépését, mégis sikerült megőriznie a higgadtságát. Nem befolyásolta a külvilág, nem zárkózott el. Kikérte korábbi elnökök és külügyminiszterek véleményét, átgondolta Hruscsov lépése mögött meghúzódó motivációkat és úgy oldotta meg a válságot, hogy az nem vezetett katasztrófához.
A teljes lerohanás helyett Kennedy blokád alá vette Kubát, amivel jelezte erejét, mégsem kockáztatta a lehetséges atomháborút. A helyzetet végül kompromisszummal sikerült megoldani, Kennedy vállalta, hogy rakétákat von ki Törökországból, így Hruscsov is bejelentette a kubai rakéták eltávolítását.
Mi történt volna, ha Kennedyt befolyásolja múltbéli kudarc és lerohanja Kubát? Nem tudhatjuk. Az elnök megtalálta az egyensúlyt, amivel megoldotta a válságot.
Légy jelen!
Marina Abramovic egy szerb performance-művész, aki “A művész jelen van” című kiállításán a New York-i Modern Művészeti Múzeumban mozdulatlanul ült egy széken három teljes hónapon keresztül, naponta 7.5 órát. A látogatók sorban álltak a múzeumban, hogy pár percig farkasszemet nézhessenek Marinával. Nem kell azonban naponta hét és fél órát egy helyben ülnöd, hogy jelen lehess.
Tolsztoj szerint a szeretet nem létezhet a jövőben, csak akkor valódi, ha itt és most éljük át. Ha belegondolsz, ez szinte minden gondolatunkra, érzésünkre és cselekedetünkre igaz.
Kevesebb ingert!
“Napóleon mindig késve válaszolt a leveleire. Titkárának parancsba adta, hogy kézhez vételük után három hétig fel se bontsa a küldeményeket. Amikor aztán végül a hadvezér elolvasta őket, nagy örömmel konstallálhatta, milyen sok „halaszthatatlannak” mondott probléma oldódott meg szinte magától az elmúlt hetek alatt – az esetek nagy részében már válaszlevelet sem kellett írnia.”
1990-ben sokan írtak az úgynevezett CNN-hatásról. Széles körben elterjedt TV, a 0-24-ben elérhető hírek átformálták az információhoz való viszonyunkat. A spekulánsok minden apró történésnek jelentőséget tulajdonítanak, így egy jelentéktelen hírnek is lehetnek valódi következményei. Minden hír fontos lett.
“Az ügyvédek sem véletlenül árasztják el papírmunkával a másik pereskedő felet, és a hírszerzők is ezért zúdítanak propagandát az ellenségre: a figyelem elterelése az igazságról mindig hatásos stratégia. Nem hiába hívják az efféle taktikát egyszerűen az analízis paralízisének.”
Söpörd ki az elméd!
Shawn Green, a Los Angeles baseball csapat játékosa hullámos teljesítményt nyújtott, több meccsen is kudarcot vallott, végül pedig sikert sikerre halmozott. Hogyan érte ezt el?
„Nem gondolt semmire, csak egy ősi zen mantrát ismételgetett magában: Vágj fát, hordj vizet. Vágj fát, hordj vizet. Vágj fát, hordj vizet.”
A labdával és az ütő lendítésével foglalkozott. Nem az előző meccsel. Nem a következővel. Működött.
Lassíts le, nézz mélyebbre!
A nem gondolás és a megvilágosodás között nagy különbség van. Hakuin, a 18. századi zen mester ezért a gondolkodás fejlesztésére kóanokat, összetett kérdéseket tett fel tanítványainak:
“Ha két kéz tapsol, hang születik. Milyen hangja van hát egy kéznek?”
Ne állj meg elméd kisöprésénél! Gondolkodj!
Elő a naplóval!
„A papír türelmesebb az embereknél” – írta Anne Frank
Számtalan ismert személy vezetett és vezet naplót: Viktória angol királynő, Marcus Aurelius, John Quincy Adams, Ralph Waldo Emerson, Virginia Wolf, John Didion, Franz Kafka, Benjamin Franklin.
A naplóírás a “szellemi hadviselés fegyvere” – írta Michel Foucault francia filozófus.
Elhallgattathatod a fejedben vonyító kutyákat, felkészülhetsz az előtted álló napra, reflektálhatsz az elmúlt nap eseményeire. A legjobb naplók nem az olvasónak, hanem az írónak készülnek.
“A lényeg világos: ahelyett, hogy a nap mint nap rád nehezedő terheket a fejedben és a szívedben hordoznád magaddal mindenhová, jobban jársz, ha papírra veted őket.”
Ne félj a csendtől!
“Ha több felfedezésre, megvilágosodásra, áttörésre vagy új, forradalmi ötletekre vágyunk, először helyet kell csinálnunk nekik. Ideje hát hátralépni egyet és elfordulni a temérdek ingertől, a külvilág zajától. Ideje elkezdeni hallgatni.”
Randall Stutman a legnagyobb Wall Street-ig cégek tanácsadója, aki egy kutatásában a vállalat felsővezetőinek, hobbijait vizsgálta. Vitorlázás, horgászat, klasszikus zene, kerékpározás, motorozás. Mindegyikben van egy közös jellemző:
Nem kell beszélni.
Keresd a bölcsességet!
Szókratész szerény volt és sokat kérdezett. Ma őt ismerjük a valaha élt egyik legbölcsebb emberként. A kérdéseket azonban nem csak beszélgetések során tehetjük fel.
Olvass! Az olvasás során kapcsolatba léphetsz a világ legnagyobb bölcseivel.
Keress mentorokat, tanárokat!
Buddha első tanítómestere Alarama Kalama volt, majd Uddaka Ramaputta. Hiába lépett túl idővel rajtuk Buddha, mindketten befolyásolták a látásmódját.
Őszintén keresd tudásod hézagjait!
Magabiztosság ego nélkül
Ryan Holiday egy egész könyvet szentelt az ego káros hatásainak, így Az egyensúly a kulcsban inkább a megfelelő mennyiségű, épp elég, de nem túl sok magabiztosságról ír.
Dávid és Góliát történetét új kontextusben mutatja be Holiday. Legtöbben a nagy meglepetést, a bibliai csodát és a kis Dávid váratlan győzelmével a középpontban ismerjük Dávid történetét. Ugyanakkor van a sztorinak egy másik oldala is. Dávid biztos volt benne, hogy le tudja győzni. Pásztor volt, terített le medvét és oroszlánt, ha azok a nyájára támadtak. Jól bánt a parittyával, ezért tudta, hogy egy jó lendítéssel komoly esélye van leteríteni az óriást. Irányította a helyzetet, mert bízott képességeiben.
“A tudat, hogy képes irányítása alatt tartani a helyzetet, önbizalmat adott neki” – írja Ryan Holiday már John F. Kennedy-ről a kubai rakétaválság kapcsán.
Magabiztosság azonban szükséges az egyensúlyhoz. Az ego gonosz ikertestvére az imposztor szindróma, ami épp olyan bénító lehet.
Az elengedés művészete
Awa Kenzo, japán íjászmester nem csak az íjászat tudományára, hanem a szenvtelenség elsajátítására is oktatta tanítványait. Ne gondolj a cél eltalálására, csak engedd el a húrt – mondta és ezzel az egyensúly állapotát is leírta.
„A huszadik század hajnalán Kenzo természetesen tisztában volt vele, hogy az általa oktatott készségeken már nem múlnak emberéletek, többé már nem volt élet-halál kérdése, ki mennyire bánik jól az íjjal. Más készségek azonban, amelyekre az íjászat mesteri elsajátításához igenis szükség volt, továbbra is alapvető fontosságúak maradtak, mint például az összpontosítás, a türelem, a helyes légzéstechnika, a kitartás vagy a tiszta elme. És mind közül a legfontosabb: a szenvedély elengedése.”
A lótuszvirág a hinduizmusban és a buddhizmusban is fontos jelkép. Az elengedést is megtestesíti. Gyönyörű és tiszta, mégis könnyen elérhető és egyszerű. A sárból nő, de nem tör az ég felé, viszont a víz felszínére törekszik.
Második rész – A Szellem
A lélek birodalma
Lehetsz bármilyen sikeresen, ha önmagadon nem uralkodsz, nem jelent semmit az egész. Ezt a szerző Tiger Woods példájával szemlélteti. Tiger Woods sokak szerint a valaha élt legjobb golfozó. A golfról semmit sem tudóknak is bizonyára ismerősen cseng Woods neve, azonban ezt a hírnevet nem csak sikereinek köszönheti. A gyerekkora óta tartó kemény munka, a felállított rekordok és elért eredmények nem bizonyultak elegendőnek Tiger Woods számára. Botrányból botrányba menekült.
A munka amit el kell végezned inkább spirituális mint tudatos természetű, a lelkedben kell végbemennie. Az élet nem csak a teljesítményről szól.
Válaszd az erényt!
- “A sztoikusok hitték, hogy az erény a legmagasabb elérhető jó – latinul summum bonum -, minden cselekedetünk mozgatórugója.”
- Tao te King – Az út és erény könyve
- “Mi lehet az erény? Az igaz és megváltoztathatatlan ítélőképesség” – Seneca
Az elismerést mástól várod, pénzhez üzleti lehetőségek re van szükséged, de az erényt magadban kell keresned, nem függ másoktól.
A benned élő gyermek gyógyítója
A neveltetésünk és gyermekkori élményeink alapjaiban határoznak meg bennünket. A fiatalkori traumák és a mérgező felnőttkori viselkedés kapcsolatáról már Sigmund Freud is hosszasan értekezett, azonban a gyermekkorból eredő sebek ma is sokakra hatással vannak.
“Nem a szüleidnek akarsz megfelelni – a kollégáid nem egyenlőek a szüleiddel.” – Judd Apatow filmproducer
A visszajelzés nem dorgálás, a kritika nem támadás. Nem kell minden tekintetben megfelelni a kollégáidnak. A hibázás a munka része.
Hogyan tudsz felülemelkedni gyermekkori sebeiden? Garry Schandling amerikai humorista szerint: “Adj többet! Adj olyat, amit te nem kaptál meg!”
Elég!
„Kurt Vonnegut, Az ötös számú vágóhíd és Joseph Heller, A 22-es csapdája írója egy alkalommal New York egyik előkelő külvárosában, feltehetően egy unalmas milliárdos fényűző házában futottak össze egy partin. Az anekdota szerint Vonnegut rögtön cukkolni kezdte barátját:
- -Hé, Joe! Milyen érzés, hogy a házigazdánk egyetlen nap alatt több lóvét kaszál, mint amennyit a regényed a kiadása óta hozott?
- -Egyvalamim azért van, ami neki biztosan nincs – kontrázott Heller.
- -Na és mi a fészkes fene lenne az? – kérdezte Vonnegut.
- -A tudat, hogy amim van az pont elég.”
A fejlődéskényszer sokszor nem engedi, hogy magát a folyamatot is élvezzük.
Ha őszintén elégedett vagy, miért erőlködnél tovább?
“Először is fontos rámutatni, hogy az ebben a formában megfogalmazott aggodalom már önmagában sem utal ideális lelkiállapotra. Senki sem szorongásból áll elő élete legjobb teljesítményével, és senkinek sem lenne szabad a bizonytalanság parazsát szítania magában csak azért, hogy az majd alkotásra sarkallja. Az ilyesmi nem munka, hanem rabszolgaság.”
Joseph Heller a 22-es csapdája után még hat könyvet írt, de csak az egyik vált bestsellerré. Amikor egy riporter kritizálta, miszerint későbbi könyveivel nem sikerült megközelíteni az első színvonalát, csak ennyit mondott: “De másoknak sem”. Nem bizonyítási vágyból alkotott, senkit sem akart meggyőzni. Nem szorongott és ezért volt olyan termékeny író.
Szépségfürdő
“Theodore Roosevelt nagy vadász, farmer és macsó férfi volt, de kedvenc időtöltése a háza teraszán olvasással egybekötött üldögélés és a madárles volt. Japánban ezt sinrin-jokunak, tükörfordításban erdőfürdőzésnek nevezik – a természet ennek értelmében terápia, a mentális és spirituális zavarok feloldásának módszere.”
Emberi kapcsolatok
“Egymagadban csak a benned rejlő potenciál töredékét ragadhatod meg. Ha egymagadban vagy, valami hiányzik, a csontjaidban érzed. Az egyensúlyhoz mások is kellenek, az egyensúly másokért van.”
Hogyan tovább?
“Hamar rájössz majd, hogy a lélek alapos vizsgálata közel sem olyan egyszerű, mint az elméd kisöprése volt. Az író Mark Manson szerint, az “önismeret hagymájának” lehántása szükséges hozzá amellett, hogy vállalod a felelősséget saját érzelmeidért és indulataidért. A hagyma és a könnyek azonban gyakran járnak együtt – akinek nem idegen az élmény, ezt könnyen megerősítheti.”
Harmadik rész – A Test
A test birodalma
“Winston Churchill egyik legjobb életrajzírója Paul Johnson egyszer odakiáltott az utca túloldalán sétáló Churchillnek: “Mr. Churchill, minek tulajdonítja a sikerét?” Churchill azonnal válaszolt: “Az erőmmel való takarékoskodásnak. Soha ne állj fel, ha ülhetsz is, és soha ne ülj le, ha le is fekhetnél.”
A kemény munka mellett Johnson négy további tanulságot is megosztott, amit Churchill példás életéből leszűrhetsz:
- tedd magasra a lécet;
- sose engedd, hogy a hibák vagy a kritika elbátortalanítsanak;
- ne pazarolj energiát a haragtartásra, kétszínűségre vagy a belső csatározásokra;
- és mindig hagyj helyet az életörömnek.
Tippek Churchill nyomán
- Felül kell emelkedned testi korlátaidon.
- Olyan hobbikat kell találnod, amelyek pihentetnek, és új energiával töltenek fel.
- Stabil, fegyelmezett napi rutint kell felépítened.
- Több időt kell aktív testmozgással töltened a szabadban.
- Keresned kell a magányt és a sajátodtól eltérő nézőpontokat.
- Meg kell tanulnod egy helyben maradni – akár teljesen tétlenül, ha épp arra van szükséged.
- Mindig eleget kell aludnod, és meg kell zaboláznod a munkamániádat.
- Be kell állnod a saját személyes értékeiden túlmutató célok mögé.
Ideje járni egyet!
“A buddhisták kinhinnek hívják a sétáló meditáció technikáját, amely során egy-egy hosszabb üléssel töltött periódus után a mozgás (többnyire különösen gyönyörű természeti környezetben) egy más típusú egyensúlyhoz vezethet el, mint a hagyományos meditáció.”
“Az új-mexikói Highlands Egyetem tanulmánya szerint lépéseink ereje serkentheti agyunkban a vérkeringést. A Stanford Egyetem kutatói is kimutatták, hogy a rendszeresen sétáló emberek gyaloglás közben és után jobban teljesítettek a kreatív divergens gondolkodást mérő teszteken.”
Keresd a magányt!
“Az utolsó vacsora megfestésének munkálatai alatt Da Vinci már hajnalban felkelt, minden segítőjénél és a bámészkodóknál is hamarabb ért a kolostorba, hogy egyedül és csendben rendszerezhesse gondolatait és felmérje a hatalmas kreatív feladatot, amelyet elvállalt.”
De nem csak a korai órákban kereste a magányt Leonardo Da Vinci. Gyakran tett hosszú sétákat jegyzetfüzettel a kezében. Megfigyelte a világot, lejegyzett gondolatokat, amelyek később lehet legújabb munkájának jelentették az alapjait. Gyakran látogatott el Da Vinci nagybátyja farmjára is, ahol háborítatlanul gondolkodhatott.
“A magány lehetővé teszi, hogy reflektálj, míg mások csak reagálnak. Szükségünk van a magányra, hogy a küszöbön álló döntéshozatalra koncentrálhassunk ahelyett, hogy folyton csak az aktuálisan felmerülő problémákra reagálnánk.” – James Mattis, tengerésztábornok
A Microsoft alapítója, Bill Gates évtizedek óta minden évben elvonul a városi nyüzsgéstől távol lévő faházába egy hétre. Visz magával néhány könyvet, az internetet és a telefont azonban maga mögött hagyja. Még aktív microsoftos időszakában sokszor ezen a gondolkodás hetén (think week) állt elő új stratégiával, vázolt fel új irányokat a Microsoft számára.
“Mindenben nyugalmat kerestem, de csak egy sarokban, könyvvel a kezemben találtam rá.” Kempis Tamás, holland bibliamásoló
Aludj!
“Egy 2017-es kutatás kimutatta, hogy az alvásmegvonás növeli a visszatérő negatív gondolatok arányát – az elméd bántani kezdi önmagát, ha a testedet bántos.”
Anders Ericsson, pszichológus, a teljesítmény és a szakértelem szakértője (tudom furcsán hangzik), aki többek között a 10.000 gyakorlással töltött óra koncepcióját is felvázolta. (10.000 órát kell gyakorlással töltened, hogy egy terület szakértőjévé válj.) Ericsson hegedűsöket vizsgálva arra a furcsa következtetésre jutott, hogy az egyik leglényegesebb különbség a jó és a kiváló hegedűsök között, hogy a kiváló hegedűsök többet szunyókálnak.
Az alvás a teljesítményre is hatással van. Ezért furcsa tehát, ha jobb teljesítményt kevesebb alvással szeretnél elérni.
Válassz hobbit!
“Szabadidőnkben felfedjük, kik is vagyunk valójában.” – Ovidius
„Görögül a “szabadidő” jelentését a scholé adja vissza a legjobban, a szó, amelyből a magyar iskola is ered. A szabadidő eredetileg tehát az intellektuális vagy kreatív elfoglaltságok szabadságát, azt a szabadságot jelentette, amit az embernek már nem a túlélésért folytatott folytonos küzdelemre kellett fordítania.”
Tudtad, hogy Churchill festett?
Több száz festményt hagyott hátra az utókorra. Ezek a festmények nem a magasművészet netovábbjai, nem is ez volt a céljuk. Miután 1915-ben Churchill páros lábbal lépett be a brit politikába, óriási nyomás nehezedett rá. Az admiralitás első lordjaként (kvázi haditengerészeti miniszter) részt vett a 320.000 angol és francia katona életét követelő Gallipoli-hadjárat tervezésében. A súlyos kudarc után klinikai depressziót diagnosztizáltak nála. Ekkor vette kezébe az ecsetet, ami később is segített a rá nehezedő nyomással megbirkózni. A második világháború során egy tárgyalás után képes volt több órát autózni szép tájak látványáért, amit megfesthetett.
William Gladstone, angol liberális politikus, aki négy cikluson keresztül volt az Egyesült Királyság miniszterelnöke, ugyancsak sajátos hobbival rendelkezett. Szabadidejében fejszét fogott és háza közelében lévő erdőbe vette az irányt, ahol korhadt fákat vágott ki. Ez a látszólag haszontalan tevékenység képes volta kikapcsolni a 19. század egyik legmeghatározóbb angol politikusát.
„Képet festeni az üres vászonra? Elmenni egy könyvklubba? Vállalni egy egész délutános biciklitúrát? Kivágni egy korhadt fát? Kinek van ideje ilyesmikre? Ha Churchillnek és Gladstone-nak volt, akkor neked is van.”
Ne menkülj!
“Ralph Waldo Emerson – a híres író, aki életében Angliát, Olaszországot, Franciaországot, Máltát és Svájcot is bejárta (Amerikáról nem is beszélve) – rámutatott, hogy a turisták által olyannyira kedvelt csodák és látványosságok egykori építői nem utazás közben alkották meg lenyűgözői mementőikat.”
Akik úgy gondolják, minden gondjukra megoldást lelnek majd az otthontól távol, a Colosseumra vagy épp egy hatalmas, mohával benőtt Buddha-szoborra bámulva, Emerson szerint csak romok a romnál.
Cselekedj bátran!
“Spirituális elveid egészségének sarokköve a döntés, amelyet akkor hozol meg, ha a pillanat valós tetteket kíván.”
A változáshoz, a fejlődéshez, az egyensúlyhoz tettekre van szükséged. A könyv vagy az összefoglaló elolvasása sem fog változtatni semmin. A változáshoz döntened kell és cselekedned. Mellesleg önfejlesztésről írni és beszélni sem ér semmit cselekvés nélkül.
Az egyensúly a kulcs – Vélemény
Az egyensúly a kulcs egy jó olvasmány és egy hihetetlen mennyiségű kutatómunkával készített könyv. Ryan Holiday nem mond újat. Gondolatokat gyűjt össze, majd egy kerek történetté alakítja azokat, miközben a non-fiction szerző történetmesélő képességeire sem lehet panaszunk.
El lehet veszni a rövid történetekben, mint egy jó novellában; csapkodhatjuk a homlokunkat általunk is kapizsgált, de eddig meg nem fogalmazott igazságokat olvasva; változásra motiváltan csaphatjuk össze a könyv borítóját azt befejezve. De ez csak egy könyv. Egy jó könyv, de csak egy könyv.