Tegyük fel, hogy szeretnél jobb, okosabb, tudatosabb, elviselhetőbb, esetleg sikeresebb emberré válni. Vannak problémáid, de szeretnél változtatni. Elhatározod, hogy fejleszteni fogod önmagad. Keresel valami totál ismeretlen csávót az interneten, aki úgy, ír mintha tudná miről beszél. Ez a random arc egy szerencsekereket varázsol a képernyődre, amelyen hat szó szerepel:
- Motiváció
- Hatékonyság
- Befolyásolás
- Siker
- Önismeret
- ?
Miután az utolsó képességet is olvastad, kapsz egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Megpörgetheted a kereket és tízszer jobbá válsz azon a területen, ahol megáll a kerék. Még segítséget is kapsz. A hatodik helyre felírhatod az általad leginkább áhított képességet, így nagyobb eséllyel fejleszted a kiszemelt területet. Egy pörgetésed van, így jól gondold meg!
Te melyik képességet választanád?
Én az önismeret fejlesztését.
Önismeret fogalma
Az önismeret a képesség, ami segítségével tisztán és objektíven láthatod önmagad tudatos megfigyelés és önvizsgálat segítségével.
Az önismeret a leghasznosabb képesség, amit tudatosan fejleszthetünk. Életünk minden területét gyökeresen meghatározza önismeretünk, vagy annak hiánya. Motiváció, hatékonyság, befolyásolás, siker. Ezek mit sem érnek, ha nem vagyunk tisztában önmagunkkal.
Miért fontos az önismeret?
Megértem, ha furcsán nézel rám. Olyan ez, mint amikor Harry Potter lefegyverző bűbájjal támadt a főbenjáró átkot használó Voldemortra. Látszólag semmi esélye sem volt a furcsa választással, mégis lenyomta a orratlan varázslót. Ekkor még nem tudtuk a választás mögött húzódó történetet. Szóval engedd meg, hogy írjak az önismeret nélküli élet kihívásairól és meggyőzzelek az önismeret fejlesztésében rejlő lehetőségekről.
1. Önismeret nélkül mindig mások várát fogod építeni!
Ha nem tudod, mit akarsz, akkor nem leszel képes tenni annak érdekében sem. Még rosszabb, hogy önazonos, stabil értékrend nélkül számodra kedvezőtlen helyzetben találhatod magad. Dicséretre, mások jóváhagyására fogsz várni. Követed a tömeget, a divatot. A környezeted a képére fog formálni.
Önismeret nélkül is lehetsz értékes. Másoknak. Egy önmagát nem ismerő embert, mindig mások dicsérete fog motiválni. Ha nincs megfelelő önismereted, akkor a megfelelési szándék konfliktuskerülő magatartást fog eredményezni. Mások érdekeit saját magad elé fogod helyezni és nem leszel képes nemet mondani!
Nem baj, ha nem szereted a konfliktusokat. Motiválhat mások segítése, főleg jó célok mentén. Ez mind rendben van. A probléma ott kezdődik, amikor egy belső értékeiddel szögesen szemben álló környezet kiszolgálója leszel. Ilyenkor eljuthatsz az önellentmondás olyan fokára, amely választás elé állít: szenvedés vagy önismeret.
Válaszd az önismeret fejlesztését!
2. Nélküle elveszett és frusztrált leszel!
Az önismeret egy belső csata. Bármennyire hihetetlen, de a téged körülvevő személyeknél sokkal többet hazudsz önmagadnak. Az agytekervényeink egó védelmi mechanizmusokkal vannak felvértezve, amelyek célja a túlélésünk biztosítása.
Mindenkinek van egy önmagáról alkotott képe, még ha ezt a cikket baromságnak is gondolja. Ezt az önképet évek alatt építjük fel és világunk egyik legstabilabb pontja, amire mindig támaszkodhatunk. Ha az önképünkkel ellentétes bizonyítékokat találunk, akkor azt azonnal megpróbáljuk hitelteleníteni. Elkezdjük a körülményeket és másokat hibáztatni, csak azért, hogy az énképünk sértetlen maradjon.
Az önismeret hiánya elhomályosítja az ítélőképességünket. Fogadd el, hogy sok helyzetben hazudsz magadnak. Legyél őszinte magaddal és játszd ki az egó védelmi mechanizmusaidat! (erre hozok gyakorlati tippeket is)
3. Hozz jobb döntéseket stabil önismerettel!
A változásnak három fontos eleme van. Lehet, hogy elégedetlenek vagyunk a jelenlegi helyzetünkkel, esetleg szemet vetünk valami jobbra. Körvonalazódik bennünk a vágyott állapot képe. Már csak egy dolgunk van: eljutni a jelenlegi állapotból a vágyott állapotba egy megoldás segítségével.
Az önismeret mindhárom szakaszt befolyásolja. A megoldások észlelésekből táplálkoznak, az észleléseket pedig befolyásolja a tudatosság. Végső soron a jobb észlelő, jobb döntéseket hoz, mert jobban felfogja a valóságot és elhelyezi magát az észlelt világban.
Jobb döntés alatt nem feltétlenül szakmailag megalapozottabb vagy jobb eredményekkel kecsegtető választásokat értünk, hanem önazonos döntéseket.
4. Magasabb rendű személyiség önismerettel
Ha ismered önmagad és tudod mit szeretnél, akkor képes leszel nemet mondani másoknak és felvállalni konfliktusokat. Tasha Eurich pszichológus létrehozott egy négy elemű modellt, ami segít értelmezni az önismeret kapcsolatokra gyakorolt hatását. Eurich modellje belső és külső önismeretet különböztet meg. Belső önismeret alatt azt értjük, mennyire jól ismered önmagad. Külső önismeret értelmezésénél pedig arra vagyunk kíváncsiak, mennyire érted mások hogyan látnak téged. Afféle egyszerűsített johari-ablak ez.
A modell négy alaptípust különböztet meg a belső és külső önismeret alapján:
a. Önelemző
A magas belső és alacsony külső önismerettel rendelkező tisztán látja tulajdonságait és tudja mit szeretne. A feltételezéseit azonban meg sem próbálja mások visszajelzése alapján megkérdőjelezni, nem tanul mások visszajelzéseiből. Ez káros lehet mind a kapcsolataira, mind az elérhető eredményeire.
b. Kereső
A minden tekintetben alacsony önismerettel rendelkező nem tudja ki is ő valójában, mit akar és fogalma sincs mások hogyan látják. Úgy érzi megrekedt, ezért frusztrálttá válhat. Ez negatívan hathat a teljesítményére és a kapcsolataira is.
c. Tudatos
Az önismeret szempontjából ideális típus, aki mind a saját maga, mind környezete által felfogott képet képes tisztán látni. Tudja mit akar, de őszintén kíváncsi mások véleményére is.
d. Megfelelni akaró
A megfelelni akaró ismeri környezete róla alkotott képét, elvárásait, de saját magát már kevésbé. Hajlamos a környezete számára előnyös, de saját maga számára egyenesen káros döntéseket hozni.
A modell rámutat, hogy a fejlett önismerettel rendelkező személy önmaga figyelésén túl kikéri mások véleményét és tisztában van a környezete róla alkotott képével is. Ha mindkét területen dolgozol, akkor nem fogsz meghátrálni a szükséges konfliktusok elől. Képes leszel nemet mondani és a számodra valóban fontos célokon fogsz dolgozni.
5. Önismeret → Önelfogadás → Mások elfogadása
Önmagunk megismerése nem egy kényelmes hétvégi túra. Ha valóban őszinte vagy magaddal, előbb-utóbb rá fogsz jönni, hogy meglehetősen elcseszett lények vagyunk. Önmagad megismerésének egyes pontjain talán még utálni is fogod magadat. Utána eljutsz egy szintre, amikor beismered a hibáidat, ez pedig válaszút elé állít: megbékélsz velük vagy változtatsz. Mert nem kell mindig változtatnod.
Nekem például hihetetlenül fárasztó vicceim vannak. Tudom, mondták már elegen. Lehet soha senkit nem fogok megnevettetni, de én jól szórakozok magamban. Megbékéltem az egyedi humorommal és nem tervezek változtatni rajta.
Az önismeret egyik fontos tanulsága számomra, hogy mindenkinek van valami kattanása. Mindenkinek vannak rossz tulajdonságai. Ez nem azt jelenti, hogy rossz ember lennél. Azt jelenti, hogy ember vagy.
Az önismeret megtanít rá, hogy elcseszettek vagyunk és mások is azok. Miután erre rájössz, nem akarsz majd mindenkit megváltoztatni. Az önismeret mások elfogadásában is segít.
6. Érzelmi intelligencia és az önismeret
Az érzelmi intelligencia alatt képességek olyan csokrát értjük, amelyek lehetővé teszik, hogy felismerjük és irányítsuk saját magunk és mások érzéseit. Korábban már írtam az EQ-ról, amit itt olvashatsz:
Az érzelmi intelligencia hozzájárul céljaid eléréséhez, segít stabilabb kapcsolatok kialakításában és önazonos döntések meghozatalában. Egyesek szerint az EQ-val még több pénzt is kereshetsz. Ebben nem vagyok olyan biztos, de az száz, hogy az önismeret az érzelmi intelligenciához is nélkülözhetetlen.
Az egyik legnépszerűbb érzelmi intelligencia modell az EQ négy elemét különbözteti meg:
- Önismeret
- Önszabályozás
- Társadalmi tudatosság
- Kapcsolatok kezelése
Az önismeret nem csak egyszerűen egy építőeleme az érzelmi intelligenciának, hanem egy olyan tulajdonság, amelyre az EQ összes többi eleme épül.
Önismeret fejlesztése – Gyakorlatok, cuccok, sztorik
Elég nagy gyökérség lenne, ha egy tíz perces kortesbeszéd után magadra hagynálak az önismereted fejlesztésével. Saját próbálkozásaim során sikerült megtalálnom az önismeret útjában álló leggyakoribb nehézségeket. Kiderült, hogy az önismeretnek is van szakirodalma. Találtam olyan gyakorlatokat, amelyek segítenek a folyton ködös észlelésünket gatyába rázni. Ha már önismeretről beszélünk, akkor érdemes megnézni miért szúrt ki velünk az agyunk, miért olyan nehéz önmagunkat tisztán látni.
Robotpilóta üzemmód
Az élet bonyolult, a tested ezért folyamatosan keresi hogyan tehetné számodra kevésbé megterhelővé a létezést, ezzel biztosítva túlélésed Az agyad egyszerüsít. Szokásokat, rutinokat, mentális modelleket, hiedelmeket alakít ki, hogy a cipőd bekötéséhez ne legyen szükséged ötezer agysejtre és harminc percre. Ezek a könnyítések lehetővé teszik a kényelmes életet. Hátradőlsz, bekapcsolod a robotpilótát és gondolkodás nélkül is túléled a mindennapokat.
A probléma a robotpilótával, hogy annyira hozzászoksz, hogy elfelejted hol is van a kézi vezérlésre visszaváltó gomb. A ritka esetben pedig, amikor sikerül visszaszerezni az irányítást, annyira megrémülsz, hogy gyorsan keresel valami figyelemelterelést. Görgeted a hírfolyamot, tervezgetsz, filmek és könyvek nyújtotta fantáziavilágba menekülsz.
Ne érts félre! Szükségünk van ezekre a figyelemelterelésekre, különben becsavarodnánk. Ugyanakkor fontos, hogy te válaszd a figyelemelterelést, moderáld az robtopilóta üzemmódban töltött időt.
Azt gondoljuk tudjuk, hogyan használjuk az időnket, de ez nagyrészt hazugság.
Ösztönlények vagyunk.
A cikk megszületése is jó példa erre.
A bevezetésben említettem Harry Pottert és a lefegyverző bűbájt az önismeret fontosságának bizonyítására. Nagy HP rajongó vagyok, a varázslatok neveit pedig mindig is csodáltam. Kapva az alkalmon, a kutatásra hivatkozva gyorsan kikerestem a lefegyverző bűbáj idegen nevét (Capitulatus). Három kattintás után már Legendás állatok és megfigyelésük előzeteseket és fan-fiction videókat néztem.
Ne told fullba a kretént, a cél nem a figyelemelterelések teljes elhagyása, hanem érzékelésük és tudatos választásuk. Mikor csinálsz olyan dolgot, amit tudod, hogy csak figyelemelterelés? Tudsz magaddal egyedül maradni?
Gyakorlat #1 – Adj teret magadnak!
Daniel Kahneman Nobel-díjas pszichológus szerint két énünk létezik. A tapasztaló és az emlékező énünk. A tapasztaló énünk csak a jelen pillanatot ismeri. Az emlékező felünk pedig egy valódi történetmesélő (“Ez micsoda meccs volt!”; “Mehetett volna jobban a játék.”) és képes a befolyásolni döntéseinket, amikor a jövőre az emlékeinken keresztül tekintünk.
Eldöcöghetsz robotpilóta üzemmódban, de ezzel azt kockáztatod, hogy az emlékező éned rossz döntést fog hozni, mert nem valós történetek alapján döntött.
Szeretnéd visszaszerezni az irányítást? Adj teret önmagadnak! Tedd félre a figyelemeltereléseket és legyél egyedül 10 percig.
Ajánlom a meditációt, de valójában bármilyen egyedül, nyugalomban töltött időszak megteszi. Sétálj, fuss zene nélkül, mosogass miközben a családot bezárod a spájzba! (a tippekért semmilyen felelősséget nem vállalok)
Az irányítás visszaszerzése
Sokakat kiborít a figyelemelterelések elhagyásának gondolata is. A robotpilóta okkal létezik. Nem csak a világtól, hanem magadtól is véd. Nem fogod az önfejlesztést egy hasznos eszköznek gondolni, amikor olyan érzelmekkel és gondolatokkal szembesülsz, amelyeket addig halogatással és kiegészítő tevékenységekkel nyomtál el.
A valóság gyakran összeütközik az önmagunkról alkotott képünkkel. Robotpilóta üzemmódban mondhatod, hogy te csak utasításokat követsz. Háríthatod a felelősséget másra és gondolhatod, hogy te csak a körülmények áldozata.
Ha búcsút intesz a figyeleltereléseknek, akkor kénytelen leszel szembenézni magaddal. Elképzelhető, hogy rájössz, akarsz valamit az élettől, esetleg észreveszed, hogy önző vagy. Mások helyzetébe gondolva magadat talán nehéz lehet körülötted lenni. De hogyan bonthatod vissza ezeket az érzéseket és tulajdonságokat a gyökerekig?
Gyakorlat #2 – Hámozd meg a hagymát!
Egy tulajdonsággal önmagában nem tudsz mit kezdeni. Ilyenkor érdemes mélyebbre ásni, lehántani a hagyma egyes rétegeit. A tulajdonság, amire rájöttél csupán a felszín.
Tegyük fel, hogy folyton halogatok.
- K1: Miért halogatok?
- V1: Mert nem tudom elég jól megoldani az előttem álló feladatokat.
- K2: Miért nem tudom jól teljesíteni a feladatokat?
- V2: Mert különösebben nem érdekel az elvégzésük.
- K3: Miért nem érdekel?
- V3: Mert nem érzem magaménak a feladatot, nem tudok azonosulni a feladat céljával és feleslegesnek érzem az elvégzését.
- K4: Miért nem érzed magadénak a feladatot?
- V4: Mert nem áll összhangban az értékrendemmel.
Könnyen lehet, hogy a negatívnak gondolt tulajdonság valójában egy természetes reakció. A megoldás nem mindig látható csupán a problémát szemlélve.
Gyakorlat #3 – Írj egy énkép listát, majd egy újat!
A legjobb önfejlesztő gyakorlatokhoz sokszor csak egy papírra, egy ceruzára és a gondolataidra van szükséged. A következő gyakorlat az önismeret fejlesztését és az önmagadról alkotott képed valósággal való összehasonlítását szolgálja.
1. Lépés: Írj egy énkép listát!
Milyen vagy? Írj le legalább tíz tulajdonságot, ami szerinted a legjobban jellemző rád. A mondatok a “valamilyen vagyok” szerkezetet kövessék!
Például:
- Őszinte vagyok
- Megbízható vagyok
- Jó barát vagyok
- Elhivatott vagyok
2. Írd le ugyanazokat a tulajdonságokat a létige nélkül!
Keress konkrétumokat, bizonyítsd be a tulajdonság valóságalapját!
Például:
- A héten csak egy egyszer hazudtam. Egy régi ismerősnek füllentettem, hogy megsértődés nélkül lerázzam.
- Minden ígéretemet betartottam az utóbbi hónapban.
- Két barátom felhívott a héten és egyiküket vissza is hívtam.
- Izgalommal tölt el az új projekt, amin dolgozok.
Amit csinálsz az jobban leírja milyen vagy, mint amit gondolsz magadról. A gyakorlat jól jöhet a sértődékeny önképed valósággal való ütköztetéséhez.
Egy külső szempár mindig hasznos
Minél mélyebbre ásunk önmagunk elemzése során, annál több csontváz esik ki a szekrényből. Megismered a saját motivációd, felfedezed addig ismeretlen tulajdonságaidat, de sokszor mégsem érted mi történik. Ragaszkodsz a véleményedhez, amikor nehézségekkel találkozol és inkább történeteket gyártasz, hogy önazonos tudj maradni.
Az önismeret fejlesztése hasznos, de nem oldja meg minden problémáinkat. Emberek vagyunk és az agyunk működésén aligha változtathatunk. Még ha ismerjük a világunkat színező mentális modelleket, legtöbbször mégis figyelmen kívül hagyjuk azokat. Ez az élet része, nem érdemes kattognod rajta.
Saját korlátozottságunk és védelmi mechanizmusaink egy idő után önmagunk megismerésének útjába állnak. Ezért is érdemes másokhoz fordulni segítségért. Egy külső szemlélőt nem homályosítják el a bennünket tudat alatt befolyásoló énképvédő reakciók. Fordulhatsz képzett szakemberhez segítségért, de környezetedben élők őszinte véleménye is sokat segíthet.
Gyakorlat #4 – Kérd és hallgasd meg mások véleményét!
Kérd téged jól ismerő emberek őszinte visszajelzését. Ezt teheted irányított módon, ami képes felfedni az önmagadról alkotott kép és a mások által látott arcod közötti különbségeket. Kérj meg másokat a következő mondatok befejezésére:
- Másokhoz viszonyítva Pál nagyon…
- Másokhoz viszonyítva Pálnak problémái vannak a…
- Pál egyik fő motivációja, amit nem vall be, hogy…
- Ha tudnám hogy Pál megfogadná a javaslataimat, a következőt tanácsolnám neki…
A gyakorlat működik akkor is, ha esetleg nem Pál a neved.
Gyakori Kérdések az Önismeret Fejlesztéséről
Milyen feladatok léteznek az önismeret fejlesztésére?
- Naplóírás: A naplóírás segít megbélyegzés nélkül felszínre hozni az érzelmeidet, gondolataidat. A napló írása és visszaolvasása hasznunkra lehet önmagunk megismerésében. Nekem a naplózás az egyik kedven önismeretfejlesztő gyakorlatom. Arról hogyan írok naplót, arról itt meséltem.
- Önismereti kérdések: Irányított kérdésekkel személyiséged különböző területeire világíthatsz rá. Mi a legjobb tanács, amit valaha kaptál?Ha bárhol élhetnél egy évig a világon, hol élnél? Hogyan néz ki a tökéletes napod? Mit csinálsz, mikor, hol, kivel? Olvass tovább még több önismereti kérdésért.
- Meditáció és mindfullness: A meditáció segít lenyugtatni az elmédet és figyelni a tested jeleire és elkalandozó gondolataidra.
- Személyiségtesztek: Végezz olyan személyiségteszteket, mint a Myers-Briggs vagy az önismereti tesztek, hogy mélyebben megértsd saját személyiségedet és hajlandóságaidat.
- Új hobbik: Az ismeretlen helyzetek nagyszerű lehetőséget teremtenek arra, hogy kitágítsd világodat és feszegesd határaidat.
Milyen önismereti könyveket érdemes olvasni?
Néhány önismeret fejlesztésére nagy hatással lévő könyv:
- Simon Sinek: Kezdj a miérttel
- Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre!
- Ryan Holiday: Az ego az ellenség
- Carol S. Dweck: Szemléletváltás
Több ajánlásért olvas el az önismereti könyvek listámat.
Útravaló
Az önismeretet gyári tartozéknak tekintjük, pedig tudatos és sokszor fájdalmas munkát igényel személyiségünk mélyebb részeinek megismerése. Leírva minden olyan könnyűnek tűnik, de valójában nem ennyire egyszerű az önismeret fejlesztése. Próbáltam tippekkel, gyakorlatokkal szolgálni, amelyek segíthetnek önmagad megismerésében. Ezek nem egyszer használatos feladatok, amelyeket kipipálhatsz. Folyamatosan változunk, ezért érdemes újra elővenni a gyakorlatokat, újakat keresni.
Az önismeret az egyik legfontosabb képesség. Önmagad vizsgálata nem csak azt befolyásolja ki vagy, hanem azt is aki lehetnél.
Ha szeretnéd jobban megismerni saját magad, akkor a motivációról szóló írásom, a növekedési szemlélet fogalma és egy személyiségteszt kitöltése is hasznos lehet. Hasonló önfejlesztő gyakorlatokat keresel? Az alábbi cikkben 17 gyakorlatot gyűjtöttem össze: