Egy Nobel-díjas tudós életmunkájának összefoglalása a Gyors és lassú gondolkodás. Daniel Kahneman 2002-ben nyerte el a közdazdasági Nobel-díjat pszichológusként.

Kutatótársával Amos Tverskyvel az emberek irracionalitását bizonyították be.

A Gyors és lassú gondolkodás a döntéseinket befolyásoló kognitív torzításokkal, elfogultsági elméletekkel és még a boldogság titkával is foglalkozik. A könyv Daniel Kahneman tudományos pályájának összegzése közérthető módon.

Kahneman karrierje során három nagy témával foglalkozott

  • Kognitív torzítások
  • Kilátás-elmélet: Egyes esetekben az emberek nem úgy viselkednek, mint ahogy azt a gazdasági modellek feltételezik. Kahneman a kilátás-elméletért kapott Nobel-díjat.
  • A jóllét pszichológia: A boldogságot befolyásoló tényezők vizsgálata kutatásokra támaszkodva.

A kétfajta gondolkodás

A könyv címében vázolja a szerző a különböző elméletekben elő-előkerülő különböző gondolkodásmódokat. Kahneman két fiktív rendszert alkot, amely rávilágít agyunk működésének kétarcúságára.

  • System 1 – A gyors gondolkodás megfelelője. Az azonalli, zsigeri döntéseket az S1 hozza meg. A gyors gondolkodás nem igényeli agyunk megerőltetését. Magában hordozza a túlzott magabiztosság csapdáját.
  • System 2 – A lassú gondolkodás. Az agyunk komplex döntéseknél használja az S2-t, ami kognitív szempontból megterhelő, azonban objektívebb döntések meghozatalát segíti.

Mindkét gondolkodásmódban vannak hátrányai. A gyors gondolkodás megfontolatlan döntésekhez vezet, az intenzív koncentráció pedig gyakorlatilag minden más dologgal szemben vakká tesz bennünket.

Az intenzív gondolkodás okozta vakságra tökéletes példa az alábbi labdás kísérlet.

A két rendszer azonban nem létezik külön-külön, ezért is beszélünk fiktív fogalmakról. Az emberi döntések ennél sokkal komplexebbek. Kahneman a következőképp írja le azokat:

  • System 1 javaslatokat tesz System 2 számára
  • System 1 kikéri System 2 véleményét ha a probléma bonyolult
  • System 2 rendelkezik az utolsó szóval
  • System 1 jó szituációk modellezésében, mivel sok beidegződéssel, előítélettel rendelkezik. Ezzel döntési szituációkat spórol meg

A Müller-Lyer illúzió bebizonyítja, hogy a System 1 valójában sohasem kapcsol ki.

A két vonal közül, az elsőt rövidebbnek látjuk. Ha lemérjüka vonalak hosszát, akkor rájüvönk, hogy valójában egyenlő hosszúak, azonban attól mi még hosszabbnak fogjuk látni. Ilyenkor a megérzéseinket felül kell írnunk.

S1 és S2 kitalált karakterek, hogy jobban értsük az agyunk működését. Mikor System 2 túlterhelt, akkor lekapcsolja az egyes részeit. Ezt tapasztaljuk a Gorillás kísérlet során is.

Minél gyakorlottabbak vagyunk ugyanakkor egy tevékenységben, annál kevesebb agysejtet igényel az. Ez részben kapcsolódik Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow állapothoz.

Figyelem és erőfeszítés

Az erőfeszítések negatívan befolyásolják a figyelmünket. Ha kényszerítened kell magad egy tevékenységre, döntésre, akkor sokkal kisebb eséllyel lesz önkontrollod a következő döntési szituációban.

Az összetett szellemi erőfeszítést igénylő feladatok csökkentik a vércukorszintünket.

Szabadlábra helyezési kérelmeket elbíráló bírók esetében végeztek egy kutatást, amely bebizonyította, hogy ebéd után sokkal több szabadlábra helyezést engedélyeznek. Ebéd előtt a bírák vércukorszintje lecsökken, ezért felületesebben vizsgálják meg az ügyeket és biztos ami biztos alapon inkább a kérelem elutasítása mellett döntenek.

A lusta irányító

Agyunk számtalan ideomotoros reflexxel rendelkezik, amelyek tudtunk kívül befolyásolják döntéseinket.

Ha egy baseballütő és kesztyű együtt 1.10$-ba kerülnek és a labda 1$-al többe kerül, mint az ütő, akkor mennyit ér egy ütő?

  • Intuitív válasz: 10 cent
  • Valós válasz: 5 cent

Az ütő és kesztyű példája rámutat, hogy a racionalitást el kell különítenünk az intelligenciától.

Alapozó hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a viselkedésünket befolyásolja egy gondolat. Az alapozó hatásnak hála rögzült gondolattársításokkal, előítéletekkel rendelkezünk.

Az öreg kort a lassúsággal, a sok pénzt pedig az önállósággal azonosítjuk. A felsoroltak között nem minden esetben van kapcsolat, agyunk mégis egyszerüsít.

Kognitív könnyedség

Az emlékezés illúziója: Ha látunk egy listányi nevet és átolvassuk azokat, akkor megjegyezni ugyan nagy valószínűséggel nem leszünk képesek, viszont következő alkalommal ismerősen csengenek a korábban olvasott nevek.

Az igazság illúziója: Ha igaz állításokat sorolunk fel és utána egy hamisat közlünk, akkor a hamis állítást igazabbnak érzékeljük, mint ha kontextus nélkül közöltük volna.

Hogyan írjunk meggyőző üzeneteket?

A kognitív könnyedség döntéseinkre gyakorolt hatásait a szövegírók szeretettel használják ki, de a tőzsdén is találkozhatunk a jelenséggel.

Meggyőző üzenetek

Agyunk lustaságára építve a meggyőző üzenet:

  • Félkövér formázást tartalmaz
  • Kiemelkedik a háttérből, kontraszttal rendelkezik
  • Rímeket tartalmaz (mert azok jobban megragadnak)

A tőzsdén jegyzett cégek közül a könnyen kimondható nevűek bizonyíthatóan jobban teljesítenek.

Normák, okok és meglepetések

A gyorsan gondolkodó System 1 folyamatosan próbál bennüneket hozzászoktatni a környezetünkhöz. Ha valami furcsa történik, beépíti azt a valóságunkba és észre sem vesszük utána, természetesnek vesszük.

Belegondoltunk már vajon hány állatot vitt magával Mózes a bárkára?

Sokunk nem veszi észre, hogy Noé lenne a helyes alany a kérdésben, azonban mivel Mózes beleillik a bibliai kontextusba, ezért az agyunk természetesnek veszi a kérdést.

A normák kivédése ellen a lassú gondolkodáshoz kell folyamodnunk.

Az elhamarkodott következtetések gépezete

A gyors gondolkodásért felelős S1 (System 1) a bárkás példához hasonlóan kontextus alapján ítél.

Képesek vagyunk csupán egy idegen arcából megállapítani, hogy a személy számunkra megbízható-e, következtetünk a kompetenciáira. A politikai választások során ezért vannak sokkal nagyobb hatással a választókra a TV-ben zajló viták.

Csak a politikus hangja kevésbé képes befolyásolni a választókat, azonban a televízióban tapasztalt megjelenése, testbeszéde sokkal nagyobb hatással bír. TV-s vitában egy kevésbé felkészült jelölt is kompetensnek tűnhet, míg ugyanazon vitának rádiós közvetítésénél nevetségesnek hathat.

A politikai viták erősen építenek a halo-hatásra (vagy holdudvarhatásra). A halo-hatás értelmében egy általános benyomás az adott személyről képes befolyásolni a vele kapcsolatos összes előítéletünket, befolyásolja érzelmeinket, gondolatainkat.

Hogyan történik az ítéletalkotás?

Túl bonyolult kérdések esetén az agyunk próbál tehermentesíteni és helyettesítő kérdést alkot a valóban fontos, bonyolult kérdés helyett. Ilyenkor valamilyen más szempontot veszünk figyelembe, ami gyakran nem is releváns a döntés meghozásához.

Politikai viták résztvevőinek a pozíció betöltésére való alkalmasságát nem tudjuk egyszerűen megítélni, ezért retorikai képességei, megjelenése alapján döntünk.

Ez a gyors gondolkodás csapdája, ilyenkor kell hallgatnunk a tudatos System 2-re a jó döntés meghozatala érdekében.

Heurisztikák és torzítások

A kis számok törvénye

Alacsony mintán végzett kutatások gyakran nem alkalmazhatóak szélesebb körben, mivel nem szemléltetik megfelelően az arányokat.

A kis számok törvénye

Kahneman példájával élve attól, hogy több rákkal diagnosztizált beteg él városokban, mint falvakban, attól a városoknak még nincs feltétlenül közük a betegség kialakulásához. Az állítás csak azért igaz, mert általánosságban több ember él városokban, mint falvakban.

Horgonyhatás – Anchoring

Horgonyhatás: A horgonyhatás vagy horgonyíllúzió miatt az emberek döntési szituációkban hajlamosak egy referenciaponthoz igazítani megoldási javaslataikat.

Magas és alacsony számok különféle érzéseket váltanak ki belőlünk.

  • 67 °C – meleg, nyár
  • 10 °C – hideg, tél

A horgonyhatás szemléletes példája az egyes ügyek támogatására rendezett pénzgyűjtés, ahol rendszerint a következő kérdéssel indít az adománygyűjtő:

  • Hajlandó lenne X dollárral támogatni az ügyünket?

Minél nagyobb összeget mondd az adománygyűjtő, rendszerint annál nagyobb adományra számíthat.

A horgonyhatást tehát kezdeményezőképességgel lehet kiaknázni. Az adománygyűjtéshez hasonlóan ha tárgyalás során is mi adjuk meg a kezdőösszeget akkor a partnerünk akaratlanul ugyan, de ahhoz fog viszonyítani.

Az elérhetőségi heurisztika – Availability
heuristic

Az elérhetőségi heurisztika miatt döntéseinket befolyásolja az, hogy a gondolatunk tárgyát milyen könnyen tudjuk emlékezetből feleleveníteni.

Sorolj fel okokat, amik az asszertivitásodat bizonyítják!

Minél több okot tudsz kapásból felsorolni, annál jobban fogod úgy gondolni, hogy te valóban asszertív vagy.

Ha a közelmúltban hallottunk két repülőgépszerencsétlenségről is, akkor kétszer is átgondoljuk, hogy repülővel utazzunk-e.


Elérhetőségi zuhatagok – Availability cascades

Érzéseink nagymértékben befolyásolják gondolatainkat is a racionalitás kárára.

Az elménk korlátozottan tudja felfogni a kis kockázattal járó lehetőségeket. Vegyük csak a permetezett almafák példáját.

Egy kutatás során tudósok arra a következményre jutottak, hogy a permetezett almák növelték a tumorok kialakulásának esélyét egereknél.

A kísérlet a permetezett alma emberi szervezetre gyakorolt hatásával nem foglalkozott, mégis a kutatás publikálása után visszaesett a globális almafogyasztás.

Az elérhetőségi zuhatag egy olyan folyamat, amelyben egy gondolat elfogadottságát a felmerülésének gyakorisága hitelesít.

A terrorizmus az emberek egyik legnagyobb félelme. Sokkal jobban félünk a terrorizmustól, mint az autóbalesetektől, pedig statisztikailag az utóbbi bekövetkezésének sokkal nagyobb a valószínűsége.

Helyettesítési hatás – A kevesebb több

Lynda egyetemistaként okos, radikális és társadalmilag érzékeny volt. Melyik a valószínűbb a két eset közül:

  1. Lynda egy banki alkalmazott.
  2. Lynda egy feminista banki alkalmazott.

A többség a második esetet választja, pedig az elsőnek nagyobb a valószínűsége. Az agyunk számára a részletgazdagabb forgatókönyvek vonzóbbak.

Lynda kísérlet

A számokhoz való irracionális viszonyunkat mutatja az egész számok, illetve a százalékos értékek kapcsolata is.

  1. Mennyi ember érintett a kérdésben?
  2. Az emberek hány százaléka érintett a kérdésben?

Az első kérdésben az emberek, mint egyének jelennek meg előttünk. A válaszban 1334 konkrét egyénről beszélünk, míg az emberek 25%-a egy rideg statisztikai szám.

Ezt a jelenséget a marketing, a politika és számtalan egyéb terület is előszeretettel felhasználja az üzeneteik hatásának maximalizálására.

Az átlaghoz való visszatérés

Bármilyen teljesítményt is mérjünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyén átlagos teljesítményét. Ha ignoráljuk az átlagost, akkor hamis következtetésekre juthatunk, mint ahogy az a izraeli légierő pilótáinak értékelésénél is történt.

Megfigyelték, hogy a pilóták kiképzése során ha megdícsérték őket, akkor következő alkalommal rosszabb teljesítményt nyújtottak, míg szidás esetén teljesítményük javult.

A jelenség látszólag azt támasztotta alá, hogy érdemes a pilótákat szidni, azonban egy dolgot nem vettek figyelembe: az átlagos teljesítményt.

Szidást általában egy rosszabb teljesítmény után kaptak a pilóták.

A következő repülés nem a szidás miatt volt sikeresebb, hanem csupán azért mert az átlagos teljesítményük a korábbitól magasabb minőséget képvisel és a szidás után csupán átlagosan teljesítettek.

Az intuitív előrejelzések megszelídítése

Racionális döntés meghozatalához csak releváns adatokat érdemes felhasználni.

A szemléltető példában Kahneman egy kutatói pozícióra jelentkező két jelölt esetét osztja meg velünk.

Az első jelölt BA diplomával rendelkezik, a második jelölt Phd fokozattal bír, ezáltal releváns kutatási tapasztalata van. Az alapképzést végzett jelentkező rendkívül jól prezentál, meggyőzően érvel. Az interjú alapján övé lenne az állás, levette a lábukról az interjúztatókat.

Az első benyomás egy kutatói pozíció esetében nem feltétlenül releváns. A releváns adat a képzettség és a tapasztalat, amely a phd jelentkezőt teszi a befutóvá.

Az intuitív megérzések megfékezését tekinthetjük az adatalapú döntéshozatal ellentettjének is. Kahneman az utóbbi mellett teszi le a voksát.

A megértés illúziója

Jó emberek csak jó dolgokat, rossz emberek csak rossz dolgokat csinálnak.

Értelmezésünket nagyban befolyásolják az eredmények. Miután egy esemény megtörténik, úgy gondoljuk mi mindent tudunk, ezáltal a későbbiekben hibás gondolattársításokat alkalmazunk.

Egy csőd szélén álló vállalatnak a vezérigazgatója egy vesztes, mondja az eredmény iránti elfogultság. Valójában a két állítás között nincs egyenes arányosság. Egy vállalat gyengélkedése sokkal több tényezőtől függ, mint a CEO teljesítménye.

Az eredmény iránti elfogultság teszi olyan kelendővé a sikeres emberekről szóló könyveket is. Ezeket a könyveket vásárlók azonban nem számolnak azzal, hogy a sikerhez egy nagy adag szerencse is kell.

Az érvényesség illúziója

Mindenkinek van egy története, amiben rendületlenül hisz.

Sokaknak a magabiztosságuk alapját jelentik ezek a történetek és akkor is ragaszkodnak hozzájuk, ha nyilvánvalóan megcáfolták azokat.

Szeretjük, ha a dolgok vagy feketék vagy fehérek.

Pénzügyi vezetők negyedévente a legjobban teljesítő alkalmazottakat jutalmazzák, azonban a negyedéves teljesítmény legtöbbször a szerencsét, nem pedig a folyamatos kemét munkát mutatja.

A jövő kiszámíthatatlan.

A tőzsde működését hozza Kahneman az érvényesség illúziójának egyik példájaként. Bizonyos tőzsdei döntések teljes céfolata, kudarca esetén is vannak befektetők, akik továbbra is kitartanak döntésük mellett, mivel inkább a valóságot tagadják, mintsem elismerik az igaznak hitt koherens sztorijuk megbukását.

Intuíciók vagy képletek

A puszta megérzéseink helyett számtalan esetben hagyatkozhatunk a múlton alapuló, adatokra építő formulákra.

A bordeaux-i borok jövőbeli árát például hatékonyan meg lehet határozni egy 12-14 részes formula segítségével. A napos órák, az őszi esőzések és számos más faktor figyelembevételével a puszta megérzéseknél jóval pontosabb döntéseket tudunk hozni.

A megérzések és a képletek azonban remekül kombinálhatóak. A statisztikai adatokon alapuló formulák használata után az intuíciók felhasználása jótákonyan hathat a hatékony döntéshozatalra.

Az intuíciók és formulák együttes használatára példa az állásinterjúk folyamata. Először statisztikai szempontból fontos kérdéseket kell a jelentkezőnek megválaszolnia.

Ha ezeket az akadályokat sikeresen veszi, akkor következik a személyes interjú, ahol már a személyes megérzések is számításba kerülnek.

Mikor bízhatunk a szakértõi intuícióban?

A szakértői megérzés elsajátítása hosszú időt vesz igénybe, azonban egy valós jelenségről beszélünk.

A pavlovi kísérletben a kutyák bebizonyították, hogy a remény tanulható és reakciót válthat ki. A tűzoltók a tanult félelmet bizonyították be a Kahneman által megosztott történetben.

A történetben egy égő házba érkező tűzoltót rossz érzés fog el, ezért a szobában lévőket azonnal evakuálja. Nemsokára ezután beszakad a padló.

A tűzoltó megérzése nélkül valószínűleg tragédiába torkollott volna az eset, de a szerencsés végkimenetelű történet ezáltal példával szolgáltat a hatodik érzékre vagy másnéven a szakértői intuícióra.

Tervezési csapdák

A tervezésre vonatkozóan kétféle előrejelzést különböztet meg könyvében Kahneman:

  • belső nézőpont szerinti előrejelzés
  • külső nézőpont szerinti előrejelzés

A különböző nézőpontokra példaként saját történetet oszt meg velünk a szerző. Karrierje során felkérték egy döntéshozatalról szóló tankönyv megírására Izraelben.

A szakértők azt mondták, hogy a könyv megírása előreláthatóan 7 évbe telik és a próbálkozás 40%-os valószínűséggel elbukik. A szakértők azonban külső szemlélőként tekintettek az esetre.

A könnyvel próbálkozók a bukásig általában a könnyebb fejezetek megírásával készültek el, ezért az egész könyvre vonatkozóan a szakértők nem tudtak valós becslést adni. Kahneman 8 év alatt fejezte be a könyvet.

Az előzetes becslések a legtöbb esetben közel vannak a legoptimistább forgatókönyvhöz.

A becsléseket az javíthatja, ha hasonló esetek statisztikáit is figyelembe vesszük.

Kilátáselmélet, a választások pszichológiája

Kockázatok

Többségünk nem szereti a kockázatokat. Amikor döntünk egy potenciális kockázat vállalásáról, akkor az elsődleges szempont amit figyelembe veszünk az a referenciapontunk.

Szerencsejáték esetében a megjátszott tét mértékét nagyban befolyásolja, hogy mennyi pénzzel rendelkezünk az adott pillanatban.

A kockázatvállalás extrém esetét tapasztalhatjuk meg akkor, amikor minden opciónk kedvezőtlen. Ez az egyik racionális eset, amikor tudatosan viselkedünk kockázatkeresőként.

A kockázatvállalásunkat inkább a félelem, mintsem a kockázatkeresés jellemzi.

A könyvben hivatkozott kísérletben felmérték, hogy az emberek milyen valószínűséggel vennének részt egy fogadásban, ahol ha nyernek 150$ nyereséget könyvelhetnek el, míg ha elveszítik azt, akkor 100$-t kell fizetniük.

A kísérletben a résztvevők többsége visszautasította a részvételt a potenciálisan elveszíthető 100$ miatt.

Kedvezőtlen események

Az agyunk a negatív eseményekre nagyobb figyelmet fordít.

Egy tál cseresznye ínycsiklandozó látványát teljesen képes elrontani a cseresznyeszemek közé kerülő csótány látványa.

A kedvezőtlen eseményekre való reakciónk sokszor pénzügyileg is negatívan érinthet bennünket. Ha egy fénymásoló üzletben 9$-os órabérért dolgozik valaki és bezárják a városban lévő gyárat, akkor a munkaadó számára logikus lépés az órabér 7$-ra csökkentése, mivel munkaadói szempontból a kínálati oldalon lennének olyanok akik olcsóbban is elvállalnák az állást.

A négyes mintázat

A kockázatvállalás és kockázatkerülés helyzettől függő változását írja le Kahneman a négyes mintázattal.

NyereségekVeszteségek
Nagy valószínűségKockázatkerülésKockázatvállalás
Kis valószínűségKockázatvállalás Kockázatkerülés

Ritka események

A ritka események nagyobb érzelmi hatással vannak ránk, mint a hétköznapi dolgok. Kisebb esélyünk van arra, hogy terrorizmus áldozata legyünk, mint hogy autóbalesetet szenvedjünk, mégis az előbbi vált ki nagyobb félelmet.

A lottó megnyerésének esélye is rendkívül csekély, ezért annál nagyobb hatással van ránk ha bekövetkezik.

Agyunk érzékeny a vizuális hatásokra.

Ha ajándéknak 12 szál rózsát vagy egy borítékban lévő 50$-os bankó között kell választanunkk, akkor a 12 szál rózsának nagyobb valószínűséggel fogunk örülni attól függetlenül, hogy a becsült értéke ugyanúgy 50$.

A ritka események akkor befolyásolnak legjobban bennünket, ha korábban a gyakorlatban is tapasztaltuk azokat. Nem az esemény leírása, hanem az az által kiváltott érzelmi hatás számít.

Kockázati stratégiák

Természetünktől fogva külön-külön vizsgálunk minden egyes problémát, még akkor is ha azok között van olyan kapcsolat, ami által csoportosíthatók lennének.

A legsikeresebb szerencsejátékosok és befektetők képesek az eseményeket kontextusban látni, keretezni azokat.

A szerencsejátékos nem csak egy fogadást lát, hanem fogadások sorozatát, amiből összességében kell győztesen kikerülnie. Ebbe a stratégiába bele van kalkulálva a potenciális veszteség az egyes fogadásokra nézve.

Közös értékelések

Kaptál egy feladatot amely során egy fegyveres rablás sérültjeinek kártérítéséről kell döntened. Egy férfit az üzletbe való besétálás közben ért egy lövés, ami miatt nem tudja többé használni a jobb karját.

Két üzlet található az áldozat közelében. Az egyiket rendszeresen látogatta a férfi. Vegyünk figyelembe két esetet:

  • A rablás a férfi által gyakran látogatott üzletben történt.
  • A férfi által szokásosan látogatott üzlet zárva volt, ezért a másik boltba indult vásárolni, ahol a lövés érte.

Számít-e a rablás helyszíne a kompenzáció mértékét illetően?

A kérdés eldöntésére a két eseményt közösen értékeljük és összehasonlítjuk azokat. Ha úgy gondoljuk, hogy a második eset nagyobb kompenzációt érdemel, akkor nagyobb összeget ítélünk meg a sérültnek.

A két eset összehasonlítása lehetőséget nyújt számunkra, hogy megvizsgáljuk a kompenzáció mértékét valóban befolyásoló tényezőket. A helyszín nem az.

A két én

Különbséget teszünk emlékek és élmények között, épp úgy, ahogyan különbséget teszünk a fájdalom és az öröm érzete között.

Kórházi beavatkozás során a műtétről kialakított általános érzésünket két dolog befolyásolja:

  • a legfájdalmasabb pontja a beavatkozásnak
  • a záró momentuma a beavatkozásnak

Ebből kiderül, hogy a beavatkozás hossza valójában nem is számít.

A megtapasztalt jóllét

Mi szükséges a jóléthez?

Kahneman kutatásai szerint az egyének bevétele nem számít a boldogság mértékét illetően. A szabály alól kivételt a szegénységben élők képeznek, mivel nincs megfelelő mértékű hozzáférésük az alapvető egészségügyhöz, az egészség pedig a boldogság egyik alapvető feltétele.

A jólétet a materiális javak kevésbé befolyásolják. Ami igazán számít azok az élmények.

A depresszióban szenvedőknek valid tanács lehet, hogy csinálják azt amit szeretnek.

Az életről gondolkodva

Semmi sem olyan fontos az életben, mint ahogy azt akkor hiszed, amikor arról gondolkodsz.

Pillanatnyi helyzetünk keveset számít az élettartamra vetített boldogságunkat illetően.

Hozzászokunk a változásokhoz, megküzdünk a nehézségekkel. Egy új autó vásárlása után érzett eufória vagy egy lottónyeremény öröme épp úgy illan el, mint ahogy egy baleset traumáját is feldolgozzuk. Hosszú távon nem befolyásolják a boldogságunkat.

Az életben legnagyobb szerepe a jó döntéseknek van. Szerencsére az emberek számára számtalan segítség elérhető a jó döntések meghozatalához.

Véleményem a Gyors és lassú gondolkodásról

A Gyors és lassú gondolkodás egy élet munkásságát és egy korszak legjelentősebb kutatásait foglalja össze, csomagolja be hétköznapi emberek számára is érthető köntösbe.

A könyv a döntéseinket befolyásoló pszichológiai tényezőket kíméletlen részletességgel veszi górcső alá, hétköznapi példákkal magyarázza el az egyes heurisztikákat, torzításokat.

Összefoglalóim hossza általában előrevetíti a könyvben talált értékes gondolatok mennyiségét. A Gyors és lassú gondolkodás olvasása során folyamatosan toll után kapkodtam, hogy lejegyezhessem az érdekesebbnél érdekesebb részeket.

Függetlenül attól, hogy egy döntéselméletekért rajongó olvasó vagy csak egy kis tudatosságra vágyó egyén vagy, Daniel Kahneman könyvét nyugodt szívvel ajánlom számodra!

Oszd meg vagy mentsd el későbbre!
Kategória: Könyvajánlók

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük