Önismerettel foglalkozó könyveket keresel? Ez a legjobb pszichológiai és önismereti könyveket magában foglaló listám. Mindegyik könyvet olvastam és csak a legjobbakat ajánlom. Ha egy tágabb kategóriában keresgélsz, akkor hasznos lehet számodra a legjobb önfejleszőt könyvek lista is.
„Túllépünk azon, hogy nem vagyunk fontosak, de nem úgy, hogy fontossá válunk, hanem rájövünk, hogy igazából senki sem fontos.”
Alain de Botton
Simon Sinek: Kezdj a miérttel
Kemény önismereti túrára invitál Simon Sinek Kezdj a miérttel című könyvében. Mindenkinek van a fejében legalább egy halvány gondolat a miértre, amely túlmutat a Maslow-piramisban foglalt szükségleteinken.
A szerző rendszerszerűen rombolja szét küldetéstudatunk létjogosultságát és sarkall egy valódi cél keresésére.
Daniel H. Pink: Mikor
Kutatásokkal alátámasztott produktivitási tippekkel szolgál könyvében Daniel H. Pink. Mikor vagyunk a leghatékonyabbak? Mikor reggelizzünk? Mikor tartsunk szünetet? Miért érdemes figyelnünk a félidőkre? Ezekre és sok más kérdésre ad választ a szerző. A gyakorlatban alkalmazható tippeket mindig bizonyítékkal támasztja alá, így sosincs az az érzésünk, hogy egy sokadik produktivitási guru receptkönyvét lapozzuk végig.
Könnyed, mégis szemléletformáló olvasmány.
Cal Newport: Deep Work
A valaha olvasott egyik leghasznosabb könyvre bukkantam, amikor az olvasólistámon eltöltött hosszú idő után végre kezembe vettem Cal Newport kötetét. Korunk egyik legzavaróbb jelenségének tartom a szokásformáló alkalmazások negatív hatását a hatékonyságunkra.
A Deep Work választ adott a fel sem tett kérdéseimre az általam is tapasztalt problémával kapcsolatban. Tényekkel támasztotta alá, hogy igenis érdemes fókuszáltan dolgozni és módszereket kínált a zavaró tényezők kiiktatására.
Persze a kötet olvasásának csak akkor van értelme, ha alkalmazzuk is a hallottakat. Ezzel én is hadilábon állok, de legalább rossz minta követésekor bevillan egy-egy korábban olvasott sor és ez néha elég a rossz szokás megtörésére.
Timothy Ferriss: Titánok eszköztára
A lehető legtöbb tippet, eszközt, módszert és könyvajánlót sikerült Tim Ferrissnek belesűrítenie könyvébe. Az utóbbi években felvett podcastok átiratai sokszor azt a hatást keltették bennem, mint az epizódok maguk. Olvasásnál, hallgatásnál bőszen bólogatok, majd semmit sem hasznosítok a tippekből.
Számomra a könyv leghasznosabb része a könyvajánlásokat összesítő rész volt, amely egy valódi aranybánya.
Alain de Botton: Status Anxiety
A kapitalizmus és a demokrácia különös mellékterméke lett a mások véleményére való túlzott odafigyelés, amely szinte minden cselekedetünket befolyásolja. Sokan fontosabbnak vélik a külvilág róluk kialakított percepcióját, mint valódi tulajdonságaikat. Ez a szemlélet vezetett egy sajátos félelemhez, folyamatos aggodalomhoz, amely a státusz utáni harcunkat kíséri.
A svájci filozófus változatos történelmi példákkal, különböző társadalmi közegekben elérhető státusz ideáit mutatja be, majd rombolja le.
Ryan Holiday: Az ego az ellenség
Ambícióink megfékezése és az egónk megzabolázása nem azok a témák, amelyeket az önfejlesztő könyvek túl gyakran taglalnának. Saját sztorik és történelmi személyek, valamint korunk hírességeinek történetén keresztül mutatja be Ryan Holiday, hogy a valódi nagyság csakis az egón túl érhető el.
A sztoikus gondolatok 21. századba való átültetése önreflexióra int. Tehetségről, bukásokról, a szenvedély csapdájáról, mások segítéséről és folyamatos tanulásról olvashatunk.
Marcus Aurelius: Elmélkedések
Az egykori római császár meditációi a sztoikus tanítások legtöbb területét érintik, elmélkedései során egyedi gyakorlatait is lejegyezte. A külső történésekre való reakcióink megzabolázását, életünk rövidségére való emlékeztetést és az alázatos magatartásra gyakorlását javasolja Marcus Aurelius.
A könyv egy belső monológ, amelyet nem szándékozott publikálni a szerző, ezért is olyan őszinte és hiteles.
Lucius Annaeus Seneca: Az élet rövidségéről
Mit tennél, ha a mai lenne az utolsó napod? A sztoikus filozófus rendszeresen feltette magának a kérdést, hogy tisztában legyen a prioritásaival. Saját magunk által kitűzött célok, mások elvárásai és a státusz, a javak utáni hajszában, ha az utunk végére érünk tegyük fel a kérdést:
Megérte a ráfordított időt? Folyamatos tanulásról, boldogságról és a materiális javakhoz való viszonyunkról ír leveleiben Seneca. A könyv olvasása megállítja az időt és a jövőről való gondolkodásra ösztönöz.
Andy Hunt: Pragmatic Thinking and Learning
A fejlesztők körében ismert Pragmatic Programmer című könyv szerzője programozóként és íróként is különösen fontosnak tartja a hatékony tanulást, ezért is szentelt a témának egy egész kötetet. A szerző szerint a technológia és kultúra jelenlegi állapota szerint a tanulási képességünk a siker talán legfontosabb eleme. A tanulási képesség az, ami megkülönbözteti az egy helyben toporgókat a folyamatosan fejlődőktől. Legyél a csapatod leggyengébb láncszeme, így késztesd magad folyamatos tanulásra! Használj elmetérképet gondolataid összegzésére!
Írj naplót kézzel minden reggel, elősegítve ezzel az egyedi gondolatok felszínre hozását! Sok hasonló tippel, modellel és eszközzel lát el bennünket Andy Hunt a gondolkodásunk és tanulási folyamataink fejlesztése érdekében.
Konkrét, mellébeszélés-mentes tippek, tanulást segítő szoftverek és eszközök, valamint egy kerek rendszert ad át kötetével Andy Hunt.
Joshua Foer: Einsteinnel a Holdra
Hogyan emlékezzünk a világon mindenre?
Érdekel hogyan lehet egy egész pakli kártyát memorizálni? Esetleg beéred azzal, ha a bevásárlólista elemeire vissza tudsz emlékezni? Joshua Foer újságíró a memóriasportolókról készített interjút, amikor a memorizálás elkezdte komolyabban foglalkoztatni. Úgy döntött, hogy egy év alatt felkészül az Amerikai Memóriabajnokságra, az odáig vezető folyamatot pedig dokumentálja.
Könyvében a memóriasportolók világába enged betekintést, miközben a legfontosabb memóriával kapcsolatos könyvek alapelveit is bemutatja az ókortól napjainkig. 1 év rövid idő egy ilyen ambiciózus feladathoz, így a memorizálási tippeken túl a csúcsteljesítménnyel kapcsolatos szakirodalomba is beleásta magát a szerző. A közoktatásról való elmélkedés, mítoszrombolás és működő memorizálási tippek fémjelzik a Moonwalking with Einstein című könyvet.
Írj naplót kézzel minden reggel, elősegítve ezzel az egyedi gondolatok felszínre hozását! Sok hasonló tippel, modellel és eszközzel lát el bennünket Andy Hunt a gondolkodásunk és tanulási folyamataink fejlesztése érdekében.
Konkrét, mellébeszélés-mentes tippek, tanulást segítő szoftverek és eszközök, valamint egy kerek rendszert ad át kötetével Andy Hunt.
Dale Carnegie: Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket?
A Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket a világ egyik legnagyobb példányszámban eladott önfejlesztő könyve, amelyet napjainkban is ezrek olvasnak és ajánlanak.
A cím a legtöbb bestseller könyvre jellemzően szenzációhajhász, ezért is ódzkodtam sokáig Carnegie könyvétől. Szó sincs manipulációról a kötetben. Az egyszerűnek tűnő tanácsok olvasása közben akár csalódottak is lehetünk, mivel a csodapirula elmarad.
Gyakorlatilag jó emberekké akar formálni bennünket Dale Carnegie: Legyél empatikus, képzeld magadat mások helyébe, törekedj a mindenki számára előnyös megoldásokra, fogadd meg mások tanácsait.
Pofonegyszerű tanácsok, amelyek életünkbe való beépítéséhez egy bizonyos fokú szemléletváltásra van szükség. Motiváló vállveregetést érzünk a kötet utolsó oldalaira érve, de az olvasmány semmit sem ér ha nem tudjuk a gyakorlatba átültetni a tippeket.
Mark Manson: A leszarom rafinált művészete
A népszerű blogger könyve bár címével félrevezet bennünket, mégsem okoz csalódást. Míg egy ókori sztoikus filozófustól, a mitológiai példákat előszeretettel használó Robert Greentől vagy a marketingstratéga Ryan Holidaytől már megszoktuk a magvas gondolatokat, addig egy szórakoztató blogger lazának tűnő kötetétől jogosan várhattunk valami mást.
Mark Manson elcseszett társadalmi trendekről, boldogságról, értékekről ír és koránt sem veszi félvállról azokat. Nem az a könnyed olvasmány, aminek elsőre gondoltam, de a komoly témák könnyed sztorizgatással kiegészítve többet adtak, mint amit vártam a kötettől.
Norman Doidge: A változó agy
Bár természetesnek tűnik, hogy tintával kövér betűk folyamát vetem papírra és a gondolatok logikus összekapcsolódása is magától értetődőnek hat, de sokaknak mindkét tevékenységgel problémák adódnak. Bele sem gondolunk mennyi feladat hárul az agyunkra, közben pedig olyan keveset tudunk bonyolult szervünkről.
Nekem biztosan vannak vakfoltjaim tulajdon agyam működésével kapcsolatban. Egy éve egy tanulásról szóló panelbeszélgetést hallgattam. Előkerültek a szokásos kérdések, (koncentráció, gyerekkori nyelvtanulás…) majd a jobb agyféltekés rajzolásnál ragadtak le a beszélgetés résztvevői. A hozzászólásokat meghallgatva az esemény pszichológus vendége magától értetődően közölte: nem létezik analitikus bal és kreatív jobb agyfélteke. Az agyat nem lehet így leegyszerűsíteni.
Hiányosságaimat pótolandó vettem kezembe Norman Doidge könyvét és ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit többet szeretne megtudni saját agyának működéséről.
A könyv címe találó. A változás valóban az a szó, amivel legjobban le tudjuk írni agyunkat. Doidge stroke túlélők tudományos eredményekre épülő rehabilitációjáról, a kritikus gyerekkor készségeket és szexuális orientációt befolyásoló szerepéről és felsorolni is nehéz agyas kérdésekről ír.
A könyv egyik fontos üzenete számomra a használd vagy elveszíted elve, ezért hamarosan a tanultakat egy cikk formájában is megosztom.
Arnold Bennett: Hogyan gazdálkodjunk a nap 24 órájával?
Egy könnyed önfejlesztő kötettel nyitottam a 2020-at. Bennett könyve merőben más, mint a manapság divatos önfejlesztő könyvek, vagy akár a Dale Carnegie / Napoleon Hill éra sikerkönyvei. Arnold Bennett nem guru, coach vagy kizárólag non-fiction könyvek szerzője. Arnold Bennett író volt. Írt novellát, regényt, újságot és propagandát. Ebben az esetben pedig önfejlesztő könyvet.
Aki konkrét tippekre vágyik az csalódni fog Bennett könyvében. Afféle atyai beszélgetés ez anekdotázással, aminek a végére mégis másképpen tekintünk az idővel való viszonyunkra.
A nyolc munkaórád ledarálása után úgy érzed nem tudsz semmire sem koncentrálni? Mindig fáradt vagy? Az álmaidat a “majd ha lesz rá időm” doboz mélyére süllyesztetted?
A Hogyan gazdálkodjunk a nap 24 órájával választ adhat az időgazdálkodással kapcsolatos kérdéseidre. Ráadásul egy ültő helyedben el tudod olvasni a rövid kötetet. És még ÖSSZEFOGLALÓT is írtam róla.
Carol S. Dweck: Szemléletváltás
“Pályafutásom során több mint kilencezer dobást elhibáztam, vesztettem csaknem háromszáz mérkőzésen. Huszonhatszor vétettem el a rám bízott, győzelemhez szükséges utolsó dobást. Újra és újra hibáztam az életemben. Ezért tudtam mindig előrelépni.”
Michael Jordan
Carol S. Dweck, a Stanford Egyetem pszichológiaprofasszora az emberi motivációt kutatja. Munkája során rájött, hogy az embereket szemléletmódjuk alapján két csoportra tudjuk különíteni: fejlődésorientált és rögzült szemléletű emberek.
A fejlődő szemléletmóddal rendelkezők kockázatvállalók, szeretik a kihívásokat és fejlődésükbe vetett hitük miatt nagyobb valószínűséggel teljesítik is azokat a kihívásokat.
A Szemléletváltásban évek kutatásának eredményeit, és számtalan területről (sport, vállalatvezetés, gyereknevelés) származó történetet oszt meg velünk Carol S. Dweck.
Tudtad, hogy az IQ feltalálója is úgy gondolta, hogy ez intelligenciahányados fejleszthető? Gondoltad volna, hogy egy vállalat csődjéhez elegendő egy rögzült szemléletű vezető? Kíváncsi vagy hogyan jelentkezik a fejlődő és rögzült szemléletmód a sport világában?
A Szemléletváltás mindegyik kérdést megválaszolja.
Epiktétosz kézikönyvecskéje
“Emlékezz arra, hogy színész vagy egy olyan drámában, amilyet a betanítója akar: ha rövidre szabja a szereped, rövid ideig, ha hosszúra, sokáig játszol.”
Epiktétosz közel 2000 éve született Hierapolisban egy gazdag udvartartás rabszolgájaként. Gazdája, Epaphroditus engedte számára, hogy elmerüljön a bölcsészettudományokban, így ismerkedett meg a filozófiával és a sztoikus Musonius Rufussal, aki mentora és tanára volt.
Miután elnyerte szabadságát filozófiát kezdett tanítani Rómában. Közel 25 év tanítás után menekülni kényszerült, amikor Domitianus császár minden filozófust kitiltott Rómából. A görögországi Nikopoliszba utazott, ahol filozófiai iskolát alapított és haláláig ott tanított.
Mit tanulhatunk egy frig rabszolgától, amit napjainkban is használhatunk? Bár csak a felszínt karcolva, de egy cikkben megpróbáltam összefoglalni a kézikönyvecskékben tárgyalt elveket és kedvenc idézeteimet.
Steven Pressfield: A művészet háborúja
“Az amatőr azt hiszi, hogy ha legyőzi a félelmét, akkor fog tudni dolgozni. A profi tudja, hogy a félelem nem legyőzhető. Tudja, hogy nincs rettenthetetlen harcos vagy félelem nélküli művész.”
A halogatás életünk minden területén jelen van. Én például sokáig halogattam egy halogatás ellen összetett rendszert kezembe nyújtó könyv tanulságait összefoglalni, de a kötet előszavát jegyző Robert McKee is hasonlóan tett az előszó megírásával.
Harcunk a halogatással folyamatos, de ez a csata inkább az alkotó folyamat és a belső ellenállás közötti csata. Ezért is találó a kötet címe: A művészet háborúja. Steven Pressfield alkotásról, akadályokról és a profivá válás folyamatáról ír.
Foglalkozásából adódóan a szerző több írással kapcsolatos példát belefogalmazott a kötetbe, de ez ne tévesszen meg bennünket. A leírt igazságok bármilyen alkotó folyamatra igazak, nem csak az írásra.
James Clear: Atomi Szokások
“Nem a céljaid szintjére emelkedsz, hanem a rendszereid szintjére süllyedsz.”
Beszéljünk a célokról: neked van olyan újévi fogadalmad, amit úgy tűnik nem fogsz tudni betartani? A feleslegesen megvett kondibérletek vagy a leírt, de el nem kezdett ötletek miatt nem te vagy a hibás. Valószínűleg csak nem tudtad beilleszteni az új célt a hétköznapjaidba. Nem vált tevékenységgé, majd szokássá a cél. Egy hónap eltelte után 2020 januárjában már több célkitűzéssel is hadilábon álltam. Ezért vettem kezembe az Atomic Habits című könyvet. Segített.
A szerző nem elitkommandósok rutinját próbálja meg a hétköznapi emberekre szabni, hanem az egyszerű embereknek segít új szokásokat kialakítani. A szokásguru ötleteit kutatásokkal támasztja alá, a szemléltető történetek pedig őszinték és életszagúak.
Sok könyv a sikeres emberek szokásaiból indul ki és onnan próbál a kisember számára is alkalmazható tippet adni. Az Atomic Habits megfordítja az egyenletet. A hétköznapi embereket segíti jobb szokások kialakításában a magunk valóságában.
Az Atomic Habits tele van a mindennapokban alkalmazható és valóban működő tanácsokkal. A leghasznosabb ötleteket, tippeket kigyűjtöttem a könyvről írt összefoglalómban. Itt olvashatod:
Edith Eva Eger: A döntés
“A túléléshez egy belső világot varázsolunk magunknak, egy menedékhelyet, amely még akkor is ott van, amikor nyitva van a szemünk.”
Valószínűleg mindenkinek mást mondd Edith Eva Eger története. Valaki az emberi kegyetlenséget, a haláltáborokat és saját problémáinak eltörpülését olvassa ki a könyvből, mások a reményt, az élet szépségét és a nehézségeken való felülemelkedést látják. Nekem legalábbis a két véglet között cikáztak gondolataim a könyv olvasása közben.
Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik Auschwitzba hurcolták családjával együtt. A könyv mégsem kizárólag egy holokauszt memoár. A szerző segít másoknak kiszabadulni saját elméjük börtönéből saját és pácienseinek történetei által.
Nehéz bármit is írni a könyvről. Talán nem is kell. Ha csak két könyvet olvasol el idén, akkor javaslom, hogy az egyik Edith Eva Eger: A döntés című könyve, míg a másik Viktor E. Frankl mégis mondj igent az életre! című kötete legyen az.
Rám ezek a könyvek voltak a legnagyobb hatással.
Meg Jay: The Defining Decade
Tudtad, hogy életünk legmeghatározóbb pillanatait 35 éves korunk előtt éljük át? Esetleg arról hallottál, hogy az agy több változáson megy át húszas éveink során, mint felnőttkorunk bármelyik másik szakaszában? A személyiségünk változásáról nem is beszélve.
A Meghatározó évtized (bár magyarra még nem fordították le) című kötet szerzője, Meg Jay, egy amerikai klinikai szakpszichológus, aki a felnőttek fejlődésére szakosodott. Könyvében harminc, negyven éves páciensei elszalasztott lehetőségei miatt érzett frusztrációját vegyíti fiatalabb kliensei útkeresésének tapasztalataival.
Ez a könyv a huszonévesen átélt pillanatok felismeréséről szól.
Meg Jay szerint a 30 nem az új 20, ezt az állítását pedig könyvén kívül virális TED beszédében is megindokolta.
Sok menedzsment könyv egyszerűen veszi sikeres emberek életútját/rutinját és abból vezeti le a siker receptjét. Meg Jay fogta boldogtalannak látszó pácienseinek történeteit meséli el, valamint kutatási eredmények és statisztikák mentén foglalja össze mit érdemes tenni, ha nem is a sikeres, de legalább boldogok szeretnénk lenni.