Skip to content

Legjobb online marketing könyvek szubjektív listája

Nincs nehéz dolgod források tekintetében, ha online marketinget szeretnél tanulni. A keresőbe bepötyögött néhány betűvel minőségi blogposztok, hasznos online kurzusok és marketing szakemberek videóinak armadájával találkozhatsz.

De mi a helyzet az online marketing könyvekkel? Mit csinálj akkor, ha a tanulásnak egy klasszikusabb fajtáját szeretnéd választani, esetleg eleged van a 67. tuti tippet ígérő guruból? Érdemes egyáltalán még marketingről szóló könyveket olvasni a mai gyorsan változó viszonyok között?

Imádok olvasni, ugyanakkor a munkámhoz szükséges tudás nagy része iparági blogokból, podcastekből, Google irányelvekből és Twitter threadekből származik. Ezek mind hasznos források, azonban nehezen állnak össze egy egésszé.

Az online források sokszor a Hogyan kérdésre válaszolnak, amikor egy kezdő marketingest gyakran foglalkoztatja a Miért is.

A marketing könyvek piacán sok a mellébeszélő könyv.

Egy rosszul megválasztott mosolygós guru 300 oldalon keresztül ecsetelt önfényezése egy életre elveheti a kedvedet a könyvektől, de még a marketingtől is.

  • Keresd a megfelelő szerzőket!
  • Csapj le a szakmát valóban gyakorló profik könyvajánlóira!
  • Nyárj nyitott szemmel, bogozd ki a legjobb szakmai cikkekben megemlített könyveket és kérj tanácsot tapasztaltabb kollégáidtól!

Én is ezt teszem.

Ezek a könyvek meg sem említik a legutóbbi Google algoritmus frissítést és ajándék Looker template sincs a könyvek végén.

Cserébe az e-mail címed sem kell egyik könyv esetében sem megadnod és mindegyik mű GDPR kompatibiles.

Ez az oldal egy folyamatosan frissülő lista.

Ha szeretnél első kézből értesülni a legújabb olvasásra érdemes kötetekről, akkor iratkozz fel a legjobb (nem csak marketing) könyvekről írt leveleimre.

Válogatott könyvajánlók?

Kedvenc marketing könyveim

A marketing huszonkét vastörvénye

a marketing 22 vastörvénye

Van egy hosszú listám olvasásra érdemes marketingkönyvekről. Szakmai podcastok, ismerősök és marketingesek ajánlásait mindig lejegyzem és egy szinte behozhatatlan marketinges olvasólistát készítek, ami gyorsabban nő, mint ahogy én olvasom ezeket a köteteket.

Idén februárban az 5 legkülönbözőbb és legaktuálisabb online marketing kötetet olvastam el és foglaltam össze tanulságaikat. Sok(k) volt. Rengeteg átfedés volt a kötetek között. Az 1-2 éve kiadott könyvekben is volt már elavult tanács, így az alkalmazhatóságuk is megkérdőjeleződött.

Az év eleje óta nem olvastam kifejezetten marketinges könyvet, azonban volt egy kötet, ami újra és újra szembejött velem: egy 1994-es könyv, A marketing huszonkét vastörvénye.

A legtöbb marketinges könyv vagy esettanulmányokat taglal, gyakorlati tippeket ad, vagy madártávlatból közelíti meg a marketinget.

Az utóbbi könyvek szerzői inkább filozofálnak, mintsem értékelhető tudást adnak át. A Ries-Trout szerzőpáros azonban írt egy olyan kötetet, amiben a marketing megváltozhatatlannak vélt törvényeit konkrét példákkal támasztják alá.

Bár a kötet a mai marketingtérképet döntően befolyásoló digitális csatornák megjelenése előtt íródott, szabályai azonban kisebb korrekcióval ma is érvényesek.

Ha kíváncsi vagy A marketing 22 vastörvényére, akkor ajánlom a kötetről írt ÖSSZEFOGLALÓT.

Obviously Awesome

April Dunford technológiai vállalatok marketinggurujaként nehezen érthető termékeket (adatbázisok, üzleti intelligencia rendszerek) pozíconált, amelyek ezután nagy sikereket értek el a piacokon.

Ha egy problémára megoldásokat keresünk azonnal kategóriákba rendezzük az alternatívákat és azokat egymáshoz hasonlítjuk.

Az Obiosly Awesome megtanít milyen kategóriákba érdemes termékünket sorolni, mikor érdemes új kategóriát létrehozni, és milyen gyakorlati marketingpraktikát érdemes alkalmazni, hogy elmagyarázzuk kinek és mire jó a termékünk.

Határozd meg ki az, akit nagyon érdekelsz

Nem marketinges olvasóknak talán kontraproduktívnak hat a tanács, miszerint érdemes üzeneteinkkel az ideális vásárlóra koncentrálni. Hiszen, ha minden vásárlóra „lőnénk”, akkor a nagy számok törvénye alapján több vásárlót húzhatnánk be.

A valóságban azonban, különösen ha speciális termékünk van, a sörétessel verébra lövöldözés nem működik.

Ha egy népszerű termékkategóriába pozícionáljuk termékünket, akkor tőlünk sokkal nagyobb és valószínűleg azt a piacot jobban kiszolgáló versenytársakhoz fognak bennünket hasonlítani.

Míg ha az ideális vásárlóra fókuszálunk, akkor kifejezetten az ő problémájára tudunk egy, az „általános” termék helyett sokkal job megoldást nyújtani.

Megoldásod – Környezet – Trend

Miközben mindenki mesterséges intelligenciát pakol az applikációjába (és eddig nem igazán értettem miért), szembejött a Termék / Környezet / Trend következő mátrixa:

April Dunford szerint, ha felülünk egy trendre az képes lehet meghatványozni növekedésünket, viszont a trendek önmaggukban mit sem érnek, mint ahogy a többi terület figyelmen kívül hagyása is középszerű eredményekhez vezet:

  • Jó Megoldás + Ideális Környezet: Unalmas termék.
  • Jó Megoldás + Trend: Jó, de nehezen megérthető termék.
  • Trend + Ideális Környezet: Használhatatlan termék.

Na ez már marketing!

na ez már marketing

Marketingről sokféle módon, sokféle nézőpontból írtak már. Egyes könyvek átkozzák a marketinget, más könyvek gyakorlati tanácsokkal szolgálnak. Találhatunk szemtelenül önfényező üzleti könyveket és semmiről sem szóló guruk által írt fecniket.

Seth Godin globálisan veszi górcsó alá a marketinget. Beszél empátiáról, üzenetekről, a marketing céljáról és eszközeiről. Elmélkedéseit esettanulmányokkal egészíti ki, így adva hitelességet az egyébként is valid gondolatainak..

Úgy vallja, hogy az emberek nem a termékedet akarják, hanem azt amit a terméked fog tenni velük.

Kétféle marketinget különböztet meg:

  • Piacvezérelt marketing: Barátok, ügyfelek álmait, reményeit, igényeit teljesítit.
  • Marketingvezérelt marketing: Legújabb Facebook hackek alkalmazása, design, logo.

A jól ismert MVP koncepciója mellé egy új, vásárlóközpontú fogalmat emel a dikurzusba Seth: az SVM-et (smallest viable market).

A legkisebb életképes piac fogalma szerint az üzenetünk nem mindenkinek szól. A marketing nagy kihívása, hogy megtaláljuk azokat a vásárlókat, akik valóban igénylik a termékünket.

A könyv egy nagy egészként kezeli a marketinget, azonban külön kitér az online marketing és az online hirdetések szerepére is.

Seth Godin szerint az online hirdetések:

  • az emberek pontos elérését teszik lehetővé
  • azonnal,
  • mérhetően,
  • + a leginkább figyelmen kívül hagyott módon.

A direkt marketing és a brand marketing jellemzőriról is ír a szerző.

Míg a direkt marketing cselekvésközpontú és interakciót vár el az ügyféltől, addig a brand marketing célja a kultúraformálás. A direkt marketing hatékonyan mérhető, míg a brand marketing sokkal megfoghatatlanabb.

A könyv végén a marketingtölcsérek jelentőségét és hozzájuk való ideális viszonyunkról is ír a szerző Casey Neistat egyik videóját használva példaként.

A This is marketing úgy ad átfogó képet a marketingről, hogy mellőzi a közhelyek puffogtatását. A különböző elméleteket, elveket példákkal támasztja alá Seth Godin, így a marketinget távolról szemlélő nézőpontból sokszor kizökkent bennünket és konkrét tanácsokkal szolgál.

Lean Analytics

lean analytics

Bizonyára hallottál már Eric Ries Lean Startup című könyvéről. A Lean Analytics Eric Ries által felvázolt modellt egészíti ki minden igényt kielégítő részletességgel.
A Lean Startup három szakaszt különböztetett meg:

  1. Építés
  2. Mérés
  3. Tanulás

Az LA ugyan a második fázisra, a mérésre koncentrál, azonban az adatvezérelt gondolkodást alkalmazva a szerzők mind az építés, mind a tanulás fázisához szolgálnak értékes tanácsokkal.

Mit, mikor, hogyan és miért mérjünk?

A Lean Analytics mindegyik kérdést megválaszolja.

A jó mérőszám érthető, összehasonlítható és ami a legfontosabb, hogy képes a viselkedésünk megváltoztatására.

Mind a kvantitatív, mind a kvalitatív mérőszámoknak nagy jelentőséget tulajdonítanak a szerzők. A valódi mérőszámok és az úgynevezett „vanity metrics” névre hallgató (ennek van magyar megfelelője?) mérőszámok közül az utóbbitól óva intenek.

Vanity metrics például az oldalmegtekintések, a követők, Facebook ismerősök vagy épp az email feliratkozók száma. Ezekből a számokból nem lehet megalapozott következtetéseket levonni. Az email feliratkozók száma például nem veszi figyelembe a email megnyitási arányt, így önmagában félrevezető lehet.

A célok kitűzése tekintetében óva intenek a szerzők. Nem érdemes túl korán célokat kitűzni, mivel a korai fázisban más-más mérőszám a fontos és ezek gyakran változnak.

A könyv érinti a szegmentáció, a kohorsz elmezés, az A/B tesztelés és multivariáns tesztelésben rejlő lehetőségeket is.

A Lean Startup univerzumtól külön is értelmezhető a könyv. Részletesen írnak a szerzők a tervezésről, problémák felismeréséről és a marketing világán túl is alkalmazható tanácsokkal látnak el bennünket.

Mivel töltsd az idődet?

Csináld azt

  1. amiben jó vagy
  2. amit akarsz csinálni
  3. amivel pénzt tudsz keresni

Tervezésnél részletesen írnak a Lean Canvas alkalmazásáról esettanulmányok segítségével.

Mérőszámok választásánál bevezetik az OMTM (One Metric That Matters) fogalmát. Az OMTM egyértelmű célok állítására kényszerít, letisztázza a prioritásainkat.

Hat üzleti modellt mutat be a könyv világhírű példákkal és a modellek esetében leggyakrabban mért mérőszámokkal, tipikus mérési hibákkal és monetizációs lehetőségekkel.

  1. E-commerce (WineExpress)
  2. Szoftver, mint szolgáltatás – Saas (Moz)
  3. Mobil applikációk (LocalMind)
  4. Média oldalak (The New York Times)
  5. Felhasználók által generált tartalmak (Facebook)
  6. Kétoldaldú piacterek (AirBnb)

Az üzleti modelleken túl a startupok fejlődési fázisairól, az egyes fázisokban alkalmazható tippekről és mérési prioritásokról is írnak a Lean Analyticsben.

A startupokon túllépve a lean mindset vállalati környezetben való alkalmazhatóságáról és az intrapreneur koncepcióról is olvashatunk a könyvben.

A Lean Analytics nem csak mérésről és adatokról szól. Szemléletformáló, gyakorlatias és az üzleti élet számtalan szegmensében alkalmazható tippekkel szolgál.

Hooked – Horogra akasztva

horogra akasztva

Miért érzünk késztetést telefonunk szüntelen használatára? Mi a Facebook, a Twitter, a Reddit vagy épp a World of Warcraft titka, ami szinte függővé tesz?

Nir Eyal a szokást formáló termékek közös jellemzőit összegyűjtve egy modellt hozott létre, amelyet könyvében osztja meg velünk.

Szokásaink megváltoztatása fájdalmas.

Ha egy új szokást szeretnénk meghonosítani, akkor annak hasznosnak kell lennie:

  • örömöt kell okozni
  • vagy fájdalmat megszüntetnie.

A szokásokat elkülöníti a szerző a függőségtől.

Míg a függőség elkerülhetetlen eleme az önpusztítás, addig a szokások pozitív hatással lehetnek az életünkre.

Termékek tervezésénél az első fontos kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy vitamint vagy fájdalomcsillapítót tervezünk.

A vitamin jó hogy van, de tudnánk nélküle élni. A fájdalomcsillapítóra folyamatosan szükségönk van, nélkülözhetelen. A szokást formáló termékek általában vitaminként indulnak és fájdalomcsillapítóvá válnak.

Négy fázisra bontja Nir Eyal a szokás kialakulásához vezető folyamatot:

  1. Kiváltó ok
  2. Cselekedet
  3. Változatos jutalom
  4. Beruházás

A könyv részletesen taglalja az egyes fázisok elengedhetetlen elemeit. A szerző olyan népszerű példákkal illusztrálja az addiktív termékek jellemzőit, mint a Pinterest, az Instagram vagy a League of Legends.

A szokást formáló termékek formulájának megosztásán túl egy esettanulmányban a képlet gyakorlati használhatóságát is elemzi a szerző. A könyv végén pedig a módszer alkalmazásának etikai kérdéseiről is olvashatunk.

Legyünk szokást formáló folyamatok kidolgozásában érdekelt marketingesek vagy csupán saját apphasználatunkat csökkenteni kívánó emberek, a Hooked mindenképp hasznunkra válhat.

Everybody writes

everybody writes

Mindenki ír. Ha regényt szeretnénk írni akkor Stephen King vagy George Orwell témában írt könyveit érdemes kézbe vennünk, azonban nem mindannyian szeretnénk megírni a következő Sötét tornyot.

Ann Handley 25 év írói tapasztalatát és tartalommarketingben szerzett példátlan gyakorlatát önti szavakba könyvében. Megcáfolja a közkeletű elképzelést, miszerint valakinek vagy van érzéke az íráshoz vagy nincs.

A gyakorlatban használható tippeket, checklisteket és eszközöket ad a kezünkbe a szerző, mert tapasztala szerint az írás tanulható.

A könyv három alapelv köré épül, amely szerint a jó szöveg

  • Hasznos – Problémát old meg
  • Inspiratív – További olvasásra vagy cselekvésre késztet
  • Empatikus – Az írás az olvasóról szól, nem pedig az íróról

A kommunikációnak mindig célja van. Ideális esetben a szövegünk kérdésekre ad választ, beszéljünk egy nagyvállalat új PR kampányáról vagy egy légfrissítő használati útmutatójáról.

Nem írhatunk magunkról magunknak, mert az senkit sem érdekelne. Írás közben az olvasó szemüvegén keresztül kell szemlélnünk az eseményeket, mivel neki szeretnénk üzenetet átadni. Az író személye, véleménye sokszor lényegtelen.

Az elméleti fejtegetésekről és általános tanácsokról azonban hamar átnyergelünk az olyan gyakorlati tanácsokra, mint a jó vázlat írásának rejtelmei, a szörnyű első kézirat fontossága vagy épp a korrektúra titkai.

Nem is gondoltam volna, hogy ha visszafelé olvassuk a szövegünket, akkor több hibát tudunk kiszúrni.

A könyvben olyan sok szegletét érinti az írásnak Ann Handley, hogy fel sem lehet sorolni azokat. A bekezdések közötti átkötések szerkesztése, az írópartner találása, az írás szokássá alakítása vagy épp a humor szerepe mind olyan tanácsok, amelyek fontossága talán fel sem merült a bennünk.

Egy egész fejezet taglalja a nyelvtani érdekességeket, a leggyakoribb hibákat és a hibás formulák helyett javasolt alternatívákat. Ha angolul írsz, ez a fejezet egy kincsesbánya lesz számodra.

A könyv második része kifejezetten marketingeseknek szól.

Közösségi média és email marketing tanácsok, bejegyzések időzítése és a LinkedIn profilunk csinosítása is szóba kerül (A leggyakoribb szó LinkedIn profilokban a responsible szó – Sose használd).

Egy gyakorlatias online marketing könyv nem fukarkodhat eszközök javaslatával sem. A szerző olvashatóságot javító, szerkesztés és kutatást segítő konkrét appokat, honlapokat ad a kezünkbe. A kedvencem mégis a könyv utolsó fejezete, ahol nem stock fotóknak kinéző, stock fotó honlapok tömegét sorolja fel Ann Handley.

Az Everybody Writes a szövegírás egyik legmasszívabb gyakorlati tanácsokat is tartalmazó könyve. A felsorolt technikákat kíméletlenül használva egy magát letenni sem engedő könyv, amelyben tanultak azonnal hasznosítható.

Olvasólista marketingeseknek

Mindenekelőtt egy vallomással tartozom. Ez a lista a saját preferenciáim szerint került összeállításra. Elsősorban a könyvek gyakorlati használhatóságát és szemléletformáló hatását vettem figyelembe kiválasztásukkor.

A tárgyalt online marketing és üzlet könyvek is gyakran hivatkozik egymásra, illetve más könyvekre is. Hivatkozások, ajánlások és hosszas kutakodások során olvastam el a fenti könyveket, de a jó könyvek listája itt nem ér véget.

Jelenleg a következő könyvek vannak az olvasólistámon:

  1. Robert B. Cialdini: Hatás – A befolyásolás művészete
  2. W. Chan Kim: Blue Ocean Strategy
  3. Scott Brinker: Hacking Marketing
  4. Sean Ellis: Hacking Growth
  5. Steve Krug: Don’t Make Me Think
  6. Guy Kawasaki: Selling the Dream
  7. Martin Lindstrom: Buyology
  8. Joe Pulizzi: Content Inc.

Te mit adnál hozzá a listához?

1 thought on “Legjobb online marketing könyvek szubjektív listája”

  1. A fenti listába ajánlom Dajka Gábor – Online Marketing és Pszichológia könyvet is. Nekem rengetegedet adott, elkezdtem újraszervezni a vállalkozásomat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük