Szeretek a politikai kommunikációról olvasni. Nem is igazán az üzenet érdekel legtöbb esetben, hanem az, ahogyan tálalják azt. Az utóbbi időben részletesen vizsgáltam az álhíreket és a fake news önjelölt királyától(Donald Trumptól) eljutottam egészen az amerikai kampányok felépítéséig.
Az amerikai választások során nem babra megy a játék. Hatalmas forrásokat mozgósítanak és azt megpróbálják a kampányok során a legjobban menedzselni. Keresik az innovatív megoldásokat és még finanszírozni is képesek azokat.
De milyen módon teszik mindezt? Milyen hatással van a Szilikon-völgy az amerikai politikai kultúrára? Valóban megerősödött a polgári elköteleződés? Életképesek-e politikai startupok kampányidőszakon kívül?
Ezek a kérdések merültek fel a bennem, amikor eltökéltem, hogy utánajárok a politikai startupoknak. Funkcióik szerint összegyűjtöttem a legérdekesebb releváns startupokat, néhányat kipróbálva pedig ebben a cikkben szeretném összegezni a politikai startupok világának kis szeletét, amelybe betekintést nyerhetünk, ha hajt egy kis kíváncsiság.
Mik azok a startupok?
Számtalan definíciót lehet találni erre a kérdésre. A startupok definiálására nem csupán külön cikkek, hanem szakdolgozatok és könyvek készültek, amelyek igényes részletességgel adják át, hogy miből is áll a startupok esszenciája. Ezért is szégyellem magam, mert csupán a startupok pár tulajdonságát kiemelve kerestem potenciális versenyzőket a politikai startup cím betöltésére.
Általánosságban és sarkosítva az olyan induló vállalkozást nevezünk startupnak, amely nagy növekedési potenciállal, innovációs képességgel rendelkezik és igénye van a nemzetközi piacon való megjelenésre.
Persze a klasszikus startupok sem mindig teljesítik ezeket a tényezőket, de számos ismertetőjegyet felismerhetünk a felsorolásra kerülő politikai startupokban.
Politikai tanácsadók új köntösben
Akik a kiélezett politikai versenyben eredményeket tudnak felmutatni azokkal általában hosszú távon kell számolni. Jól ismerjük a politikai kampánygurukat körüllengő misztikus ködöt. Régebben is éppolyan nehéz volt embereket mozgósítani, meggyőzni és szavazatokat szerezni, mint manapság.
Napjainkban kihívást jelent a médiazaj és az óriási mennyiségű adat, a legjobbak azonban egyenesen a big databól kovácsoltak fegyvert. Így tett Michael Slaby is, aki Obama CTO-ja volt a 2008-as és a 2012-es kampány során. Slaby 2016-ban cégével, a Timshel-el segítette Hillary Clintont segítségül hívva a big databan rejlő lehetőségeket.
Timshel története azonban nem ért véget az eredmények kihirdetésével, cégével dolgoztak azóta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és számos for- és non-profit szervezetnek is. A politikai spektrum mindkét oldalán találhatunk hasonló példákat. Az, hogy a kampánymenedzserek ideje lejárt-e vagy épp az új eszközök segítségével válnak még fontosabbá nem tisztázott, de a mérleg nyelve az utóbbi lehetőség felé billen el.
A polgári elköteleződés, kampányok, PAC-ek
Nem csak nálunk probléma az alacsony részvételi arány a választásokon. Magyarországon 2014-ben 61.24% volt a részvételi arány a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Végre egy változó, amiben jobban teljesítünk.
Az Amerikai Egyesült Államokban két évtizedes mélypontra süllyedt a választói részvétel 2016-ban. A választásra jogosultak csupán 55.4%-a voksolt. A társadalom politikai apátiából való kimozdítását azonban komolyan veszik. Olyan új appokat, chatbotokat, szolgáltatásokat hoztak létre, amelyek különböző módon serkentik a politika iránti érdeklődést kis lépésekben, egészen a jobb informálástól kezdve a képviselőkkel való kapcsolatfelvételig.
De ki is finanszírozza ezeket? A legszorosabb versenyt természetesen az elnöki székért folytatott kampány jelenti. A támogatók Politikai Akcióbizottságokba (Political Action Committe – PAC) tömörülnek és különböző érdekeket képviselve (üzleti,ideológiai) támogatnak egy jelöltet.
Politikusok előszeretettel támogatnak egy jelöltet a későbbi pozíciók reményében. Ezek a Leadership Commiteek. PAC-ek 1944 óta tényezői a politikának, de eddig főszabály szerint 5000 USD határig támogathattak egy jelöltet és 15000 USD határig egy pártot adott választás során.
2010-ben azonban a Legfelsőbb Bíróság döntése által lehetőség nyílt úgynevezett Super PAC-ek alakítására, amelyek ugyan nem támogathatnak közvetlenül jelölteket, de hétszámjegyű összegekkel tehetik nehezebbé a nem kívánatos jelölt dolgát. Mark Penn, demokrata politikai stratéga a következőképp foglalta össze az újonnan kialakult helyzetet:
„Mindig azt mondtam, hogy ez az ország több pénzt költ egy hamburger marketingjére, mint amennyit az egész választásunkra. Ma több pénzt költünk a politikára, mint egy hamburgerre.” – Mark Penn
Politikai startupok fajtái
A környezet alapvető jellegzetességeit bemutatva térjünk is rá a startupok ismertetésébe. Bár Indiában és az Egyesült Királyságban is találtam figyelemre méltó versenyzőket, azonban funkciójuk szerint nem tudtak újat mutatni az USA startupjaihoz képest, így az alábbiakban leginkább amerikai polstartupok kerülnek bemutatásra.
Informáló
A Maplight egy olyan nonprofit szervezet, amely a pénz politikára történő befolyását tárja fel és elemzi. Saját platformja a Voter’s Edge, ami jelenleg 3 államban (California, Ilinois, New York) segít informálódni a politikai helyzetről semleges, tárgyilagos elemzéseivel. Mindezeken túl a személyes adatok megadásával segít fejben tartani az aktuális soron következő választásokat, informálódhatunk a jelöltekről, elolvashatjuk önéletrajzukat és a hozzájuk kapcsolódó híreket is.
- Poliana
A Poliana egy adatvizualizációra épülő startup volt, melynek célja a pénz politikára történő befolyásának elemzése és vizualizálása volt. Honlapjukon 2015-ös bezárásukat követően részletesen megosztották tapasztalataikat politikai startupként és az egész projectet elérhetővé tették githubon. Érdemes elolvasni az első kézből származó tapasztalatok, ha valakit jobban érdekel a téma.
A BallotReady célja, hogy a választók kellően informálva vághassanak neki a választásoknak, ezzel növelve a politikai részvételt. Általános indok a választások kihagyására az érdeketelenség, mivel egyik jelöltet sem ismerjük és nem érezzük magunkat kompetensnek egy ilyen fajsúlyos döntés meghozatalához.
A BallotReady minden infót a kezünkbe ad, vagyis minden infót a kezébe ad az USA azon 25 államában élőknek, ahol működik. Irányítószám megadásával azonnal informálódhatnak a jelöltekről, követhetik a velük kapcsolatos híreket és készen várhatják a választásokat.
Részvételre ösztönző
A Brigade a politikai startupok unikornisa. A Facebookos Sean Parkert és 9 millió USD befektetést maguk mögött tudva próbálják meg az állampolgárok politikai részvételét egyszerűvé, hatékonnyá és élvezhetővé tenni.
A Brigade lényegében segít hasonlóan gondolkodó személyeket találni a platformján keresztül, akikkel csoportosulhatunk bizonyos kérdések mentén és hatékonyabban hallathatjuk a hangunkat.
A Popvox a polgárok politikai szerepvállalását segítő platform, amely a valós idejű jogalkotási adatokat köti össze a személyes történetekkel. A platformon megtalálhatjuk az olyan jogalkotási dokumentumokat, amelyek nyitottak véleményezésre. Szervezetként vagy magánszemélyként is készíthetünk profilt és véleményezhetjük a készülőben lévő jogi dokumentumokat, ezáltal valódi hatással lehetünk a dolgok alakulására. (Nemzeti Konzultáció on steroids)
A Countable az egyik legnagyobb platform, amely segíti a polgárokat a képviselőjükkel történő közvetlen kapcsolattartásban. Mottójuk szerint éppolyan egyszerű segítségükkel a törvényhozókkal történő kapcsolattartás, mint egy Facebook komment írása.
A Countable lehetőséget biztosít arra, hogy konkrét kérdésben fejtsük ki a véleményünket és különböző célok mögé rendeződjünk.
Egyszerű és nagyszerű. Aki nem csak követni szeretni, hanem alakítani is a politikát az itt megoszthatja ötleteit és támogatókat találhat ahhoz, hogy az ötlet a valóságban is testet ölthessen. Egyfajta ProductHunt társadalmi problémáknak.
A Resistbot ötlete mögött az a megfontolás állt, hogy mindenféle bonyolult app, illetve honlap létrehozása nélkül segítsék az állampolgárokat a képviselőjükkel való kapcsolatfelvételben. A Resistbot egy Facebook Messengeren és Telegramon használható chatbot.
Használata egyszerű és működtetői gondoskodnak róla, hogy az üzenet el is jusson a képviselőkhöz. Mindenekelőtt meg kell adni a felhasználó címét, hogy az üzenet ne csak a kukában végezze, hanem a képviselő tudja, valóban az általa reprezentált személy véleményéről van szó. Az ezután elküldött egyszerű messenger üzenetet pedig több lépcsőben próbálják eljuttatni a konkrét képviselői irodába.
Először egy egyszerű emaillel próbálkoznak, ha ez nem éri el a hatását faxolják a messengeren küldött üzenetet, utolsó próbálkozásként pedig bélyeget tesznek az üzenetre és postán küldik meg a képviselőnek.
A chatbot működtetői ismerik a politikai rendszer gyakorlati működését és Trump unortodox tevékenységének hála egyre többen veszik igénybe a szolgáltatást.
Kampánytevékenységet támogató
A választási kampányok egyik legfontosabb része az önkéntesek munkája. Bármennyire jó és újszerű a kérdéseket az előbb említett platformokon megvitatni, a személyes kapcsolat, a fizikai jelenlét azonban nagyobb esélyt ad a meggyőzésre.
A nagy számú önkéntesek munkájának koordinálása, az általuk összegyűjtött adatok rendszerezése azonban egy hallatlanul nagy kihívás. Erre nyújt megoldást az Organizer, amely laptop és papírok nélkül, csupán egy mobillal lehetővé teszi az adatfelvételt, űrlapok kitöltését, egyszerűsíti a koordinátorok és az önkéntesek kapcsolattartását és szinte az operatív munka minden szegletére kiterjed.
Az Organizer egy konkrét problémát old meg és széleskörűen teszi azt. A kérdés azonban, hogy van-e létjogosultsága a platformnak kampányidőszakon kívül?
Politikai crowdfunding
A közösségi finanszírozás többször bizonyította, hogy hatékony eszköze lehet az eredeti ötletek életrekeltésének. Egy képviselő hivatalért történő indulása azonban nem lehet kihívója egy új dizájnóra ötletterveinek, ezért is alkották meg csak a politikára specializálódott crowdfunding platformot, a Crowdpacot.
A választásokon történő indulás költséges mulatság, a Crowdpac azonban segít forrást gyűjteni. Ez a platform is USA központú, de azért érdemes lecsekkolni, hogy milyen összegeket képesek ilyen módon összegyűjteni.
Petíciók
Sosem volt egyszerűbb meghatározott jelszavak mögé emberek ezreit összegyűjteni. Ebben segít a Change.org is, ahol online petíciókat lehet indítani pár kattintással. A platform látott már szebb napokat is, egy időben az ilyen jellegű petíciók igen népszerűvé váltak a Facebookon, egy algoritmusváltozás után azonban sokkal kisebb tömegeket érnek el a Change.org-on megosztott petíciók.
A politikai játékok
A Voterguru egy kvíz kitöltésével segít megtalálni a számodra megfelelő politikai szereplőt. Népszerűségét nagyban növelte az elnöki kvíz összeállítása, ahol a különböző kérdések (pl. bevándorlás, környezetvédelem) mellett történő állásfoglalásunk után megkaptuk a számunkra tökéletes jelöltet. Ez a szenátus esetében is működik és szórakoztató módja az infószerzésnek.
A Voter.xyz lényegében a politika Tindere. Ez a megállapítás annyira igaz, hogy a politikai startupot a randialkalmazás alapítója, Sean Rad segíti tanácsadóként. A két alkalmazás közötti különbség abban áll, hogy a Voter.xyz esetében politikai állásfoglalásokkal találkozhatunk és a már jól megismert mechanika szerint jobbra vagy balra húzhatjuk azokat. A játék végén pedig megkapjuk a számunkra tökéletes jelöltet a Voterguru kvízjátékához hasonlóan.
Választások korszerűsítése
Sokakat foglalkoztat az e-szavazás vagy másnéven online szavazás manapság, de kétséget kizáró megoldás eddig nem született arra, hogyan is tudnánk otthonunkból biztonságosan szavazni.
A Voatz egy összetett megoldást kínál a választások korszerűsítésére. Ötletük lényege szerint ujjlenyomatot használnak a személyazonosság ellenőrzésére bejelentkezés után, a szavazást pedig tranzakcióként kezelve blockchain technológiával titkosítják.
Van az ötletükben potenciál, gondoljunk csak arra, hogy egyre olcsóban elérhetőek az ujjlenyomatolvasóval felszerelt okostelefonok is.
Újszerű politikai megoldások és amik mögöttük vannak
A cikk elején érdemesnek tartottam a startupok pár jellemzőjét leírni, hogy az összegzés előtt leszögezhessem, hogy a bemutatásra kerülő „politikai startupok” többsége nem is startup. Az egész kutakodásom azonban nem is a startupok, hanem azon újszerű megoldások köré épült, amelyek megváltoztatják a választások mai képét és növelik a polgári elköteleződést.
A felsorolt szervezetek, platformok közül legtöbbjük non-profit vagy épp nem rendelkeznek fenntartható üzleti modellel. A Poliana alapítóinak levele és Jason Putorti cikke alapján sokkal részletesebb betekintést nyerhetünk ebbe a világba, mint amint azt elsőre gondolnánk.
A Poliana alapítói egyenesen azt tanácsolják, hogy el se kezdjünk egy politikával kapcsolatos céget, ha nem állunk készen rá, hogy azt non-profit módon működtessük, Putorti pedig rámutat a politikai startupok fő problémáira:
- A fizetőképes vásárlók hiánya.
- A napi használat vállalhatatlansága. (kampányok és választások során használják a politikai startupok termékének többségét és például a kvíz kitöltése után már nem marad további ok az interakcióra)
- A többséget nem érdekli más mit gondol a politikáról, az számít saját maguk mit gondolnak.
A politikai startupokra különösen jellemző a gyors fellángolás és a hirtelen köddé válás. Tulajdoníthatjuk ezt a kampányokra specializálódásnak vagy a fenntarthatatlan üzleti modelljüknek, de példának okáért elég a Quora-t felütni és a What startups focus on politics, elections, voting, etc.? érkezett válaszokat végigböngészni. A felsorolt startupok negyede sem üzemel már. De mi helyzet a saját házunk táján?
Magyarország és az újszerű politikai kezdeményezések
Ha jól tudom nincs politikus tinderünk és a képviselők indulásának közösségi finanszírozása sem vetette még meg a lábát kicsiny hazánkban, azonban bizakodók lehetünk. A cikkben sem csupán a tipikus startupokat soroltam fel, hanem minden olyan kezdeményezést, amely újdonságot visz a politikai apátia magával rántó mocsarába.
Mindenféle kutakodás nélkül két magyar ötlet jutott az eszembe, amelyeket politikai hovatartozástól függetlenül érdekesnek találok.
Az egyik a slejm – a torokon ragadt politika. A Youtube-ra kevés igényes magyar tartalmat töltenek fel, különösen ritka ez edukációs tartalmakkal kapcsolatban.
A politikai jobb és baloldal definiálása, a rendszerváltás kérdéseinek megvitatása, Vlagyimir Putyin vagy épp Hillary Clinton életrajza. Ez csak néhány az olyan fajsúlyos tartalmak közül, amely szerintem nagyban hozzájárulhat a polgári elköteleződés erősítéséhez és segíthet, hogy a kisember is értse és magáénak érezze a politikát, azáltal, hogy végre valaki érthetően elmagyarázza neki.
Érdemes megemlíteni a Politis ötletét és crowdfunding kampányát is. A koncepció lényege egy, a politikától és gazdasági érdekektől is független közéleti magyar hírportál létrehozása volt. A deal értelmében, ha sikerült volna 990.000 eurót összegyűjteni, akkor egy több mint 30 fős újságírói gárdával indulhatott volna el az eddig Magyarországon példátlan mértékű függetlenséget élvező lap.
A végösszeg mindössze 12%-át sikerült összegyűjteni, ami egyébként nem kis eredmény, de sajnos ezzel nem valósult meg az elképzelés.
Összegzés
Rendkívül érdekesnek tartom a kommunikáció és a technológia találkozását, főleg ha az egy olyan érdekes területen történik, mint amilyen az a politikai kommunikáció. A téma persze annál sokkal komplexebb, mint ahogy azt vázoltam, de talán sikerült rámutatni, hogy a sokszor heves indulatokat kiváltó arénában sokkal tudatosabb építkezés folyik a színfalak mögött, mint ahogy ezt elsőre gondolnánk.
A már ajánlott forrásokon kívül a következőket használtam fel a cikk elkészítéséhez: