Három igazán értékes forrása volt Babilonnak: a termékeny föld, a folyók vize és tehetséges lakosai. Az ókori világ leggazdagabb városának nem voltak bányái, erdői és nem feküdt kereskedelmi útvonalak találkozásánál. A babilóniaiak mégis saját koruk leggazdagabb városát hozták létre, pedig sok előnyösebb földrajzi adottságú város is versenybe szállhatott volna a címért.
A Babilon leggazdagabb embere egy útmutató a pénzügyi tudatossághoz.
A könyvben lévő tanmesék csupán témájukban és a közös helyszínben kapcsolódnak. George Samuel Clason könyve kemény munkáról, megtakarításokról, kamatos kamatról és a “kövér pénztárca” titkairól szól.
A cikkben összefoglalom a könyv főbb sarokköveit. Amennyiben még nem olvastad a kötetet és nem szeretnéd a részletek megismerésével elrontani az olvasás élményét, akkor kattints ide a Véleményem a Babilon leggazdagabb emberéről részhez.
Hasznos tanácsok az ókorból?
Milyen intelmekkel szolgálhatnak egy letűnt civilizáció agyagtáblán fennmaradt történetei? Hiszen ma már önvezető autók, mesterséges intelligencia és egy teljesen átalakult világ várna a könyvből kilépő tevekereskedőre.
Ma is alkalmazhatóak a könyvben leírt igazságok?
Részben válaszokat is kapunk jogosan felvetett kérdéseinkre a könyv első pár oldalának lapozgatása közben. A babiloniak fejében is hasonló kérdés fogalmazódott meg a tehetős öregembert látva.
Miért fogadnák meg egy öregember tanácsait, hiszen vagyonát más időben, más körülmények között szerezte.
A tanmesék tehetős szereplői között azonban egy közös tulajdonság újra- és újra felmerül: tudatosan keresték bölcs emberek tanácsait. Ahogy Algemis, az egyik tanmese jelentős vagyont felhalmozó mesélője mondja:
“A kor bölcsessége olyan, mint a hajós számára a sarkcsillag.”
A történetekben nem konkrét tippeket, stratégiákat fogalmaznak meg az elbeszélők. (Ha ilyesmire vágyunk akkor inkább a Gyorsítósáv a milliókhoz című könyvet érdemes a kezünkbe vennünk.) Örökérvényű, napjainkban is alkalmazható tanulságokkal szolgálnak a rövid sztorik. A tanmesék formátum különösen könnyeddé teszik a könyv olvasását, a példáknak hála a mondanivaló is jobban megragad.
Az ember aki aranyra vágyott
A legtöbb történet (és a könyv címe is) Babilon leggazdagabb emberéhez, Arkádhoz kötődik. Egyszerű írnokként Arkád elégedetlen volt helyzetével. Keményen dolgozott, mégsem vált gazdaggá. Zenész barátjával keresték az okokat sikertelenségükre.
Rájöttek, hogy
- a kemény munka nem egyenlő a gazdagsággal,
- a gazdagok vagyona nem a tárcájukban, hanem a bevételeikben rejlik,
- valójában ők eddig nem is keresték a gazdagságot. A zenész nem a fizetségével, hanem a virtuózzá válással volt elfoglalva.
A beszélgetés végére Arkádban kikristályosodott új célja: szeretné megtanulni a pénzszerzés törvényeit. A fiatal írnok korának egyik leggazdagabb emberétől kért tanácsot, aki örömmel adta át tudását.
A kapott tanácsokat megfogadva, sokat hibázva, majd botlásaiból tanulva Arkád idős korára Babilon leggazdagabb emberévé vált.
Babilon királyát aggasztotta az embertömegek nyomorúsága és a tény, hogy a város vagyona csupán néhány tehetős ember kezében összpontosult. A helyzet javítására megkérte Arkádot, hogy adja át tudását a tömegeknek. Babilon leggazdagabb embere tanítókat képzett, akiknek 7 törvényben foglalta össze pénzzel kapcsolatos tippjeit.
7 gyógyír a karcsú pénztárcára
1. Kezdd el hizlalni a pénztárcád!
Minden megkeresett 10 arany után tegyél félre magadnak egy aranytallért. Bár manapság valószínűtlen, hogy fizetésünket aranytallérokban kapjuk, de az üzenet mégis érthető: bevételünk tizedét tegyék félre megtakarításként. Arkád szavaival élve ez az aranytallér ezután a szolgád lesz és újabb aranytallérokat fial.
2. Szabályozd a kiadásaidat!
Az ókori Babilonban is sokan éltek fényűzőbb életet, mint ahogy azt megtehették volna. A megtakarítás és a későbbi profit sokak számára elérhetetlennek tűnt, helyette inkább a jelenben hitelekkel fizették pazarló életmódjukat.
Arkád tippjei az első pontra épülnek, ezért fontos, hogy félre tudjuk tenni a bevételeink 10%-át.
3. Többszörözd meg a vagyonodat!
A félretett megtakarítás csak a kezdet. Fektesd be megtakarításaidat, mivel valódi erejük a kamatban mutatkozik meg.
4. Védelmezd vagyonodat, ne veszítsd el azt!
Arkád miután egy évig folyamatosan félretette fizetésének tizedét, úgy döntött befekteti megtakarítását. Egy kereskedő barátja rávette, hogy támogassa föníciai útját, ahol olcsón drágaköveket vásárol, amit később busás haszon reményében eladnak Babilonban. A barát értéktelen kövekkel tért vissza és elúszott Arkád egy évi megtakarítása.
A kockázat büntetése a valószínű veszteség. Tájékozódj, kérj tanácsot a hozzáértőktől mielőtt vakmerő lépésre szánod el magad!
5. Tedd a lakásod befektetéssé!
Birtokold a saját házadat és bánj vele úgy, mintha befektetés volna.
6. Biztosítsd bevételeidet a jövőre nézve!
Tegyél óvintézkedéseket mielőtt eljön az idő, hogy kevesebbet keresel vagy meghalsz.
“A jövő biztosítására vonatkozó befektetéseidnek olyan biztosnak kell lenniük, mint a király trónjának.”
7. Növeld a bevételszerző képességed!
Minél bölcsebbek vagyunk, annál többet kereshetünk. A bevételszerző képességed növelésére tudásod gyarapításán kívül még egy nagyon fontos tulajdonságra szükséged van: magabiztosságra. Hinned kell benne, hogy megérdemled azt a bizonyos emelést.
Hogyan legyél szerencsés?
Babilon leggazdagabb emberének szemináriumai során több téma újra- és újra felmerült. Az egyik ilyen kardinális kérdés a szerencse volt.
Mit tegyek, hogy bevonzzam a szerencsét?
Milyen szerepe van a szerencsének a meggazdagodásban?
A hallgatóság történeteire válaszként és saját tapasztalataira alapozva Arkád a következő tanácsokat adja a szerencsével kapcsolatban:
- Szerencsejátékok: A szerencsejátékok természetüktől fogva mindig a háznak, nem pedig a játékosnak kedveznek. Kerüld el kis pénz kockáztatását a nagy nyeremény reményében.
- A nyereséges üzletek a kemény munka jutalma, nem pedig a szerencséé. A szerencsével szerzett pénz nem tartós.
- A jószerencse azokra vár, akik elfogadják a lehetőségeket. A halogatás és visszautasítás miatt sokan elutasítják a szerencsét is.
Babilon leggazdagabb emberének tanácsai
Arkád hosszú évek kemény munkájával Babilon leggazdagabb embere lett. Amikor elérkezett az ideje, hogy vagyonának halála utáni sorsáról gondoskodjon sajátos lépésre szánta el magát.
Mivel saját pénztárcáját is sok próbálkozás, bukás, majd újabb próbálkozás után sikerült tetemes méretűre dagasztania, ezért nem akarta tapasztalatlan fiára bízni a családi vagyont. Helyette kihívás elé állította fiát, amivel ő is elsajátíthatja a pénz szerzésének, megtartásának és növelésének szabályait.
A fiú egy zsák aranyat és 5 kőtáblába vésett szabályt kapott. Az alku értelmében elhagyta Babilont és 10 év alatt a zsák arany és az öt törvény segítségével pénzt kellett keresnie. Amennyiben nem sikerül teljesíteni a feladatot, akkor Arkád vagyonát a papnak ajándékozza.
Az arany öt törvénye:
- Azok képesek aranyat szerezni, akik bevételük egytizedét mindig félreteszik.
- Az arany a tulajdonosának dolgozik.
- Keresd bölcs emberek tanácsát!
- Ne fektess be, ha nem ismered az adott üzletet!
- Kerüld azokat akik megbíznak a csalókban vagy a saját tapasztalatlanságukban!
Bár az apjától kapott zsák aranyat elveszítette a fiú, a szabályokhoz tartva magát mégis képes volt 10 év alatt a kapott összeg többszörösét megkeresni.
Az atyai házhoz visszatérve a zsák arany visszaszolgáltatásán túl a kőtábláért kapott összeg többszörösét is fizette, mivel a tanácsokat sokkal értékesebbnek vélte, mint a pénzt.
További tanmesék
A könyv többi része a már ismertetett tanácsok gyakorlati alkalmazására mutatnak példákat. Olvashatunk uzsonárosok tanácsairól, a rabszolgaság és a szabad emberek közötti nézőpontbeli különbségekről, a becsületes munka jutalmáról. Zárszóként Babilon gazdagságának titkát és bukásának okait fejtegeti a szerző.
Véleményem a Babilon leggazdagabb emberéről
Az egyszerű, könnyen emészthető történetek pénzügyi tudatosságra sarkallnak. De mennyire lehet ezeket a tanácsokat napjainkban alkalmazni? Babilon sikerének titkát (ahogy azt az utolsó fejezetben is írja a szerző) az innováció jelentette. Mindig képesek voltak alkalmazkodni az adott helyzethez. Ha az alkalmazkodás képességét tekintjük a babiloniak sikerének titkának, akkor a több ezer éves tanácsok a környezet változása miatt valamelyest értelmüket vesztik.
Tegyünk félre a bevételeinknek egy részét. Fektessük azt be. Növeljük bevételszerző képességünket. Ezeket a szabályokat ismételgeti a legtöbb személyes pénzügyi guru is és ezeknek a tanácsoknak mind van létjogosultságuk napjainkban is. Házvásárlás? Biztosítás? Ez már egy sokkal árnyaltabb többváltozós egyenlet. Hol éri meg lakást vásárolni, ha egyáltalán megéri? Mi lehet a király trónjának stabilitásával felérő befektetés napjainkban?
A Babilon leggazdagabb embere egy útmutató a pénzügyi tudatossághoz. Nem egy get-rich-quick könyv, sőt!
Az ókori Babilonban is hosszú évek során váltak a tanmesék szereplői tehetősekké. Kezeljük hát helyén a tanácsokat, ismerjük fel, hogy a könyv inkább a pénzügyek miért mintsem hogyan kérdéseire válaszolnak.
Ha ezeket a szempontokat szem előtt tartjuk és nem várunk többet a kötettől, mint ami, akkor témájában egyik legjobb könyvet tisztelhetjük George Samuel Clason könyvében.
Képek forrása:
- Borítókép: Vitaly Dudarenko
- [1] Photo by MUILLU on Unsplash