A pareto-elv, azaz a 80/20 szabály a gyakorlatban

A Pareto-elv segít kritikus fontosságú feladatok és tevékenységek azonosításában, más teendők elhagyásával pedig kevesebb idő alatt jobb eredményt érhetünk el. A szabály azonban nem csak az időmenedzsment területén alkalmazható, mivel alapvetően nem egy személyes hatékonyság fejlesztésére kiötlött elméleten alapul.

A 80/20 szabályként is ismert jelenség Vilfredo Pareto olasz közgazdász nevéhez fűződik. Pareto megfigyelte, hogy a dolgok eloszlása egyenlőtlen, Olaszországban például a vagyon 80%-át a lakosság 20%-a birtokolta.

Pareto-elv fogalma

A Pareto-elv szerint a következmények 80%-át sokszor a tevékenységek 20%-a okozzák.

Az elvet követve rájövünk, hogy tíz elemet tartalmazó feladatlistánkon csupán két teendő hasznos számunkra. A tanulságokat felhasználhatjuk feladataink priorizálásánál, napunk, hetünk tervezésénél, de munkatársak jutalmazásánál, marketingben, weboldalfejlesztésnél és számtalan egyéb területen.

A Pareto-elv nem egy kőbe vésett szabály, csak egy megfigyelés. Nem irányítja a természetet, hanem a természet megfigyelése során vontuk le a 80/20 szabály következtetéseit. Valójában nem is egy univerzális szabályról beszélünk. Lehet, hogy esetedben 70/30 vagy 65/35 az eredményekhez jelentős mértékben hozzájáruló és a töltelék tevékenységek aránya. Az elv alkalmazása ettől függetlenül nagyszerűen működik hatékonyságunk növelésére és a munkával töltött idő csökkentésére.

pareto-elv

Pareto-eloszlás

Dolgok eloszlása nem egyenlő, egyes területekre pedig ez a szabály hatványozottan igaz. Mondhatnánk úgy is, hogy az élet igazságtalan. A területeken ahol az eredményt befolyásolja az emberi hatékonyság azt fogod látni, hogy az eredemények jelentős részét csupán egy maroknyi ember éri el.

  • A szerzők 20%-a írja az eladott könyvek 80%-át.
  • A munkatársak 20%-a éri el az eredmények 80%-át.
  • Az ügyfelek 20%-a felelős a bevétel 80%-áért.
  • A cégek 20%-a járul hozzá a bruttó hazai össztermék 80%-ához.

Az élet nem igazságos, mivel a dolgok eloszlása nem egyenlő. A produktivitás felértékelődik, mivel ez szinte az egyetlen olyan terület, amelyet tudatosan befolyásolhatunk. A hatékonyságunk növelésében pedig a 80/20 szabály lehet a segítségünkre.

Miért hasznos a Pareto-elv?

A Pareto-elv segít észrevenni, hogy az eredmények többségét a tevékenységek egy maroknyi része okozza. A többet ésszel, mint erővel közmondás közgazdasági köntösbe bújtatása az elv. Segít egy fontossági sorrend kialakításában, nem csak tevékenységeink, hanem kapcsolataink, ötleteink és többek között a tanulás terén is.

Pareto-elv alkalmazása

Pareto-elv az időgazdálkodásban

A több munkaóra nem feltétlenül jelent jobb eredményt. A Pareto-elv alkalmazásával azonban többet érthetünk el kevesebb idő alatt. Ez hogy néz ki a gyakorlatban? Először is érdemes egy pareto elemzést végezni a napodon, azaz alkalmazni a 80/20 szabályt minden tevékenységedre. 

Mi az a pár teendő, ami a napod 20%-át teszi ki, de az eredményeid 80%-át okozza?

Edd meg a békát!

A helyzet az, hogy gyakran a legnagyobb eredménnyel kecsegtető teendőket halogatjuk. Kipipálunk a tízből nyolc teendőt a feladatlistánkról, majd nyugodtan dőlünk hátra: ez egy hatékony nap volt. Természetesen az egyszerű feladatokkal kezdjük a napot. Levisszük a szemetet, megsétáltatjuk a kutyát. Ez már kettő. E-mailek írása, első meeting. Négy. Egy apró szívesség, még egy e-mail, bevásárlás és főzés. A feladatokat kihúztuk, de valójában egyik sem segítette hosszú távú céljainkat.

Ha sikerült megtalálnod az eredményeid 80%-áért felelős tevékenységeket, akkor ne állj meg ott, hogy több időt töltesz ezekkel a teendőkkel. Kezdd a fontos feladatokkal a napod, így lesz akaraterőd megcsinálni azokat!

Pareto-elv olvasásnál és tanulásnál

Sosem értettem az egyetemen, hogy hogyan lehet egyik hétről a másikra egyetlen tantárgyhoz kötelező olvasmányok hosszú listáját elolvasni. Mindet el akartam olvasni, de ha egész héten csak olvastam volna, akkor sem jön ki a matek. A Pareto-elvről írt legnépszerűbb könyv írója, Richard Koch anekdotája azonban rávilágított hol hibáztam.

“Annak idején az oxfordi oktatóm hetente esszéket íratott velem, amihez könyvek és tudományos cikkek hosszú listáját adta meg. Az első reakcióm a következő volt: ‘Hogyan tudnám elolvasni mindezt egy hét alatt?‘ A válasza egyszerű és magától értetődő volt: ‘Olvasd el először a befejezést, majd a bevezetést, majd újra a könyv végét. Utána keress érdekes magyarázó példákat. De az isten szerelmére Richard, el ne olvasd az egész könyvet, kivéve ha saját szórakoztatásodra teszed!’

Koch szerint az olvasás pareto elemzése minden nonfiction könyvnél működik. Miért ne olvasnánk így a kötelező anyagokat is?

pareto-elv alkalmazása

Mi a tananyag 20%-a, ami számít?

Vizsgára tanulásnál is találkozhatunk a kötelező olvasmányoknál tapasztalt problémával: túl sok az anyag és kevés az idő. Mire koncentráljunk, mit tanuljunk? Ha mindent át akarunk nézni, akkor nem jut idő az ismeretek elmélyítésére.

Érdemes 80/20 szabályt alkalmazni vizsgára készülésnél is. 

Mi az a téma, ami az előző években gyakran előfordult? Évszámok, fogalmak, esszéírás? Volt olyan témakör, amit külön kiemelt az oktató? Biztos szükség lesz a vendégoktatónak lepasszolt tananyagra?

Ha célirányosan csak a valószínűleg előforduló kérdésekre készülünk, akkor eredmény szempontjából jobban járhatunk, mintha mindent megtanultunk volna.

Pareto-elv a marketingben

A mai adatvezérelt marketing világában már gyerekjáték pareto elemzéseket végezni, így véges idővel rendelkező földi halandók is tudnak eredményeket elérni az online térben.

Egy webáruház esetében jogos kérdés, hogy a termékek melyik 20%-a hozza a bevételek 80%-át. Ha meg tudjuk válaszolni a kérdést, érdemes a marketingbüdzsét ezekre a bevételt hozó termékekre költeni. Szolgáltatást értékesítesz online? Az ügyfeleid melyik 20%-a felelős a bevételed 80%-áért? Talán érdemes leépíteni az ettől eltérő profilú ügyfeleidet.

Persze, nem mindig az eredményesség számít és mindenre a Pareto-elv sem nyújt megoldást. 

Nálam például a 80/20 szabályt az OlvasóListára való feliratkozók számának növelésére tudnám használni. Tudom, hogy a lista alapú bejegyzések jól teljesítenek a keresőkben és sok látogató iratkozik fel ezekre az oldalakra érkezve. A Pareto-elv alapján a jövőben csak a legjobb könyvek, legjobb podcastok és legjobb online kurzusokhoz hasonló cikkeket írnék, ha feliratkozók gyűjtése lenne a célom. Ugyanakkor a 80/20 szabály ebben az esetben figyelmen kívül hagyja, hogy toplista bejegyzésekre érkezőket, sokszor a mélyebb tartalmak győzik meg a feliratkozásról. A lista posztok erőltetése végső soron lehet csökkentené a feliratkozók számát. Épp ezért érdemes a teljes képet elemezni, mielőtt ráeresztenénk Paretot az életünkre.

Pareto-elv könyv

Ha többet szeretnél megtudni, vagy jobban meg szeretnéd érteni a Pareto-elvet, akkor Richard Koch: A 80/20 elv – A titok, hogyan érjünk el többet kevesebbel? című könyvét ajánlom olvasásra. Richard Koch egy üzleti tanácsadó és befektető, aki könyvében főként az üzleti életből vett példákat tálal olvasmányos történetekként, miközben hatékonyságra tanít.

pareto-elv könyv
Richard Koch: A 80/20 elv – A titok, hogyan érjünk el többet kevesebbel?

Összefoglalás

A pareto-elv egy közgazdaságtani fogalom, amelyet hétköznapi életben is használhatunk, különösen az időgazdálkodás területén lehet hasznunkra. Tevékenységeink folytonos pareto elemzésével és a tapasztalatok szerinti változtatásokkal javíthatunk a pareto hatékonyságon és megközelíthetjük az elv szerint ideális állapotot, a pareto optimumot. 

A 80/20 szabály egy hasznos eszköz lehet a kezünkben, ha tisztában vagyunk motivációinkkal és tudjuk merre tartunk. Ha képtelenek vagyunk megfogalmazni, hogy számunkra mit jelent egy tevékenységtől elvárt eredmény, akkor érdemes először önismeretünk fejlesztésével foglalkozni és tisztázni miért is vesződünk teendőinkkel nap, mint nap.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük