Az Ifjúságom egy érdekfeszítő és izgalmas önéletrajzi könyv. Winston Churchillt eddig csupán a világháborúban betöltött szerepe miatt ismertem és pár szállóigévé vált mondása miatt gondoltam csupán rá, mint egy bölcs politikusra (ez a két szó ritkán szerepel egy mondatban ).

A könyv szerves részét képezik az előszavak, amelyek hasznosak a könyv megfelelő értelmezéséhez. Az előszavakból megtudhatjuk, hogyan lett Churchill Nobel-díjas író és egyáltalán azt, hogy ő egy Nobel-díjas író volt. A szerkesztő tárgyilagosan leírja Churchill kapcsolatát szüleivel, apjának Churchill általi túlmisztifikálását és édesanyjának túlértékelt „gondoskodását”.

Winston Churchill Ifjúságom

A kötet foglalkozik a kis Churchill gyerekkorával, tanulmányaival, katonai pályafutásával és politikai karrierjének kezdeteivel. Valójában nem a könyv, hanem Churchill foglalkozik vele, mivel ez egy Churchill által személyesen írt memoár. Nem egy harmadik nézőpontból ismerjük meg Churchillt és nem is tárgyilagos elemzést olvashatunk, mint azt például az előszóban tehettük meg. Churchill gondolatait, félelmeit, döntései mögött rejlő szándékait is megismerhetjük.

Hallhatjuk a puskaropogást, érezhetjük a vágtatás izgalmát és az üldözöttség megpróbáltatásait. Egy könyvet sem olvastam Churchilltől, de az Ifjúságom alapján valójában kiérdemelte az irodalmi Nobel-díjat. Ez a könyv felér egy kalandregénnyel, ami nem csupán a szerző stílusára, hanem kalandos életére is vonatkozik.

Gyerekkor, család, tanulmányok

Churchill gyerekkorának bemutatásán keresztül korának társadalmát is bemutatja. Arisztokrata családba született, annak minden kiváltságával együtt. Ennek tudatában volt, és részletesen megosztja velünk, hogy mennyivel is könnyebb volt szülei kapcsolataival és csupán a nevével érvényesülni. Nem volt okos gyerek. Közepes eredményei voltak, semmiben sem tűnt ki, ezért is lett katona nem pedig jogász. Különösen élveztem a matematikával folytatott harcának leírását, amely hasonló tapasztalataim  miatt különösen szórakoztató volt. Iskolaévei alatt is leleményes volt. Írt esszét osztálytársának, mert neki az ment, míg az neki megoldotta a matematikafeladatait. Churchill katonának készült, ezért katonai előkészítő iskolába járt. Mindezek ellenére a katonai felvételi vizsgát többször sem sikerült teljesítenie. Itt mutatkozik meg először Churchill kitartása és munkabírása. Tudatosan készült a felvételire, ekkor találkozunk a matematikával kapcsolatos harcaival, mivel bár nem ment neki a matek, a felvételihez szükséges volt jól teljesítenie a tárgyból. Ez sikerült is.

Nem szeretnék részletekbe belemenni, hogy mi történt a katonai akadémián, a kubai kalandjai során, a londoni társasági életben vagy indiai pólópályákon. Csupán annyit szeretnék megjegyezni, hogy a kezdő politikus Churchill kalandjai és a katonaként passzívan, tanulással töltött időszakok leírását sokkal jobban élveztem, mint a hadjáratok részletes bemutatását. Biztos vagyok benne, hogy a hadtörténet szerelmeseinek ez a könyv egy aranybánya lehet, de számunkra, laikusoknak csupán érdekességek a hadjáratok részletei.

Churchillnek kalandos élete volt és 26 éves korára részt vett az indiai, a nílusi(omdurmán), a dél-afrikai(búr) hadjáratokban, írt több könyvet és haditudósítóként rengeteg rövid cikket. A könyvben részletesen olvasható kalandokból csupán a számomra érdekes és tanulságos részeket szeretném kiemelni, amely örökzöld tanulságokkal szolgálnak.

winston churchill könyv

Churchill tudásszomja

Az indiai hadjárat során mutat rá Churchill először az egyetemisták iránt érzett irigységére. Churchill egyetemista szeretett volna lenni, de nem annak státusza vagy a karrierjének támogatása céljából, hanem tisztán a tudásvágy miatt. Bár gondolkodott a jelentkezésen, de a felvételi vizsgák elriasztották és miután csapatokat vezető fontos katona is volt már nem szeretett volna visszaülni az iskolapadba, hogy igeidőket magoljon. Ennek ellenére összeírt egy őt érdeklő könyvekről készült listát, amelyet anyja beszerzett és postázott a számára.

Míg katonatársai kártyáztak vagy aludtak a délután pihenő során, addig Churchill olvasott. Utazásai több hetesek, de Indián belül is több naposak voltak, ahol mindig megemlíti, hogy könyvei társaságában gyorsabban telt az idő. Ez az olvasottság segítette Churchillt, hogy előkelő társaságokban is méltó beszélgetőpartner legyen.

„Ha a poklon mész keresztül, csak menj tovább!”

Kiváltságaitól függetlenül Churchillnek számos elutasításban volt része élete során, de mindig töretlenül kitartott. Mindenekelőtt csupán harmadjára sikerül a katonai felvételi. Ekkor apja szinte már lemondott róla, de a fiatal Winston végül csak megugrotta az akadályt. Katonaként nagy utánajárást okozott számára, hogy különböző hadjáratokban részt vehessen, mivel ekkor kevés csata volt, kalandvágyó fiatal pedig annál több. Azért, hogy csatlakozhasson harcoló csapatokhoz minden követ megmozgatott. Vacsorákat szervezett, apja barátaival, politikusokkal levelezett. Kapcsolatai ellenére sokszor utasították vissza, de valahogy mindig kikerült a frontra. Amikor katonaként nem fogadták, akkor haditudósítóként került ki. Később, amikor neve ismertebbé vált könyvei és tudósításai miatt, már konkrétan a személye miatti ellenszenv gátolta, hogy részt vegyen a búr háborúban. Churchill először közepes rangú barátai által érdeklődött elhelyezéséről. Az elutasítás hatására már a vezérkarhoz kötődő kapcsolatait használta, majd miután kiderült, hogy a tábornoknak személyesen vele van problémája nem félt egyesen a miniszterelnökkel nemrég kialakított kapcsolatát kihasználva kivezényeltetni magát. Tehát nem csak kitartó volt, hanem leleményes is.

„Hogyan került ez ide?”

Tették fel sokan a kérdést, mikor nála gazdagabb és befolyásosabb katonák sem voltak képesek kijutni a frontra. Tény, hogy az arisztokrata sarj sokat köszönhet családi kapcsolatainak, de megnyerő személyisége nélkül keveset ért az atyai ajánlólevél. Apja által jó kapcsolatai voltak a vezérkarban, személyesen ismert politikusokat, akik nagy befolyással bírtak. Churchill nagy kalandjai azonban apja halála után következtek. Ő járta ki az utat, ő írt levelet és őt utasították számtalanszor vissza.

A családi kapcsolatok csak egy bizonyos szintig segítették. Eljött egy pont, amikor könyvei miatt került személyes kapcsolatba a walesi herceggel vagy épp az aktuális miniszterelnökkel. Tudósításai miatt is megismerték, majd a búr háború után világhírű közszereplő lett, de a marboroughi kastélytól az angol parlament alsóházáig hosszú út vezetett.

Katona szabadságon = haditudósító

A pocakos bulldogképű politkusról mindent el tudtam képzelni csak azt nem, hogy éjt nappallá téve kereste a kalandokat fiatal korában. Mielőtt szolgálatra jelentkezett volna volt körülbelül egy éve az akadémia elvégzése után. Egy átlagos fiatal valószínűleg kihasználja ezt az időt pihenésre, de Churchill családi kapcsolatainak segítségével elérte, hogy csatlakozhasson a Kubában hadat viselő spanyol csapatokhoz.

A spanyolok ezt egy diplomáciai gesztusnak vették, míg Churchill belekóstolhatott az éles küzdelmekbe, mielőtt neki kellett volna azt megvívni. Amikor Indiában állomásozott eltávja alatt egy másik, sajátjával ellentétben épp hadakozó ezredhez csatlakozott haditudósítóként. A búr háború után azonnal belevetette magát a politikába, miután megnyerte a választásokat 5 hetes körútra indult, ahol búr történeteivel haknizott és több, mint 1000 fontot gyűjtött össze. Churchill hihetetlen volt.

Újraolvasásra érdemes!

u.i: ellenséges vonalak mögött mindig legyen nálad 3 tábla csokoládé

Oszd meg vagy mentsd el későbbre!
Kategória: Könyvajánlók

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük