Skip to content

Laszlo Bock – A Google Titok (Tippek a világcég alelnökétől)

A könyv felütése rendkívül személyes hangvételű, gondolhatnánk, hogy egy sztorizgatós, könnyed könyvről van szó, de ez csak részben van így. A rövid gyerekkor, a tanulmányok, és a szerző pályájának indulása után megérkezünk a Google-hoz, amiről a könyv szól. A könyv a továbbiakban is érdekes és – ami még fontosabb – humoros történetekkel van fűszerezve, de a szerző inkább a könyv címében is ígért elemekre, a praktikákra, a Google titkokra koncentrál.

Bock László végigvezeti az olvasót a Google világcéggé fejlődésén, annak minden kis részletével, konfliktusaival együtt. Számomra a legérdekesebb elem a Google kultúrájának átalakulása volt és a folyamatos „Ez nem az a Google, mint amikor idekerültem” attitűd a googlerek részéről. Ha jobban belegondolunk ez egy természetes folyamat, hiszen nem 50, hanem 500, majdnem 5000 és még több emberre nem lehet ugyanazt a sémát alkalmazni. Ez egy óriási kihívásnak tűnik külső szemlélőként is, így még nagyobb eredményt jelent a problémával szemben álló HR-esek kreatív megoldásai.

a google titok

Természetesen szó esik a Google híres interjúiról és a kiválasztás szigorúságának okairól és nehézségeiről is. Azt is megtudhatjuk, miért éri meg a meglévő munkatársak megtartására, mintsem újak toborzása. Számokkal vezeti le a szerző egy toborzási folyamat költségeit. A konkrét, adatokkal alátámasztott érvek egyébként végigkísérik az egész könyvet. Még komplett ábrákat, keretrendszereket is mellékel a szerző.

Objective Key Results

A teljesítménymenedzsmenttel foglalkozó fejezet különösen hasznos. Aki valaha találkozott az OKR (Objective Key Results) célokkal, annak ez a fejezet részletes magyarázattal szolgálhat és nem csak a rendszer erősségeire, hanem a gyerekbetegségeire is rámutathat. Az, hogy mindez hogyan került implementálásra a Google-nél, hogyan határozták meg a kiváló, a fejlesztésre szoruló és a két kategória közötti googlereket, az több mint tanulságos.

bock lászló a google titok

Hobbiprojektek, Googler2Googler

Az már eljutott a közvéleményig, hogy a Google alkalmazottak munkaidejük egy dedikált részét hobbiprojektekkel tölthetik (amikből sokszor fontos termékek születnek), de hányan hallottak vajon a Googler2Googler programról, amikor is Googlerek tanítanak Googlereket. A koncepció lényege, hogy miért fizetnének külsős oktatóknak, mikor a legjobb képességű munkatársaik is tarthatnak képzéseket. Amellett, hogy ez költséghatékony az sem elhanyagolható, hogy szívesebben hallgatunk és fogadunk meg tanácsokat egy kollégától, mint egy külsőstől. Alapszabály, hogy csak a viselkedésen ténylegesen változtató képzés éri meg, legyen az egy programozás vagy egy mindfullness kurzus.

Motiváció – pénz vs élmény

Sok szó esik a könyvben a googlerek szervezeten belül tartásáról és arról, hogy ezt az egyéni karrierkonzultáció hogyan könnyítette meg. Meghökkentő lehet (főleg itthon) az a tipp, amely a fizetés igazságtalanságát javasolja. Eszerint, ha valaki kétszer olyan eredményt ér el, akkor nem ördögtől való dolog kétszer olyan nagy fizetéssel jutalmazni azt. Ugyanitt tér ki a szerző a jutalmazási rendszerre és arra, hogy a pénz miért csak egy bizonyos mértékig motiválja az embereket és arra, hogy az élményalapú jutalom mennyivel jobb megoldás.

A Google infrastruktúra létrehozásáról is mesél a szerző a találkozásokat támogató belső építészeti megoldásoktól kezdve, a munkavállalók életét megkönnyítő, elhanyagolható költségekbe kerülő lehetőségekig (kihelyezett mosógépek, ATM-ek, mozgókönyvtárak, kerékpárjavítók, fodrászat).

HR-es forradalom

Ami abszolút kiolvasható a könyvből, hogy a Google-nél nem csak a programozók alkotnak forradalmit, hanem a HR-esek is. A könyv betekintést nyújt az adatalapú, mégis emberközpontú, folyamatos fejlesztéseken alapuló folyamatokba. A fejezetek végén található és a könyv végén összefoglalt checklistek is azt bizonyítják, hogy a Google ezeket a „titkokat” nem szándékozik megtartani, hanem próbál segíteni, hogy más helyeken is lehetőség legyen egy hasonló kultúra kialakítására.

A szerző stílusa olvasmányos. A könyv személyes történetekkel tarkított, mégis következetesen tartja magát a szakmai dolgok objektív bemutatásához. Nagyszerű dolognak tartom, hogy egy szervezeten belül történő innovációról ilyen nyíltan ír és írhat valaki. Abszolút ajánlott lecsapni a könyvre.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük