Légy jobb a neuroplaszticitás segítségével

A tudományos dokumentumok böngészésénél sok érdekesbb tevékenységet el tudok képzelni. Ezek az elsőre értelmezhetetlennek tűnő papírok azonban a mindennapokban is használható tippeket rejtenek. Gyerekkoromban egy egész napig agykutató akartam lenni. Keveset tudtam arról, mit is jelent ez és rá kellett jönnöm, hogy ma is borzalmasan keveset tudok agyam működéséről.

Szerencsémre Norman Doidge pszichiáter összefoglalta az elmúlt évtizedek legfontosabb agykutatással kapcsolatos eredményeit, amit közérthető módon ad át A változó agy című könyvében. Mindig keresem, hogy tudom az olvasottakat a hétköznapokban alkalmazni. A könyv olvasása során rájöttem, hogy A változó agy tele van hétköznapi tippekkel. 

Érdekel, hogyan tudod az agykutatás modern vívmányait beépíteni a hétköznapjaidba úgy, hogy hatékonyabban tanulj, többre emlékezz és maximálisan kihasználd az agyi kapacitásaidat? Akkor olvass tovább, mert Norman Doidge könyve nyomán lehet megtaláljuk a választ.

1. Az ingergazdag környezet pozitív hatásai

Mark Rosenweig a Berkeley Egyetemen az ingerszegény és ingergazdag környezet hatásait vizsgálta patkányokon. A kontrollcsoport tagjait egyszerű ketrecben, míg a többi kísérleti alanyt játékokkal, létrával és mókuskerékkel ellátott ketrecekben tartották. 

Az ingergazdag környezetben felnövő patkányok agya nehezebb volt, mint a ketrec kényelmébe simuló társaiké. Rosenweig és társai megfigyelték, hogy a ingergazdag környezet befolyásolja a kolinészteráz enzim termelését és megnöveli az agykéreg méretét. A kísérlet megcáfolta az agy változtathatatlanságáról alkotott képet.

Hogyan használhatjuk a kutatás eredményeit a hétköznapokban? Keressük az új kihívásokat, a megszokottól eltérő feladatokat és szakítsuk meg a mókuskereket, mert ezzel nem csak új tapasztalatokat szerezhetünk, hanem az agyunkra is pozitívan hatunk.

2. Kritikus időszaki plaszticitás és nyelvtanulás

Az agy folyamatosan változik, de nagy különbség van a gyermekkori és felnőttkori plaszticitás között. 

Gyermekkorban, az úgynevezett kritikus időszakban az agyi térképek a világgal való puszta érintkezéssel megváltozhatnak, mert folyamatosan tanuló üzemmódban van az agyunk. A kritikus időszak hatványozottan rányomja bélyegét későbbi énünkre is. 

A mazochisták gyakran súlyos betegek voltak gyerekkorukban és a kritikus időszak nagy részét kórházban töltötték. Az agyuk alkalmazkodott a sokszor komoly fájdalmakkal járó kezelésekhez és a gyönyörközpontot összekapcsolta a fájdalomközponttal.

A kritikus időszaki plaszticitás eredménye, hogy a 7-8 éves gyerekek valóban hatékonyabban képesek nyelveket tanulni. Felnőtt korban is lehetséges új nyelvet elsajátítani, de sokkal nagyobb erőfeszítést kell tennünk, mintha gyerekként tettük volna ugyanezt.

Számomra súlyos tapasztalatokkal szolgált Doidge könyvének kritikus időszakról szóló oldalai. Rámutatott, hogy személyiségünk, ízlésünk és általunk befolyásolhatatlan megannyi tulajdonságunk és berögződésünk ebben az időszakban alakul ki

Rá kellett jönnöm, hogy a fura sokszor teljesen normális reakció eredménye. A gyermekkori nyelvtanulás fontossága mellett az empátia szerepére is rámutat a könyv.

agyi plaszticitás

3. Tanulás és játékosítás

Emlékszel milyen érzés, amikor valamilyen új képességet próbálsz elsajátítani vagy egy teljesen új területet felfedezni? 

Kezdj új nyelv tanulásába vagy iratkozz be egy új kurzusra, a tanulási görbe általában hasonló. Az első órák megerőltetőek, de élvezetesek. Egyre többet és többet akarsz tanulni, sikerélményed van.

Mindez az új ingerek hatására felszabaduló dopaminnak, ismertebb nevén a boldogsághormonnak köszönhető. A dopamin a közérzetre gyakorolt pozitív hatása mellett segíti az új agyi kapcsolatok kialakulását és stabilizálja azokat. Ezért megy olyan gyorsan egy új képesség elsajátításának első pár napja.

A probléma akkor jelentkezik, amikor hozzászokunk a tanuláshoz és az órák rutinszerűvé válnak. A felszabaduló dopamin csökken és a kezdeti lendület elveszni látszik. Hogyan ugorhatjuk meg ezt az akadályt? Játékosítással.

Szintén dopamin szabadul fel, amikor olyan cselekvésbe fogunk, amiért jogosan remélünk jutalmat. 

Michael Merzenich agykutató és csapata a neuroplaszticitást bizonyító kutatásaikat felhasználva létrehoztak egy programot, amely segít beszéd- és hallásproblémákkal rendelkező gyerekeknek képességeik fejlesztésében.

A Fast ForWord egy olyan számítógépes program, amely játékosítva fejleszti a hangok felismerését és olyan agyi változásokat okoz, amely utána szenzorokkal is észlelhetőek. A szoftvert használva a gyerekek (és akár felnőttek is) úgy fejlesztik megváltoztathatatlannak hitt hiányosságaikat, hogy közben gyakorlatilag egy számítógépes játékkal játszanak.

Érdemes új dolgokat tanulnunk és akár több területet alapszinten elsajátítanunk, mert a hasznos képességek gyakorlása mellett új agyi kapcsolatokat alakíthatunk ki és még boldogsághormon is felszabadul. A tanulási plató után pedig forduljunk a játékosításhoz, hogy továbbra is élvezetesek és eredményesek maradjanak erőfeszítéseink.

4. Mi a te mókuskereked?

Bár a mókuskerék a céltalan erőfeszítések szimbóluma, az agykutatók ezzel a tárggyal is képesek voltak az agy változásra való hajlandóságát bizonyítani.

Az idegsejtek számának növelésének két módját fedezték fel a kutatók:

  1. Új idegsejtek létrehozása
  2. Meglévő idegsejtek élettartamának növelése

A legtöbb agykutatással kapcsolatos kísérletet rágcsálókon végezték, akiknél felfedezték az eszközt, amely egyszerre mindkét feltételt teljesíti. Ez pedig a mókuskerék.

Mókuskereken szaladva a kisegér abba az illúzióba kergeti magát, hogy új környezetbe került, az új inger hatására pedig új idegsejtek jönnek létre. A meglévő idegsejtek megóvására pedig a legjobb megoldás a mozgás, ami a mókuskerék hajtásához nélkülözhetetlen. 

Így hajtották magukat okossá az egerek a kísérlet során.

Neked mi a mókuskereked? 

Mi az a tevékenység, ami új ingerként ér és közben mozogsz is? Nekem például az idegen nyelvű hangoskönyvek hallgatása futás közben.

5. A vizualizáció nem wodoo

Nekem sokáig az “képzeld el és valóra válik” típusú tippek nagyon spirituálisnak és semmitmondónak tűntek, de az a helyzet, hogy a valóságban a tevékeny vizualizáció működik.

Alvaro Pascual-Leone professzor nagyszabású kísérletében zongoristák teljesítményét hasonlította össze. Az egyik csoportnak lehetősége volt begyakorolni az előre meghatározott darabot zongora segítségével, míg a másik csoportnak csupán a kotta állt a rendelkezésükre. 

A második csoport csupán képzeletben tudta leütni a billentyűket, ennek ellenére meglepően jól teljesítettek a vizsgálat során, de természetesen alulmúlták a valóban gyakorló társaikat. 

A meglepetés akkor történt, amikor a képzeletben gyakorlóknak a teszt előtt adtak 1-2 órát, hogy valódi zongorán is eljátsszák a darabot. Ekkor a hibaarány jelentősen csökkent és szinte megközelítette a végig zongorával gyakorló társaikét.

Anatolij Saranszkij története különösen szemléletformáló volt számomra a vizualizációt illetően. A néhai Szovjetúnióban Saranszkijt 1977-ben kémkedéssel vádolták és feltehetően zsidó származása miatt bebörtönözték. 9 évet töltött rácsok mögött. Az ingerszegény környezetbe a legtöbb rab belebolondul, de nem Saranszkij, aki 9 éven át képzeletbeli sakkpartikat játszott és ezzel megőrizte józan eszét. Szabadon engedése után Izraelbe emigrált, ahol miniszteri szintig vitte.

A történet pikantériája, hogy Garri Kaszparov Izraelbe látogatva szimultán sakkozott az ország minisztereivel. Mindenkit sikerült legyőznie, kivéve Saranszkijt.

6. Az agy tökéletesíthető

“A természet nem vont meg határokat az emberi képességek tökéletessége terén…”

Condorcet

A francia filozófus mondatai Norman Doidge szerint is megállják a helyüket. A szerző szerint azonban vigyáznunk kell, hogy a tökéletességre való törekvésünk ne forduljon át felsőbbrendűségérzetbe és vezessen anarchiához. Hiszen senki sem sírja vissza a 18. századi Franciországot vagy épp a bolsevik Oroszországot.

a változó agy

Norman Doidge könyve, A változó agy a cikkben érintetteknél jóval több témát fog át és számtalan egyéb történetet mesél el. Olvasmányos ismeretterjesztő könyv ez, amelyet szívesen ajánlok figyelmedbe!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn

Tetszett a cikk?

Havonta küldök egy emailt válogatott könyvajánlókkal és egyedi tartalmakkal.

Érdekel mire számíthatsz? Olvass bele a legutóbbi OlvasóListába!


Hasonló cikkek

Ki az a Jordan B. Peterson?

Videóit százmilliók nézik, a legnépszerűbb videómegosztó portálon pedig több, mint kétmillióan követik. Önfejlesztő könyve, a 12 szabály az élethez világsiker. Hetekig vezette a kanadai, amerikai, francia és német sikerlistákat. Világszerte…

Steven Pressfield: A művészet háborúja

A halogatás életünk minden területén jelen van. Én például sokáig halogattam egy halogatás ellen összetett rendszert kezembe nyújtó könyv tanulságait összefoglalni, de a kötet előszavát jegyző Robert McKee is hasonlóan…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Copyright @ 2019 Híres Norbert

Csatlakozz az olvasó
listához

Nem, nem ígérek kamu pdf e-könyvet.

Helyette:

  • Kapsz havonta egy e-mailt válogatott könyvajánlókkal.
  • Küldök egy általam gondozott listát olvasásra érdemes cikkekről.
  • Értesítelek aktuális agymenéseim online manifesztációjáról.
 
Bocsi a felugró ablakért. Én is utálom, de működik.