Az olvasott könyvek érdekességét elég jól meg tudom határozni. Jegyzetelek. Jegyzetelek és utána egy összegzést írok, milyen is volt a könyv. Vannak könyvek, ahol kiemelek egy-két gondolatot, leírok egy két kulcsszót. A Sapiens nem ilyen. A Sapiens első oldalainak olvasása közben már toll és papír után szaladtam és utána bőszen írkáltam a jobbnál jobb gondolatokat.

A Sapiens talán a legjobb könyv, amit valaha olvastam. A könyv az emberről szól. Nem csak evoluciós, nem csak biológiai és közel sem csak történelmi aspektusból. Részletes elemzés közben a gyűjtögető életmódot folytató ősemberektől eljutunk az atombomba feltalálásán át egészen a cyborgokig.

harari sapiens - az emberiség rövid története

A könyvet nem lehet és nem is érdemes mindenre kiterjedően összefoglalni. A Sapienst olvasni kell. Az alábbiakban a figyelmemet leginkább megragadó gondolatokat, összefüggéseket szeretném csupán megosztani.

Mezőgazdasági forradalom

A mezőgazdasági forradalom a történelem legnagyobb hazugsága. Eredményeképp több étel állt az emberiség rendelkezésére, azonban azok nem voltak elég változatosak, a farmerek pedig többet dolgoztak gyűjtögető-vadászó társaiknál. A mezőgazdasági forradalom jelentette az emberiség népességrobbanásának alapját.

A lényege azonban csupán az volt, hogy több ember maradjon életben rosszabb körülmények között. A korábbi életforma jobb volt, a mezőgazdasági forradalomhoz vezető apró változások valójában nehezebbé tették a létet.

Rabszolgaság

Az egyenlőséget társadalmunk egyik legnagyobb sarokkövének tartjuk, de vajon van-e alapja? Az emberek az evolúció során nem fejlődtek egyenlővé. Milyen értelemben egyenlőek egyáltalán? Nincs olyan biológiai törvény, amely azt bizonyítaná, hogy egyenlőek vagyunk. Az egyenlőség egy mítosz.

A rabszolgaság ugyanakkor szorosan kapcsolódik a nagy birodalmakhoz. A rabszolgaságot egy társadalmi szerződés határozta meg. A társadalmat közös mítoszaik tartották össze és ez volt talán az egyik első globális kapocs az emberek között.

A rabszolgaság és a birodalmak életében nagy szerepet játszott az írás megjelenése. A sikeres civilizáció kulcsa volt az írás megjelenése, azért hogy hatékonyan tároljunk adatokat, amelyet a megnövekedett számú népesség szükségessé tett.

Női – férfi különbségek

A könyv részletesen tárgyalja a nemi különbségeket és a patriarchális társadalom kialakulásának okait is. A szerző szerint inkább a szociális képességek, mintsem a hatalom játszik szerepet a sikerben. Gondoljunk csak egy maffiavezérre. Nem a legerősebb, legfiatalabb személy, hanem a legtapasztaltabb, legtöbb kapcsolattal rendelkező embereket választják vezetőjüknek a gengszterek.

A férfiak ugyanakkor agresszívak. Ez lehet talán az egyik ok a patriarchális társadalom kialakulására. A másik ok pedig a nőkért folytatott harc. A férfiak folyton versenyeztek egymással a nők kegyeiért és ez a versenyszellem beleivódott a viselkedésmintánkba, minden más területet is befolyásol.

Sapiens picture

Az emberiség egyesítése – Ideológiák

Az emberiség történetét és konfliktusait nagyban meghatározta a kognitív disszonancia. Amikor egymásnak ellentmondó információk állnak rendelkezésünkre vagy egy új hír kétségbe vonja az addigi világképünket, akkor szorongás fog el minket. Próbálunk ideológiai csoportokba rendeződni, hogy megerősítést kapjunk igazunkról és legyőzzük ezt a szorongást.

A kognitív disszonancia erősen jelen van:

  • A kereszténység és a háború viszonyában
  • Liberálisok és demokraták között
  • Nyelvcsaládok, szétvált nagy nemzetek viszonyában
    • latin nyelv
  • Mi vs. Ők attitűdben
    • (A kereskedők, azért lehettek sikeresek mert túljutottak a mi vs ők attitűdön. Szerintük mindenki vásárló és kész. Ez feloldotta a kognitív disszonanciát.)

A pénz szaga

A mezőgazdasági forradalomnak hála túl sok termék és szolgáltatás jött létre, több, mint amire az embereknek szüksége volt. Ekkor jelent meg a cserekereskedelem. Először kagylókat használtak pénzért. Alternatív megoldások ma is jellemzők: a börtönökben például a cigaretta szolgál pénzként. Az is kereskedik vele, elfogadja fizetségként, aki egyébként nem dohányzik.

Vallás

A Pénz, a Birodalmak és a Vallás egyesíti az embereket. Az emberek egyesítése, azonban mindhárom esetben sok áldozatot követelt. A kereszténység története során több embert gyilkoltak meg belső vallási konfliktus miatt, mint a Római Birodalom története során bármilyen konfliktusban.

A monoteista vallások általában fanatikusabbak, mint a politeista vallások, mivel ha több isten van, akkor megoszlik a hatalom. A hatalom központosodásával, azonban a monoteista vallások sem feltétlen tudnak mit kezdeni, ezért számtalan politeista elemet tartalmaznak: szentek, ördögök – angyalok.

A keleti vallások egy másik aspektusból fogják fel a vallás kérdését. A buddhizmus kevésbé ember és hatalomközpontú, hanem a vágyakról való lemondást tekinti fontosnak.

Jóvá kell hagyjuk, hogy különböző ideológiák, leginkább a kommunizmus és a nácizmus is vallásokként funkcionálnak(tak). Normák és ideológiák határozzák meg mindkettőt és hisznek a földöntúli erőben.

Tudományos forradalom

1000-től 1500-ig volt néhány, az emberek életét nagyban meghatározó újítás, azonban az ezt követő 500 évben ez a folyamat felgyorsult. Az első ciklusban a leggazdagabbak (általában az uralkodók) azért támogatták a tudományos kutatásokat, hogy a meglévő világrendet támogassák, nem pedig azért, hogy valami újat fedezzenek fel.

Az atombomba feltalálása jelentett egy óriási mérföldkövet a tudományban. A megjelenése miatt életbe lépett a játékelmélet és mindenki masszív innovációba, fegyverkezésbe kezdett.

Mivel a források végesek, így általában politikai, gazdasági vagy vallási megfontolások állnak és álltak a tudományos tevékenységek finanszírozása mögött. Az imperializmus jelentős mértékben felgyorsította a tudományos forradalom előretörését. Az új földek felfedezése gazdasági érdek volt, új kereskedelmi útvonalak létrehozása indokolta. Az európai hódítók tudósokat vittek magukkal az expedícióikra, ezért vált Európa a legjobbá a tudományokban.

Miért váltak az európaiak hódítókká?

Először is az ázsiaiak nem voltak érdekeltek új területek felfedezésében, így nem volt valódi vetélytárs. Másodszor hajtotta az európaiakat egy “még nem tudom” attitűd, egy egészséges tudásvágy. Ehhez kapcsolódóan pedig a sikerük oka lehet az is, hogy fontosnak találták, hogy megismerjék a meghódított népek nyelvét és kultúráját, azért, hogy hatékonyan tudjanak kormányozni.

Kapitalizmus

A hitelek nem voltak hatékonyak a kapitalizmus előtt, mert azt hittük, hogy csupán egy torta létezik és ahhoz, hogy egy nagyobb szeletet kapjunk a tortából, valakitől el kell vennünk azt. De ez nem így van. Manapság a bankok gond nélkül nyújtanak 10$ hitelt 1$ fedezetre. A hitel a bizalomról szól. Bízunk abban, hogy akinek adjuk az a jövőben több pénzt fog keresni és képes lesz azt visszafizetni.

A nagyobb projekteket (pl. Amerika felfedezését) többféleképp is lehet finanszírozni, mint úgy általában minden egyéb ötletet:

  1. Egyetlen befektető (Colombus esetében Izabella királynő)
  2. Részvénytársaságok, több befektető

A kapitalizmus működését érthetően levezeti a szerző a holland – spanyol konfliktuson keresztül. A hollandok úgy győzték le a spanyolokat, hogy nem volt jelentős haderejük és nem számítottak jelentős nagyhatalomnak, de kihasználták a kapitalizmus nyújtotta lehetőségeket. Hitelt vettek fel, katonákat béreltek fel belőle, miközben tovább folytatták a kereskedést. A spanyolok is vettek igénybe hitelt, viszont ők rövid időn belül szavahihetetlenné váltak, amelynek számos oka volt. A hollandoknak jobban megérte hitel adni a következő okok miatt:

spanyol holland
Hitel oka háború kereskedelem
Hitelt igénybevevő király kereskedők
Visszafizetés vesztes háború, nem fizet profitot termelnek, visszafizetik
Felelősségrevonás a királyt nem lehet felelősségrevonni → nem fizet

a kereskedőket elítélhetik → biztosíték

A kapitalizmus egy sötét formája öltött testet az ópiumháború idején. A britek gyarmatbirodalmukat drogok felvevőpiacaként használták, így szíven ütötte a nagyhatalmat, amikor a Kínai Császár betiltotta a drogokat. Mivel a brit MP-k jelentős része érdekelt volt az üzletben, így gazdasági megfontolásból megszavazták a háborút és megnyerték azt. Bónuszként még Hongkong fennhatóságát is megnyerték. Mindezt a pénzért.

Folyamatos forradalom

Az ipari forradalom során elsősorban a hőenergiát konvertálták mozgássá, de jól tudjuk, hogy azóta folyamatos újabb és újabb energiaforrásokat, hatékonyabb technológiákat fedeztünk fel.

Az ipari forradalom ugyanakkor a túlfogyasztáshoz is jelentős mértékben hozzájárult. Többet termelünk, mint amire szükségünk van. A túlfogyasztásra is komplett iparágak épültek, gondoljunk a különböző diétákra, amelyek a túlfogyasztást még több termék vásárlásával kívánják megoldani.

Boldogság

Napjainkban általánosságban véve egészségesebbek és gazdagabbak vagyunk, mint a történelem során bármikor, ugyanakkor mégsem vagyunk gazdagabbak. A gazdagság nem csupán az európai középosztály és elit kiváltsága. Millióan élnek diktátorok által sanyargatva vagy épp embertelen körülmények között és még ebben a közegben is lehetséges a boldogság.

A boldogság nem csak materiális javakat jelent. Valójában a boldogságot leginkább a társadalmi kapcsolatok, a lélek és a filozófia határozzák meg. A pénz csupán egy bizonyos pontig képes boldogságot okozni. A boldogság talán legmeghatározóbb tényezője a család. Erős, összetartó családban élők általában boldogabbak is.

A boldogságot kémiai vegyületek okozzák. Mindenkinek van egy állandó boldogság szintje, amely úgy működik, mint egy légkondícionáló. Vannak általánosságban véve boldogabb és kevésbé boldogabb emberek. A légkondícionáló energiáját pedig a szerotonin szolgáltatja. A szerotoninszint növekedésétől boldogabbak leszünk.

A történelem és a történelmi események általában véve nem befolyásolták az emberek szerotonin szintjét, tehát a történelem valójában nem volt valódi hatással a boldogságra.

“Tartós boldogságot csupán szerotonin, dopamin és oxytocin okozhat.”

A Sapiens vége

Az evolucíó során tapasztalt természetes kiválasztódás helyett a Homo Sapiens eltűnésekor egy másik jelenség, az intelligens dizájn fog szerepet játszani. Az embernél jobb faj kialakítása nem egy természetes, hanem az emberek keze által véghezvitt folyamat lesz, amely olyan állomásokon fog keresztülvinni bennünket, mint a DNS manipuláció, vagy a kiborgizáció.

Sőt mi több. Mindezen jelenségek már itt vannak. A siketek számára a hallást helyettesítő beépített mikrofonok, a vakokat segítő szembe beépített fényt összegyűjtő chipek vagy az idegi kapcsolatok által működő művégtagok már léteznek.

A következő változás, a következő forradalom azonban minden eddigit meg fog kérdőjelezni, nem csupán a technológiát, nem csupán a biológiát és nem csak az emberi tudatot.

Összegzés

Afrika egy kis szegletében élő állatból így lettünk mi a tápláléklánc és a világ urai. A következő kérdés csupán az, hogy mikor válunk a teremtés és pusztítás urává és azt az állapotot nevezhetjük-e még emberinek.

Kedvenc idézetek

  1. “Nem mi háziasítottuk a búzát, a búza háziasított minket.”

  2. “A madarak nem azért repülnek, mert joguk van repülni, hanem azért, mert vannak szárnyaik.”

  3. “Nem azért tanulunk történelmet, hogy ismerjük a jövőt, hanem azért, hogy szélesítsük a látókörünket, hogy megértsük, a jelenlegi helyzetünk se nem természetes, se nem elkerülhetetlen, következtetésképp pedig sokkal több lehetőség van előttünk, mint ahogy azt mi elképzeljük.”

  4. “A nukleáris fegyverek a nagyhatalmak közötti háborút kollektív öngyilkossággá változtatták.”

Oszd meg vagy mentsd el későbbre!
Kategória: Könyvajánlók

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük