Melyek a legfontosabb dolgok az életben, amiket mindenkinek tudni kell? Jordan B. Peterson klinikai szakpszichológus évekkel ezelőtt erre a Quora-kérdésre fogalmazott meg 42 tanácsot, amiből azóta két könyv született: a 12 szabály az élethez – Így kerüld el a káoszt!, és most a Túl a renden – Újabb 12 szabály az élethez.
A második kötetben látszólag a káosz előnyünkre fordításáról ír Peterson. Ezt sugallja a könyv sejtelmes fekete borítója is, a gyakorlatban azonban csupán folytatja az előző kötetben megkezdett tanácsait a pszichológusprofesszor.
Érezzük a káosz közelségét, még ha a tanácsok nem feltétlenül szorosan kapcsolódnak is a rend hiányához.
A két könyv publikálása között számtalan próbatételt kellett kiállnia a szerzőnek. Feleségét veserákkal diagnosztizálták, lányának újabb fájdalmas műtéten kellett átesnie, nyakába szakadt a világjárvány, és hozzászokott időközben egy megemelt dózisú stresszt csökkentő gyógyszerhez, ami végül kómához vezetett.
A prófétai lényeglátás és magabiztos kinyilatkoztatások mellett önkritikát is gyakorol Jordan B. Peterson. A rend és a káosz határán egyensúlyozva önmaga sem mindig tartja be leírt szabályait. Mintha egy kicsit hátrébb is lépne a szabályoktól új könyvében és nagyobb szerep jut a vallási és mitológiai történeteknek.
A Túl a renden – Újabb 12 szabály az élethez nem a káosz keblünkre öleléséről, hanem a egyensúly megtalálásáról szól.
Mégha néha el is billen a mérleg nyelve az egyik irányba, Jordan B. Peterson megmutatja
„… hogyan lehet jövedelmező módon elkerülni a túl nagy biztonság és a túl nagy kontroll veszélyeit.”
Az előző kötet összefoglalójához hasonlóan most is bemutatom a könyvben szereplő tanácsokat. Ha felkeltette érdeklődésedet a könyv, és nem szeretnéd elrontani az olvasmányélményt spoilerekkel, akkor itt érdemes megállni!
I. Ne tüntesd fel gondatlanul rossz színben a társadalmi intézményeket vagy kreatív vívmányokat!
Több előadásában és az előző kötetben is a gyereknevelés egyik legfontosabb céljaként emlegeti Peterson, hogy három-négy éves korára a gyerekre úgy tekintsenek társai, mint akivel szívesen játszanának.
Az élet legjobb “játékosai” ugyanis nem a győztesek közül kerülnek ki, hanem azok közül, akikkel a legtöbben szeretnének játszani.
Bármennyire felkészült, okos és briliáns vagy, szükséged van a másokkal való folyamatos kommunikációra, hogy összeszedett maradj (ahogy az Peterson egyik páciensének történetéből kiderül).
Jordan B. Peterson említett páciense hiába ért el átlagon felüli eredményeket, közben elszigetelődött a világtól, nullára csökkentette kapcsolatait, ez pedig rányomta bélyegét a közérzetére, gondolkodására, és végül a munkájára is.
„Beszélnünk kell a jelen természetéről és a jövőre vonatkozó terveinkről, hogy tisztában legyünk azzal, hogy hol vagyunk, hová tartunk és miért megyünk oda.”
Nem csak magunkkal, hanem másokkal is.
Mikor szegd meg a szabályokat?
A társadalom részei vagyunk annak minden ránk vonatkozó szabályával együtt. Hiába akarjuk kivonni magunkat a kötöttségek alól, azokra valamilyen szinten szükségünk van.
De mikor invitáljuk meg a káoszt az életünkbe? Mikor érdemes áthágni ezeket a szabályokat?
A szerző szerint, akkor lépjük át ezeket a határokat, ha pontosan tudjuk mit és miért csinálunk.
Egy bibliai történettel szemléltetve:
„Ugyanazon a napon, mikor látott valakit szombaton dolgozni, (Jézus) azt mondta neki: Ó, ha pontosan tudod, mit teszel, áldott vagy; de ha nem, akkor átkozott, és a törvény megszegője.”
II. Képzeld el ki lehetnél, azután csak ezt a célt tartsd szem előtt!
Mindenkiben több potenciál van, mint azt önmaga hinné.
Peterson szerint saját nagyságunk megélését alapvetően két típusú ok hátráltatja:
- a balszerencse, rossz egészség, balesetek, tragédiák,
- a lehetőségek visszautasítása: a fegyelem, a hit, a képzelőerő és az elkötelezettség hiánya
Az első ponton nem tudunk változtatni, ahogy a sztoikusok mondják befolyásolási körünkön kívül esnek ezek a történések. A második pont azonban kizárólag önmagunktól függ.
Ráadásul az út megváltoztat bennünket.
A legtöbb cél áldozatot igényel, fájdalmat okoz és formál bennünket.
Szent György keresztény hitre térítette a sárkány által megszállt falut (a kereszt már önmagában az önfeláldozás szimbóluma), A hobbit Bilbója bölccsé és megfontolttá vált a sárkánnyal folytatott bújócska közben, Tony Stark pedig meghalt és újraéledt a Bosszúállókban vívott harc után.
Sok mainstream történetre való utalást találhatunk a Túl a renden lapjain, amibe néha csupán belemagyaráz oda nem illő metaforákat Peterson. Talán kevesebb Harry Pottert és társait is elbírt volna a könyv.
De bárhogy is legyen:
A megfelelő célok kitűzése és azok fegyelmezett végrehajtása váratlan dolgokra képes.
III. Ne rejtsd el a ködbe a nemkívánatos dolgokat!
De mi történik, ha nem olyan könnyű az adott cél elérése? Ha nehézségekbe ütközöl? Ha nem vagy büszke a tetteidre? Vagy ha egyszerűen az általad teremtett valóság kényelmesebb, mint az igazság?
Elfeledheted a célodat. Sodródhatsz irány nélkül, de akkor sosem fogod elérni azt, amire vágysz.
Szemet hunyhatsz lehetőségek és kihívások felett, de akkor az akaratlagos vakság áldozata leszel.
„…az akaratlagos vakság – akkor jön elő, amikor meg tudnál ismerni valamit, de felhagysz a felfedezéssel, nehogy találj bármit, ami jelentős mértékű kényelmetlenséget okozhatna neked.”
Az akaratlagos vakság a köd. Ugyanaz a köd, ami a mitológiai szörnyeket és a sárkányokat körülveszi. Ami a veszélyes kalandokat körülveszi. De nem érdemes ködbe rejteni a ránk leselkedő veszélyeket, mert attól még nem tűnnek el.
IV. Vedd észre: ahol megszűnt a felelősség, ott mindig van lehetőség!
Jordan B. Peterson a káoszban rejlő lehetőségek felfedezésére invitál bennünket.
Folyton panaszkodsz az életképtelen munkatársaid miatt? Mi lenne, ha felelősséget vállalnál a feladataikért? Ha jobban csinálnád? Mi történne, ha magadra vállalnád azokat a terheket, amelyeket senki sem akar?
Valószínűleg jobban elvégeznéd azokat bárki másnál.
Természetesen nem ilyen egyszerű képlet. Ahol megszűnik a felelősség, ott nem csak lehetőség lakozik, hanem a káosz is.
Nehézségek, kihívások és tragédiák.
Az addig apja sátrában kényelmesen élő Ábrahámot 70 éves kora után szólította meg az Úr. A sátorból kilépve “kalandjait” éhínség, idegen hatalmak zsarnoksága, saját népével folytatott területi viták, unokaöccsének elrablása és gyermektelenség követte.
„Még ha maga Isten hív is életed kalandjára, ahogy Ábrahámmal tette, az élet különösen nehéz lesz számodra. Még a lehető legjobb körülmények között is szinte áthághatatlan akadályok fogják elzárni az utadat.”
De az élet célja nem a kényelem. Ahogy Sebastian Junger Tribe című könyvében írja: az ember nehézségek között érzi igazán elemében magát. Szükségünk van a indokolatlanul nehéz beavatási rítusokra, mert így jobban értékeljük a közösséget.
Peterson is a nehézségek keblünkre ölelése mellett érvel. Nem a könnyűség, a kényelem fog el izgalommal és hív kalandra bennünket, hanem a küzdelem és a küszködés.
V. Ne tedd, amit gyűlölsz!
Újra ismétlődő történetet olvashatunk a flip chartról, de most egy másik megvilágításban.
Peterson páciense egy olyan vállalatnál dolgozott HR-esként, ahol betiltották a “flip chart” szó használatát, mert néhány kolléga szerint a Fülöp-szigeti kollégák rasszista megnyilvánulásként értelmezhetik a szót, ami a filippínó kifejezéshez hasonlít. Bár egyetlen Fülöp-szigeti munkatárs sem érezte magát megsértve, számtalan meeting és e-mail váltás után betiltották a szó használatát.
Értelmes munka helyett ehhez hasonló ügyekkel terhelték a szerző páciensét, akit ez szörnyen fusztrált, ezért is fordult pszichológushoz.
Milyen tanácsot adott Jordan B. Peterson?
Fókuszáljon a munkája egyéb részleteire.
A HR-es páciens elmélyült az innovatív kiválasztási technikákban, a személyiségtipológia szakértője lett, előadásokat tartott. Úgy tűnik sikerült túllépnie a flip chart-szerű kellemetlenségeken, azonban mégis felmondott.
Néha egyszerűen a váltás a megoldás.
Ne tedd, amit gyűlölsz!
VI. Felejtsd el az ideológiát!
Jordan B. Peterson évtizedek óta szenvedélyesen kutatja a kommunizmus hatásait. Lakása kommunista festményekkel van tele, kedvenc könyve pedig Alekszandr Szolzsenyicin GULAG szigetvilága.
Szolzsenyicin két látszólag szögesen eltérő világnézetű (náci vs. kommunista) diktatúra alatt is (túl)élt, így megpróbáltatásai szemléletes képet festenek az ideológiák jelentette veszélyekről és az elvakult emberek által elkövetett szörnyűségekről.
Peterson szerint az emberek számára az egyik legfélelmetesebb fogalom a felelősség.
Nem szeretünk felelősséget vállalni tetteinkért, különösen, ha nem vagyunk büszkék rájuk. Az ideológiák alternatívát kínálnak. Átvállalják a felelősséget az egyéntől és a “nagyobb jó”, a “munkásosztály”, és a “nemzet” érdekében elkövetett dicső cselekedetté formálják az embertelen kegyetlenségeket.
Az ideológiák céllal szolgálnak, ami már önmagában sokak számára kecsegtető. De a diktatúrák elbuknak, az állam összeomlik és az egyénnek ismét saját magának kell felfedezni létezése értelmét.
Peterson szerint az életnek nincs kollektív értelme. Elképzelhetőnek tartja, hogy minden ember életének más a célja, és ezt csakis az adott egyén képes felfedezni. Ezért is értelmetlenek az ideológiák.
Az ideológiák helyette Peterson a következőket javasolja:
- Legyen benned egy kis alázat!
- Takarítsd ki a szobád!
- Gondoskodj a családodról!
- Hallgass a lelkiismeretedre!
- Hozd rendbe az életedet!
- Találj valami produktív elfoglaltságot, és szenteld annak magad!
- Ha mindezzel megvagy, keress egy nagyobb problémát, és próbáld megoldani, ha mered!
- Ha ez is működik, lépj tovább még ambiciózusabb projektre!
- És ami mindenképpen szükséges ehhez a folyamathoz: felejtsd el az ideológiát!
VII. Munkálkodj a lehető legkeményebben legalább egy dolgon, és nézd meg, mi történik!
Megéri egyetemre járni? Ez egy olyan kérdés, ami egyre több ember fejében fogalmazódik meg, Peterson pedig a hetedik szabályhoz kapcsolódva egy illúziómentes választ ad a kérdésre.
Személyes tapasztalata szerint ismerősei, akik egyetemre jártak vagy részt vettek különböző csereprogramokban végső soron jobban jártak, mint azok, akik nem.
Nem a legjobban jártak. Nem értek el mindent, amit akartak. Nem feltétlenül azon a területen dolgoznak most, amiről tanultak, mégis felbecsülhetetlen élmény volt számukra az egyetem, mert elköteleződtek egy cél mellett, aminek a teljesítése jellemük formálását kívánta meg.
Hasznosabb volt egy közepesen versenyképes diploma megszerzése, mint a cél nélküli sodródás.
A választás nehézsége
„Sok minden iránt köteleződhetünk el. Tekintve az alternatívák számát és a rendszer korrupcióját, bármelyik adott elköteleződés esetében fel lehet hozni annak önkényes, esetleg értelmetlen voltát. Ugyanez azonban nem mondható el magáról az elköteleződés tényéről. Akik nem választanak irányt, elvesznek.”
Nem mindig kell a tökéletes célt kitűzni, néha elég, ha egyszerűen van egy célunk. Egy dologra koncentrálni megváltoztat bennünket és kiemel a céltalan sokaságból.
VIII. Próbáld az otthonod egyik szobáját a legszebbé tenni!
A művészet és a szépség életünkben betöltött kritikus szerepéről elmélkedik Jordan B. Peterson a nyolcadik szabályban. Egészen odáig elmegy, hogy egy műtárgy beszerzését javasolja az olvasóknak.
„Vásárolj egy műtárgyat! Találj egyet, amelyik beszél hozzád, és szerezd meg magadnak! Ha ez egy igazi művészeti alkotás, akkor behatol az életedbe és megváltoztatja azt.”
Az ismert és az ismeretlen világot kötik össze ezek az alkotások Peterson szerint. A művészek az ismeretlen felfedezésének frontvonalában harcolnak, ők azok akik az ismeretlent felfogható tudássá alakítják.
Különösen fontos a szépség invitálása életünkben, amikor megérkezik a káosz, amikor az élet kihívásai megpróbálnak megtörni. Ilyenkor valami önmagunkon túlmutató dologba kapaszkodni, a felsőbb világgal kapcsolatot teremteni az, ami átsegíthet a nehézségeken.
IX. Ha a régi emlékek még felzaklatnak, írd le őket gondosan és minél teljesebben!
Az írás az egyik legjobb önfejlesztő módszer.
Peterson szerint hipnózisszerű állapotot teremt az írás, ami normál esetben rejtett emlékek feldolgozását is segítheti. Gondolataink papírra vetése ugyanakkor segítheti a jövőnkkel kapcsolatos kihívások jelentette stressz csökkentését is.
Évek óta használja Jordan B. Peterson az írást, mint terápiás módszert Self Authoring programja során. Számtalan esszét és beadandót kellett írnunk a közoktatásban töltötte évek alatt, de sosem kért senki arra bennünket, hogy önmagunk szerepéről, saját történeteinkről, nehézségeinkről és terveinkről gondolkodjunk egy toll és papír segítségével.
Pedig több előnye is van a múltról, a jelenről és a jövőről írni:
- Múlt – Segít elemezni a pozitív történéseket és feldolgozni a traumákat
- Jelen – Segít megérteni a személyiségünket és fejleszteni azt
- Jövő – Csökkenti a jövő okozta bizonytalanságot, aggódást és célokat, tervet ad a kezünkbe
X. Tervezz és dolgozz fáradhatatlanul, hogy fenntartsd a romantikát!
„Az élet túl nehéz ahhoz, hogy egyedül vágjunk át rajta.”
A szerelemről sem csupán klisés tanácsokat oszt meg a praxisa során párkapcsolati problémákkal is találkozó Peterson. Professzionális és személyes tapasztalataira alapozva a következő tippeket adja az olvasóknak:
- Tudjátok mit akartok a kapcsolatban és hozzátok ezt a partneretek tudtára! Viszont ez a nehezebb út, mert így pontosan tudni fogjátok, ha nem kapjátok meg, amire vágytok.
- Nem megtalálni kell a párodat, hanem megteremteni.
- A társadalmi kapcsolatoknak három állapota van: zsarnokság (azt teszed, amit én akarok), a rabszolgaság (azt teszem, amit te akarsz!), és az egyezkedés. Válasszuk az egyezkedést.
- Hetente nagyjából kilencven percet beszélgess partnereddel személyes témákról. “Mi történt a munkahelyen?” stb. Ennek hiányában nem fogsz tudni kapcsolódni az életéhez és lassan eltávolodsz tőle.
XI. Ne engedj a keserűségnek, a csalárdságnak és az arroganciának!
A nagy tudósok és írók Peterson szerint kivétel nélkül szenvedélyesen végzik a munkájukat. Hihetetlenül sok időt töltenek tanulással, de nem önmagában a tudásért teszik ezt. Hiszik, hogy a megszerzett tudással egy jobb hellyé változtatják a világot.
Keresd meg a dolgot, amivel jobbá teheted a világot.
Vállald a kihívásokat, küzdj meg a nehézségekkel és kerekedj felül rajtuk:
„Azok pedig, akik úgy kerülik el a sorsukat, hogy hátralépnek, amikor előre kéne, megfosztanak mindenki mást is az előnyöktől, amelyekkel akkor találkoznának, ha az adott személy, aki a könnyű utat választotta, inkább felvállalná, hogy az legyen, aki lehetne.”
XII. Szenvedéseid ellenére is légy hálás!
Fontosnak tartja Jordan B. Peterson, hogy a káoszban is tudjunk hálát adni, azért amink van. Szerinte a lent határozza meg a fentet.
A globális felmelegedés kapcsán egyre gyakrabban hallom, hogy felelőtlenség erre a világra új életet hozni. Vagyunk elegen, így is túlterheljük a bolygót. Bár nem értek egyet ezzel a gondolatmenettel, logikusan mégsem tudom megcáfolni.
Dr. Peterson ilyen releváns kérdésekben is mankót nyújt:
„Először lehet, hogy csak a szaporodás elutasításáról lenne szó. De nem tudom elhinni, hogy hosszú időnek kellene eltelni ahhoz, hogy az új élet létrehozásának az elutasítása átcsapjon egy hasonló impulzusba, a jelenlegi élet elpusztításába, következményeként annak az együttérző véleménynek, miszerint bizonyos életeknek a rettenetes voltuk miatt könyörületesebb lenne véget vetni nekik.”
Véleményem a Túl a renden könyvről
Az élet nehéz. Válassz egy kihívást magadnak! Ne bújj ideológiák mögé! Beszélj másokkal! Írd ki magadból kételyeidet! Értékeld a szépet! Légy hálás!
Egyszerű és magától értetődő tanácsoknak tűnhetnek a könyv kontextusából kiragadva, viszont sokkal több van ezekben a tippekben, mint elsőre gondolnánk.
A mitológia, a vallások és a kultúrtörténet szemléletes példáit hozza fel Peterson gondolatainak alátámasztására. Mellette pszichológusi praxisából és személyes tapasztalataiból is merít, amivel emberközelibbé válnak a metaforák.
Jordan B. Peterson mégsem tévedhetetlen.
A könyv címe ellenére ezek nem szabályok, csupán tanácsok (bár az elsővel lényegesen több példányt el lehet adni a könyvből). Önmaga sem tartja be sem a mostani, sem az előző könyvében publikált szabályokat. Ezt ő is bevallja.
Nem kell egyetérteni Petersonnal. Sarkos véleménye van, ami ráadásul kötetről kötetre változik. A könyv haszna talán abban rejlik, ha egy-két olyan gondolatot ki tudunk nyerni belőle, ami segít bennünket a mindennapok káoszában. Én kétségkívül megtaláltam ezeket a fogódzkodókat.
Ha tetszett a Túl a renden – Újabb 12 szabály az élethez összefoglalója, akkor talán a következő témába vágó cikkek és podcastepizód is kedvedre lesznek:
Szia, a hírlevélben al right-ot írsz, helyesen alt right.
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Alt-right
Szolzsenyicin mikor és hol élt fasiszta rezsim alatt? Kanadában? Moszkvában 94 után?
Üdv. Levente
Szia Levente,
Alright, mint rendben van. Másik szó. McConaughey nem a szélsőjobbról beszél a filmeiben.
Szolzsenyicin terén nem vagyok nagy szakértő, de elképzelhető, hogy Peterson sem a nácizmus közvetlen áldozataként gondol rá. Tüzérként harcolt a németek ellen, és a szovjet háborús bűnöket a következővel kommentálta:
„You know very well that we’ve come to Germany to take our revenge” for Nazi atrocities committed in the Soviet Union.”