Az internet tele van motiváló diplomaosztó beszédekkel, valahogy mégsem emlékszik senki a saját ünnepségén elhangzottakra. Legalábbis én biztosan nem. El voltam foglalva azzal, hogy ne bal kézzel fogjak kezet a dékánnal, és ne essek fel a szemtelenül vastag szőnyegben a pódiumra menet. Az előbbi sikerült.
Sokaknak nincs lehetőségük diplomaosztón részt venni, vagy még rosszabb: a helyi bútorgyár ügyvezetőjének pénzügyi értékelését hallgatják meg beszéd gyanánt. Szerencsére a Youtube-on minden fennt van, a diplomaosztó beszédekre pedig egész videós birodalom épült.
Újranézhetjük példaképünk távoli egyetemen tartott beszédét, edzésvideó alá vághatjuk azt, vagy a magvas gondolatokat szakállas muksók elhomályosított képeire írva építhetünk influencer karriert. De lehet ezt máshogy is. Lehet komolyan venni és figyelni a több száz végzős életében egyik legmeghatározóbb pillanatra és a feladat súlyát érző előadóra.
Kiráz a hideg, könnybe lábad a szemed és percekig csak ülsz és gondolkodsz.
Tudod, hogy nem fogod megváltani a világot ezeket a beszédektől, de olyan érzést váltanak ki belőled, ami egy kis reménnyel tölt el.
Viszonyítási alapot adnak. Megmutatják, hogy az általad olyan nagyra becsült emberek is hányszor estek el és mégis ott állnak a pódiumon. Kiállnak társadalmi kérdések mellett, legyen az a szegregáció felszámolása vagy a környezetvédelem. Cselekvésre ösztönöznek, miközben álmok helyett célokról beszélnek.
Elismerem, zsenge korom okán különösen fogékony vagyok ezekre a útmutatókra. Kihasználom hát ezt az elfogultságot és összefoglalom kedvenc diplomaosztó beszédeimben elhangzott jótanácsokat.
Jim Carrey – Maharishi University of Management (2014)
A félelmek legyőzéséről
A cikkhez való anyaggyűjtés során a taglaltaknál jóval több beszédet hallgattam meg. Feltűnt, hogy neves egyetemek előszeretettel kérnek fel komikusokat diplomaosztó beszédek tartására. Will Ferrell, Stephen Colbert vagy épp Ellen Degeneres is nagyszerű beszédeket tartottak.
Van egy közös elem ezekben a monológokban.
Kedvenc színészeink grimaszolnak, nevettetnek, de két vicc között mindig egy személyes történettel próbálnak valamilyen életbölcsességet megfogalmazni. Különösen igaz ez Jim Carrey Maharishi Egyetemen tartott beszédére.
Ha elég jól odafigyelünk a Maharishi Egyetem ünnepségén résztvevőkre, akkor észrevehetünk egy apróságot. Vagy őszintén nevetnek, vagy síri csendben isszák Jim Carrey szavait.
Nézzük hát meg mik azok a tanácsok, amelyek ilyen nagy érdeklődésre tartottak számot.
1. A félelemről
A beszéd értelmezéséhez érdemes tudni, hogy a Maharishi Menedzsment Egyetemen az úgynevezett tudatosságon alapuló oktatási modellt követve, a tananyag részét képezik a transzcendentális meditáció gyakorlatai. Jim Carrey erre utal, amikor a képzelt és valós félelemről fest egy emlékezetes képet.
“Megadatott számotokra a képesség, hogy az elme kifinomult dekorációja mögé sétáljatok, és lássátok, hogy hatalmas különbség van a kutya között, aki a elmétekben fog megenni titeket és a kutya között, aki valóban meg fog enni titeket.”
Jim Carrey szerint a félelem mindig ott lesz az életünkben, de azt mi döntjük el, hogy mennyire fog befolyásolni bennünket. A képzeletünk folyamatosan egy forgatókönyveket ír, de a szemünk nem csak szemlélő, hanem projektor is lehet, ami egy másik történetet vetít. Ezt a második forgatókönyvet a félelem írja és a címe: “Sosem leszek elég.”
2. Aggodalomtól való Szabadság Egyháza
Jim Carrey édesapja is azt hitte, hogy sosem lesz elég. Komikus akart lenni, de nem gondolta, hogy ez számára lehetséges. Ehelyett egy biztonságos állást választott és könyvelőként helyezkedett el. Amikor Jim 12 éves volt, apja elveszítette biztosnak hitt állását és a családnak küzdeni kellett a túlélésért.
“Sokat tanultam az édesapámtól. Nem utolsósorban azt, hogy ha elbukhatsz abban amit nem akarsz, akkor miért ne adnál magadnak egy esélyt, hogy azt csináld, amit szeretsz is.”
A komikus apja úgy tekintett fia tehetségére, mintha az a saját második esélye volna. Amikor erre Jim Carrey rájött, akkor teljesen elköteleződött a fejéből kipattant Aggodalomtól való Szabadság Egyháza mellett és azóta is hűen szolgálja azt.
- Te milyen ügyet szolgálsz?
- Milyen tehetséged van, amire másoknak szüksége lehet?
Csupán ezeket a kérdéseket kell megválaszolnod. Jim Carrey szerint minden amit megszerzel az életben elrothad és szétesik, és csak az fog megmaradni belőled, ami a szívedben volt.
3. Mit szeretnél nyerni a tombolán?
Beszédét egy olyan gyerekkori történettel zárja Jim Carrey, ami köré építette egész életfilozófiáját.
Jim gyerekkorában nagyon szeretett volna egy biciklit, ezt pedig el is mondta egy barátjának. Ez a barát Jim Carrey tudta nélkül bedobta a komikus nevét egy tombolakalapba. Pár héttel később családja örömhírrel fogadta Jimet. Megnyerte a fődíjat, egy vadiúj kerékpárt.
Azóta is folyamatosan ez történik vele. De mi ennek a gyerekkori történetnek a tanulsága?
Jim Carrey szavaival élve:
“Juttasd az univerzum tudtára, hogy mit szeretnél, dolgozz meg érte, és engedd el a többit. Nem az a dolgod, hogy kitaláld mi fog történni veled, hanem az, hogy ajtókat nyiss ki a fejedben és amikor egy ajtó kinyílik a való életben is, akkor csak sétálj át rajta.”
Neil Gaiman – The University of the Arts (2012)
Alkotásról és egy új világról
Neil Gaiman számomra az az író, aki hosszú idő után képes volt meggyőzni, hogy vannak még felfedezésre váró univerzumok a mi kis világunkon kívül is. Az Amerikai istenekben és Soseholban is olyan világokat teremtett, ami elfeledteti velünk a valóság és képzelet közötti apró határvonalat.
Gyermeki rajongással olvasom Gaiman könyveit, de nem tudtam mire számítsak a 2012-ben tartott diplomaosztó beszédétől. Korunk egyik legismertebb fantasy írója sosem járt egyetemre, még csak el sem kezdett egyet sem.
Karrier helyett
Egyetem és karrier helyett Neil Gaiman készített egy listát 15 éves korában: akart írni egy regényt, egy gyerekkönyvet, egy képregényt, egy filmet, fel akart venni egy hangoskönyvet és egy Ki vagy doki részt is szeretett volna írni.
Az író sosem gondolkodott karrierben, csak mindig a következő dolgot csinálta a listájáról.
Korlátok és szabályok
“Azok az emberek, akik tudják mit csinálnak azt is tudják, hogy mi lehetséges és mi lehetetlen. Ti nem tudjátok! Nem is szabad, hogy tudjátok! A lehetséges és lehetetlen szabályait a művészetekben olyanok alkották, akik sosem tesztelték annak határait, így nem tudtak azon átlépni. Ti át tudtok!”
Neil Gaiman írni szeretett volna. Voltak tervei, amiket valóra akart váltani. Ezt tanácsolja a végzősöknek is: “…ha van egy ötleted, csak menj és csináld meg!”.
Gaiman írni akart, ezért elment újságírónak. Így kérdéseket tehetett fel, megtanulta értelmezni a világot és megtanult határidőre, jól írni. Mindent addig csinált, amíg kalandnak érezte, és amikor valamire munkaként kezdett tekinteni, abbahagyta, ezért az élet nem tűnt munkának.
Ne csak a pénzért csináljátok!
Az első könyvét, a Duran Duran popbandáról írt életrajzi kötetet pusztán a pénzért írta meg Gaiman. Jó summát ígértek neki, már az előlegből vett egy elektromos írógépet. Az előzetes becslésektől függetlenül a könyv nem fogyott elég jól, a kiadó csődbe ment, Gaiman pedig a vártnál sokkal kevesebb pénzzel a zsebében távozott.
Az író ekkor eldöntötte, hogy mindent meg fog tenni a jövőben azért, hogy olyan könyveket írjon, amiben hisz is.
“Ha nem kapod meg a pénzt, akkor semmid sem marad. Ha olyan könyvet írtam, amire büszke is voltam, akkor ha pénzt nem is kaptam érte, legalább enyém volt a könyv.”
Remélem fogtok hibázni!
“Ha hibáztok, az azt jelenti, hogy csináltok valamit. A hibák önmagukban is nagyon hasznosak. Egyszer egy levélben elírtam a Caroline nevet. Felcseréltem az A-t az O-val. Coraline. Olyan mintha egy valódi név lenne.”
Milyen jó, hogy Neil Gaiman is hibázott. Talán sosem talált volna olyan egyedi hangzású nevet a horrorisztikus fantasy regény fiatal főhősének, mint a Coraline.
Alkossatok!
Látszólag magától értetődő tippet ad Neil Gaiman a frissen végzett művészeknek. Szerinte foglalkozásuktól függetlenül van egy közös a hallgatóságban.
Megvan a képességük ahhoz, hogy alkossanak.
Az alkotás Gaimannak és sok más művésznek életmentő volt. Átsegítette őket a jó időkön és a kevésbé derűs napokon is.
“Komolyan. A férjed lelépett egy politikussal? Alkoss! Beszorult a lábad és megette egy mutáns óriáskígyó? Alkoss. Nyomodban az adóhatóság? Alkoss! Felrobbant a macskád? Alkoss?… Alkoss a rossz napokon és alkoss a jobb napokon is!
A szabadúszó világ titkai
Hogyan lehet munkát szerezni egy szabadúszók által dominált világban? Neil Gaiman egy manapság már nem feltétlenül működő, de annál emberibb trükkel válaszolja meg a kérdést.
“…amikor még azokban az internet előtti időkben elkezdtem dolgozni egy valid karrier stratégiának tűnt: ha megkérdezte egy szerkesztő kinek írtam már, hazudtam. Felsoroltam egy maréknyi magazint, magabiztosnak tűntem és megkaptam az állást.”
Füllentéssel megkapta az első munkáját, ami további megbízásokhoz vezetett a felsorolt magazinoknál is. Tehát Gaiman nem hazudott az elvégzett munkáról, csak annak idejéről.
Kedvenc írónk szerint egyre többen dolgoznak szabadúszóként, mert jó munkát végeznek, könnyű kijönni velük és határidőre elkészítik a feladataikat. És nem is kell mindhármat teljesíteniük. Elég a háromból kettőt.
“Az emberek tolerálni fognak akármennyire kellemetlen vagy, ha időre és jól dolgozol. Meg fogják bocsátani a késést, ha a munkád jó és kedvelnek. Nem kell olyan jónak lenned, mint mindenki más, ha időben elvégzed a munkát és mindig öröm veled dolgozni.”
A legfontosabb tanács, amit nem fogadott meg
20 évvel ezelőtt a Sandman kezdeti sikereit látva Stephen King adott egy jótanácsot Gaimannak:
- “Ez nagyszerű. Élvezned kellene!”
A legjobb tanács, amit Neil Gaiman valaha kapott, azt teljesen figyelmen kívül hagyta. Aggódott. Aggódott a következő határidő, a következő ötlet, a következő történet miatt.
“Nem volt egy pillanat sem a következő 14-15 évben, amikor nem írtam valamit a fejemben, vagy nem gondolkodtam valamin. Nem álltam meg, néztem körbe és mondtam: ez igazán szórakoztató.”
Új világ
“A kapuőrök elhagyják kapujaikat.”
Beszédének utolsó mondataiban rávilágít Neil Gaiman a körülöttünk lévő, rohamos mértékben változó világra. Az internet, a Youtube és bármi ami a Youtube után jön nagyobb elérést biztosít, mint azt a televízió valaha tette.
Nincsenek szabályok, mert még senki sem ismeri azokat, tehát alkosd meg a saját szabályaidat!
“És most menjetek, kövessetek el érdekes hibákat, nagyszerű, dicső, fantasztikus baklövéseket! Hágjátok át a szabályokat! Hagyjatok magatok után egy érdekesebb világot!”
J.K Rowling – Harvard University (2008)
A bukásokról és a képzelet erejéről
Talán feltűnhetett, hogy ez a “legjobb diplomaosztó beszédek” lista szemtelenül szubjektív. Kezdtük egyik kedvenc színészemmel, folytattuk az íróval aki manapság a legnagyobb hatást gyakorolja rám és most pontot teszünk a gyűjtemény végére az egész gyermekkoromat meghatározó Harry Potter könyvek írójával.
Mai napig ha a képzelet varázslatos világokat építő példáit keresem, akkor a Roxforti kastély, a Tiltott Rengeteg, vagy épp a King’s Cross pályaudvar 9 és háromnegyedik vágánya jut az eszembe.
Beszédében J.K. Rowling a képzelet teremtő ereje mellett a bukások fontosságát érinti. Bár a Harry Potter sikere felfoghatatlan magasságokba repített az írónőt, de az első rész kiadásáig bukások hosszú sora vezetett.
“Én voltam a legnagyobb kudarc, akit valaha ismertem.”
Különösen érdekes visszafelé tekintve Rowling története. Kedvenc írónk mindig is tudta, hogy novellákat szeretne írni, de szülei úgy gondolták, hogy a lány túl élénk képzelőereje nem elegendő ahhoz, hogy biztos megélhetést teremtsen magának.
Így került J.K Rowling az Exeteri Egyetemre, ahol modern nyelveket (franciát és németet) tanult, holott vágya az angol irodalom szak volt. Szülei minden jóindulata ellenére a szak befejezése nem volt elegendő a biztos megélhetéshez. Rowling azonban nem a szegénységtől félt, hanem a kudarctól, amit több ízben is megtapasztalt.
“De miért beszélek a bukás előnyeiről? Egyszerűen azért, mert a bukás a szükségtelen dolgok elhagyását is jelenti. Többé nem tettettem magam olyannak, amilyen valójában nem vagyok, és minden energiámmal azon voltam, hogy befejezzem az egyetlen dolgot, ami számít nekem. (a Harry Potter első részét)”
Nincs szükségünk varázslatra
J.K Rowling szerint az élet “nehéz, bonyolult és senki sem tudja befolyásolni”. Éppen ezért az egyik legfontosabb tulajdonságunk a túléléshez nem más, mint az alázatosság. Rajtunk kívül a bolygó egyetlen élőlénye sem képes úgy tanulni és megérteni másokat, hogy nem volt a helyükben. Képzeljük hát magunkat mások helyébe!
“Nincs szükségünk varázslatra a világ megváltoztatásához, mivel minden képességünk adott hozzá: képesek vagyunk egy jobb világot elképzelni.”
Útravalóként
A diplomaosztó beszédek a motivációs videókkal és idézetekkel együtt könnyen vezethetnek további halogatáshoz. A nagy kérdés, hogy mire fogod használni a pillanatnyi motivációs löketet és hogyan értelmezed az életutak tanulságait.
Amikor egy új kalandba kezdesz könnyű időt találni. Egyszerű leülni írni, elmenni edzeni vagy csak szimplán belekezdeni. Nekem a fenti beszédek egyik legnagyobb tanulsága a kitartás fontossága és az álmainkhoz való ragaszkodás volt.
Néha tíznél több órát is foglalkozok egy cikkel, amit lehet, hogy végül rajtam kívül senki sem olvas el. Szeretem a kutatás és írás folyamatát, de a következő projektbe mégis egy kis ellenállással vágok bele ilyenkor.
Egy ilyen ellenállást sikerült legyőznöm a fenti cikk megírásával és a beszédek segítségével.
Te mire fogod használni a beszédek tanulságait?
A beszédek forrásai, szöveges átiratai:
Felhasznált képek:
- Maharishi University of Management
- Photo by Patricia Beatrix Villanueva on Unsplash