Videóit százmilliók nézik, a legnépszerűbb videómegosztó portálon pedig több, mint kétmillióan követik. Önfejlesztő könyve, a 12 szabály az élethez világsiker. Hetekig vezette a kanadai, amerikai, francia és német sikerlistákat. Világszerte tart telt házas előadásokat, 2019-ben pedig Budapesten, a Brain Bar jövőfesztiválon is ezrek itták szavait.
De ki is az a Jordan B. Peterson? Hogyan lett napjaink egyik legnépszerűbb nyugati gondolkodója és megmondóembere a kanadai professzor? Mit vall, miről tanít és hogyan lett politikatudományt hallgató fiatalból klinikai pszichológus?
Többek között ezeket a kérdéseket igyekszem megválaszolni a cikkben.
Jordan B. Petersont egy műsorban úgy konferálták fel, mint az ember, akit sokan szeretnek és még többen szeretnek utálni. Határozott véleménye van világunkról, amellyel sokan nem értenek egyet.
A cikkhez végzett kutatás során a “who is Jordan Peterson” kérdésre a Google első oldalán csupa negatív cikkeket találtam. Nem szeretnék ezen tartalmak sorába beállni. Sőt. Nem is akarok értékítéletet mondani. Ezt rád hagyom. Minden állításhoz igyekszek cikket, videót csatolni, így ha szeretnéd, akkor részletekbe menően beleáshatod magadat egy-egy érintett kérdésbe.
Mielőtt belekezdenénk Peterson professzor vallásokról, posztmodernizmusról vagy épp a radikális ideológiákról alkotott véleményrendeszének boncolgatásába, tekerjük vissza az idő kerekét és beszéljünk Jordan Peterson hátteréről.
A politika és az egyetem
Maps of Meaning című könyvének nyitófejezetében Peterson a több podcastban és videóban elhangzó történetnél részletesebben mesél egyetemi éveiről.
1982-ben vette át BA diplomáját az Albertai Egyetemen politikatudományból. Az egyetemre kerülve aktívan kivette részét a politikai életből, csatlakozott a szocialista párthoz, de csalatkozott magában és a politikában is.
Kevésbé ismert szelete Peterson karrierjének, hogy eredetileg vállalati ügyvéd szeretett volna lenni. Megírta a jogtudományi kar felvételi tesztjét, majd két évig hallgatott a jogi diplomához szükséges tárgyakat. Meg akarta tanulni ellenlábasainak módszereit és politikai karrierről álmodott, de terve hamar szertefoszlott.
Elmondása szerint nem tudott felnézni társaira, akikkel elvileg ugyanazokban az eszmékben hittek. Nem akart többé politikus lenni. Úgy érezte, nincs szüksége a világnak még egy ügyvédre és nem hitte, hogy eleget tud vagy eléggé hisz a szocialista eszmékben ahhoz, hogy egy politikai párt vezetője legyen.
Vallás
Ahhoz, hogy a fiatal Jordan Peterson politikai ambícióit megértsük, érdemes a neveltetéséről is beszélnünk. Ugyancsak a Maps of Meaning című könyvében ír Peterson a valláshoz fűződő viszonyáról.
Katolikus családban nőtt fel. A templombajárás a heti rutin része volt, viszont vallási témák különösebben nem kerültek elő otthon. A tudománnyal ismerkedő fiú hitét azonban ripityára törték a tények. Nyugati tudósok és gondolkodók az évszázadok során folyamatosan rombolták le az ember körül forgó univerzum gondolatát, először a szemmel látható isten, majd a mennyország képét is abszurddá téve.
Ahogy a Peterson által gyakran idézett Nietzsche írja:
“Isten halott! Halott is marad! És mi öltük meg őt! Mivel vigasztaljuk magunkat mi, minden gyilkosok gyilkosai? A világ eleddig legszentebbje és leghatalmasabbja elvérzett késszúrásainktól — ki törli le rólunk a vérét?”
Friedrich Nietzsche
Peterson arra a következtetésre jutott, hogy a vallás a tudatlan, gyenge és babonás embereknek való és többet nem ment templomba. A templomlátogatás abbahagyásával egyidőben kezdett el érdeklődni a nagyszabású politikai és társadalmi kérdések iránt.
A valláshoz való viszonya azonban sokkal komplexebb a fiatalkori útkeresés során tapasztaltaknál. A vallásban való csalódás vezette el a társadalmi kérdésekig, viszont később is vissza-vissza tér életébe a vallás.
Nem szereti, ha megkérdezik tőle, hogy hisz-e istenben. Szerinte ez a kérdés önmagában sértő, mivel egy dobozba akarja helyezni a választól függően, ezért nem szívesen válaszolja meg azt. A valláshoz fűződő viszonyát pedig úgy foglalja össze:
“Úgy teszek, mintha létezne.”
Jordan B. Peterson nem engedte el teljesen a vallást a rideg tények hatására. Ha mást nem, hát a gondolkodásmódját komolyan befolyásolta. A Bibliának pedig egy egész előadássorozatot is szentelt.
Kommunizmus és a pszichológia
A vallásban, majd a baloldali politikában csalódva Peterson folytatta útkeresését. Nagy hatást gyakoroltak rá a hidegháború borzalmai. Fiatalként megszállottan kutatta, hogyan voltak képesek a nagy ideológiák szörnyű dolgok megtételére motiválni követőiket.
Különös kíváncsisággal vizsgálta a nácizmust és a kommunizmust.
Az ismerd az ellenséget mottóval szovjet realista festményeket gyűjtött, lányát pedig Mikhail Gorbachev után Mikhaila-nak nevezte el. A kommunizmusról alkotott véleményét nagyban befolyásolta Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, akinek könyveire előadásaiban is gyakran hivatkozik.
Az embereket vezérlő elvek után kutatva köteleződött el a pszichológia mellett. 1984-ben BA diplomát szerzett az Alberta Egyetemen, majd pszichológia PhD fokozatot a McGill Egyetemen. Dolgozott a Harvardon tanársegédként, majd Kanada egyik legnevesebb felsőoktatási intézményében, a Torontói Egyetemen kezdett el tanítani és kutatni.
A tudományos életben is nagy eredményeket ért el, leggyakrabban hivatkozott munkájában a kreativitás okait és kreativitással összefüggő személyiségjegyeket vizsgálta. Legjelentősebb tudományos cikkei a 2000-es évekből származnak, tehát a nagy áttörést nem az akadémia jelentette Jordan B. Peterson számára.
A gendersemleges névmások
2016 előtt Jordan Peterson a Torontói Egyetem egyszerű pszichológia professzora volt, majd felemelte a hangját az alternatív személyes névmásokat törvénybe iktató Bill C-16 ellen. A Bill C-16 Kanada emberi jogi törvényének módosítását javasolta a nemi identitáson és kifejezésen alapuló hátrányos megkülönböztetés tiltására.
Bár magyarként futurisztikus nyugati huncutságnak tűnhet, de Amerikában és Kanadában már nem csak férfiként és nőként hivatkozhatnak magukra az egyének. A kétváltozós egyenletet kibővítve, a she és he mellett elterjedőben van az egyes számú they, a ze, hu, han és hasonló, a lehetőségeket bővítő névmások használata.
A Bill C-16 a genderidentitás és genderkifejezés fogalmakat törvénybe iktatta, amivel kapcsolatos aggályait Jordan B. Peterson Professzor a politikai korrektség ellen címre hallgató előadássorozatában fejtette ki. De miről is szólt a törvénymódosítás?
Peterson fenntartásainak értelmezéséhez vizsgáljuk meg a törvény lényegét a benne használt két fogalom, a genderidentitás és genderkifejezés tükrében:
Genderidentitás: Minden személy belső és egyéni tapasztalata a nemét illetően. Az egyén döntheti el, hogy férfi, nő, mindkettő, egyik sem vagy bárhol máshol helyezkedik-e el a genderspektrumon.
Genderkifejezés: A módszer, ami segítségével az egyének nyilvánosan kifejezésre juttatják nemüket. A geneder kifejezése történhet ruha, haj, smink, hang vagy testbeszéd által.
Fogalmi zavarok
A törvény a gyűlöletbeszéd (hate speech) és gyűlölet-bűncselekmény (hate crime) eseteit a gender alapon való megkülönböztetéssel egészíti ki. A genderidentitás és genderkifejezés fogalmak ebben az esetben az Ontario Emberi Jogi Bizottság honlapjáról származnak, ami Jordan Peterson szerint különösen aggályos.
A fogalmakat Peterson szerint nem jól fogalmazták meg, ami arra utal, hogy nem gondolták át eléggé a törvénymódosítást sem. Ha pedig nem gondolták át eléggé a fogalmakat, akkor a törvény módosításának sincs semmi értelme.
Mire gondol Peterson?
Szerinte a gender egy kétváltozós biológiai szerkezet, ami nem alapulhat egyének véleményén, ezt pedig főleg nem szabad törvénybe foglalni.
Miért is aggályos a genderidentitás és genderkifejezés fenti megfogalmazása Jordan Peterson olvasatában?
Mert hatással van a diszkrimináció, a zaklatás és más súlyos és büntetendő cselekményekre is, ugyanis ugyanebben a dokumentumban a bizottság lefekteti a diszkrimináció fogalmát is.
Diszkrimináció: Diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy személy nemi identitása vagy nemi kifejezése miatt negatív bánásmódot vagy hatást tapasztal, attól függetlenül, hogy az szándékos-e vagy nem.
Mivel a nemi identitás a korábbi fogalomból kiindulva az egyén döntése, így az, hogy mások cselekedete diszkriminatív-e szintén az egyén véleményétől függ. Peterson szerint, ha valaki nem ért vele egyet egy vita során, vagy egyszerűen nem akarja elfogadni az igazságot, akkor a Bill C-16 szerint diszkriminációval vádolhatja a professzort.
Szólásszabadság és a gondolkodás szabadsága
Jordan B Peterson szerint ahhoz, hogy szabadon tudjunk gondolkodni és esélyünk legyen felfedezni az igazságot, sokszor támadóan kell fellépnünk. Vitázni nem lehet zsebre tett kézzel, miközben azon gondolkodunk, hogy vitapartnerünk legutóbbi mondatunkat diszkriminatívnak gondolja-e.
Elmondása szerint sosem bánt rosszul transz diákjaival és mindig tiszteletben tartotta az általuk preferált megszólítási módot. Nem azért tiltakozik a gendersemleges névmások ellen, mert elítélné a transzneműeket, hanem azért, mert a törvénymódosítást baloldali ideológiák motiválják.
A politikai korrektségtől való félelem
Mind professzorok között, mind páciensei esetében félelmet tapasztalt Peterson az elburjánzó politikai korrektség miatt.
Egy amerikai kollégája arról számolt be, hogy folyamatosan cenzúrázni kénytelen önmagát és nem mondja ki azokat a tényeket óráin, amiket korábban létfontosságúnak tartott megemlíteni. Ez a politikai korrektség indokolta cenzúra miatt a californiai professzor nem érzi úgy, hogy valóban tanítana.
Páciensei is a politikai korrektség okozta fusztrációról számolnak be. Egy bankban dolgozó kliense 30-nál is több lépéses email levelezést küldött át neki, amiben arról vitatkoztak kollégái, hogy a flipchart szó használata (a tábla, amire papírt téve rajzolunk) megengedett-e vagy sem. Ugyanis a flip pejoratív értelemben utalhat a filippínókra is.
Igaza van-e Jordan B. Petersonnak a gendersemleges névmásokkal és a túlzott politikai korrektséggel kapcsolatban? Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Az biztos, hogy az eset milliós nézettséget és globális ismertséget hozott számára, amit a Patreon után önfejlesztő könyvével is sikerült pénzre váltania.
Nemek közötti bérszakadék
A 12 szabály az élethez című könyvének megjelenésével kapcsolatban kapott meghívást Jordan B. Peterson a Channel 4 csatorna műsorába. Az beszélgetés tovább növelte a kanadai professzor népszerűségét, mivel az interjú elég hamar hamar a modern identitáspolitika és a liberális eszmék közötti csatatérré változott.
Cathy Newman kényes kérdések sorozatát tette fel a kanadai professzornak, aki állta a sarat. Vitatkoztak a nemi egyenlőtlenségről, a szólásszabadságról, a transzenműek jogairól és a nemek közötti bérszakadékról is.
Peterson bérszakadékkal kapcsolatos válaszaira azonban nem volt felkészülve a brit újságíró. Az Egyesült Királyságban a statisztikák szerint 9%-os bérszakadék van a férfiak és a nők között. Cathy Newman szerint ez Peterson szavaival élve a férfiak “uralkodó és kizáró” magatartásának bizonyítéka.
Jordan Peterson szerint ez nem feltétlenül igaz, sőt, ha többváltozós elemzéssel vizsgáljuk meg a kérdést, akkor kiderül, hogy valójában nincs is nemek közötti bérszakadék, vagy legalábbis tisztább képet kapunk a különbségek valódi okairól.
Miért nem beszélhetünk nemek közötti bérszakadékról Jordan Peterson szerint?
- Mert ha meghagyod a szabad választás lehetőségét, akkor a nők gyakran olyan szakmát választanak, ami alacsonyabb jövedelemmel jár. (Mérnökök vs. egészségügyi dolgozók)
- A statisztikák szerint 100 cégből csupán 7 élén van női vezető a UK-ben. Peterson úgy véli, hogy a férfiak többet képesek feláldozni a karrierjük érdekében. Az üzleti élet a kanadai pszichológus szerint csatatér, ami a férfias tulajdonságoknak kedvez.
- Bár a statisztikák szerint a férfiak többet keresnek, de a háztartások vásárlói döntéseinek 80%-át a nők hozzák meg.
- Mert nem egyenlő béreket, hanem egyenlő lehetőségeket kell biztosítani.
A Channel 4 interjú rávilágít Peterson érveinek összetettségére és a könyvében említett tanácsok gyakorlatban való alkalmazására is példát kaphatunk. Igazak-e az állításai? Számomra az interjú tanulsága az, hogy attól függ milyen szemüvegen keresztül nézzük.
Az önfejlesztés prófétája
A pszichológia professzor 2013-ban kezdte el feltölteni előadásait a legismertebb videómegosztó portálra. A gendersemleges névmások körüli vita hatására egyre több fiatal talált rá az esetenként több órás előadásokra, amelyek fiatal férfiak körében különösen népszerűek lettek.
Becslések szerint Jordan B. Peterson követőinek 80%-a fiatal fehér férfi. Egy szinte kultikussá vált interjújában a professzor megválaszolta a jogosan felmerülő kérdésünket:
- Miért rezonál ennyi fiatal férfi a tanításaival?
Peterson szerint a fiatal férfiaknak szükségük van a bátorításra, viszont azt napjainkban nem kapják meg senkitől. A társadalom kevesebb nyomás alá helyezi a férfiakat. Míg egy nőnek 35 éves koráig rendbe kell tennie dolgait családi és anyagi fronton is különben kifut az időből, addig a férfiak esetében nincs meg ez a nyomás, nem szükséges “felnőni”.
Globális tendencia Jordan Peterson szerint, hogy az Y generációnak 2 ellentmondó nézettel kell megbírkóznia és választani közülük. Az egyik szerint minden relatív. Nincs abszolút jó és abszolút rossz. Bármi lehetséges és annak ellenkezője is.
A másik nézet pedig a modern relativizmus, ami szerint vannak az emberi természetből származtatott szabályok. Peterson előadásai az utóbbira épülnek, erre a gondolatmenetre pedig egyre többen rezonálnak.
12 szabály az élethez
Jordan Peterson első könyve 1999-ben jelent meg Maps of Meaning címen. A kötet a körülöttünk lévő világ és önmagunk értélmezésének kérdését járja körbe. Peterson vallási és irodalmi példákat vegyít a modern tudományok vívmányaival. A Maps of Meaning nem egy könnyű olvasmány, de rávilágít a pszichológiaprofesszort vezető elvekre. A kötetre épített Peterson egy előadássorozatot, amit Youtube-ra is feltöltött.
A 12 szabály az élethez egy merőben más könyv. Míg a Maps of Meaning-et Peterson akarta megírni, addig a bestsellerré vált kötet ötletével a kiadója kereste meg. Az egyre nagyobb hírnévnek örvendő kanadai professzor egy Quora kérdésre válaszolva fogalmazott meg több örökérvényű szabályt. Az internet népe ezután rövidesen felkapta a bejegyzést, ami Peterson második könyvének alapját képezi.
A pszichológiaprofesszor egy apolitikus önfejlesztő könyvnek szánta kötetét.
Szerinte egyre több ember van a világon, aki nem ideológiákat, hanem ötleteket keres. Nem tudják mi az élet értelme, vagy hogy milyen az értelmes élet.
“Ha értelme van az életünknek , az sokkal jobb, mintha egyszerűen megkapnánk, amire vágyunk, mert lehet, hogy nem tudjuk, mire is vágyunk valójában, sem azt, hogy mire van szükségünk.”
A könyvben felsorolt tanácsok visszaköszönnek Peterson személyiségében is. Többek között azt javasolja olvasóinak, hogy ha jó előadók szeretnének lenni, akkor mindig hallgassák meg beszélgetőpartnereiket és közönségüket. Nézzünk meg egy Jordan Petersonnal készített interjút. Az interjúk és viták jelentős részében a professzor csak hallgat.
A kötet 10. szabálya a pontos fogalmazás fontosságáról szól. A pontos fogalmazásra a korábban érintett gendersemleges névmásoknál használt fogalmakon túl a vitapartnerei általánosításainak folyamatos kijavításával támasztja alá Jordan B. Peterson. Szerinte ha pontosítjuk a problémát, csak akkor tudunk valóban szembenézni vele.
A Jordan Peterson-jelenség értelmezéséhez több személyes történettel is hozzájárul a 12 szabály az élethez című kötet. Peterson bestselleréről korábban írtam egy részletes összefoglalót. Ha szeretnél a politikai témákon túl is olvasni a professzortól, akkor ajánlom a széles közönség számára írt önfejlesztő kötetét és a könyvről írt összefoglalót.
Harcban az ideológiákkal – Intellectual Dark Web
Már többször érintettük Jordan Peterson ideológiaellenességét a cikkben. A gendersemleges névmások használatát is a szélsőbal ideológiák által motivált erőszaknak értelmezte, korábban pedig évekig tanulmányozta a kommunizmus és a nácizmus szörnyűségeit.
Az identitáspolitika ellen indított keresztes hadjáratában azonban nincs egyedül a pszichológiaprofesszor. Több ismert tudományos szakember és médiaszemélyiség is harcot hirdetett az ideológiák által befolyásolt “hagyományos iskoláknak”, amelyek gúzsba kötik a szabad gondolkodást.
Ezek a gondolkodók, akadémikusok és médiaszemélyiségek a hagyományos médiából kiszorítva érezve magukat, saját podcastjaikban, Youtube csatornáikon és a Twitteren tartják vitáikat, amelyeket milliók követnek.
Eric Weinstein fél-komolyan egy podcastban az Intellectual Dark Web néven nevezte ezt az ideológiákkal szembefordulók közösséget, amelynek olyan emberek a tagjai, mint a podcast hoszt Joe Rogan, a politikai kommentátor Ben Shapiro és Dave Rubin vagy épp a meditációt minden létező csatornán népszerűsítő neurológus, Sam Harris.
Jordan B. Peterson is tagja ennek a közösségnek. Peterson a felsorolt tagok podcastjaiban és Youtube-csatornáin is több alkalommal feltűnt. A tagok szerint az I.D.W. az “identitáspolitika kriptonitja”.
Mit mond tehát az Intellectual Dark Web, ami ennyire szembehelyezkedik a politikai korrektséggel?
A csoport honlapja szerint a tagok bár szexuális irányultság, nem, etnikai hovatartozás és politikai irányultság szerint különbözőek, azonban van két kérdés, amiben közös véleményen vannak:
- “Hajlandóak egyet nem értésüknek határozottan hangot adni, de udvariasan beszélnek minden értelmes, közbeszédre érdemes témáról, legyen az: a vallás, abortusz, nemi identitás, faj, bevándorlás, vagy a tudatosság.”
- “Őszinték, ezért ellenálnak a politikailag kényelmes vagy politikailag helyes állítások szajkózásának.”
Az Intellectual Dark Web-et több helyen szélsőjobbos, illetve radikális csoportnak bélyegzik. Jordan B. Peterson személyisége is rendkívül megosztó, de kétségkívül illik az I.D.W portfóliójába és osztja a csoport két alapelvét.
Összegzés, ajánlott interjúk és cikkek
Attól függetlenül, hogy itthon is elég széles tömeghez eljutott a kanadai professzor neve, sokan mégsem tudják a személyét vagy épp a könyvét hová tenni. Nem kívántam se értékítéletet mondani, de Peterson gondolatait felolvasni sem, amikor leültem a billentyűzet elé.
Csupán néhány kérdést akartam felvetni, ami segítheti a cikk olvasóit a Jordan Peterson-jelenség értelmezésében.
Ha eddig velem tartottál, akkor ne állj meg itt. Nézd meg az említett interjúkat, hallgasd meg Jordan Peterson előadásait és olvass bele a személyéről szóló kritikákba is. Ha pedig itt megállsz, akkor remélem élvezted a cikket!
Olvasnivaló:
- Meet the Renegades of the Intellectual Dark Web – The New York Times
- Banning people like Jordan Peterson from causing offence – that’s the road to dystopia – The guardian
- Policy on preventing discrimination because of gender identity and gender expression – OHRC
- Decreased Latent Inhibition Is Associated With Increased Creative Achievement in High-Functioning Individuals
- Jordan B. Peterson honlapja
- 12 szabály az élethez összefoglaló