Skip to content

Legjobb történelmi és politikai könyvek

Ez a legjobb politikai és történelmi könyveket magában foglaló listám. Mindegyik könyvet olvastam és csak a legjobbakat ajánlom.

Timothy Snyder: A zsarnokságról

„Az egész élet politika. Nem mintha a világ foglalkozna azzal, amit érzel, hanem azért, mert a világ reagál arra, amit érzel.”

Timothy Snyder: A zsarnokságról

Sokat gondolkodtam, hogy Timothy Snyder konfrontatív könyvét ajánljam-e. Egyrészről könnyű politikai indíttatásúnak venni egy könyvajánlót is, különösen, ha a szóban forgó kötetben a történészprofesszor is kendőzetlenül kifejti véleményét. Cikkeimben és az OlvasóListán is arról írok, hogyan lehetnénk tudatosabbak és hogyan szélesíthetjük látókörünket.

A zsarnokságról kötet tartalma politikai hovatartozástól függetlenül hasznos egy 21. századi demokráciában élőnek. Számtalan olyan (különösen politikai) téma van, amelyet kerülünk, vagy „nem értek hozzá” alapon kimaradunk a megvitatásukból. A nap végén azonban mindenki szavazni fog, ha érti a jelen történéseit, ha nem.

A Húsz lecke a huszadik századból alcímmel megjelent kötet Donald Trump 2016-os megválasztása után jelent meg. A könyvet Timothy Snyder, a Yale Egyetem történészprofesszora írta. Snyder szakterülete a holokauszt és a totalitárius rezsimek. A második világháborús szörnyűségek és elhibázott emberi döntések tapasztalatait napjainkra fordítja le a szerző 20 pontban. A hasonlóság pedig félelmetes.

Számomra sok eddig ismert problémára nyújtott megoldást a történészprofesszor, ezért gondolom úgy, hogy neked is hasznos lehet néhány „lecke”.

TV helyett Olvasás

„Amikor a médiában naponta elhangzó szavakat és mondatokat ismételgetjük, elfogadjuk a tágabb értelmezési keret hiányát. Hogy ilyen keretünk lehessen gazdagabb fogalomkészletre van szükségünk, a gazdagabb fogalomkészlethez pedig olvasnunk kell.”

„Mit olvassunk?… Bármilyen jó regényt, amely serkenti képességünket, hogy összetett helyzetekről gondolkodjunk, és felmérjük, másoknak mi a szándéka.”

Például:

  • Fjodor Dosztojevszkij: A Karamozov testvérek
  • Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
  • Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen
  • Philip Rot: Összeesküvés Amerika ellen
  • J.K Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi
  • Victor Klemperer: A Harmadik Birodalom nyelve
  • Václav Havel: A kiszolgáltatottak hatalma
  • Timothy Garton Ash: A balsors édes hasznai

A valóság halála a múlt tapasztalatai alapján

Victor Klemperer nyelvtudós náci uralom alatt vezetett naplója a rezsim és a nép viszonyának számtalan területét szemléletesen bemutatja. Klemperer szerint a valóság négyféleképpen hal meg egy zsarnok uralma alatt.

  1. Nyílt szembehelyezkedés az ellenőrizhető valósággal, a kitalációk és a hazugságok tényként való beállítása.
  2. Ráolvasás. Ahogy Klemperer megjegyezte, a fasiszta stílus „a véget nem érő ismétlésre” épül, amelynek célja, hogy hihetővé tegye a fikciót és kívánatossá a bűnt.
  3. Csodavárás és az ellentmondások nyílt elfogadása: Donald Trump például kampánya során egyszerre ígérte adócsökkentést mindenkinek, az államadósság felszámolását és a szociális és katonai kiadások növelését. Ez nyilvánvaló hazugság volt. Kevesebb adóból nem lehet többet költeni.
  4. Tévhitek hangoztatása. Miután a tényszerű valóságot a ráolvasás váltotta fel, a bizonyítékok mellékessé váltak. Egy munkás a náci uralom alatt például a következőket mondta Klemperernek: „Felesleges megérteni, hinni kell.”

Nacionalista vs. hazafi

„Az amerikai elnök nacionalista, ami nem ugyanaz, mint a hazafi. A nacionalista a legrosszabbat hozza ki belőlünk, majd elhiteti velünk, hogy mi vagyunk a legjobbak.”

A probléma a közösségi médiával

A közösségi média térnyerését sokan a diszruptív jelzővel illetik. A diszrupcióval azonban van egy jelentős probléma a közösségi média esetében Snyder szerint:

„A diszrupció fogalma a serdülőkort idézi: azt feltételezi, hogy miután a tinik feje tetejére állították a házat, majd jönnek a felnőttek és rendet raknak. De nincsenek felnőttek. A rendetlenség a miénk.”

James Dale Davidson, William Rees-Mogg: A Szuverén Egyén

Ha olvastad és tetszett Yuval Noah Harari bármelyik könyve (Sapiens, Homo Deus, 21 lecke a 21. századra), akkor egy nagyon hasonló kötetet fogok most ajánlani neked. Érdekesek a Harari könyvek, azonban fogalmunk sincs, hogy jövendölései bejönnek-e. 

a szuverén egyén

Épp ezért különösen meglepett, amikor a Harari könyvek stílusához és témájához szorosan kapcsolódó, jövőkutatással is megfűszerezett könyvet, A Szuverén Egyént (The Sovereign Individual) vettem a kezembe.

A könyvet 1999-ben írták, így több, akkor elképzelhetetlen ötlet megvalósítását láthatjuk napjainkban. A harminc éve papírra vetett gondolatok közül előfordulnak félelmetes pontossággal bekövetkező szcenáriók is.

Peter Thiel, a PayPal társalapítója a legnagyobb hatással lévő könyvként jellemezte a Szuverén Egyént. 

Abishur Prakash: Új geopolitika – A világ jövője

A szerző a geopolitika és a technológiai fejlődés kapcsolatának kutatója, kötete pedig jövőbe mutató kérdések gyűjteménye, ami a jól ismert mesterséges intelligencia, drónok, robotika háromszögön túlmutat. 

Új geopolitika - A világ jövője

Abishur Prakash nyolc, majd a második kötetben kilenc újabb technológiát mutat be és elmélkedik annak jövőnkre gyakorolt hatásáról. 

Például:

  • Mi történne, ha megtervezhetnénk utódainkat (embriótervezés)? 
  • Milyen hatása lenne a világgazdaságra, ha képesek lennénk élelmiszerek klónozására?
  • Hogyan alakul át a terrorizmus az önvezető autók és drónok elterjedésével?

A szerző nem tesz fel valóságtól elrugaszkodott kérdéseket, mivel a legtöbb technológia már rendelkezésre áll, még ha ezekről nem is tudunk. Konkrét cégeket, ügyeket és konfliktusokat idéz Abishur Prakash, amik miatt közelinek érezzük ezeket a szimulációkat.

Maga a könyv nem a legjobb kötet, amit a témában olvastam. A kérdések néha logikátlanok, olykor hiányzik a bizonyíték és sci-fibe torkollik a gondolatmenet. Ettől függetlenül a felvetett kérdések újszerűek, gondolkodásra sarkallnak és a geopolitikai vonal, a kormányzati szereplők lehetséges viselkedésének elemzése új színfoltot visz a jövőkutatásba.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük