A szabadság felszámolása – Timothy Snyder

A szabadság a demokratikus államok egyik legfontosabb értéke. A szabadság csorbulását nem csak a rácsok mögé zárt ellenzéki politikusok és a szabad gondolkodást lehetetlenné tévő besúgóhálózatok fémjelzik. A szabadság felszámolása a demokratikus értékekre sokkal nagyobb és összetettebb fenyegetésre, az ideológiával megtámogatott orosz befolyás terjedésére hívja fel a figyelmet. Timothy Snyder történész a múltba visszatekintve magyarázza a jelen eseményeit. Putyin hatalomra kerülése, Ukrajna megszállása és Donald Trump megválasztása is új megvilágításba kerül a kötet szerzőjének hála.

A cikkben összefoglalom a könyv főbb sarokköveit. Amennyiben még nem olvastad a kötetet és nem szeretnéd a részletek megismerésével elrontani az olvasás élményét, akkor kattints  ide a Véleményem a szabadság felszámolásáról részhez.

A szükségszerűség és az örökkévalóság politikája

Az orosz viszonyok és cselekedetek értelmezéséhez Timothy Snyder egy új fogalompárt alkotott meg: a szükségszerűség és örökkévalóság politikáját. A szükségszerűség politikája jellemezte a 20. századi államok többségét és ezzel az eszmerendszerrel írható le a mai működő demokráciák jelentős része is. A szükségszerűség politikája szerint a folyamatos fejlődést forradalom követi, amely után egy új rend alakul ki.

Ez a reményre alapozó politika nem csak demokratikus államokban fordul elő. Részben a szükségszerűség politikájában való csalódás okozta a Szovjetunió végét. Brezsnyev 1970-ben a már létező szocializmusról kezdett el beszélni. Nem ígért semmit, a beálló helyzetet tartósnak tekintette, ez pedig nem jelenthetett alternatívát a nyugati életszínvonal alatt élő polgároknak.

A Szovjetunió vezérkarának utódjai tanultak Brezsnyev hibájából, elrugaszkodtak a valóságtól és megalkották az örökkévalóság politikáját. Az örökkévalóságban nincs fejlődés és senki sem felelős semmiért. A politikus feladata, hogy szükséghelyzetet állítson elő és manipulálja a választók érzéseit, amelynek segítségével folyamatosan hatalomban maradhat. Ez az elv jellemzi Snyder szerint a mai Oroszországot.

Jelenkori történetírás

Az örökkévalóság politikája egy illúzió, amely hazugságokra épül. A kötet célja visszaszerezni a valóságot a kortárs világtörténelem egymással összefüggő történéseinek elemzésével. Történelemkönyveket általában a régmúltba visszatekintve írnak, ezért néhányan furcsán tekinthetnek Timothy Snyder könyvére.

A jelenkor eseményeinek megírására nagy szükség van, különösen akkor, amikor tények kerülnek manipulálásra és a jövő megkérdőjelezhetővé válik. A leghíresebb ismert történetíró, Thuküdidész is saját koráról írt, ma pedig nagyrészt munkásságának köszönhetően ismerjük az Ókori Görögország történelmét.

Az egyéniség eltörlése

Vita helyett fikció, jogállam helyett személyhez kötött rendszer válik az örökkévalóság politikájának eszközévé.

A személyhez kötött rendszer kiépítése a fikció segítségével már a jelcini utódláskor elkezdődött. A régi rendszer oligarcháinak és Jelcin családjának sértetlensége miatt egy olyan utódot kellett Oroszország elnökeként megválasztani, aki a régi rendszerhez hű, mégis új reménységként ünnepelhetik az oroszok. Erre a posztra tökéletes volt Vlagyimir Putyin. Egy probléma állt fenn: senki sem ismerte Putyint.

Az irányított demokrácia első cselekedeteként egy álválságot kreáltak. Bombák robbantak orosz nagyvárosokban, amire válaszként Putyin a bombázások elkövetőjeként azonosított csecsemek ellen hirdetett háborút. Az eset után Putyin elfogadottsága 2%-ról 46%-ra nőtt.

Ivan Iljin tanai

Oroszország első embere nem akart mások kottájából játszani, ezért is vette kezébe az irányítást, azonban időközben mégis felbecsülhetetlen ihletforrást lelt a múltban. Putyin és belső köre Ivan Iljin 20. századi fasiszta filozófus munkásságából merít ihletet.

Nyilvános beszédeiben Putyin számtalan alkalommal idéz Iljintől, egy ízben pedig minden orosz közigazgatási dolgozó egy Iljin kötetet kapott ajándékba. A legnagyobb bizonyíték az iljini gondolatok újjáélesztésére maga a közelmúlt történelme, amelyet a fasiszta gondolkodó logikája hatja át.

Iljin tanai az orosz külpolitika alapjait határozzák meg. A filozófus szerint Ororszország eredendően ártatlan, így bármi, amit Oroszország tesz alapvetően jó és hasznos. Műveiben Iljin Oroszországot szűzi testként ábrázolja, amelyet a nyugati homoszexualitás és fasizmus vírusként próbál megfertőzni. Ezek az elvek mind az ukrán megszállással kapcsolatos kommunikációnál, mind a maláj gép lelövésénél erősen jelen voltak.

Dezintegráció: Európai Unió, Ukrajna, Eurázsia

Iljin és követői nem vették komolyan az integrációt, így nem meglepő, hogy Putyin is ezen a véleményen van. Az orosz politika igyekszik mindenhol, ahol csak lehet keresztbe tenni az integrációnak, ami az Európai Unió jelenlegi fejlődési szakaszában és a vezetők fejében lévő illúziók miatt meglehetősen egyszerű.

A bölcs Európa meséje szerint a tagországok maguktól csatlakoztak az Európai Unióhoz, holott a csatlakozás nélkül összeomlottak volna.

Azok a politikusok, akik hisznek a bölcs Európa meséjében hajlamosak egy Európai Unió nélküli jövőről ábrándozni, amelyre rásegít Putyin is. Az Európai Unió orosz alternatívájaként alkották meg az eurázsiai térség koncepcióját, amelynek lényege a volt szovjet területek egyesítése.

Az ukrán válság döntő eleme volt Janukovics dilemmája: az Európai Unió és az Eurázsiai-térség közötti választás.

Janukovicsot bár elüldözték, azonban Putyin továbbra sem engedhette Ukrajnának az EU-hoz való közeledést. A Brexit referendum is illeszkedett az oroszok dezintegrációs politikájába, ezért Nigel Farage-t és a kilépéspárti szimpatizánsokat pénzzel, az orosz finanszírozású televíziók műsoridejével, és Twitter botokkal támogatta. A dezintegráció elősegítése miatt támogatta Putyin Marin Le Pent és a francia szélsőjobbot, valamint az osztrák Szabadságpártot is.

Az örrökévalóság politikájának áldozata: Ukrajna

Az ukrajnai események megértéséhez a kötet egészen a Kijevi Nagyfejedelemségig tekint vissza. Vlagyimir Putyin szerint Vlagyimir fejedelem megkeresztelése egyesítette az orosz és ukrán népeket spirituális köteléket létrehozva közöttük. Később Iljin világképébe beillesztve, Ukrajnát a szűzi Oroszország elválaszthatatlan testrészeként ábrázolta. Az orosz kommunikáció szerint Ukrajna mindig is Oroszország részeként létezett, így aki önálló Ukrajnáról beszél az Oroszország halálos ellensége.

Az ukránok kétségkívül Európa egyik leghányattatottabb sorsú népe. A Kijevi Rusz a mongol invázió hatására hanyatlásnak indult, majd területének nagy része a Litván Nagyfejedelemséghez került. Később a lengyel és litván nemzetállamok többször felosztották, a tatárok feldúlták, majd részben ismért orosz fennhatóság alá került. Bármi is történt az ukránokkal, azokat nem lehetett asszimilálni.

A lengyel hadsereg legütőképesebb részét képezték az ukrán kozákok, míg az orosz befolyás növekedésekor a Kijevi Egyetem adta Moszkva és Szentpétervár értelmiségének jelentős részét. Túlzás azt állítani, hogy az ukránok a Kijevi Nagyfejedelmség óta egyek Oroszországgal, mivel a Lengyel-Litván Nemzetközösség 1654-es oroszok általi megtámadásáig Kijevnek semmilyen kapcsolata nem volt Moszkvával csaknem 800 évig.

Az orosz befolyás növekedésével az ukránoknak nem javult a helyzete. Értékes földjükre szemet vetettek a kommunisták és a nácik is. A két hatalom ukrán földön vívott harca több millió életbe került, majd a kommunisták győzelme után további milliókat soroztak be a Vörös Hadseregbe vagy vittek a gulágra.

Bármilyen kegyetlenül is bántak a szovjet vezetők az ukránokkal, azonban sosem vitatták az ukrán nemzet létét. A putyini narratíva ellenben szöges ellentétben áll a történelemmel.

Timothy Snyder
A szerző: Timothy Snyder

A Krím megszállása

Ukrajna megszállása nem Janukovics elüldözésével, hanem 2010-ben a Harkivi Megállapodás aláírásával kezdődött, amikor is Janukovics 2042-ig meghosszabbította az oroszok bérleti szerződését az ukrán területen lévő flottatámaszpontok vonatkozásában. Ezzel a következő 30 évre lehetetlenné tette az ukrán elnök a NATO-hoz való csatlakozást, mivel idegen csapatok állomásoznak folyamatosan az országban.

A kijevi zavargások kitörésekor Janukovics két szék közé került. Nem tudott a Harkivi Megállapodás miatt érdemben közeledni a nyugathoz, míg nem akart nagyobb függőséget az oroszoktól. Az elnök elüldözése után „oroszbarát” csapatok foglalták el a Krím-félszigetet. Az ok: a nyugati homoszexualitás és fasizmus megállítása.

A jog terén kettős mércét alkalmaz Putyin, ez a krími konfliktus esetében is megnyilvánult:

  • A Nyugat nem tartja be a törvényeit azzal, ha beavatkozik a konfliktusba.
  • Oroszország nem jogállam, így nem kell betartania a törvényeket.

Majdan-tér

„Nem mindegy, hogy fiatalok vonulnak az utcára, hogy jövőjüket megvédjék, vagy tankok érkeznek a jövő eltiprására.”

A jövőjüket kilátástalannak látó fiatalok zúgolódni kezdtek, majd Janukovics parancsára a fiatalokra támadó rendőrök miatt általános felháborodás tört ki. Vidékről utaztak Kijevbe a fiaikat féltő szülők, környező országokból érkeztek a barátaikat féltő egyetemisták.

Putyin a romlott nyugat homoszexualitást és fasizmust terjesztő akciójának nyilvánította az ukrajnai eseményeket, miközben mesterlövészeket és felségjelzés nélküli csapatokat küldött az ukrán fővárosba. A kijevi események az orosz rózsás forradalommal ellentétben nem maradtak eredmény nélkül, Janukovicsnak menekülnie kellett és az oroszok sem tudták megfutamodásra késztetni a tüntetőket.

A Majdan-téren köttetett barátságok kovácsolták össze az ukránokat, akik úgy tűnik megtörték az örökkévalóság orosz politikáját. Ellenálltak, és demokratikus körülmények között tartottak választásokat.

Internetes hadviselés: álhírek és a kiberháború

A Malaysia Airlines 17-es járatát oroszok ukrán területről lőtték le 2014 július 17-én. Az esetre adott orosz reakciók hűen példázzák az örökkévalóság politikájának kommunikációját. Nem az orosz érintettséget cáfolták, hanem konteókat kreáltak, másokat gyanúsítottak, egy álvalóságot hoztak létre.

„A nyilvánvalót az igazság tagadásával csak megerősítjük, a nyilvánvalót hátba kell támadni, hogy legyőzzük.”

A kommunikációs hadviselést az oroszok a bizonyítékhamisításon és hazugságokon alapuló saját narratívájuk erőltetésével tökéletesítették. Ennek a hadjáratnak az egyik bástyája az RT állami finanszírozású csatorna, amely az orosz propaganda külföldi terjesztéséért felel. A másik nagy befolyással rendelkező eszköz pedig a Twitter.

Fizetett kommentírók és orosz botok lepték el a Twittert, azzal a feltett szándékkal, hogy befolyásolják a nyugati választásokat. Az Egyesült Királyság kilépését támogató Twitter botok a referendum után a francia Macront sározták, majd az osztrák szélsőjobboldali párt, az Alternative für Deutschland jelöltjei mellett törtek lándzsát. Ugyanezek a botok osztottak meg később Hillary Clintont kellemetlen helyzetbe hozó, míg Trumpot segítő álhíreket.

A Twitter botok sikeresen formálták a narratíván egy-egy megfelelő pillanatban közzétett álhírrel. Trump molesztálási botrányának napvilágra kerülésekor az orosz botok felkapták a Pizzagate néven elhíresült konteót, amely természetesen hazugságokon alapult, azonban elég volt arra, hogy eltüntesse a Trump-botrányt az aktuális témák közül.

Az orosz befolyás terjesztése nem ért véget hamisított RT riportokkal és a Twitter botok tömegével. Orosz hackerek indítottak túlterheléses támadást a litván nemzeti bank ellen, feltörték a litván parlament honlapját, valamint ukrán erőművek informatikai rendszerei is a támadás célpontját képezték. A Demokrata Párt szervereinek és levelezésének feltörése pedig csak hab volt a tortán. Ezeket a támadásokat a pánikkeltésen túl álhírkreálásra is felhasználták később.

A kiberfegyver robbanófeje: Donald Trump

Egyértelműen az oroszok jelöltjének nevezi Timothy Snyder a 2016-ban megválasztott Donald Trump-ot. Teszi ezt bizonyítékok és kemény tények felsorakoztatásával.

Trump elnöki székbe ültetésének projektje a történész szerint 3 részből állt:

  1. A sikertelen ingatlanfejlesztőt orosz befektetések célpontjává kell tenni.
  2. Trumpnak sikeres üzletembernek kell kiadni magát az amerikai televízióban.
  3. Meg kell nyerni a választásokat.

Az 1990-es évekre Donald Trump bukott vállalkozónak számított Amerikában. Négy milliárd dollárt meghaladó hiteltartozása volt több, mint 70 bank felé. Az oroszok ekkor vetettek rá szemet. Beszálltak ingatlanfejlesztési projektjeibe, amely tökéletes pénzmosodának bizonyultak. A new yorki Trump-torony lakásaiban több ízben kapcsoltak le orosz bűnözőket, míg Trump a moszkvai Miss Universe szépségversenyen az orosz üzletember, Aras Agalarov mellett ülve eljátszhatta a sikeres amerikait is.  

A sikeres amerikai üzletember képének felépítése a The Apprentice nevű üzleti valóságshow felépítésében csúcsosodott ki, ahol Trump a televízió segítségével széles körben ismertté vált.

Déli stratégia

Az elnöki székért való indulásának bejelentése után sem hagyták cserben az oroszok kedvenc üzletemberüket. Az orosz Twitter botokkal megtámogatott kommunikációs gépezet és hackerekkel sérülékennyé tett Demokrata Párt csupán a kezdet volt.

Trump megkapta Janukovics korábbi kommunikációs tanácsadóját, azt a Paul Manafortot, akinek a nevéhez köthető Reagan 1980-as kampánya során használt déli stratégia.

A déli stratégia lényege, hogy magyarázd be a lakosság egy részének, hogy az identitása veszélyben van, majd próbálj meg minden választásból nemzeti, kulturális ügyet csinálni. Ez a stratégia hasonlóságokat mutat Putyin örökkévalóság politikájával.

Az amerikai demokrácia gyengeségei

Trump győzelméhez nem csak az oroszok, hanem az amerikai demokrácia gyengeségei is hozzájárultak. 2013-ban visszavonták a választások faji megkülönböztetésének tilalmáról szóló törvényt, mondván nincs rá szükség. A törvény hatályon kívül helyezése utáni 2016-os választáson több szavazókörben is ellehetetlenítették az afroamerikaiak szavazatainak leadását. A kritikus államokban pedig az orosz hírszerzők avatkoztak be és tették lehetetlenné a szavazást.

Az ópiumszármazékok legalizálásával az évek során kialakult egy egyik napról a másikra élő, nagyvonalú ígéretekkel befolyásolható réteg. Ők mind a holnap ígéretével kecsegtető Trumpra szavaztak.

Véleményem A szabadság felszámolásáról

A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményeként a világpolitika egyik meghatározó országának Donald Trump lett az elnöke, míg az ukrán események a földrajzi közelség miatt bennünket is hatványozottan érintenek. Két történelmi jelentőségű esemény, folyamat, amelyekről mégis nehéz kétségkívül igaz és külső befolyástól mentes információt találni. Timothy Snyder ezt az űrt tölti be könyvével. A történelem, politikai filozófia és oknyomozó újságírás ötvözésének ritka példája a szabadság felszámolása. A szerző feltevései kiforrottak, forrásai széleskörűek, sorai olvasmányosak. Ajánlom!

A szabadság felszámolása – Timothy Snyder

Szerző:

Cím: A szabadság felszámolása

Kiadó: 21. Század Kiadó

Kiadás éve: 2019

Oldalak száma: 430

ISBN: 9786155915109

Timothy Snyder könyve magyarul a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg.

Borítókép forrása: rob walsh on Unsplash

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn

Tetszett a cikk?

Havonta küldök egy emailt válogatott könyvajánlókkal és egyedi tartalmakkal.

Érdekel mire számíthatsz? Olvass bele a legutóbbi OlvasóListába!


Hasonló cikkek

Ki az a Jordan B. Peterson?

Videóit százmilliók nézik, a legnépszerűbb videómegosztó portálon pedig több, mint kétmillióan követik. Önfejlesztő könyve, a 12 szabály az élethez világsiker. Hetekig vezette a kanadai, amerikai, francia és német sikerlistákat. Világszerte…

Steven Pressfield: A művészet háborúja

A halogatás életünk minden területén jelen van. Én például sokáig halogattam egy halogatás ellen összetett rendszert kezembe nyújtó könyv tanulságait összefoglalni, de a kötet előszavát jegyző Robert McKee is hasonlóan…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Copyright @ 2019 Híres Norbert

Csatlakozz az olvasó
listához

Nem, nem ígérek kamu pdf e-könyvet.

Helyette:

  • Kapsz havonta egy e-mailt válogatott könyvajánlókkal.
  • Küldök egy általam gondozott listát olvasásra érdemes cikkekről.
  • Értesítelek aktuális agymenéseim online manifesztációjáról.
 
Bocsi a felugró ablakért. Én is utálom, de működik.