Maslow-piramis: a félremagyarázott szükségletek

A Maslow-piramis egy félreértett, félremagyarázott, sokak szerint elavult és alkotója jegyzetei alapján is kiegészítésre szoruló elmélet, ami mégis képes egyszerűen megmagyarázni motivációnk alapvető forrásait és cselekedeteink hátterét.

Egy olyan eszközt ad kezünkbe a Maslow-féle szükséglethierarchia, amivel nem csak saját döntéseink mögött meghúzódó gondolatokat ismerhetjük meg, hanem sablonosan ugyan, de felfedezhetjük a másokat motiváló tényezőket is. 

A tankönyvek, menedzsment magazinok és vállalati továbbképzések azonban túlzott jelentőséget tulajdonítanak ennek a tudományosan nem bizonyított eszköznek, így sokunk kókler detektora bekapcsol, ha az amerikai pszichológus egyiptomi sírhelyként elhíresült modelljét látjuk sokadszorra egy ppt-n.

A Maslow-piramis megismerése és alkalmazása hasznos lehet önmagunk és mások motiválására, kapóra jöhet célkitűzéseknél, tervezésnél és priorizálásnál. A cikkben a modell ismertetése mellett a piramis félreértett és félremagyarázott következtetéseiről, illetve az eszköz korlátairól olvashatsz.

Mi az a Maslow-piramis?

A Maslow-féle szükséglethierarchia egy olyan motivációs elmélet, ami öt szinten gyűjti össze az emberi szükségleteket. A különböző szükségleti szinteket gyakran piramisként ábrázolják, innen ered a modell neve.

A népszerű motivációs modell Abraham Maslow pszichológus nevéhez fűződik, aki 1943-ban „A Theory of Human Motivation” cikkében foglalta össze nézeteit. Maslow szerint szükségleteink kielégítése motiválja a cselekedeteinket, szükségleteink pedig kategorizálhatóak.

Maslow eredeti elmélete szerint a szükségletek egy hierarchiát képeznek. Ahhoz, hogy a szükségletek felsőbb szintjeire jussunk, először ki kell elégíteni az alsóbb szinteket 

(Erről az eredeti cikk publikálása után Maslow véleménye is megváltozott, még visszatérünk a kérdésre a cikkben).

Az áltudományoskodás elkerülése végett érdemes megjegyezni, hogy a Maslow-piramis következtetéseit tudományos kutatások nem támasztották alá és nem igazán képesek alátámasztani. A piramis egy megfigyelésen alapuló ötlet, mintsem egy tudományos elmélet.

A Maslow-féle piramis szintjei

Bár Abraham Maslow sosem rajzolt piramist, azonban a prezentációjához látványos szemléltetőeszközt kereső vállalati tanácsadó a Maslow-féle szükséglethierarchia piramis-szerű ábrázolásával széleskörűen ismertté tette az elméletet.

A modell eredetileg öt szintre osztotta a szükségleteket, azonban a szintek részletezésével és kibontásával ma már több szintről beszélhetünk. Az alsóbb szintek az úgynevezett hiányszükségletek, majd a piramis teteje felé közeledve találjuk a növekedés alapú szükségleteket.

Míg a hiányszükségletek egy alapvető emberi szükséglet (étel, egészség, biztonság) hiányából erednek és valamilyen szintű kielégítésére törekednek, addig a növekedés alapú szükségletek nem valami hiányából indulnak ki, hanem az egyén fejlődés iránti vágyából.

A motivációs piramis szintjei:

1. Fiziológiai szükségletek
2. Biztonsági szükségletek
3. Szeretet, valahová tartozás szükséglete
4. Elismerés szükséglete
5. Kognitív szükségletek
6. Esztétikai szügségletek
7. Önmegvalósítás
8. Önmeghaladás

Fiziológiai szükségletek

A Maslow piramis alján találjuk legalapvetőbb szükségleteinket, amelyek szükségesek a túléléshez. A fiziológiai szükségletek alatt minden olyan elemet értünk, amelyek nélkül az emberi test nem funkcionálna, hiányában pedig gondolataink és erőfeszítéseink egyetlen fókuszává válna.

Étel, ital, levegő, megfelelő hőmérséklet, alvás, ruházat képezik többek között a szükséglethierarchia első szintjét.

Biztonsági szükségletek

Az emberek szeretik a rendet, a kiszámíthatóságot és az életük feletti kontrollra törekednek Maslow szerint. A biztonsági szükségletek az ősember számára a barlangot jelentették, ami menedéket biztosított az időjárás viszontagságaitól, az állatok és ellenséges hordák támasaitól.

Manapság a biztonság jelentheti egészségi állapotunkat, testi biztonságunkat vagy például az anyagi biztonságot is. Míg az őskorban egy barlang lefedte a biztonsági szükségletek többségét, addig ma a lakás mellett olyan társadalmi konstrukciók elégítik ki biztonsági szükségleteinket, mint a rendőrség, kórházak, iskolák vagy épp a nyugdíjrendszer.

Szeretet és valahová tartozás szükséglete

Az alapvető hiányszükségletek kielégítése után a Maslow-piramis egyre inkább szociális irányt vesz. A valahová való tartozás érzetét a társas kapcsolatok, a család, a barátok, és a különböző közösségek képesek kielégíteni.

A harmadik szinthez tartoznak olyan viselkedési minták és jelenségek, mint a barátság, bizalom, elfogadás, és a csapatszellem. Mások elfogadása és szeretete fontos érzelmi szükséglet, ami segít megelőzni és legyőzni olyan problémákat, mint a magányosság, a depresszió, és a szorongás.

Elismerés szükséglete

A hierarchia negyedik szintje már nem csak az elfogadás, hanem az elismerés szükségességét is magában foglalja. 

Maslow két kategória szerint különbözteti meg az elismerés iránti vágyat:

1. Saját magunk megbecsülése: önértékelés, önbecsülés, méltóság, függetlenség
2. Mások megbecsülésének kivívása: státusz, presztízs, népszerűség, elismerés

Az elismerés szükséglete különösen hangsúlyos gyerekeknél és mindenkinél, aki még nem rendelkezik kellő önismerettel és önbecsüléssel.

Kognitív szükségletek

A tudás iránti vágy, a tudásszomj, az ismeretlen felfedezése jelenti a Maslow-féle piramis következő szintjét. Néhány tipológia a kognitív és esztétikai szükségleteket az önmegvalósításon belül tárgyalja. 

A végtelen információ és a tudásmunkások korában azonban érdemes külön figyelnünk és foglalkoznunk az információval való viszonyunkkal.

Esztétikai szükségletek

A szépség, a rend, a tisztaság és letisztultság iránti igény. A szükséglethierarchia egyik legmagasabb szintje.

Önmegvalósítás

Az önmegvalósítás útján olyan egyénné válhatunk, aki képességeit maximálisan kihasználja és a rendelkezésére álló lehetőségekkel maradéktalanul él.

Abraham Maslow eredeti 1943-as tanulmányában az önmegvalósítást tekintette a szükséglethierarchia csúcsának, azonban későbbi írásaiban, jegyzeteiben már a Maslow-piramis korrekciójáról és egy új szintről olvashatunk. 

Az új csúcsot, a legtöbb ábra és tanulmány jogosan kifelejti, mivel jelentős tudományos folyóiratban Maslow nem publikált róla, kidolgozása pedig a pszichológus halálával elmaradt.

Önmeghaladás

„A transzcendencia az emberi tudat legmagasabb, legátfogóbb vagy holisztikus szintjeire utal, viselkedésként és célként, nem pedig eszközként kapcsolódva önmagához, másokhoz, általában az emberekhez, más fajokhoz, a természethez és a kozmoszhoz.”

Abraham Maslow

A szükséglethierarchia elméletének vázolása után csaknem harminc évvel, utolsó éveiben foglalkozott Maslow az önmeghaladással, amit elméletének hiányzó elemeként, a piramis csúcsaként írt le.

Miért nem beszélünk tehát az önmeghaladásról az eredeti Maslow-piramis részeként?

Mert alapvetően spirituális kérdéseket feszeget a transzcendencia, amitől még ma is óvakodnak a pszichológusok. Továbbá a Maslow-piramis egy kerek egész menedzsmentközhely, ami könnyen érthető szintekkel írja le az EGYÉN motiválásához szükséges teendőket. Egy nehezen értelmezhető spirituális fogalom, ami túlmutat az egyénen épp a Maslow-piramis egyszerűségét tenné tönkre.

Ugyanakkor tekinthetünk az önmeghaladásra a szükséglethierarchia gyakori kritikájára adott válaszként is. A Maslow-piramis kritikusai szerint a modell végtelenül önző, kizárólag az egyénnel foglalkozik, az egyén társadalommal való viszonyát is az egyén szemszögéből vizsgálja. Egy egyénen túlmutató állapot bevezetése pont ezt a kritikát fegyverezné le, így az új szint mögötti motiváció is több, mint gyanús.

A Maslow-piramis kritikája

• A piramis az angolszász kultúra sajátosságai és értékei alapján készült, így korlátozottan vagy egyáltalán nem alkalmazható eltérő kultúrájú társadalmakra.
• A modell nem számol az egyének közötti különbségekkel, illetve a különböző életszakaszok eltérő preferenciáival sem. Mindenkit más motivál és mindenkinek más a viszonya a különböző szükségletekhez és ez akár változhat is az idő múlásával.
• A Maslow-piramis valójában nem is egy piramis. A szinteket nem tekinthetjük egymásra épülő szükségleteknek, ugyanis időnként hajlandóak vagyunk alsóbb szintű szükségletet is beáldozni egy magasabb szintű célként. Gondoljunk csak a számtalan éhező költőre, akik az önmegvalósítást fiziológiai szükségleteik elé helyezték.

A Maslow szükséglethierarchia egy egyszerűsítő modell, ami segíthet megérteni önmagunk és mások motivációit. A piramis nem egy fogd és vidd megoldás, amit mindenkire rá lehet húzni, azonban szemléletes és egyszerű, épp ezért használják olyan sokan. 

Használjuk a piramis 1943-as verzióját vagy a kiegészített modellt, de ne feledkezzünk meg korlátairól és torzító általánosításairól!

Neked is van véleményed a Maslow-piramisról? Szólj hozzá! Érdekelnek hasonló önfejlesztéssel kapcsolatos tartalmak? Iratkozz fel az OlvasóListára!

Végül pedig néhány gyakori kérdés:

Mi a motiváció jelentése?

A motiváció nem más, mint az általános hajlandóság arra, hogy valamit cselekedj.

Mi a szükséglet fogalma?

Minden élőlénynek vannak szükségletei – a túléléshez vagy boldogulásához szükséges előfeltételei – amelyek kielégítésre szorulnak. Az alapvető szükségletek az egyén túlélését, más szükségletek pedig életminőségének javulását szolgálják.

Mi a hierarchia jelentése?

A hierarchia olyan függelmi viszonyok rendszerét jelenti, amiben embereket vagy dolgokat bizonyos szempontok szerint kategorizálnak a közöttük lévő alá- fölérendeltségi viszony jelzésével együtt.