Nudge – Jobb ​döntések egészségről, pénzről és boldogságról

A Nudge gondolkodásunk típushibáiról, döntéseinket befolyásoló tényezőkről szól, miközben konkrét javaslatokat ad olyan környezet kialakítására, amely megkönnyíti a helyes döntések meghozatalát. A döntéstervezésre felülről tekint, az állam nézőpontjából vizsgálja meg kérdéseket, de végül mindig eljutunk a potenciálisan legjobb egyéni döntésekig.

A könyvnek hasznát veheti egy kérdőívet összeállító tanár, egy hitelfelvételen gondolkodó melós és egy elkötelezett környezetvédő éppúgy, mint egy kezdő befektető vagy egy dohányzásról leszokó félben lévő olvasó.

nudge - jobb döntések egészségről, pénzről és boldogságról

A könyv főbb üzenetei

Legtöbbször rossz döntéseket hozunk. Döntéseinket nagyban befolyásolja a kontextus, amiben döntenünk kell. A kontextus, amit ugyancsak mi, emberek alakítunk. A tudatos döntéstervezéssel elősegíthetjük, hogy az egyének a legideálisabb döntéseket hozzák meg.

A jó döntéshez szükséges, hogy a bonyolult információkat érthetően és transzparensen prezentáljuk. Egy árazás legyen egyértelmű. Soroljuk fel a megbúvó költségeket is. A legjobb döntés érdekében pedig hasonlítsuk össze különböző szolgáltatók árait.

Gyakran hozunk rossz döntéseket olyan helyzetekben, amikor a döntésünknek nincs azonnali visszajelzése. Ha rosszul étkezünk, csak hetek múlva jelentkezik az első úszógumi. Ezekben az esetekben érdemes a jó döntésre ösztönző elemeket beépíteni életünkbe. Fogadhatunk pénzben a jó szokások megalapozása céljából, vagy csatlakozhatunk egy hasonszőrű csoporthoz, a lényeg a jó döntést támogató környezet kialakítása.

Ökölszabályokkal egyszerűsítsük le az érzékelt valóságot. A lehorgonyzási, elérhetőségi és reprezentivitási heurisztika a többi kognitív torzítással együtt kényelmesebbé, de sokszor pontatlanná teszik a döntéseinket. Olvassunk róluk és vegyük észre, ha valamelyik áldozatává válunk!

I. rész: Emberek és econok

  • A homo economicus önérdekkövető és mindig a számára legjobb döntést hozza. 
    • A homo economicus azonban nem létezik, mi homo sapiensek vagyunk.
  • A társadalomtudományok bizonyított megállapításai alapján legtöbbször rossz döntéseket hozunk, döntéseket, amelyeket elkerülnénk, ha odafigyelnénk és birtokában lennénk minden szükséges információnak, illetve ha végtelen agyi kapacitásunk és teljes önkontrollunk lenne.
  • Az étrend, a dohányzás és az alkoholfogyasztás tekintetében hozott döntéseinkről nem mondhatjuk el, hogy a legjobb döntések lennének jólétünk elősegítésére. Valójában sok dohányos, alkoholista és túlevő hajlandó fizetni egy harmadik félnek (személyi edző, dietetikus…), hogy jobb döntéseket hozzon.
  • Döntéseink javíthatóak, ha megismerjük az emberi viselkedés rendszerszintű tévedéseit.

Elfogultságok és baklövések

  • Az emberi döntéshozatalnak léteznek kutatásokkal bizonyított típushibái.

Tervezési tévedés

  • A projektek befejezéséhez szükséges idő becslését rendszerint irreális optimizmus jellemzi.

Status quo torzítás

  • Számtalan oknál fogva az emberek hajlamosak a status quo-t, az alapértelmezett állapotot választani minden más opcióval szemben.
  • Alapértelmezett csengőhang
    • Amikor egy új telefont vásárolsz, számtalan döntést kell meghoznod. Minél menőbb a telefon, annál több döntésed van. Csengőhang, háttérkép, rezgések száma híváskor… 
    • A gyártó mindegyik esetben kiválasztott egy opciót alapértelmezettként.
  • Kutatások bizonyítják, hogy bármi is legyen az alapértelmezett állapot, az emberek többsége nem változtatja meg, még ha a tét magasabb is annál, mint hogy mennyire stílusos a telefon háttérképe.
  • A status quo torzítással könnyű visszaélni.
    • Több szoftver és magazin ajánl ingyenes próbahónapot, majd automatikusan beállítják az ismétlődő fizetéseket. A vásárlók jelentős része nem mondja vissza ezeket a szolgáltatásokat, még ha alig használják is azokat.
  • Az alapértelmezett opció erős ösztönzésként hat.
    • Az alapértelmezett opció sok esetben extra ösztönző erővel bír, mert a felhasználó (jogosan vagy jogtalanul) úgy érzi, hogy az alapértelmezett opció egy közvetett ajánlás az opciókat tervező részéről. Legyen az alapértelmezést beállító az állam, a munkáltató vagy egy szoftvercég.
    • Épp ezért nagyon fontos, hogy a lehető legjobb alapértelmezett opciót állítsuk be.

Lehorgonyzási heurisztika

  • Amikor becsülnünk kell, egyszerű ökölszabályokat használunk döntésünk meghozatalához. Az ökölszabályok gyors és egyszerű döntést tesznek lehetővé.
  • Daniel Kahneman és Amos Tversky pszichológusok három ökölszabályt azonosítottak (Kahnemann Gyors és lassú gondolkodás című könyvében részletesen ír róluk), amelyek befolyásolják gondolkodásunkat:
    • Lehorgonyzási heurisztika (Anchoring)
    • Elérhetőségi heurisztika (Availability)
    • Reprezentativitási heurisztika (Representativeness)
  • A lehorgonyzási heurisztika szerint valamilyen horgonnyal kezdesz, egy számmal, amelyet ismersz, majd onnan közelítesz a szerinted megfelelő irányba.
  • Döntéseink mellett a horgonyok képesek még azt is befolyásolni, hogyan gondolunk az életünkre.
    • Egy kísérlet során egyetemistáknak két kérdést tettek fel:
      • Mennyire vagy boldog?
      • Milyen gyakran randizol?
    • Amikor a kérdéseket ebben a sorrendben tették fel, akkor a kérdések egymásra gyakorolt hatása alacsony volt. Amikor a randizós kérdéssel kezdték, akkor azonban az egyetemisták a boldogságukat randizási szokásaik fényében értékelték.

Elérhetőségi heurisztika

  • Egy földrengés után a földrengés ellen védő biztosítások értékesítése jelentősen megugrik, majd az idő elteltével és az emlékek halványulásával a vásárolt biztosítások száma is csökken.
  • Ha nem volt árvíz az utóbbi években, akkor az árterületen élők hajlamosak megfeledkezni a veszélyről.
  • Az elérhetőségi heurisztika rávilágít, hogy jelenlegi tapasztalataink sokkal jobban befolyásolják döntéseinket, mint amennyire kellene.

Reprezentativitási heurisztika

  • A sztereotípiák és a hasonlóságok torzítása.
  • Amikor megkérdeznek mennyire valószínű, hogy A elem a B kategóriához tartozik, akkor annak fényében hozol döntést, hogy A mennyire hasonlít a B kategória fejedben lévő sztereotípiájára.
  • A reprezentativitási heurisztikát azért használjuk, mert gyakran működik.
  • Például: Azt gondoljuk, hogy egy magas afroamerikai férfi nagyobb valószínűséggel profi baseball játékos, mint egy alacsony zsidó férfi, csupán azért, mert sok magas afro amerikai profi baseball játékos van.

Keretezés

  • Kutatások során nagyon eltérően reagáltak az egyének, ha azt az információt kapták, hogy “kilencven a százból életben van”, mint arra, hogy “százból tíz halott”, mégha a kijelentések tartalma teljesen ugyanaz.
  • Még a szakértők is bedőlnek a keretezésnek:
    • Amikor egy orvos azt mondja, hogy “kilencven a százból életben van”, akkor nagyobb valószínűséggel fogja ajánlani a javasolt operációt, mint amikor úgy fogalmaz, hogy “tíz a százból halott”.

Ellenállni a kísértésnek

  • A közgazdaságtanban és az életben is egy alapvető elv, hogy nem járhatunk rosszabbul, ha több választási lehetőségünk van, mert mindig visszautasíthatjuk azokat.
  • Ez a gyakorlatban cáfolható:
    • Egy vacsora előtt a nappaliba kihelyeztek egy tál sós mogyorót. A vendégek elkezdtek mogyorót nassolni. A vendéglátó elvette tőlük a tálat, mire a vendégek megköszönték a mogyoró eltávolítását.
    • A vendégek nem akartak sok sós mogyorót enni, de mivel előttük volt, ezért tovább nassoltak. Amikor elvették a tálat már nem volt lehetőségük erre.
  • Az evés egy gondolkodás nélküli cselekvés sokunknál. Azt esszük, ami előttünk van.
    • Egy kísérlet során száraz popcornt adtak egy mozi vendégeinek. A nagy dobozos popcornt kapók 50%-al többet ettek, még ha nem is ízlett nekik a popcorn.
    • A nagy tányérok és csomagok több evést jelentenek. A tányérok mérete is a döntéstervetés egy formája.
  • Tipp: Ha fogyni szeretnél, tarts kis tányérokat otthon és ne legyen a hűtődben olyan étel, ami kísértésbe visz.

Mentális könyvelés

  • Ha vezetjük a költségeinket és tervezzük a kiadásainkat, akkor képesek leszünk kiadásaink kontrollálására.
  • A lakbérre szánt 200$-t egy valódi vagy a fejünkben létező borítékba tesszük félre és azt nem használjuk fel más célra. Ez a mentális könyvelés az egyének esetében épp úgy, mint a szervezeteknél képes kordában tartani a költéseket.

A csordát követve

  • Nincs semmi kétség afelől, hogy nagyobb valószínűséggel töltünk le olyan zenét, amelyet előttünk már sokan letöltöttek, mint egy kevésbé népszerű számot.
  • Követendő és nemkívánatos viselkedést tanúsítók számát is lehet növelni, ha ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy mások mit csinálnak.
    • Épp ezért nem érdemes választások alkalmával az alacsony részvételi aránnyal példálózni, mert még kevesebben fognak elmenni szavazni.
  • Kutatók furcsa dolgot figyeltek meg: amikor felmérik az emberek szándékát, az jelentős mértékben befolyásolja a döntéseiket.
    • Amikor megkérdezik az emberektől, hogy mit terveznek tenni, azok később nagyobb valószínűséggel cselekednek válaszukkal összhangban.
    • Akár 25%-kal is képes növelni az urnákhoz járulók számát, ha a választások előtt közvéleménykutatást végeznek arról, hogy fognak-e az állampolgárok szavazni.

Miért van szükségünk bökdösésre (nudge-ra)?

  • Önkontrollal kapcsolatos problémák gyakran felmerülnek, ha döntéseink és következményeik időben elkülönülnek.
  • Az időben elhúzódó következményekkel kecsegtető döntéseket két kategóriába sorolhatjuk:
    • Befektetési javak
      • Pozitív (vagy nem negatív) hatásuk később jelentkezik, a jelenben nem okoznak jelentős örömöt. 
      • Például: edzés, diéta, fogmosás
    • Bűnös javak
      • Azonnali örömet okoznak, negatív hatásaikat pedig később tapasztaljuk.
      • Például: dohányzás, alkohol, csokis fánk
  • Az élet számtalan döntése olyan, mint anélkül golfozni, hogy látnánk hová kerül a labda: a helyzet nem szolgál megfelelő visszajelzéssel.
    • Valaki követhet egy magas zsírtartalmú étrendet bármilyen figyelmeztető jel nélkül, majd kaphat szívrohamot.
  • Amikor a visszajelzések nem működnek, akkor jól jön egy bökés.
  • Különösen nehéz az embereknek jó döntéseket hozniuk, amikor képtelenek a jelenben jelentkező választási lehetőségeket a jövőben realizálódó tapasztalatokra lefordítani.

Döntéstervezés

  • A döntéstervező felelős azon környezet kialakításáért, amiben az emberek döntéseket hoznak
  • A jó tervező tudja, hogy nem építhet tökéletes épületet, azonban hozhat olyan döntéseket, amelyeknek előnyös hatásai lesznek.
    • Például: A nyitott lépcsőházak több találkozáshoz vezetnek, ami hasznos egy irodában.
  • Nincs olyan, hogy semleges design.
  • Kötelező választás
    • A döntéstervező kényszerítheti a választót, hogy hozza meg a saját döntését.
    • Például: Minden checkboxot üresen hagy a szoftver telepítője és legalább egy beixelését kötelezővé teszi a továbbhaladáshoz
    • Érzelmileg túlfűtött döntéseknél az emberek nem akarják, hogy olyan alapértelmezett választásba kényszerüljenek, amelyet talán utálni fognak. 
    • Ekkor jól jön a kötelező választás.
  • Tevékenység utáni hiba
    • Tankolás után a nyitva hagyott tanksapka, és a pénzfelvétel után az atm-ben felejtett kártya egy kiszámítható hiba, amelyet a pszichológusok tevékenység utáni hibának neveznek.
    • Amikor befejezed a fő feladatodat, hajlamos vagy az előző lépéshez kapcsolódó dolgokról megfeledkezni (kinyitott tanksapka, bankkártya).

II. rész – Pénz

  • Egy jól megtervezett döntési szerkezet segíti az embereket a lehetőségek felkutatásában és a megfelelő opció kiválasztásában. Ennek egyik formája a különböző lehetőségekről elérhető információk érthetőbb megjelenítése, a számok hétköznapi felhasználási mód szerinti közlése.
    • Ha almát vásárolok, mert almalevelet szeretnék készíteni, akkor segít, hogy egy liter almaléhez körülbelül hány alma szükséges.
  • A jó döntés meghozatalában segít még a transzparencia is.
    • Ismerjem más almatermelők ajánlatait is.
  • Vannak termékek, amelyek komplex árazási politikája se nem érthető, se nem transzparens:
    • Például: hitelkártyák, hitelek, telefon előfizetések, biztosítások…
    • Kevésbé átlátható szektorok termékeinél hasznos lehet egy enyhe kormányzati szabályozás, aminek a következő lépéseket érdemes követnie:
      • Rögzítés
      • Értékelés
      • Alternatív árak összehasonlítása
    • A különböző termékek árainak rögzítésével, az ajánlat értékelésével és a hasonló ajánlatok felsorolásával elősegíthető lenne a vásárló számára legjobb termék vagy szolgáltatás kiválasztása.
      • A magánszektor már elkezdte a különböző szolgáltatásokat a fenti rendszer szerint megjeleníteni árösszehasonlító oldalakkal, kalkulátorokkal. 
  • Szempontok szerinti kizárás
    • Bonyolult döntések meghozatalában segíthet Amos Tversky szempontok szerinti kizárás (elimination by aspects) stratégiája.
    • A stratégiát használó a számára legfontosabb változóval kezd (ingázási távolság), megállapít egy minimum küszöböt (nem több 30 percnél), majd kizárja az annak meg nem felelő ajánlatokat.
    • A folyamatot szempontról szempontra megismétli.

Megtakarítások, befektetések

  • Napi szinten a részvények árfolyama éppolyan gyakran csökken, mint amilyen gyakran emelkedik. Ha a veszteség fájdalmát sokkal élesebben érzed, mint a nyereség okozta örömöt, akkor nem fogod élvezni a részvénybefektetéseket.
  • Egy húszéves időszak alatt a részvények értéke szinte biztosan emelkedik. Nem volt olyan húsz éves időszak a történelemben, amikor a részvények árai reálértékben csökkentek volna, vagy a kötvények túlteljesítették volna a részvényeket.
  • Kutatások eredményei bizonyítják, hogy ha lehetőséget adsz valakinek, hogy halogasson egy döntést, akkor gyakran élni fog a lehetőséggel és az utolsó pillanatban dönt.

Naiv befektetők

  • Több cég lehetővé teszi céges részvények vásárlását, illetve az alkalmazottak bónuszait céges részvényekben fizeti ki. Ezek a cégek gyakran még támogatják is az alkalmazottak önálló részvényvásárlásait is. 
  • Ez azonban nem mindig jó ötlet.
  • Az amerikai Enron  alkalmazottai közül akadtak, akik a céges bónuszok mellett minden megtakarításukat Enron részvényekben tárolták. Azt hitték, hogy azt veszik amit ismernek, és ez jó ötlet. Az Enron csődjével azonban nem csak a munkahelyüket veszítették el, hanem a befektetéseiket is szinte lenullázták.

Társadalombiztosítás

  • Minél több lehetőséget biztosítasz, annál több segítséget kell nyújtanod, hogy az állampolgárok a számukra legjobb döntést hozhassák meg.

III. rész – Egészség

A bolygó megmentése

  • Környezeti feketelista
    • Környezetbarát csoportok és a média a legnagyobb környezetszennyező cégeket összegyűjtik, és létrehoznak egy környezeti feketelistát. 
    • Ez egy jó példa a társadalmi noszogatásra.
    • Egyetlen cég sem szeretne ezen a listán szerepelni. A rossz publicitás akár olyan negatív hatásokkal is járhat, mint a csökkenő részvények.
  • Címkék
    • Az egyik oka, hogy a Toyota Prius sikeresebb volt a többi hibrid autónál, hogy a Priust csak hibridként árulták.
    • Ha valaki jelezni akarta elkötelezettségét a környezet felé, akkor a Prius sokkal erősebb jelzés volt, mint egy Toyota Camry, amiből gyártottak benzines változatot is.
  • Energiafogyasztás mérése
    • Az emberek emailen és telefon keresztüli értesítése energiafogyasztásukról alig befolyásolta fogyasztásukat, azonban egy világító gömbbel sikerült csökkenteni a háztartások energiafogyasztását.
    • A világító gömb pirosan villogott, amikor egy háztartás jelentős energiát használt fel és zölden, amikor fogyasztásuk átlagos volt.
    • Egy hét leforgása alatt a világító gömböt használó fogyasztók energiafelhasználása 40%-al csökkent csúcsidőszakban.
    • A pirosan villogó labda képes megragadni az emberek figyelmét és eléri, hogy kevesebb energiát akarjanak használni.
    • Az energiatakarékosság problémája, hogy az energia nem látható, ezért az emberek nem tudják mikor használnak belőle sokat. 
    • A gömb zsenialitása abban rejlik, hogy láthatóvá tette az energiát.

IV. rész – Szabadság

Iskolaválasztás

  • Az USA-ban a No Child Left Behind program keretein belül az éves célszámokat nem teljesítő iskoláknak lehetőséget kellett biztosítani tanulóik számára, hogy egy másik intézménybe kerülhessenek.
  • Az új iskola választása a gyermek és a szülők feladata volt, a tanuló felvétele azonban a jó iskolák maximális kihasználtsága miatt nem volt biztos. Ezért egy sorrendet kellett megadniuk a preferált iskolákról. 
    • A sorrend beszámított a felvételi pontokba. 
    • Az első helyen megjelölt iskolánál extra pontokkal indult a jelentkező, míg a sorrend vége felé csökkentek a pontszámok, ezért fontos volt hogy képességeihez reálisan passzoló iskolát jelöljön meg a tanuló.
  • Barátságos elkedvetlenítés
    • Az éves célszámokat nem teljesítő iskolák ugyan értesítették a szülőket a gyerekek más iskolába való áthelyezésének lehetőségéről, azonban William Howell politológus által barátságos elkedvetlenítésként leírt magatartásukkal csökkentették a szülők változtatási kedvét.
    • Az iskolák a  szülőkkel folytatott kommunikációjukban a No Child Left Behind program limitációit, a véges férőhelyeket és az rossz értékelési rendszert hangsúlyozták, ami csökkentette a programban résztvevők számát.

A házasság privatizálása

  • Ha a jog megalapoz egy sztenderd eljárást, akkor sok ember követni fogja. 
    • Ha az alapvető szabály kimondja, hogy speciális segítséget fognak nyújtani a  gyerekek elsődleges gondviselőjének, akkor a szabály valószínűleg realizálódni fog.
    • Ha a törvény kimondja, hogy a közös felügyelet lesz az alapértelmezett szabály, ha egyik szülő sem volt gondatlan szülő, akkor az embereknek lesz egy jól látható képe mi fog történni akkor, ha a család felbomlik.
  • Ahol a jog nem fogalmaz tisztán, ott hosszú és intenzív viták várhatóak. 
  • Mindkét oldal jobban járna, ha a várható eredmények egy kisebb tartománya felé terelné őket a rendszer.
  • A válás előtt álló családok csak jól járnának, ha a jog egy horgonyt vagy egy tartományt szabna meg, segítve ezzel őket abban, hogy tudják mi számít egy fair végeredménynek.

További érdekes ösztönzések

A könyvben szereplő további esetek példamutató döntéstervezésre.

Adakozás

A “Give More Tomorrow” program keretében megkérdeztek embereket, hogy hajlandóak lennének-e egy kis összeggel támogatni kedvenc jótékonysági szervezetüket belátható időn belüli kezdéssel, majd elköteleződni az adomány minden évben való növelése mellett.

Ha lehetőséget adnak halogatásra halogatni fogunk. Ha kisebb az elköteleződés és sürgető a válasz, akkor valószínűbb a pozitív eredmény.

Stickk

A Stickk.com egy elköteleződést segítő weboldal. Pénzügyi és nem pénzügyi elköteleződést is lehetővé tesz a platfrom. Pénzügyi elköteleződések esetében a résztvevő egy bizonyos összeget fizet be, majd elköteleződik egy cél megadott időpontig történő teljesítésére. 

Ha sikerül elérni a célt, visszakapja a pénzt. Ha nem, akkor pedig támogathat pénzével egy jótékony ügyet (vagy továbbíthatja pénzét egy gyűlölt riválisának számlájára).

Cares (Committed Action to Reduce and End Smoking)

A Cares a fülöp szigeteki Green Bank of Caraga megtakarítási programja. Egy leendő nemdohányzó nyit egy számlát minimum egy dolláros tőkével, majd fél évig minden hónapban betesz annyi pénzt, amennyit egyébként cigarettára költene.

Hat hónap után az ügyfél egy vizeletvizsgálaton vesz részt, ami bizonyítja, hogy valóban nem dohányzott-e. Ha átmegy a teszten visszakapja a pénzét, ha megbukik, akkor felszámolják a számláját és egy jótékonysági szervezetnek továbbítják a pénzét.

Szerencsejátékos önkorlátozása

Az USA-ban több állam is bevezetett olyan törvényeket, amelyek lehetővé teszik szerencsejátékosok számára, hogy saját kérésükre felkerüljenek egy tiltólistára. A listán lévő emberek nem léphetnek be kaszinókba és nem vehetnek fel nyereményeket sem.

Megosztanád másokkal?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn

Folytatjuk e-mailben?

Írok egy hírlevelet válogatott könyvajánlókkal és egyedi tartalmakkal. Tetszett, amit olvastál és szeretnél többet? Iratkozz fel!

Érdekel mire számíthatsz? Olvass bele!


Hasonló tartalmak

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Copyright © 2018-2020 – Minden jog fenntartva | Adatkezelési tájékoztató