A kognitív disszonancia jelentése, hogy viselkedésünk, cselekedeteink nincsenek összhangban az értékeinkkel. Kognitív disszonanciáról beszélünk akkor is, amikor két egymástnak ellentmondó elméletet is igaznak tartunk.
A kognitív disszonancia nem egy betegség, hanem egy pszichológiai jelenség, elménk természetes megküzdő mechanizmusa.
Az 1950-es években Leon Festinger pszichológus vizsgálta és dokumentálta először a jelenséget. Azóta több kutatásban is vizsgálták a kognitív disszonancia hatásait. Részben ezekből is szemezgetünk a továbbiakban.
Bár a kognitív disszonancia nem betegség, az ellentmondásos érték-cselekedet párok aggodalmat, haragot, alacsony önbecsülést és megbánást okozhatnak. Ezek viszont érzékelhető problémák, amelyet a legtöbben szeretnénk megoldani.
A cikkben a követkető kérdésekre keresem a választ:
- Mi a különbség a konszonancia és disszonancia között?
- Hogyan ismerheted fel a kognitív disszonanciát?
- Milyen hatásai lehetnek a kognitív disszonanciának?
- Milyen hétköznapi példákkal tudjuk szemléltetni a jelenséget?
- Mit tudunk tenni a kognitív disszonancia csökkentésére, megszüntetésére?
Konszonancia és disszonancia
A konszonancia jelentése összhang.
Kognitív konszonanciáról akkor beszélünk, ha a viselkedésünk összhangban van a vélt vagy valós értékeinkkel. Például tudom, hogy a napi 8 óra ülőmunka egészségtelen a mozgáshiány miatt, ezért egy héten négyszer futócipőt húzok és futok egy-egy órát.
A konszonancia ellentéte a disszonancia, az összhang hiánya.
Kognitív disszonanciáról beszélhetünk az előző példánál maradva, ha tudom, hogy a napi 8 óra ülőmunka egészségtelen a mozgáshiány miatt, de ahelyett, hogy mozognék megmagyarázom miért van rednben, hogy folyton fáj a hátam. Az anyai nagybátyám is hátfájós volt, biztosan örököltem. Hirtelen nőttem, nem jártam gyógytornára, biztosan ez a baj…
A kognitív disszonancia jelei
Leon Festinger, a jelenséget először vizsgáló pszichológus szerint a kognitív disszonancia kellemetlenséget okoz a legtöbbünknek, ezért valamilyen megoldást eszelünk ki a fejünkben lévő ellentétek feloldására.
Ezen jelek azonosításával tudjuk felismerni a kognitív disszonanciát, és ugyanezekkel az elméletekkel kell szembenéznük, ha fel szeretnénk oldani az ellentétet.
Festinger szerint a kognitív disszonancia jelei:
- Elkerülés: Idővel kerüljük azokat a szituációkat és embereket, amelyek szembesítenek bennünket az értékeink és cselekedeteink közötti különbséggel. Ha egy barát folyton azzal nyaggat, hogy tegyük le a cigit, mert egészségtelen, akkor a megjegyzése által fellépő kellemtlenséget gyakran úgy zárjuk ki, hogy többé nem keressük a kellemetlen igazsságokat mondó barátot.
- Hiteltelenítés: Annak érdekében, hogy csökkentsük az ellentétet a kellemetlen igazsság és cselekedeteink között, tetteink megváltoztatása helyett megpróbáljuk hitelteleníteni a bizonyítékokat. A dohányzás nem is olyan egészségtelen. A szomszéd néni 96 éves és 70 éve dohányzik. A stanfordi kutatásokat biztosan hamisították, mert a dohányzás valójában növeli az agyi kapacitásokat és ezt el akarják titkolni tőlünk.
- Fontosság vitatása: A tények elfogadása helyett megpróbáljuk bebizonyítani, hogy nem is olyan fontos az adott probléma és viselkedésünkkel valójában nincs is baj. Dohányzás mellett aktívan sportolunk és egészségesen étkezünk. Az utóbbiak sokkal nagyobb mértékben befolyásolják az egészségünket, így a dohányzás simán belefér.
A kognitiv disszonancia hatásai
Bár a kognitív disszonancia nem egy betegség, azonban számos olyan káros hatása van, amelyek miatt érdemes elgondondolkodni értékeink és viselkedésünk közötti ellentétek feloldásán.
Például:
- Stressz, nyugtalanság: A belső feszültség, amit a kognitív disszonancia okoz, folyamatos nyugtalansághoz és hosszú távon boldogtalansághoz vezethet. Akik felismerik a kognitív disszonanciát, de nem képesek tenni ellene erőtlennek érzik magukat, és gyakran bűntudatuk is támad.
- Kapcsolatok leépülése: Kerülöd azok társaságát, akik szembesítenek a gondolataid és cselekedeteid közötti logikátlansággal, így egyre kevesebb emberrel találkozol. Mivel az igazsággal való szembesítés közelebbi kapcsolatot igényel, így a legjobb barátaidat veszítheted el a kognitív disszonancia miatt.
- Káros döntések: Érdemes hallgatni a nyugtalan belső hangra, mert nélküle önromboló, saját magunkra és környezetünkre káros döntéseket hoznánk. Az egészséges életmód és dohányzás ellentétében légzőszervi megbetegedéseket és a várható élettartam csökkenését okozhatja a cigi, ha nem oldjuk fel a kognitív disszonanciát helyes cselekedetekkel.
Hétköznapi példák kognitív disszonanciára
- Húsevés: Szeretjük az állatokat, lenyűgöz az intelligenciájuk, mégis megesszük őket. A hús paradoxonként is ismert jelenség, az egyik leggyakoribb kognitív disszonancia.
- Munkahelyi hatékonyság: Gyakran elkalandozol az irodában. Az unalmas Excel táblázatok helyett néha véletlenül egy hírportált, a Facebook-hírfolyamodat nyitod meg, esetleg kutyás videókat pörgetsz a Youtube-on. Később olvasol egy cikket a pomodoro technikáról, ami szerint rövid sprintekben lehet a leghatékonyabban dolgozni. Ez is bizonyítja, hogy te valójában nem halogatsz, hanem sprintelsz.
- Dohányzás: A legtöbb dohányos tisztában van a dohányzás olyan káros hatásaival, mint például a tüdőrák, mégis találnak egy logikus magyarázatot miért kell nekik a cigi. Túl stresszes munkahely, gazdasági válság, magánéleti hullámvölgy.
- Fitness bérlet: Ülőmunkát végzel napi nyolc órában. Fáj a hátad, a nyakad és felszaladt pár kiló, így az orvosod javaslatára egy kis extra mozgást szeretnél beilleszteni a hétköznapjaidba. Veszel egy bérletet a közeli konditerembe. Lemész egyszer, utána viszont mindenféle kifogásokkal állsz elő arra, hogy a maradék 29 napban miért nem edzettél (rosszul aludtál, rosszul aludt a kutyád, meg kellett sétáltatni a kutyát, az xbox is sport…).
- Csalókaják: Kedvenc személyes példám a kognitív disszonanciára a diétát elrontó csalókaják. Ha lejutok edzeni és sikerül mindent beleadva meghajtani magam, akkor utána megjelenik egy kisördög a vállam mögött: “Nyugodtan megeheted azt a hamburgert / fagyit / tábla csokit, hiszen keményen edzettél. Izom lesz belőle. Egyébként is szükséged van a kalóriákra.” Pedig a túl gyakori csalókaják nem férnek bele egy egészséges diétába.
Kognitív disszonanca hatása az introvertáltakra
Egy 2008-as kísérlet szerint az introvertáltak különösen érzékenyek a kognitív disszonanciákra. Több kutatásban is bebizonyították már, hogy az emberek különböző mértékben reagálnak a disszonanciát keltő szituációkra, viszont ebben a kísérletben az introvertált-extrovertált skála mentén vizsgálták a jelenség hatásait.
A kísérletben résztvevők úgy hitték, hogy a csoport más tagjai nem értenek együtt az ő véleményükkel. Ez az ellentét az introvertáltakat sokkal jobban fusztrálta, sőt feltehetőleg az ellentét okozta nyugtalanság miatt az introvertáltak nagyobb valószínűséggel változtatták meg véleményüket a kérdésről.
Az extrovertáltak közérzetét és a kérdésről alkotott véleményét kevésbé befolyásolta a tény, hogy a csoport többi tagja egyetért-e velük.
Mi a kísérlet tanulsága?
Számomra az, hogy introvertáltként különösen érdemes figyelnem a kognitív disszonanciát okozó témákra, mivel az átlagnál nagyobb hatással vannak a közérzetemre és cselekedeteimre.
Tippek a kognitív disszonancia feloldására
Mielőtt a szakirodalomból csipegetett kognitív disszonancia pusztító tippeket osztanék meg veled, érdemes megjegyezni, hogy a kognitív disszonancia nem egy betegség.
Nem minden esetben lehet és nem minden esetben kell ezeket az ellentéteket feloldani. Utálom azokat a self-help tippeket, amikor bőszen mutogatnak valaki életének hibás területeire, viszont megoldást már nem tudnak javasolni.
Általánosságban viszont elmondható, hogy a kognitív disszonancia okozta negatív hatások (aggodalom, megbánás, stressz, harag, alacsony önbizalom) miatt érdemes körüljárni, hogy tudunk-e változtatni a helyzetünkön.
A disszonancia döntéseinket és ezzel életünket befolyásoló hatásai ugyancsak abba az irányba noszogatnak, hogy legalább tegyük fel a jó kérdéseket.
Kérdések, amik segíthetnek a kognitív disszonancia feloldásában
- Mi az a meggyőződésünk, ami szöges ellentétben áll cselekedeteinkkel?
- Milyen hatása van ennek az ellentétnek jelenleg az életünkre?
- Mi lesz 5 év múlva, ha nem változtatok semmin?
- A viselkedésemet kell megváltoztatnom, vagy a hiedelmeimet?
- Mit kell tennem ahhoz, hogy megszüntessem a disszonanciát?
A kognitív disszonancia befolyásolja a világról alkotott képünket és nagyban meghatározza döntéseinket. Ha cselekedeteinket értékeinkhez hangoljuk nem csupán egy felesleges stresszforrástól szabadulunk meg, hanem jobb döntéseket is hozhatunk.
Szia
Nem írom le mivel foglalkozom mivel az emberek hitetlenek a képességeimmel kapcsolatban . Csak annyit , hogy az energiát minden neműt érzem testen belül-kivül és olvasok az emberekben-állatokban-növényekben .
A kognitív disszonancia = self sabotage