A minap egy podcast epizódot hallgattam, ahol a vendég egy csúcsteljesítménnyel foglalkozó pszichológus, Michael Gervais volt. Az olimpiai bajnokokkal, világhírű énekesekkel, valamint elsőosztályú sportolókkal dolgozó pszichológus a teljesítmény pszichológiájának egy egyszerű, mégis elgondolkodtató összefüggésére hívta fel a figyelmet.
A pszichológia először a problémák megfigyeléséből és azok megoldási kísérleteiből állt. Egy idő után a szakemberek megfordították a dolgot, a csúcsteljesítményt nyújtókat figyelték meg és a tapasztaltakat megosztották a produktivitás tippekre szomjazókkal.
Ez a fordított felfogás sokkal népszerűbbé vált, mint a problémára fókuszáló elődje. Nem meglepő, hogy sokkal népszerűbb egy Elon Musk 5 karriertippje, vagy Arnold Schwarzenegger edzésterve típusú cikk, mint egy több éves kutatáson alapuló pályaválasztási útmutató, vagy egy képzett edző szakmailag megalapozott tanácsai.
A produktivitás tippek csapdája
A hatékonysággal kapcsolatban én is beleestem a fenti hibába. Másokat próbáltam lemásolni, rutinjaik majmolásával próbáltam jobb eredményeket elérni. Olvastam számtalan sikeres ember önéletrajzát, faltam a semmitmondó produktivitás tippekkel bombázó üzleti magazinokat és olyan köteteket vettem a kezembe, mint a Kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása.
Többé-kevésbé működtek a tippek, több történet tapasztalatát is hasznosítottam, de valahogy nem éreztem hatékonyabbnak magamat. A pomodoro technika alkalmazása, to-do listek írása és a korán kelés egy ideig hasznosak voltak, de a hatékonyság valóban fontos kérdéseire nem tudtak választ adni.
Mások tanulmányozása mindig is csak a Hogyan kérdést volt hivatott megválaszolni, míg a Miért és Mit kérdésekre csak én tudhatom a választ. Ha nem érzed magad hatékonynak, akkor egy problémával állsz szemben, egy olyan sajátos problémával, amire mások konzervmegoldásai nem tudnak megoldást kínálni.
Esetemben több projektnél is elfelejtettem miért is csinálom valójában. Dolgoztam, de folyamatosan elvonták a figyelmem kevésbé fontos dolgok. Nem tudtam mit is kell tennem, hogy a következő akadályt meg tudjam ugrani. A hatékonyság fogalmát kiszélesítve kezdtem keresni a választ az alábbi négy kérdésre:
- Miért érdemes produktívnak lenni?
- Hogyan dolgozzak hatékonyan?
- Mikor érdemes dolgozni?
- Mit tegyek, hogy eredményes is legyek?
Könyveket, podcastokat, kutatásokat hívtam segítségül a probléma megoldására, gyanútlan ismerőseimet kergettem a válaszok után kutatva. Egy keretet próbáltam alkotni, amely a legtöbb tippel ellentétben nem csak a levegőben lóg, hanem egy komplett egészet alkot. Hajlamos vagyok mindig a konkrét, azonnal alkalmazható tanácsokat keresni, azonban a kutatás során rá kellett jönnöm, hogy ez a saját hatékonyságom szempontjából zsákutca.
Mások nem tudnak választ adni a kérdéseimre, akármennyire képzettek vagy tapasztaltak is legyenek. Csúcsteljesítménnyel foglalkozó szakemberek, a téma kutatói is csupán összefüggésekre tudnak rávilágítani, a válaszok valójában mindig is bennem, benned voltak.
A cikk célja nem az, hogy a legjobb hatékonyságot növelő tippekkel lásson el, hanem hogy segítsen a megfelelő kérdések feltevésében és utat mutasson az egyéni munkához, mert mindenki számára egyedi a válasz a Miért? Hogyan? Mikor? és Mit? kérdésekre.
Miért érdemes produktívnak lenned?
Mások válogatott produktivitás tippjeinek alkalmazása sokszor nem a legjobb ötlet. Kezdj a miérttel című könyvében Simon Sinek szerint nem csak az számít, hogy mit és hogyan csinálsz, hanem hogy amit és ahogyan csinálod összhangban van-e azzal, amiért csinálod az egészet. Kérdezd meg a legjobb értékesítőket, mi kell ahhoz, hogy jó értékesítővé válj. Azt fogják mondani mindig segít, ha hiszel a termékben, amit árulsz. Ha a miért a helyén van a munka is könnyebb.
A miért meghatározásánál a sok vállalatnál falra tapétázott közhelyek nem segítenek. Innováció, bizalom, csapatszellem, őszinteség. Ezek mind csupán elvont dolgok. Nem tudsz köréjük rendszert építeni. A főnevek nem cselekvésközpontúak, így nem tudsz igazodni hozzájuk.
A miérted legyen cselekvésközpontú, legyen egyszerű és legyen hatása a hétköznapokra.
Mi hangzik érthetőbbnek, gyakorlatiasabbnak:
- Innovatívabb leszek.
- A problémákat különböző nézőpontok szerint fogom megvizsgálni.
A nagy kérdés megválaszolásánál ne korlátozd magad! Ha a miérted az határozza meg, hogy épp mit csinálsz akkor az lesz az egyetlen dolog, amihez valaha érteni fogsz. Hallottál már a Dell MP3 lejátszójáról? Nem meglepő, ha a hardvergyártó zenepiacra való betörése váratlanul ért. A Dell MP3 lejátszója nem lett nagy siker, mivel nem volt összhangban a cég küldetésével. Megfizethető és jó minőségű számítógépeket gyártunk. Ebbe a küldetéstudatba nem lehet hitelesen becsempészni egy MP3 lejátszót.
A miért meghatározására a legjobb példa az Apple. Az erős küldetéstudattal rendelkező cég nem a termékei által határozza meg magát, nem azt mondja, hogy letisztult és könnyen kezelhető számítógépeket gyárt. Az Apple küldetése univerzálisabb, mégis kézzel fogható:
- Megkérdőjelezzük a status quot, teljes iparágakat változtatunk meg. Másképpen gondolkodunk.
Ez az a fajta miért, amely megkülönbözteti az iPod-ot a Dell MP3 lejátszójától. Ezzel a küldetéssel lehet megreformálni a zeneipart, ez a küldetés teszi az Apple vásárlókat hűségessé és a világosan kommunikált küldetéstudat miatt választják sokan az Apple termékeit hasonló teljesítményű, olcsóbb riválisaival szemben.
Az értékrendszerünk origójának kijelölésével azonban még közel sem biztos, hogy következetesen tartani tudjuk magunkat a miértünkhöz. Egy olyan környezetben, ahol az értékrend szöges ellentétben áll az általunk vallottakkal, kevés a valószínűsége, hogy motiváltan, hatékonyan tudjuk végezni a munkánkat. A környezet fontossága fordítva is igaz.
Jobban teljesítünk olyan környezetben, ahol jól érezzük magunkat.
Jobban teljesítünk olyan helyen, ahol az értékeinket és céljainkat megnyilvánulni látjuk.
Vízió és megvalósítás
A miért önmagában keveset ér, csakúgy, mint egy ötlet megvalósítás nélkül. Ahhoz, hogy valami rendkívülit vigyünk véghez szükségünk van egy kellően ambiciózus célra, egy célra, amelyért szenvedélyesen dolgoznánk.
A szenvedély könnyen elillan, ha nem párosul a megvalósítás tervével, a hogyannal. Az Apple alapításakor Steve Jobs szolgált a miérttel, míg Steve Wozniak képes volt megépíteni a Macintosht. Jobs miértje tökéletesen kiegészítette Wozniak hogyanját.
Lehetünk vizionáriusok vagy megvalósítók, a hogyan mindig is központi elemet fog betölteni a hétköznapjainkban. Míg a megvalósítás egyik eleme, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges képességekkel rendelkezzünk, addig a másik nem kevésbé fontos része, hogy gyorsan és magas minőségben tudjunk alkotni.
A gyors és minőségi munkához pedig hatékonynak kell lennünk. De hogyan?
Hogyan legyünk produktívak?
Flow és fókusz
A technológia fejlődésével olyan eszközök vesznek körül bennünket, amelyeket arra terveztek, hogy minél többször használjuk őket. A 21. század legértékesebb erőforrása a figyelmünk lett. Átlagosan 2617-szer nyúlunk telefonunk után egy nap. A technológia utáni sóvárgásunkat leggyakrabban a hálózati eszközök és kultúránk átalakulása okozza. A FOMO (félelem attól, hogy lemaradunk vagy kimaradunk) miatt munka közben is többször ránézünk a Facebookra, Instagramra vagy épp a Twitterre.
A valós idejű kommunikációt lehetővé tévő appok és az internet könnyű hozzáférhetősége miatt állandóan elérhetőek vagyunk és ezzel a kollégáink, főnökeink is tisztában vannak. Egyre nehezebb fókuszáltan dolgozni, pedig a zavartalan munka nélkülözhetetlen, ha újat, értékeset és maradandót szeretnénk alkotni.
Csíkszentmihályi Mihály flow elmélete szerint a legjobb pillanatok akkor következnek be, amikor egy személy elméje akaratlagosan annak határáig kerül terhelésre annak érdekében, hogy valami bonyolultat és értékeset érjen el. A képességeink határát azonban nem tudjuk megtapasztalni, ha figyelmünkért egyszerre több dolog versenyez.
Mély és felszínes munka
A flow elméletre alapozva, azt a zavartalan környezet feltételével kiegészítve alkotta meg Cal Newport a mély és felszínes munka fogalmát.
A Georgetowni Egyetem professzora szerint a mély munka olyan szakmai tevékenység, amelyet zavaró tényezőktől mentes koncentrációban végzünk és a kognitív képességeinket a határukig feszítik. Ezek az erőfeszítések új értéket teremtenek, fejlesztik a képességeinket és nehéz megismételni őket.
A mély munka fogalma megfordítva is megállja a helyét: új, nehezen megismételhető és értékes végterméket eredményező munkát csak zavaró tényezőktől mentes koncentrációban tudunk végezni.
Írás, programozás, zeneszerzés, stratégialkotás, festés. Csak néhány olyan tevékenységek közül, amelyeket nehezen lehet e-mail fiókunk folyamatos ellenőrzése mellett eredményesen végezni.
A felszínes munka a kognitív képességeinket próbára nem tevő, logisztikai típusú feladatok, amelyeket gyakran zavaró tényezők között végzünk. Nem termelünk vele új értéket és a munkánk végtermékét könnyű lemásolni.
A mély munka fontossága
Keveseket kell győzködni a mély munka hatásosságáról a felszínes munkával szemben, azonban, ha mégis úgy hiszed, hogy zavaró tényezők mellett is maximális teljesítményre vagy képes, akkor érdemes megismerkedned a myelinnel.
A myelin az idegsejtek axonját körülvevő védőburok, ami szigeteli az idegsejtek közötti elektromos jeleket, így elősegítve a gyors és gördülékeny információszállítást.
The Talent Code című könyvében Danial Coyle a tehetséges emberek közös tulajdonságait, a siker titkát kereste. Kutatása során számtalan terület magasan képzett és sikeres géniuszát figyelte meg és az egyik közös tulajdonság a tehetséges emberek magas myelinszintje volt.
Mély munka során több myelint termel az agyunk, ahhoz pedig, hogy kivételesen jók legyünk valamiben sok myelinre, vagyis hosszú mély munkával töltött időszakokra van szükségünk.
Új világ, új kihívások
A mély munkáról egyszerűbb beszélni, mintsem végezni azt. Különösen napjainkban, amikor egyre nehezebb a figyelmünkért kiáltó számtalan inger között navigálni. A technológia fejlődésével és az internet széleskörű elterjedésével folyamatos elérhetőséget és reakciót várnak el tőlünk. A valós idejű kommunikációt lehetővé tévő appok (Slack, Messenger) elterjedése jól bizonyítja ezt a trendet.
Az egyszerűbb feladatok automatizálásával egyre kevesebb valóban értéket teremtő feladatot végzünk, a munkakultúránk lassan eltolódik a sekély munka felé, ami óriási lehetőséget jelent azoknak, akik szembe mennek a trenddel és produktív óráikat igyekeznek mély munkával tölteni.
A technológiai fejlődés nem csak figyelemrabló applikációk létrehozását tette lehetővé, hanem a tehetség globalizálását is. A tehetségek elérése világszinten lehetségessé vált, a piac legjobbjai hasítanak, míg a többiek szenvednek. Új világrend van kibontakozóban, amelyben a mély munka az egyik legértékesebb képesség.
Az új gazdaság nyertesei azok
- akik jól és kreatívan tudnak dolgozni gépekkel együtt
- akik a legjobbak abban, amit csinálnak
- akiknek van tőkéjük
Eltűnnek az adminisztratív munkakörök, kevesebb emberre lesz szüksége a gazdaságnak, így kirajzolódik egy trend. Felértékelődik a tanulás és a minőségi munka. Ha nem rendelkezel jelentős tőkével, akkor a jövőben két képességgel kell rendelkezned az érvényesüléshez:
- A képességgel, hogy gyorsan elsajátíts dolgokat.
- A képességgel, hogy profi szinten alkoss, mind minőségben, mind sebességben.
Ha nem tudsz tanulni, nem tudsz érvényesülni!
Ha nem alkotsz, nem fogsz érvényesülni, akármennyire tehetséges is vagy!
Mind a tanuláshoz, mind az alkotáshoz mély munkára van szükségünk. Tanuljuk meg tehát kiiktatni a zavaró tényezőket és fókuszált munkát segítő rutinokat beépíteni az életünkbe.
Szelídítsd meg a technológiát!
A kultúránk megalkotott egy elképzelést, ami szerint minden, ami kapcsolódik az internethez csak jó lehet, függetlenül attól, hogy milyen hatással van az értékteremtő képességünkre. A hálózati eszközök zavarnak olyan tevékenységek végzésében, amely töretlen koncentrációt igényelnek, miközben folyamatosan csökkentik a képességünket, hogy fókuszáltak maradjunk.
A mély munka támogatására sokszor vissza kell utasítanunk mindent ami high-tech.
Az online jelenlétet érintő javaslatok:
- Tervezd meg az internethasználatod, mind a munkában, mind otthon!
- Szelektáld az e-mailjeid! E-mailezéskor a küldő felelőssége, hogy meggyőzze a fogadót, hogy az email válaszra érdemes. (Cal Newport pro tippje.)
Építsd be a mély munkát az életedbe!
Intenzíven fókuszálni nehéz és a munkához ideális állapotba kerülni is sokszor problémás. A zavaró tényezők kiiktatása csak az első lépés a mély munkához vezető folyamat során. A kulcs a megfelelő mély munka kialakításához, hogy a megérzéseken túllendüljünk és rutinokat, rituálékat illesszünk az életünkbe, amik segítik az akaraterőnket, hogy zavartalan koncentrációt tudjon fenntartani.
Ennek az ideális állapot elérésnek két módját ismerjük:
- a monasztikus
- és a metodikus iskolát.
A monasztikus módszert követő személy a fókuszált munkához elvonul, rövidebb-hosszabb időre kizárja a külvilágot és csak az elvégzendő feladatra koncentrál. Mark Twain a Tom Sawyer kalandjait a New York-i Quarry farmon a külvilágtól elvonulva írta meg. J.K Rowling gyakran vett ki egy hotelszobát csak azért, hogy semmi se vonja el a figyelmét az írásról. Bill Gates Microsoft-vezérként is rendszeresen elvonult a világ elől egy-két hétre (Think week) és nem csinált semmit, csak olvasott és gondolkodott.
Sokunknak szükségünk van egy zavartalan közegre, egy meghatározott napszakra, vagy épp a mély munkához vezető meghatározott rutinra.
Létezik azonban egy másik típus is. A metodikus beállítottságúak bármikor és bárhol mély munkára képesek váltani. Cal Newport könyvében a szoros határidőkkel dolgozó szakembereket, például az újságírókat nevezi meg a metodikus típus mintapéldányaiként. Ők bármikor mély munkára tudnak váltani, részben azért, mert hivatásuk megköveteli a gyors reakciót.
A monasztikus és metodikus beállítottság inkább adottság, mintsem tanult képesség. Nem az újságírók tanulnak meg bármilyen körülmények között elmélyülten dolgozni, hanem azokból lesznek jó újságírók, akik képesek erre.
Tudd melyik csoportba tartozol és aszerint tervezd a mély munkával töltött idődet!
Válaszd szét: munka vagy pihenés
A mély munkára való képességünk fejleszthető, de ezeknek a produktív óráknak is van egy határa. A gyerekek naponta átlagosan 1 óra mély munkára képesek, majd tanulással és gyakorlással felnőtt korra ez feltornázható egészen napi négy óráig.
Egy felnőtt ember tehát átlagosan 4 óra mély munkára képes függetlenül a küldetéstudatától, akaraterejétől.
Amellett, hogy naponta pár órában maximalizálható a mély munkára való képességünk, még erre a pár órára való fókuszunkat is könnyen elveszíthetjük, ha többet szeretnénk belepréselni a napba.
Érdemes gondolatban is szétválasztani a munkát és a pihenést, mivel a munkaproblémákon való szüntelenül gondolkodás csökkenti a következő napon nyújtott teljesítményünket. Ha még egy kicsit ki akarsz sajtolni a nap végén magadból, azzal csak a következő napi teljesítményedet rontod és végül kevesebbet érsz el, mintha nem dolgoztál volna a nap végén. A nap végén zárj le minden munkával kapcsolatos elköteleződést, minden gondolatot.
Csak semmi email check, problémán való gondolkodás.
Iktass be üresjáratokat!
Az üresjáratok segítenek feltöltődni, hogy ismét képes legyél a mély munkára. A dolgok túlgondolása egyébként is káros. Néhány döntést jobb, ha a tudatalattidra hagysz. Ha túlagyalsz dolgokat sokszor rosszabb végeredményt érsz el. Okkal javasolják a tanárok, hogy vizsgán az első fejünkbe ötlő megoldást nem érdemes megváltoztatni, mivel legtöbb esetben túlgondoljuk a feladatot és az eredeti ötlet volt a nyerő.
Túlgondolás helyett kísérletezz a produktív meditációval!
A produktív meditáció lényege, hogy válassz egy időszakot amikor fizikailag teher alatt vagy de szellemileg nem – séta, kocogás, vezetés, zuhanyzás – és fókuszálj egy előre meghatározott problémára.
Ne kerülj gondolati csapdába, térj vissza mindig a problémára és haladj előre a megoldásában. A produktív meditáció a túlgondolás gondolatokhoz vissza-visszatérő jellegét hivatott kivédeni egy olyat helyzetben, amikor egyébként is a problémán járna az agyunk.
Mikor vagyunk a legproduktívabbak?
Pacsirta és bagoly
Kutatások alapján boldogságunk és hatékonyságunk alapján egy grafikont tudunk rajzolni, amely két fontos tényezőre világít rá:
- Reggel és este vagyunk a leghatékonyabbak
- Délután egy produktivitási hullámvölgybe kerülünk
A boldogsággrafikon tapasztalatait felhasználva érdemes a nagy téttel rendelkező megbeszéléseinket délelőttre tenni, mert akkor boldogabbak és jobban figyelnek a partnereink. Délelőtt éberebbek vagyunk. Munkánk során érdemes az elemző, gondolkodó feladatokat ekkor elvégezni, míg a monoton feladatokat délutánra időzíteni.
A boldogsággrafikon azonban nem mindenkire igaz, csak egy átlag.
Különbözően viszonyulunk az időhöz, mivel más és más kronotípussal rendelkezünk.
Mikor című könyvében Daniel H. Pink részletesen ír a pacsirta és a bagoly közötti különbségekről is. Dióhéjban a felvázolt boldogsággrafikon a pacsirtákra vonatkozik, míg a baglyok esetében a reggel és az este felcserélődik, tehát este rendelkeznek a legnagyobb éberséggel. A délutáni hullámvölgyet egyik típus sem tudja kikerülni.
Szünetek
A szüneteknek különösen fontos szerepe van, ha a hatékonysági grafikon eredményeit szemlélve vizsgáljuk azokat.
A délutáni produktivitási hullámvölgyben megnő a rossz döntések aránya és ez gyakran végzetes következményekkel jár. Például: délután nagyobb valószínűséggel követnek el orvosi műhibát.
Szünet után nő a teljesítményünk, a szünet mozgással kombinálva hozzájárul az egészségmegőrzéshez és a munkától való pszichológiai eltávolodás miatt csökkenti a stresszt.
Étkezések és a produktivitás
A reggelibe vetett hit erősebb, mint a tudományos bizonyítéka.
A nap legfőbb étkezése és a reggelizz úgy, mint egy király koncepciója mögött az alacsony mintán, élelmiszergyártók által szponzorál kutatások állnak.
Gyakorlatilag nincs bizonyítottan jótékony hatása a reggelizésnek, ezért Pink inkább az ebéd felé irányítja a figyelmünket.
Az ebéd a nap egyik legfontosabb és leghosszabb szünete. A délutáni hatékonysági hullámvölgy előtti időszakra tehető, ugyanakkor döntő mértékben hozzájárul a boldogságunkhoz.
Az ebéd befolyásolja, hogy mennyire érezzük magunkat önállónak. Ha nincs lehetőségünk a munkahelyünkön az asztalunktól távol enni, akkor csökken az önbecsülésünk. Továbbá azért is érdemes az asztalunktól elrugaszkodni és ebéd közben a munkát érintő témáktól távol maradni, mivel a munkától történő pszichológiai eltávolodás csökkent a stresszt.
Produktív alvás
Az alvás fejleszti a kognitív teljesítményt és biztosítja a testi-szellemi egészséget.
Az éjszakai alvással jól megírt könyvek sora foglalkozik, azonban a délutáni szunyókálás szerepét nem hangsúlyozzák eléggé.
Hatékonysági szempontból délután 2 és 3 óra között (amikor produktivitási hullámvölgybe kerültünk) érdemes beiktatni egy 15-20 perces szunyókálást. 20 perc épp elég arra, hogy kihasználjuk az alvás kognitív teljesítményre gyakorolt hatásait, viszont ne érezzük magunkat fáradtabbnak az alvási inerciától.
Tipp: A kávé és az alvás kombinálása megdobhatja a délutáni produktivitásunkat. A délutáni alvás előtt közvetlenül igyunk egy csésze kávét, majd kezdődhet a pihenő. A koffeinnek 25 percbe kerül, míg bejut a véráramba és hatni kezd, így mire véget ért a pihenés már a kávé is beüt. Két legyet egy csapásra.
Középidő
A középidőről legtöbbször az életközepi válság kapcsán hallunk. Az életközepi válságot a beteljesületlen álmok és a halál szelének érintéseként élik meg sokan, ezzel magyarázható sokak megváltozott viselkedése.
A középidőre azonban előnyösen is lehet reagálni. Számtalan sportban van óriási szerepe a félidőknek. Ekkor láthatjuk a legszebb fordításokat, a teljesen kicserélt csapatot és a hátrányból győzelemre törő örömjátékot.
A félidőben egy hű-ha effektus ér bennünket. Realizáljuk, hogy az eddigi teljesítményünk nem elég vagy azt, hogy jó úton járunk és folytatnunk kell a kemény munkát.
A befejezések fontossága
A befejezések rémisztők tudnak lenni, különösen, ha a korral párosítjuk azokat. A kerek évfordulók előtt történnek általában a legnagyobb változások.
Nagy szerepe van a 9-es számnak. A 29, 39, 49 évesek közül kerül ki a legtöbb első maratonfutó, illetve a 9-cel végződő korban történnek az öngyilkosságok és megcsalások jelentős része.
A befejezés az, amire valóban koncentrálunk, ami valóban számít. Választások esetében nem a négyéves ciklust vesszük alapul, hanem az utolsó év eredményeit.
A befejezések sajátossága ugyanakkor, hogy szeretjük a happy end-et. Mindenkivel előfordult már a van egy rossz és egy jó hírem párbeszéd. De melyiket érdemes a végére időzíteni? A rossz hírt mondjuk utoljára, mivel az marad meg és befolyásol minket.
Hogyan tovább? Mit csinálj?
Míg a miért, hogyan és mikor kérdésekre szakterülettől, foglalkozástól függetlenül találhatunk kutatásokkal alátámasztott produktivitási tippeket, addig egy általános sablont nem tudunk ráhúzni a mit csinálj kérdésre. Ez nem csak terület és szakma, hanem egyénfüggő kérdés is.
A mit csinálj kérdésre való válaszkeresés közben érdemes szakmai anyagokban elmerülni. Szeretek gyakorlati problémák esetében is könyvekhez fordulni. Ha programozó vagy valószínűleg hasznát vennéd Robert C. Martin Tiszta kódjának, míg ha írással keresed a kenyered, akkor Ann Handley Everybody Writes című könyve lehet a segítségedre. Ez csak két kiragadott példa, de egy kis kutatás után bárki tudja folytatni a sort saját szakterülete klasszikusaival.
A produktivitáshoz hasonlóan konzervmegoldást szakmai könyvek sem kínálnak.
A cikkben több járható utat és több embertípus számára eltérően működő stratégiát mutattam be. A produktivitáshoz talán a legfontosabb az önismeret. Tudjuk számunkra mi működik és mi nem, és ebből kiindulva keressünk módszereket, amelyek hatékonyabbá és eredményesebbé tesznek.
Ez az írás önmagában semmit sem ér, ha nem ülteted át a gyakorlatba.
Kísérletezz, próbáld ki számodra mi működik, és ne csak mások tuti tippjeit másold!
Produktivitás könyvek
Temérdek könyvet találhatunk önfejlesztés és produktivitás témákban, ezért nehéz kiválasztani a valóban hasznos köteteket. Sokszor ismétlik egymást a szerzők, hivatkoznak ugyanazokra a kutatásokra, ezért több könyv elolvasása nem feltétlenül jelent több tudást. Be kell vallanom, hogy produktivitásról olvasni sokszor a valódi produktivitás rovására megy, különösen, ha rosszul választod meg az olvasnivalót.
Válogass a könyvek között és ne csak olvass, hanem alkalmazd is a tanácsokat.
Néhány könyv produktivitásról, amelyet érdemes a kezedbe venned:
- Simon Sinek: Kezdj a miérttel
- David Allen: Hatékonyságnövelés stresszmentesen – GTD
- Daniel H. Pink: Mikor?
- Cal Newport: Deep Work
- James Clear: Atomic Habits
- Daniel Coyle: The Talent Code
Hasznos cikkek, videók produktivitásról
Nem csak a könyvek tudnak hasznos tanácsokkal szolgálni, amikor a produktivitásról beszélünk. Mások részletesen dokumentált kísérletei, szórakoztató, mégis tanulságos videói sokszor nagyobb hatással vannak a cselekedeteinkre, mint több száz oldal. A nap végén pedig az számít mit hasznosítunk az olvasottakból, hallottakból.
Videók, cikkek: