Könyv a sikerről – Barking up the wrong tree

Az iskolapadba kerülve egy szigorú rendszeren belül egyértelmű ki a sikeres: a jó tanulók. Az iskolai teljesítmény azonban kis mértékben hozható összefüggésbe a később elért sikerekkel.

A jó tanulók

  • rendszeresen tanulnak
  • generalisták
  • jó jegyzetet próbálnak írni, nem pedig az ismeretet próbálják elsajátítani

Az iskola tehát a következetességet részesíti előnyben. A jó tanulók előtt mindig ott lebeg a cél egy dolgozat, egy értékelés, egy felvételi képében. Ezekhez a mérőszámokhoz tudják tartani magukat és így sikeresek ebben a rendszerben.

A formális oktatásban megvan tehát a tökéletes recept a sikerre: tanulj gyakran, tanulj sokat és szerezz jó gyeket. Az életben nincs egy bizonyított út a sikerhez, ezért nem biztosíték a jó bizonyítvány a későbbi boldoguláshoz.

Vezetők

Könyvében Eric Barker ugyan sokat foglalkozik a vezető/főnök hatásával az egyén sikerét illetően, azonban a vezetővé válás folyamatát is érdekesnek tartja.

Klasszikusan kétfajta vezetőt különböztet meg:

  • Előválogatott vezető
  • Szükség szülte vezető

Az előválogatott vagy klasszikus vezető végigjárta a ranglétrát, többször bizonyított míg eljutott a hőn áhított pozícióba.

Az író a brit politikából kirakadott példával szemléltette a különbséget a két típus között. Az előválogatott vezető Neville Chamberlain, akinek a tehetsége hosszú évek munkája által alkalmassá tette őt a miniszterelnöki posztra. Alkalmas volt miniszterelnöknek és ezt a kortársai is így gondolták.

A szükség szülte vezető esetünkben Winston Churchill. Nem egy klasszikus politikai sikerekkel övezet karrier után vált egy kritikus pillanatban vezetővé. Churchill egy zűrzavaros időszakban lett vezető, amikor nem az érdemek számítottak. Kihasználta a szituációt és Chamberlain-hez hasonlóan miniszterelnök lett.

A két vezetőtípus közötti különbség végigkíséri a könyvet különböző példákon keresztül (kalózok, bandatagok, katonák).

Csináld azt, amibenvagy

Mielőtt belekezdesz a kemény munkába tisztáznod kell mit vársz magadtól és az adott tevékenységtől.

A feedback elemzés során két kérdésre kell választ adnod:

  • Mit vársz az adott tevékenységtől?
  • Mit tudsz mindezzel potenciálisan elérni?

A valódi siker sarokköve, hogy szeresd és értsd a munkádat. Ez persze sok kísérlettel, kudarccal és újabb kísérletekkel jár. Ezeknél a kísérleteknél segít a feedback elemzés, amivel objektívan fel tudod mérni, hogy érdemes-e valamivel foglalkoznod, hozta-e a várt eredményeket.

Csináld azt, amiben jó vagy és csináld azt egy támogató környezetben. Találd meg a céljaidhoz illeszkedő céget, intézményt, szituációt.

A környezet fontossága

A környézet hatása a sikerre

Érdekes kísérlettel szemlélteti a szerző a környezet fontosságát a sikerre nézve. A Wall Street top elemzőit vették górcső alá az említett kísérletben. Arra voltak kíváncsiak, hogy a legsikeresebb elemzők át tudják-e menteni kiemelkedő teljesítményüket miután egy másik cég elcsábította őket.

A top elemzők egyértelműen elbuktak, amikor engedtek egy versenytárs csábításának. Meglepő azonban, hogy ha vitték magukkal az előző cégtől a csapatukat, akkor meg tudták tartani a sikerszériájukat.

A megfelelő környezet nem feltétlenül az irodát, vagy a munkakörülményeket jelenti. A környezet egyik, hanem a legfontosabb eleme maga az ember.

Szeresd azt, amit csinálsz! Ha sikeres szeretnél lenni mindenképp keményen kell dolgoznod, habár a kemény munka nem mindig párosul sikerrel. 

Miért sikeresek a bunkók?

Bunkók, törtetők, karrieristák, önző tuskók. Nehéz lefordítani az angol jerk kifejezést úgy, hogy szalonképes maradjon és visszaadja a kontextusbeli jelentését.

Bár a bunkók nem örvendenek nagy népszerűségnek, azonban Eric Barker szerint mégis sok hasznos trükköt elleshetünk tőlük, valamint elrettentő példának sem utolsók.

Egy bunkó mindig tisztán kommunikálja, hogy mit akar és az érdemeit, eredményeit is igyekszik mindenkivel megosztani. A legtöbbünk, az introvertáltak közül pedig különösen sokan tanulhatnak a bunkók viselkedésének talán egyetlen irigylésre méltó eleméből.

A világos kommunikáció nem bűn, hanem erény. A főnöködnek sokkal jobb dolga is van, mint a te eredményeid nyomonkövetése. A szerző szerint kifejezetten pozitívan fogadják a vezetők az önértékelést, akár egy “Dolgok, amiket csináltam a héten” jellegű pénteki összegzőemail formájában.

Bár bunkónak lenni rövidtávon előnyökkel járhat, később azonban az egész környezetet meg tudja mérgezni. Az önző viselkedés ragályos. A szervezeten belül egy idő után mindenki a saját érdekeit fogja követni, akár másokon átgázolva. Ez nem egy sikerre ítélt környezet.

A megbízhatóságon, együttműködésen alapuló kapcsolat sokkal kifizetődöbb, mint ahogy azt a kalózok és bandatagok példáján keresztül is látni fogjuk.


A bandák és kalózok sikerének titka

Amikor a sikerről beszélünk nem a bűnözői csoportok jutnak eszünkbe. Pedig a sikeres szervezetek két legfontosabb eleme szerves részét képezik ezeknek a csoportoknak:

  • Megbízhatóság
  • Együttműködés

Ajándékkosár

Létezik egy szokás a bandatagok körében, ami tökéletesen leírja ezt a jelenséget. Ha valaki börtönbe kerül nem ritka, hogy érkezésekor egy ajándékokkal teli kosarat kap.

A börtönben lévő bandatagok körbejáratnak egy kosarat, amibe mindenki tesz egy kisebb ajándékot, amit az új jövevényenk szánnak (gyakorlatilag egy üres kukát megtöltenek cuccokkal) .

Később ha balhé alakul ki az új srác nagy valószínűséggel fogja a bandatagok érdekeit védeni, mivel a kosár gesztusa bizalmat ébresztett benne a banda felé.

Ilyen és ehhez hasonló technikákkal teszik ezek a csoportok szervezetté a szervezett bűnözést.

Kalózok

A kalózok fénykorából merített ihletet a szerző a szokatlan, mégis sikeres csoportok ismérveinek felfedezéséhez.

A kalózok egy együttműködő és megbízható társaságot alkottak a 17. században, ami reális alternatívát nyújtott a hadihajókról az embertelen bánásmód miatt elmenekülőknek, illetve a rabszolgáknak is.

A kalózok között nem volt rasszizmus, mivel a legénység tagjai számtalan országból, társadalmi csoportból kerültek ki. A rabszolgaság intézménye is ismeretlen volt számukra. Mindenki egyenlő volt. Ez demokratikusabb volt, mint a kor demokratikus országaiban megszokott bánásmód.

A szabad legénység bármikor leválthatta a kapitányt, ezért a jó vezetőhöz hasonló jogköröket gyakorolt az. A legénység együtt dolgozott, csak vészhelyzet esetén kaptak konkrét parancsokat.

A kalóz HR is nagyszerűen működött. A zsákmányt egyenlően osztották fel, a csatában szerzett sérülések után pedig kompenzáció járt.

A példák megmutatják, hogy olyanoktól is tanulhatunk a sikerről, akik farkastörvények között érték el azt, és mégis a bizalomra, együttműködésre hagyatkoztak.

Adok – kapok

A társas kapcsolatokat nem lehetnek tranzakcionálisak, ha a könyv tanulságait figyelembe vesszük. Kutatásokkal bizonyították, hogy akik többet adnak (tanácsot, segítő kezet, csokis kekszet… bármit) boldogabbak.

Akik megtérülés alapján tekintenek a személyes kapcsolatokra, azokhoz a környezetük is hasonlóan fog viszonyulni.

A vezetők, a sikeres emberek egytől egyik többet adnak, mint kapnak.

Tippek a fejezetből:

sikertippek

Válaszd a megfelelő környezetet!

A környezeted rendkívül nagy hatással van rád, ahogy azt a Wall Street-i elemzők is megtapasztalták. Válassz jó főnököt! Ez ugyanolyan fontos.

Működj együtt!

Ha segítő kezet ajánlasz, az másokat is hasonlóra tettre fog ösztönözni.

Önzetlennek lenni nem tesz szentté, csak bolonddá.

Nem vonatkoztathatsz el a saját érdekeidtől. Az sem egészséges, ha mindig csak adsz. Ha túl sokat adsz előbb-utóbb kiéghetsz.

Kísérlettel bizonyították ezt is. Akik hetente 3-5 órát önkénteskedtek, azok sokkal boldogabbak voltak, mint akik tömbösítve egy hosszabb időt töltöttek önkénteskedéssel. Ha valamit túlzásba viszel elvész a varázsa.

Dolgozz keményen és tedd azt felfedezhetővé!

A heti kipipált feladataid listáját nem felvágás elküldeni a vezetődnek.

Hosszú távon gondolkozz és késztess másokat is erre!

Bár rövid távon a bunkók győznek, hosszú távon azonban a bizalom a nyerő.

Bocsáss meg!

Te sem vagy tökéletes.

Kilépők / Nyertesek

siker-akaratero

Honnan ered az akaraterő?

James Water Navy SEAL parancsnok története jó példa az akaraterőre. Jamest évek kemény munkája után az ország legjobb úszói között tartották számon. Világos volt, hogy van jövője az úszásban, azonban egy sérülés keresztülhúzta a számításait.

Újra kellett terveznie. Ekkor került képbe számára a Navy SEAL, amely egy új nemes célként lebegett a szeme előtt. Sikeresen elvégezte az óriási szórással rendelkező alapkiképzést és parancsnok lett belőle.

De honnan is eredt az akaratereje? A sérülése után rémálmok gyötörték. Tudta, hogy befejezetlen ügye van. A befejezetlen ügy pedig egy új cél volt, amiért megtett midnent.

A különleges alakulatok követelményeit rendkívül kevesen tudják teljesíteni, de a működéshez a megfelelő létszámra szükség van.

Így merült fel a kérdés: Ki a tökéletes alapanyag?

Nem a jó fizikum, nem a magas intelligencia a közös a pokol hetét végigszenvedő katonákban. A pozitív gondolatok, az optimista belső hang volt a közös.

Statisztikailag  legnagyobb arányban az értékesítők teljesítették a különleges alakulatok követelményeit. Az értékesítők hozzászoktak a folyamatos elutasításhoz, ezáltal szemtelenül optimistává váltak. Ez az optimizmus pedig pozitív gondolatokban nyilvánult meg a kiképzés során.

Az élet értelme

Mi a történeted? Miért élsz? Mi a célod?

Victor Frankl holokauszttúlélő, pszichológusprofesszor az élet értelmét vizsgálta és bár egy borzasztóan nehéz kérdésről van szó, a sok konklúziója közül talán az egyik legfontossabb, hogy:

  • A történetet, amelyet magunknak mondunk befolyásolja a boldogságunkat.

A koncentrációs táborokban mindenki egy kegyetlen valósággal szembesült. Ez sokak történetét megváltoztatta. Frankl szerint azok élték túl, akik története nem a koncentrációs táborra szűkült, hanem az az utáni életre, a kinti világra fókuszált.

Bármilyen kilátástalan a szituáció, mindig van egy alternatív történet, ami mozgathat bennünket.

A kulcs: Keress egy másik történetet!

Tippek a fejezetből:

Legyen megnyerhető!

Indokolható optimizmussal dönts a céljaidról. Találj egy játékot, amely kihívást jelent és reális esélyed is van megnyerni azt.

Találj újszerű kihívásokat!

A videójátékokban sem véletlenül vannak új szintek, új főellenségek. Mindig találd meg a következő kihívást, mert ez okozza a flow élményt. A kihívások egyet jelentenek a kudarccal is. A videójátékokban például az esetek 80%-ában veszítesz, mégis élvezed.

A való életben keress olyan kihívásokat, amelyek kellően nagyok, mégsem mutatnak túl a realitáson!

A célok fontosak!

Ha nem tűzül ki célokat, akkor hogyan méred a sikerességet?

A feedback szerepe

A visszacsatolás miatt tapasztalatot szerzünk. A videójátékokban a pontok gyűjtéséhez hasonlítja Eric Barker a feedbacket. A visszacsatolás miatt akkor is megnyerjük a játékot, ha gyakorlatilag veszítettünk.

Mikor szabad feladni?

ralph-waldo-emerson-idézet

Sok időt beleöltél, mégsem hoz eredményt. Vajon mi történt volna ha mégis egy másik hobbit választasz? Ha egy másik szakmát? Sikeresebb lennél?

Ha kitartunk egy célunk mellett és keményen dolgozunk mellette az azt jelenti, hogy más potenciális kihívásokra mondunk nemet. Minden tevékenység ilyen módon egy alternatív költséget feltételez.

Az alternatív költség más néven lehetőségköltség, egy másik lehetőség feláldozott haszna.

Ha mindent az alternatív költség szemszögéből vizsgálnánk, akkor folyton célok között ugrálnánk és semmit sem érnénk el. Vannak szituációk viszont, amikor figyelembe kell vennünk más alternatívákat.

Peter Skillam kísérletében 20 szál spagetti, egy tekercs szigetelőszalag és egy méter madzag segítségével létrehozta a Spagetti Problémát. A probéma pedig egy kihívás volt:

Ki tudja az említett eszközök segítségével a legmagasabb építményt kreálni, amely tetejére egyetlen mályvacukor kerül. Mérnökök, menedzserek és MBA hallgatók körében is elvégezte a teszteket.

A legjobb eredményeket meglepő módon az óvodások érték el. Nem vacakoltak, ha egy módszer nem volt eredményes. Rögtön próbálták a következőt, majd a harmadikat és így tovább.

A kipróbálás, bukás, újratervezés hármas a siker megkerülhetetlen lépései. Ebben az óvodások rendkívül jók, míg a megfontolt embereket ez gátolhatja a siker elérésében.

Az óvodásokkal ellentétben Batman nem hibázhat. Batman csak magára számíthat, ezért a legapróbb hiba is az életébe kerülhet. Nem mindenki Batman.

A humoristák rendkívül sokat kísérleteznek. A poénokat, amiket nagy sikerrel egy önálló esten elsütnek korábban számtalan helyzetben tesztelték. Néhány történetre nem volt fogékony a tesztközönség, azokat kihagyták az előadásból, míg a legnagyobb hatást elérőkkel egy sikeres, jó poénokban gazdag estet teremtettek.

Eric Barker könyve szerint a legjobb, ha folyamatosan új dolgokkal kísérletezünk.

Vedd az időd 5-10%-át és kezeld úgy, mint egy kockázatitőke befektető. A biztos befektetések potenciálisan kevés hozammal járnak, azonban az új dolgok kipróbálása nagyobb haszonnal kecsegtetnek. Kevésbé biztos az új hobbik megtérülése, azonban többet adhatnak, mint a megszokotthoz való ragaszkodás.

Párkeresés, házasság, siker

A párkeresés példáján keresztül is sokat tanulhatunk a sikerről, akaraterőről és a nagy számok törvényéről. 

Átlagosan 100 emberrel kell találkoznod, ahhoz hogy egy igazán hozzád passzoló személyt találj, statisztikailag pedig 10.000 emberből egy lesz a lelki társad.

Ezekből a számokból az is kiderül, hogy a legtöbb ember nem találja meg az úgynevezett lelki társát. A kezdeti rózsaszín köd után épp ezért sokan az alternatívaköltséget kezdik mérlegelni, a kitartás pedig igen ritka.

Az elrendezett házasságok esetében kutatások szerint kisebb a válási arány, sőt végső soron boldogabbak a párok. Bár a kapcsolat kezdetén a természetes módon párt találók boldogságszintje sokkal magasabb, azonban a kezdeti időszak után, az első nehézségek hatására a relatív boldogságszintjük csökken.

Bár kevésbé boldog helyzetből indulnak az elrendezett házasságok felei, azonban nincs meg ebben az esetben az említett rózsaszín köd. A kezdettől fogva a valósághoz vannak láncolva a partnerek. A valóság pedig sokszor úgy szól:

“Ennek működnie kell.”

W.O.O.R.

  • Munka (work)
  • Eredmény (outcome)
  • Akadály (obstacle)
  • Terv (plan)

Bármit is csináljunk, ha azt sikeresen szeretnénk, előbb-utóbb a WOOR mozaikszóval leírt formulához kell fordulnunk. A befektetett munka önmagában nem elég, ahogy eredményt sem érhetünk el munka nélkül.

Ha kellően nagy a célünk, akkor biztosak lehetünk, hogy akadályokba fogunk ütközni, amiket egy jól átgondolt tervvel oldhatunk meg.

Tippek a fejezetből:

Megtaláltad már azt az egy dolgot amiért érdemes mindent beleadnod?

Nehéz elköteleződni, ha nem tudod, hogy igazán akarod-e ezt csinálni. Ha még nem találtad meg azt a tevékenységet, akkor alkalmazd a WOOR modellt és próbálj ki minél több dolgot!

Optimista vagy?

Nem szükséges elvakult optimizmussal tekinteni mindenre. Kutatások szerint a pesszimistáknak többször van igazuk, de kevésbé boldogabbak is emiatt.

Használd a rugalmas optimizmus koncepcióját! Nem szükséges, hogy a nagy céljaid iránt hiú ábrándokat táplálj. Legyél optimista az apró dolgokat illetően és ez az egész viselkedésedet befolyásolni fogja.

Ha végképp elvesztél a pesszimizmus mocsarában, akkor használd Seligma 3P koncepcióját. Tedd fel a kérdést magadnak. A három elem közül az összes illik a helyzetedre?

  • állandó (permanent)
  • átható (pervasive )
  • személyes (personal)

Hatásos a történeted?

A magunkban mondott történetek, az optimista belső hang befolyásolnak bennünket. Legyen egy jó történeted!

Játékosítottad már?

Szükséged van elérhető célokra, kellően nagy kihívásokra és visszajelzésre, hogy elkötelezett maradj a célodat illetően.

Hozzáadtál már néhány kis dolgot az életedhez?

Legyenek olyan elemei az életednek, amik nem feltétlenül hoznak eredményt. Próbálj ki új dolgokat! Kísérletezz az időddel!

Nem az számít mit tudsz, hanem hogy kit ismersz

Egy sikerről szóló könyvben nem maradhat el a kapcsolatokkal foglalkozó fejezet sem. A Barking up the wrong tree az extrovertáltság előnyein túl részletesen foglalkozik annak árnyoldalaival is, valamint sikeres introvertáltakat is bemutat a szerző.

Erdős Pál

A matematika világára az egyik legnagyobb hatással lévő matematikus zseni, Erdős Pál történetén keresztül megismerhetjük az extrovertáltság pozitív hatásait.

Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, akit szülei otthon neveltek, ezért kevés interakciója volt a külvilággal fiatalkorában. Cserében elmélyült a matematikában és a terület egyik legmeghatározóbb gondolkodójává, formálójává vált.

Bár fiatalkorában nem sok alkalma volt másokkal érintkezni, azonban a későbbiekben behozta a lemaradását. Beszélgetéseiben központi téma volt a matematika, amelyről akár egy gyerekzsúron is képes volt beszélni.

Erdős extrovertáltságán túl meg kell említeni a hihetetlen munkamorálját, a 19 munkaórás napjait és az évente 50 publikált tudományos cikkét.

Erdős Pál szenvedélyesen művelte a matematikát és ezért mindenkivel szeretett volna dolgozni, aki hasonlóan viszonyul a tudományterülethez. Élete során nem csak a kor jelentős matematikusait ismerte, hanem több ezer matematikussal közvetlenül dolgozott együtt.

Ez okozta a sikerét? Ebben az esetben is felmerül a kérdés: Mit definiálunk sikernek? Erdős nem nyerte el a Fields-érmet élete során. Erdős inkább adott, mint kapott.

Óriási kapcsolati hálójának hatásait önálló kutatások vizsgálták a későbbiekben. Ezek a kutatások összefüggést mutattak ki a kor Fields-érem és Nobel-díj nyertesei között az Erdőssel való ismerettségük alapján. A legtöbb nyertes közvetlenül dolgozott Erdőssel, míg a jelentős gondolkodók nagy része pedig legalább ismerte.

A kutatás bebizonyította, hogy csupán a tény, hogy egy tudós milyen közeli ismerőse volt Erdősnek, befolyásolta az akadémiai sikereit.

Élete során Erdős Pál több, mint 200.000 matematikust ismert meg és a rájuk gyakorolt hatással hozzájárult a kor legnagyobb tudományos sikereihez.

Extrovertált vs introvertált

Az extrovertáltak boldogabbak és szerencsésebbek. Az extrovertáltakat könnyebben léptetik elő. Az extrovertáltak kiállnak magukért, először szólnak és gyakran részesei a beszélgetésnek.

A könnyen kapcsolatot teremtők sok embert ismernek felületesen, sok “weak tie”-al rendelkeznek, így hamaradabb találnak állást.

Az extrovertáltság azonban nem mindig jelent előnyt. Az extrovertáltak gyengébben teljesítenek a munkájukban, mivel a figyelmek túl sok felé oszlik. Az introvertáltak fókuszáltabbak. Ez számtalan hivatásban megnyilvánul:

  • 10-ből 9 élsportoló introvertált.
  • A zenészek nagy része introvertált, életük szerves részét képezi a magányos gyakorlás.
  • Az akadémiai pályán is jobban teljesítenek az introvertáltak.

Networking tanácsok

  1. Mindig keresd meg hogyan tudnád a másikat segíteni!
  2. Ne legyél tranzakcionális a kapcsolataidban!
  3. Keresd fel a régi ismerőseidet és maradj kapcsolatban velük!
  4. Vannak az ismerőseid közül néhányan, akik különösen sok embert ismernek, sokaknak mutattak már be. Azonosítsd őket és kérd a segítségüket!
  5. Csatlakozz csoportokhoz!
  6. Ne hagyd elsorvadni a kapcsolataidat!

Mentorok

mentorok-sikerkonyv

Eric Barker a sikerről végzett kutatása során a mentorok fontosságát is hansúlyozza. A sikeres emberek jelentős része rendelkezik hasonló hátterű mentorral.

Tapasztalatok szerint a mentor-mentorált kapcsolat akkor a leghatékonyabb, ha a felek egymást találják meg. Az irányított mentorprogramok ezen a téren rosszabbul teljesítenek.

Egy jó mentor-mentorált kapcsolatban a mentoráltnak érdemes bizonyos alapelveket betartania:

  • Ismerd a mentorodat! Tanulmányozd minden egyes lépését és tanulj tőle, amennyit csak lehet!
  • Tedd büszkévé! A mentorod a szabadidejét áldozza rád, ne pazarold az idejét, mutass eredményeket!
  • Tiszteld az idejét! Ne fáraszd olyan kérdésekkel, amikre egy minimális kereséssel te is megtalálnád a választ!

Tippek

  1. Ismerd saját magad!
  2. A végén az egész a barátságról szól.
  3. A legsikeresebbek mindig adnak és kapnak is.
  4. Az ismerettségi hálód befolyásol. Legyen hát jó!

Higgy magadban… Néha

A magabiztosság egy rendkívül hasznos tulajdonság, ami közvetlenül befolyásolja a sikert bizonyos területeken.

A magabiztos emberek többet keresnek. Személyiségükből fakadóan a magabiztosak nagyobb kockázatot vállalnak, így szemmel láthatóbb eredményeket érnek el. A magabiztos embereket épp ezért gyakrabban léptetik elő.

A túlzott magabiztosság azonban veszélyes, bunkóvá tesz és megmérgezi a kapcsolataidat.

Újabb tippek

  1. Hinni magadban szép. Megbocsátani magadnak még szebb.
  2. Legyen az önbecsülésed egészséges szinten!
  3. Legyen több önbizalmad! Érdemeld ki! Dolgozz keményen, legyél jobb!
  4. Ne legyél kókler!

Munka-magánélet egyensúly

Sikerkönyv idézet

Ted Williams a baseball történetének egyik legnagyszerűbb játékosa volt. Mindennél jobban szerette a játékot és egész életében a labdára koncentrált, ezért is lett a legjobb.

Gyerekkorában iskola előtt kezdett gyakorolni, nap közben kihajtotta magát az edzésen, majd hazaérve tovább folytatta a munkát.

Mondhatnánk, hogy a munkával töltött plusz órák önmagukban nem garantálják a hatékony munkát és a sikert. Ez többnyire igaz, azonban ha sikerül megtalálni azt a hivatást, tevékenységet aminek valóban látod az értelmét, akkor az extra órák a te malmodra hajtják a vizet.

Miből tudjuk, hogy megtaláltuk a testhezálló kihívásunkat?

  1. Szereted amit csinálsz.
  2. vagy abban, amit csinálsz.

Sikeres emberek és a magánélet

A hihetelenül sikeres emberek megtalálták a maguk kihívását és ébren töltött idejük jelentős részében csak azzal foglalkoztak. Ebből adódik, hogy az extrémen sikeresek között sokan szörnyű szociális képességekkel rendelkeztek.

A korábban említett Ted Williams háromszor vált el. Egyik feleségével közölte, hogy az életében mindig az első dolog lesz a baseball, a második a horgászat és utána minden más.

Einstein egyetlen projektje, amiben nem tudott sikeres lenni, az a saját fiának felnevelése volt.

Túl sok munka

A sikeres emberek szokásainak és hibáinak megismerése után a hétköznapi emberek szintjén hoz példákat Eric Barker a túl sok munkára.

Ha életünk projektjén dolgozunk, akkor is adódnak nehézségek, de mi történik akkor, ha nem túl nagy kihívásokkal kecsegtető munkát kell végezni embertelen mennyiségben?

Jobb esetben kiég az ember, legrosszabb esetben pedig meghal. Japánban külön szó létezik a munka miatt bekövetkező halálra. Ez a karóshi, amely leggyakrabban a stressz miatt bekövetkező szívinfarktusban nyilvánul meg.

Nem kell mindig a legrosszabra gondolni. A túlórának kis mennyiségben is van elég hátránya. Heti 55 munkaóra után a munkavégzés hatékonysága drasztikusan csökken a könyvben hivatkozott kutatás szerint.

Továbbá azt is kimutatták, hogy az időnyomás kimutathatóan lecsökkenti a kreatív ötletek számát.

A több munka sokszor kevesebb alvást jelent, ami ugyancsak a hatékonyság csökkenését okozza.

A többletmunkának csak akkor van értelme, ha az elvégzendő munkát is értelmesnek, kihívásokkal telinek találjuk, azonban ekkor sem szabad túltolni.

Az élet minőségének mérése

A munka-magánélet egyensúly lényege végső soron a boldogság. De mit is nevezünk boldogságnak? Mitől vagyunk boldogok?

A boldogság állapotát kutatások szerint négy változó mennyiségi és minőségi mérésén keresztül fogalmazhatjuk meg. Az a boldog ember akinek mind a négy megvan és egyensúlyban van az életében.

Az élet minőségét befolyásoló legfontosabb tényezők:

  1. Boldogság (öröm)
  2. Teljesítmény (győzelem)
  3. Jelentőség (számíthatsz másokra)
  4. Örökség (túlmutatsz magadon)

Maximalisták – konformisták

A négy tényezőn túl a boldogságunkat meghatározza a beálítottságunk, az elvárásokhoz való viszonyulásunk.

Beszélhetünk a saját magunk vagy a környezetünk elvárásairól, az elvárást támasztó személytől függetlenül két féle módon reagálunk az elvárásokra.

Léteznek a maximalisták. Mindig, mindenből a legjobbak szeretnének lenni, a legjobban teljesíteni. Sokszor kapcsoljuk össze ezt a személyíségtípust a sikerrel.

A másik kategória a konformisták. A konformisták csupán elég jók szeretnének lenni. Nem akarnak csalódást okozni, azonban tisztában vannak a korlátaikkal.

A személyiségtípusokat vizsgálva a konformisták a boldogabbak hosszú távon. (Nem feltétlenül sikeresebbek, hanem boldogabbak.)

Tippek

  1. Mérd és értékeld az idődet! (boldogság, teljesítmény, jelentőség, örökség)
  2. Beszélj a főnököddel! Ha problémád van mondd el.
  3. A to-do listák gonoszak. Ütemezz mindent!
  4. Befolyásold a környezetedet!
  5. Kellemesen és időben fejezd be a munkát!

Milyen összetevői vannak egy sikeres életnek?

Ismerd magad! Ismerd a céljaid, tudd miben vagy tehetséges, mit szeretsz csinálni.

Hozdd összhangba a céljaidat saját magaddal és a környezeteddel!

A kapcsolatok azok amik a legnagyobb boldogságot okozzák számodra. Ne hanyagold el a személyes kapcsolataidat!

Személyes megjegyzés

Az önfejlesztő könyvek sokszor és sokféle módon definiálták már a siker fogalmát. Korábban is voltak szerzők, mint például Napoleon Hill, akik személyes tapasztalataikat több száz sikeres személlyel készített interjúval egészítették ki, azonban ezeket a könyveket még mindig egyfajta misztikum, a valóságtól való elrugaszkodás jellemzi.

Eric Barker könyve a legjobb sikerről szóló könyv. Ez nem egy önfejlesztő könyv. A szerző nem akar rábeszélni minket semmire, csupán különböző tudományterületek sikerrel kapcsolatos legjelentősebb kutatásait összegzi és tárja az olvasó elé. Ehhez persze kapcsolódik egy történetmesélői szál kalózokkal, matematikusokkal és Batmannel fűszerezve. Talán ez a kettőség teszi igazán érdekessé a Barking up the wrong tree-t.

Ahogy az eddigiekből kiderült, nekem nagyon tetszett a könyv. Az összefoglaló írása során próbáltam tárgyilagos lenni és a könyvben leírtakhoz maximálisan ragaszkodni. A kutatásokat nem hivatkoztam, mivel azok a könyvben szakszerűen említésre kerülnek.

Nálam a Barking up the wrong tree kiérdemelte a legjobb sikerről szóló könyv címét. Neked mi a kedvenc sikerkönyved?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn

Tetszett a cikk?

Havonta küldök egy emailt válogatott könyvajánlókkal és egyedi tartalmakkal.

Érdekel mire számíthatsz? Olvass bele a legutóbbi OlvasóListába!


Hasonló cikkek

Ki az a Jordan B. Peterson?

Videóit százmilliók nézik, a legnépszerűbb videómegosztó portálon pedig több, mint kétmillióan követik. Önfejlesztő könyve, a 12 szabály az élethez világsiker. Hetekig vezette a kanadai, amerikai, francia és német sikerlistákat. Világszerte…

Steven Pressfield: A művészet háborúja

A halogatás életünk minden területén jelen van. Én például sokáig halogattam egy halogatás ellen összetett rendszert kezembe nyújtó könyv tanulságait összefoglalni, de a kötet előszavát jegyző Robert McKee is hasonlóan…

2 válasz

    1. Sajnos még nem fordították le magyarra a könyvet és nem is tudok róla, hogy terveznék. Én is angolul olvastam, legegyszerűbben beszerezni pedig az Amazonról lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Copyright @ 2019 Híres Norbert

Csatlakozz az olvasó
listához

Nem, nem ígérek kamu pdf e-könyvet.

Helyette:

  • Kapsz havonta egy e-mailt válogatott könyvajánlókkal.
  • Küldök egy általam gondozott listát olvasásra érdemes cikkekről.
  • Értesítelek aktuális agymenéseim online manifesztációjáról.
 
Bocsi a felugró ablakért. Én is utálom, de működik.