Ezoterikus vagy spirituális könyveket keresel? Ez a legjobb spirituális könyveket magában foglaló listám. Mindegyik könyvet olvastam és csak a legjobbakat ajánlom. Ha egy tágabb kategóriában keresgélsz, akkor hasznos lehet számodra a legjobb önfejleszőt könyvek lista is.
Jon Kabat-Zinn: Bárhová mész, ott vagy
Korábban írtam a meditációval kapcsolatos tapasztalataimról. Az otthoni meditációhoz azóta is Sam Harris Waking Up nevű appját használom. Bár nem vagyok egy mindfullness-guru, de két év gyakorlás és néhány könyv elolvasása után azt hittem legalább az alapokkal tisztában vagyok. A Bárhová mész, ott vagy azonban minden spiri duma nélkül tette érthetővé a tudatos jelenlét lényegét.
Jon Kabat-Zinn egy amerikai gyógyszerész professzor, aki egyetemi évei alatt ismerkedett meg a zen buddhizmussal. A tudatos jelenlét kézzel fogható eredményeinek hasznosítására létrehozta a Stresszcsökkentő Klinikát, majd írt egy könnyed bestsellert a mindfullnessről.
Mi a meditáció és mi nem?
“Amikor meditációról beszélünk, fontos, hogy tudd, hogy ez nem valami furcsa titkos tevékenység, mint ahogy azt a népszerű értelmezés tartja. Nem jár azzal, hogy valamiféle zombivá, zöldséggé, önfeledt nárcisztikussá, köldöknézegetővé, űrkadetté, kultistává, vakbuzgóvá, misztikussá vagy keleti filozófussá válsz.
A meditáció egyszerűen arról szól, hogy önmagad legyél, és tudj valamit arról, ki ez. Arról szól, hogy rádöbbenj, hogy haladsz egy úton, akár tetszik, akár nem, mégpedig azon az úton, amely az életed.”
Bárhová mész, ott vagy
“Ez akkor valójában ez … ez a hely, ez a kapcsolat, ez a dilemma, ez az állás. A tudatos jelenlét kihívása az, hogy olyan körülmények között dolgozz, amelyben találod magadat – bármennyire kellemetlennek, elbátortalanítónak, korlátozottnak, véget nem érőnek és rögzültnek tűnik -, és megbizonyosodni arról, hogy minden tőled telhetőt megtettél-e, hogy a környezet energiáit felhasználva formáld önmagad, mielőtt úgy döntenél, hogy elismered veszteségeid és továbblépsz.”
Amikor káros a pozitív gondolkodás
Nem hiszek a “ha elhiszed valóra válik” és hasonló hókuszpókuszokban. Lehet valakinek segít a vonzás törvénye, de legtöbbször semmilyen változást nem hoz az erőltetett pozitív gondolkodás, csupán hiú reményeket tápláln. A nap végén nem leszünk előrébb.
Jon Kabat-Zinn is felhívja a figyelmet a pozitív gondolkodás buktatóira.
“Ugyanolyan könnyen rabjává válhatunk az úgynevezett pozitív gondolkodásnak, mint a negatív gondolkodásnak. A pozitív gondolkodás is lehet korlátozó, töredezett, pontatlan, illuzórikus, öncélú és téves. Egy másik elemre van szükség ahhoz, hogy változást eszközöljünk az életünkben, és átlépjük gondolat határait.”
Az alacsony önbecsülésről
A könyvet 1994-ben publikálták először. A szerző egy érdekes összefüggésre világít rá, ami huszonegynehány év távlatából hatványozottan igaznak tűnik.
Bár az életszínvonal drasztikusan emelkedett az USA-ban és a fejlett világban, azonban az emberek önbecsülése sosem látott mélységeket ért el a 20.században.
Mi lehet az önbecsülés csökkenésének oka?
Lehet a fejlődés csak külsőleges? Az önbecsülés csökkenése ugyanis ismeretlen például a tibetiek körében. A harmadik világban élő, elnyomás elől menekültek súlyos problémáival rendelkeznek, de az alacsony önértékelés nem tartozik ezek közé.
“Talán kifelé túlfejlettek, befelé pedig fejletlenek vagyunk. Talán mi vagyunk azok, akik vagyonunk ellenére szegénységben élünk.”
Tűz és produktivitás
“A mai rohanó világban a tűz nem praktikus vagy csupán alkalmi luxus, ami bizonyos hangulatot kelt. Csak meg kell fordítanunk egy kapcsolót, amikor a külső fény kezd elsötétülni. Olyan fényesen világíthatjuk meg a világot, amennyit csak akarjuk, és folytathatjuk életünket, összes ébren töltött óránkat elfoglaltsággal, cselekedettel töltjük meg.”
Spirituális?
A spirituális szónak van valami földtől elrugaszkodott vonzata. Megfoghatatlan ideákra, vallásokra és Buddha szobrokra gondolunk a szó hallatán, pedig a spirituális szó jelentése sokkal hétköznapibb.
A spirituális szó jelentése: lélegzet.
Idővel bővült ki a szó jelentése a lélek és a szellem ideáival. Talán érdemes visszatérni a kezdetekhez és újraértelmezni a spritualitást, ahogy azt teszi a szerző is.
“Talán végső soron a spirituális egyszerűen a teljesség és az összekapcsolódás közvetlen megtapasztalását jelenti, annak szemlélését, hogy az egyéniség és a teljesség összefonódik, hogy semmi sem különálló vagy idegen. Ha így tekintesz a világra, akkor minden a legmélyebb értelemben válik spirituálissá. A tudomány művelése spirituális. Úgy a mosogatás is. A belső tapasztalat számít. És ott kell lenni érte. Minden más puszta gondolkodás.”
Seung Sahn zen mester tanításai
“Meg kell értened mit jelent zent ülni. Mit jelent ülni? Az ülés a gondolatok száműzését és a mozdulatlan elme megtartását jelenti. Mi a Zen? A Zen azt jelenti, hogy világossá válik minden.”
Egy éve meditálok több-kevesebb sikerrel. Kipróbáltam több appot, módszert, de valahogy egyik sem ragadt meg. Hiányzott a gyakorlás mögötti rendszer ismerete, ezért azt tettem, amit ilyenkor minden normális ember tenne: elolvastam egy ködös könyvet a zen buddhizmusról.
Valójában Tim Ferris podcastjában javasolt Amanda Palmer egy zen buddhizmusról szóló könyvet, ami nem volt más, mint a Dropping Ashes on the Buddha. Ezt a könyvet vettem a kezembe és reméltem, hogy a megszokott egyszerű tippektől kicsit összetettebb gondolatokról olvashatok.
A könyv Seung Sahn zen mester leveleit, tanításait, zen történeteket tartalmaz. Gyakorlatilag a könyvben lévő leckék megtanítanak csendben, felesleges gondolatok és hasonlítgatás nélkül ülni és nézni, ahogy az élet megtörténik. Az első oldalak kontextus nélküli történeteit nehéz értelmezni, de minél több levelet nyálazunk át, annál jobban kezdjük el érteni a történetek tanulságait.
Boldogság, bánat, üzlet, drogok és zen. Nem csak kolostorok bölcsességeit olvashatjuk, mivel a legtöbb levelet szerzetesek helyett amerikai tanítványaival váltotta a zen mester.
Alan Watts: A könyv
“Mások tanítják meg nekünk, hogy kik vagyunk. Hozzánk való viszonyulásuk a tükör, amelyben megtanuljuk önmagunkat látni, ám a tükör torz.”
Alan Watts angol filozófus, aki többek között a keleti filozófiák Nyugaton való elterjesztéséről vált híressé, manapság pedig loopolt előadásai (Például) tarolnak Youtube-on.
Watts nem olyan, mint a legtöbb klasszikus értelemben vett filozófus. Nem vaskalapos akadémikus, akinek merengéseihez minimum egy phd és két megvilágosodás szükséges.
A könyvben Ludwig Wittgenstein szavaival fejezi ki a filozófiáról vélt gondolatait: “filozofálni szerinte annyi, mint oly módon gondolkodni a gondolkodásról, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a valódi gondolkodást a zagyvaságtól.”
A könyvet afféle útmutatónak szánja, amit szülők gyermekeiknek csúsztathatnak oda és szavak nélkül bemutathatják nekik a világot. Ír Watts a klasszikus vallásokról, egy nagyvonalú elméletet vázol fel az Énnel és az Egóval, majd a mindfullnesst érintve megérkezik az élet értelméhez.
Többször próbálkoztam filozófiai könyvekkel, de ez az első amit amellett, hogy végigolvastam, még élveztem is.