Fejleszd memóriád a memória nagymesterek tippjeivel

A washingtoni Kongresszusi Könyvtár a világ legnagyobb könyvtára a maga 164 millió kötetes gyűjteményével. Becslések szerint a jelenleg elérhető könyvek elolvasása 6000 évig tartana, ha naponta egy könyvet olvasnánk el. Lehetetlen ennyi könyvet elolvasnunk, illetve mi értelme lenne? Ha valamire kíváncsiak vagyunk az internet segítségével sokkal hamarabb választ kaphatunk a kérdésünkre, mint egy könyv felkutatása, elolvasása, és a releváns részletek memorizálása.

Miért vesződnénk tények megjegyzésével, amikor Gutenberg óta egyébként is sokkal egyszerűbb külső forrásokból az információ kinyerése. A könyvek tartalmának memorizálása irrelevánssá vált. Sokkal fontosabb manapság, hogy tudjuk melyik külső „merevlemezen” keressük a szükséges információt. Saját memóriánk külső eszközökkel való helyettesítése nem az internettel, de nem is a könyvekkel kezdődött. Mióta őseink elkezdték emlékeiket barlangok falára rajzolni, egyre jobban függünk külső eszközöktől és kevésbé támaszkodunk a saját memóriánkra.

A külső adathordozók hatalomátvétele a jelenleg alapvetésnek számító elméletek és módszerek megkérdőjelezésére késztetnek.

• Van értelme egyáltalán bármit megjegyezni?
• Ha a hétköznapokban könyvek, használati utasítások és okos kütyük vesznek körül, akkor az iskolapadban miért kell még mindig évszámokat és verseket magolnunk?

A sokszor elsőre értelmetlennek tűnő tények memorizálása, az egységesített tananyag a poroszos iskolamodell öröksége, amely a maga idejében tökéletesen működött. Az ipari forradalom után katonákra volt szükség a gépek mellett, ezért a fegyelemközpontú katonai módszereket áthelyezték iskolai környezetbe. A rendszer működött, de azóta eltelt 150 év.

Tudósok képesek majmokat is megtanítani memorizálni, de az oktatás célja sokkal inkább az információ előhívásának és elemzésének együttes képessége. Azonban nem leszünk képesek elemző munkára, ha nincs meg az információ, amit elő kell hívnunk ahhoz.

A memória olyan, mint egy pókháló, ami új információkat cserkész be. Minél többet kap el, annál nagyobbra nő és minél nagyobbra nő, annál többet kap el.

A tárgyi tudásnak tehát fontos szerepe van.

Az innováció szónak latinul két gyökere van: a raktár (inventory) és a találmány (invention). Ahhoz, hogy valami újat hozzunk létre, szükséges egy raktárnyi előzetes ismerettel rendelkeznünk.

Ha még esetleg nem sikerült meggyőzzelek a memória fontosságáról, akkor érdemes egy pillantást vetnünk a memória világlátásunkat befolyásoló hatására. A tapasztalataink mennyisége megegyezik az emlékeink összességével, míg a bölcsességünk mértéke egyenlő a tapasztalataink mennyiségével.

Ezáltal a jobb memória nem csak azt jelenti, hogy többet tudunk a világról, hanem azt is, hogy jobban ismerjük saját magunkat.

Hogyan működik a memória?

Az emlékezés folyamatának három szakasza van: a felismerés, a tárolás és az előhívás.

Felismerés – kódolás

Vizsgáljuk meg a legutóbbi karácsonyi vacsorád emlékén keresztül a felismerés folyamatát. Az eseményről alkotott emlékeidet nagyban befolyásolják a vizuális hatások (nagy pelyhekben hulló hó, a karácsonyfaégők tarka színei), a hangok (a Mariah Carey dal, amit már akkor is untál; vagy a poharak csörömpölése vacsoránál). A vizuális hatások és hangok mellett gyakran illatokat is tudunk társítani a szituációkhoz (a karácsonyfa gyantájának, vagy a készülő halászlének az illatát).

A kivételes memóriával születők sokszor annak köszönhetik képességeiket, hogy öntudatlanul párosítják a felismert tulajdonságokat, például a számokhoz egy speciális színt rendelnek.

Tárolás

Az emlékek tárolásának kétfajta módját ismerjük: a rövid és a hosszú távú memóriát. A rövid távú memóriát vagy munkamemóriát akkor használjuk, amikor az agyunk rövid ideig tárol információt, anélkül, hogy az átkerülne a hosszú távú memóriába. A rövid távú memóriát használjuk, amikor sikerül megjegyeznünk a bevásárló lista elemeit vagy amikor irodalomóra előtt még „megtanulunk” egy 4 soros verset. Valószínűleg egyikre sem fogunk emlékezni másnap, de lehet, hogy egy óra múlva sem, mivel az agyunknak nem lesz szüksége ezekre az információkra.

A hosszú távú memóriába azok az emlékek kerülnek, amikre a felismerés után napok, de akár évek múlva is emlékszünk. Ide tartozik az a bizonyos karácsonyi ebéd, vagy a családtagjaid születésnapi dátumai (ha szerencséd van).

Előhívás

Végül egy emlék felidézése során az agyunk újra végigjárja azokat az idegpályákat, amiket az emlék formálásakor készített. Rendszeres ismétlése a megjegyzendő információnak segít megerősíteni ezeket a kapcsolatokat, ezért működnek az olyan memóriafejlesztő gyakorlatok, mint a jegyzeteid átolvasása, vagy a különböző flashcard rendszerek.

Filmek és sorozatok gyakori alakja a zseni, akinek egy könyv átlapozása is elég, hogy fotografikus memóriája segítségével a kötet minden egyes mondatát pontosan megjegyezze és azt játszi könnyedséggel hívja elő. Bár jól hangzik, azonban valójában a fotografikus memória nem létezik.

Memóriafejlesztő gyakorlatok

Miután megállapítottuk, hogy az emlékezés képessége a középiskolai irodalomórákon túl is kecsegtet haszonnal, majd vázoltuk a memória működésének alapjait, már csak egy pont maradt hátra:

• A memória fejlesztésének gyakorlatias módszerei, tanulási tippek.

A memória javítása egy hosszú történelemre visszatekintő terület, aminek a virágkorát jóval a nagypéldányszámban nyomtatott könyvek elé tehetjük. A lentebb felsorolt módszerek jelentős részét már az ókorban is ismerték, napjaink memóriasportolói pedig ezeket a módszereket, illetve továbbfejlesztett változataikat használják, amikor több pakli kártyát, vagy épp egy sosem hallott, hosszú verset jegyeznek meg.

Nem feltétlenül kell franciakártyákat memorizálnunk ahhoz, hogy ezeknek a memóriafejlesztő technikáknak hasznát vegyük. A legtöbb módszer könnyen alkalmazható egy vizsgára való készüléshez vagy egy könyv tartalmának hatékonyabb megjegyzéséhez is.

Memória palota

Aki próbált már erőből bonyolult, összefüggéstelen témát megtanulni, azt tudja, hogy nem emlékszünk különálló tényekre, sokkal inkább kontextusban maradnak meg a történések. A memória palota lényege, hogy egy elsőre memorizálhatatlannak tűnő dolgokat, mint például egy pakli kártyát vagy egy bevásárlólistát látványos képekké alakítjuk és elhelyezzük ezeket a képeket egy elképzelt helyszínen, így a korábban megjegyezhetetlen elemek kontextusba kerülnek és elfeledhetetlenné válnak.

A memóriapalotát először az ókori római író, Cicero említi feljegyzéseiben. A történet szerint a görög költő, Keioszi Szimónidész egy tehetős arisztokrata házában vacsorázott. A ház urának tiszteletére írt vers előadása után a költő üzenet kapott, miszerint a ház előtt vár rá két fiatal, akik mindenképp találkozni szerettek volna vele. Miután kilépett az udvarra Szimónidész, a ház teteje összeomlott, maga alá temetve a vacsora résztvevőit. Bár a szerencsétlenséget a házban tartózkodó vendégek nem élték túl, azonban a barátok szerették volna tisztességben eltemetni a tető zúzódásaitól felismerhetetlen hozzátartozóikat.

Szimonidész ekkor az asztal ültetési sorrendje szerint visszaemlékezve azonosítani tudta a hozzátartozókat. A költő rájött, hogy ha sorban halad az emlékképei között, azokat pedig egy másik képhez társítja, akkor hatékonyabban tud emlékezni a kritikus részletekre.

Az ókor óta többféle és egyre hatékonyabb memóriapalotákról olvashatunk a különböző memóriafejlesztéssel foglalkozó könyvekben. Joshua Foer, az 2006-os amerikai memóriabajnokság győztese a Moonwalking with Einstein című könyvében kezdők számára is könnyen alkalmazható tippeket gyűjtött össze a memóriapaloták létrehozásához.

Tippek a memóriapalota használatához:

• Az első memóriapalotád legyen a ház, amiben felnőttél. Ez az a hely, amit a legjobban ismersz, így a szobák elrendezése nem fog extra fejtörést okozni.
• A memóriapalota és a legtöbb memóriafejlesztő gyakorlat mögött álló általános elképzelés, hogy az unalmas, megjegyezhetetlen dolgokat színessé, érdekessé, ezáltal megjegyezhetővé tegyük.
• Nem emlékezünk általános, unalmas vagy komoly dolgokra, de kivételesen jól emlékszünk a konkrét, hihetetlen, nevetséges és blőd képekre.
• A memóriapalota képeinek létrehozásánál segít a piszkos fantázia. Az evolúciónak hála az agyunk két dolgot talál kifejezetten emlékezetesnek: a vicceket és a szexet, valamint a szexről szóló vicceket.

Rímek, ritmus, klisék

A mondókák, rövid versek okkal népszerűek a kisiskolások körében. A ritmusos, rímeket tartalmazó szavakat jobban meg tudjuk jegyezni, mivel a rím mankóval szolgál a memorizáláshoz. A puszta szavak mellett van még egy biztos pont, amihez kötni tudjuk a kifejezéseket, ez pedig a ritmus. Hasonló logika alapján működő mnemotechnika a mozaikszavak alkalmazása.

Bár elsőre nem gondolnánk rá, de a klisék teszik ki nyelvünk legkönnyebben megjegyezhető elemeit. Akármennyire próbáljuk kigyomlálni őket, azok mégis még mindig nagy szerepet játszanak a történetmesélésben egyszerű megjegyezhetőségük miatt.

Rendszeres ismétlődések módszere

A rendszeres ismétlések módszere egy olyan mnemotechnika, ami akkor mutatja meg számodra a szükséges információt, mielőtt elfelejtenéd azt, így tartva folyamatosan frissen az adott emléket. Leggyakrabban nyelvtanulásnál találkozunk a rendszeres ismétlődések módszerével, de minden más területen hatékony és hasznos módszer a memória fejlesztésére.

A különböző flashcard appoknál az új szavak tanulás után pár percen belül ismét felbukkannak, majd pár nap múlva látod őket viszont, ha pedig még mindig emlékszel a jelentésükre, akkor hetek is eltelhetnek a következő találkozásig.

A rendszeres ismétlődések módszerét használó applikációk nem véletlenszerűen jelenítik meg az ismétlésre szoruló szavakat, hanem kutatások eredményeit építették be az applikációkba. Herman Ebbinghaus volt az első tudós, aki rendszerszinten vizsgálta a memorizálást. Hosszú és jelentés nélküli szótagokat listáját hozta létre, amelyet az évek során megpróbált megjegyezni. Feljegyzett minden apró részletet, mint például: hányszor nézett át egy listát, mennyi idő telt el mire ugyanazt a listát ismét a kezébe vette, és hány szótagra emlékezett a listából.

Az eredmények segítségével Ebbinghaus megállapított egy arányszámot, ami a memória idő elteltével bekövetkező hanyatlását mutatja. Ebből az arányszámból rajzolt gráf a felejtési görbe.

Piotr Wozniak ugyancsak jelentős időt töltött a memorizálás kérdésének tanulmányozásával. Wozniak kutatásainak az eredményeit egy számítógépes algoritmusba integrálta, amit SuperMemo-nak nevezett. A SuperMemo intervallumjainak kiszámítása több változótól függ, de az első optimális tanulási szakasz leegyszerűsítve a következőképp néz ki:

• Első ismétlés: 1 nap
• Második ismétlés: 7 nap
• Harmadik ismétlés: 16 nap
• Negyedik ismétlés: 35 nap

A népszerű flashcard applikáció, az Anki is a SuperMemo 2 algoritmuson alapul, ami a válaszaid alapján következteti ki az ismétlés következő ideális időpontját. A rendszeres ismétlődések módszerével nem csak magabiztos tudásra tehetsz szert, de közben időt is takarítasz meg a felesleges ismétlési körök kiiktatásával.

Bontsuk részekre

A részekre bontás (chunking) egy módszer a megjegyzendő elemek számának csökkentésére azok méretének növelésével. A technika nyújtotta könnyebb megjegyezhetőség miatt vannak több részre osztva a telefonszámok, illetve négyes csoportokba különítve a bankszámlaszám elemei.

A részekre bontás egy újabb olyan módszer, ami segítségével nagy mennyiségű információt tehetünk egyszerűbben megjegyezhetővé. Valószínűleg tudattalanul is használtad már a módszert. Telefonszámod diktálásánál például inkább csoportokban (06 70 234…), mintsem számjegyenként egyesével (0 6 7 0 2 3 4…) soroltad fel a szükséges számsort.

Egyes kutatások szerint a rövid távú memóriánkban egyszerre 7 +-2 elemet tudunk tárolni, míg mások ezt a képet sokkal árnyaltabban megfogalmazva maximum 4 elemre becsülik a munkamemória határait.

A megjegyzendő információ kisebb csoportokba rendezésével képesek lehetünk kijátszani a rövid távú memóriánk limitációit, illetve hosszú távon is emlékezetesebb képeket hozhatunk létre.

Számok memorizálásának fejlesztése

Míg a szavakat rímek, elképzelt képek segítségével tudjuk csoportosítani, memóriapalotákban elhelyezni, addig a számokkal sokkal nehezebb helyzetben vagyunk. Hogyan lehet számokat jobban megjegyezhető képekké alakítani? Erre a kérdésre kereste a választ Johann Winkelmann is.

Winkelmann nevéhez fűződik a Major-rendszer, ami segítségével a számokat mássalhangzókká alakítjuk, a mássalhangzókat magánhangzóval kiegészítve pedig képpé alakítható szavakat formálunk, amiket már egyszerűbben el lehet helyezni egy memóriapalotában.

A Joshua Foer a Major-módszert könyvében a következő példákkal szemlélteti:

• 32 à MN à Man
• 33 à MM à Mom
• 34 à MR à Russian space station (mir)

Minden számhoz egy mássalhangzót rendelünk (2 = N, 3 = M, 4 = R), a köztes magánhangzókat pedig szabadon választhatjuk ki úgy, hogy minél egyszerűbben tudjunk létező szavakat kreálni és a két mássalhangzóról lehetőleg rögtön a kiegészített szó jusson az eszünkbe.

A számok mássalhangzókká alakításához segítségedre lehet az alábbi táblázat:

Szavak alkotásánál jó ötletekkel szolgálhat a Major-rendszer generátor.

Arc- és névmemória fejlesztése

Az egyik legkellemetlenebb helyzet, amikor már a bemutatkozás után sem emlékszünk a másik fél nevére. A mardosó bűntudat mellett akár a beszélgetőpartnerünket is megsérthetjük, jogosan gondolhatja úgy, hogy nem figyelünk rá, vagy nem tartjuk fontosnak.

A hasonló helyzetek elkerülésére érdemes használni Ed Cooke Memória Nagymester, a Memrise memorizálást segítő applikáció társalapítójának tippjét:

„Érdemes mindig összekötni a név hangzását egy képpel, amit tisztán el tudsz képzelni. A technika célja, hogy egy olyan képet alkoss, ami a személy arcának képét képes a nevével összekapcsolni. Amikor később vissza kell emlékezned a személy nevére, automatikusan ez a kép fog beugrani. Például: Azt mondod a neved Joshua Foer? Akkor elképelem, hogy megviccelsz (joshing) a sportcsarnok előtt, ahol megismerkedtünk, erre válaszként pedig négy (four) részre esek szét.”

Útravaló a memória fejlesztéséhez

A felsorolt memóriafejlesztő gyakorlatok többsége évszázadok óta elérhető, mégis olyan keveset tudunk róluk. Ha valóban ilyen jól működnek, akkor miért nem használja mindenki ezeket a trükköket? Valószínűleg az előzetes energiabefektetés hat elrettentően sokak számára.

Egyszerűbb és gyorsabb bemagolni egy felsorolást, mint minden egyes eleméhez képet társítani, ahhoz egy elképzelt helyet keresni és elhelyezni ott ezeket a képeket. A memóriapalota és a Major-rendszer használata is jelentős kezdeti időbefektetést igényel, de amint gyakorlatot szerzel a használatukban, nem csak hatékonyabban fogsz emlékezni a megtanultakra, hanem az idővel is képes leszel jobban gazdálkodni.

Ha mégsem adnál egy esélyt az elsőre bonyolultnak hangzó memóriafejlesztő technikáknak, akkor a következő, egyszerűen használható tanulási tippeket vidd magaddal:

• Használd a rendszeres ismétlődések módszerét! A megjegyzendő elemeket vidd fel egy SuperMemo algoritmust futtató applikációba (Anki, Memrise) és ismételgesd azokat a sorban várakozva, vagy épp a dugóban ülve!
• Rendezd rímekbe, készíts mozaikszavakat, tedd ritmusossá a tanulnivalód!
• Bontsd részekre a számokat, hogy minél sikeresebben tudd később előhívni azokat!