Johari-ablak – Önismereti modell és teszt

johari-ablak

Az önfejlesztésnek és az önismeretnek nagy szerepe van társas kapcsolatainkban. Bizalmas kapcsolatok kialakításához szükséges személyes információt megosztani magadról. A Johari-ablak ebben segít neked. Joseph Luft és Harry Ingham fejlesztette ki a modellt 1955-ben.

A Johari-ablak egy módszer, ami növeli a csoport tagjai közötti megértést és elősegíti a hatékony kommunikációt. A módszer fejleszti az egyének kommunikációját, egymásról alkotott képüket. 

A Johari-ablak két alapvető állításra épül:

  • Bizalmas kapcsolatot akkor alakíthatsz ki másokkal, ha információt osztasz meg magadról.
  • Mások visszajelzése és az arra való figyelés legalább ugyanolyan fontos, mint az asszertív kommunikáció.

A Johari-ablak egy széles körben használt modell az önismeret, a személyközi kapcsolatok és a csoportdinamika fejlesztésére, a kommunikáció javítására. 

A modell tanulságait főnök/beosztott, munkatársi és személyes kapcsolatainkban is felhasználhatjuk.

De hogyan is néz ki ez a sokat emlegetett ablak?

Mit tudsz önmagadról?

Mindenkinek vannak olyan tulajdonságai, képességei, motivációi és értékei, amivel tisztában van és van ami még önmaga előtt is rejtély. 

Léteznek tehát olyan dolgok, amit tudunk és amit nem tudunk magunkról.

Lehetséges, hogy tehetséges úszó vagy, esetleg szereted a mexikói ételeket, de ameddig kerülöd a medencéket és a mexikói éttermek láttán furcsa menekülési kényszer tör rád, addig ez nem fog kiderülni.

Mit tudnak mások rólad?

Míg az első kérdés saját magam ismereteire irányult, addig a mások kérdés a külvilág rólam alkotott képét igyekszik felderíteni. 

Elképzelhető, hogy kedves és barátságos embernek tartom magam, de ha egy alacsony mogorva diktátor képe él rólam mások fejében, akkor vagy nem kommunikálok önazonosan vagy nem is vagyok olyan kedves.

Énkép + Mások véleménye = Johari-ablak

Ha a két mátrixot összeadjuk, akkor egy négy részre osztott ablakot kapunk, aminek vízszintes változói az önmagamról alkotott kép ismert és ismeretlen részei, míg a függőleges tengelyen a mások által belőlem felfogott vagy rejtve maradt információk sorakoznak.

A négy ablak a személyes információkat, érzéseket, motivációkat tartalmazzák és azok felénk és környezetünk felé való ismeretét vagy épp az ismeret hiányát.

johari-ablak

Az információ kölcsönös bizalom hatására átkerülhet egyik ablakból a másikba. 

Az ablakok közötti átjárhatóságot a másokkal való megismerkedés, előttük való megnyílás, véleményük kikérése és meghallgatása teszi lehetővé.

Nem szabad ugyanakkor arról sem megfeledkeznünk, hogy mindenkinek más és más, közösségenként eltérő Johari-ablaka van, ami folyamatosan változik.

Kíváncsi vagy milyen az ideális Johari-ablak és hogyan segítheti kapcsolataidat és fejlesztheti önismereted?

Erről is lesz szó, de ahhoz, hogy ezt megértsük ismerjük meg a négy ablak jelentését.

A Johari-ablak részei

Nyílt terület

Az nyílt területen, vagy más szóval az arénában találhatóak az egyén azon képességei, érzései, ismeretei, amik mind az egyén, mind a környezete által ismertek.

Általánosságban az arénában történik maga a kommunikáció. Minél nagyobb az aréna, annál hatékonyabban kommunikálunk, és annál elmélyültebb a kapcsolatunk a környezetünkkel. Az arénában történik a hatékony kommunikáció és az eredményes, félreértésektől, bizalmatlanságtól és konfliktusoktól mentes kooperáció.

A nyílt terület mérete visszajelzés kérésével növelhető, ami során nem csupán megkérdezzük mások rólunk alkotott véleményét, hanem meg is hallgatjuk azt és megfogadjuk esetleges tanácsaikat.

Minden csoport és kapcsolat célja, hogy a személyek minél nagyobb nyílt területtel rendelkezzenek, ugyanis közösségben (legyen az munkahely vagy család) akkor vagyunk a legeredményesebbek és leghatékonyabbak, ha kiterjedt az arénánk.

Vak terület

A vak terület jelképezi az információt, amit mások tudnak rólad, de te nem

Mások talán eltérő módon értelmeznek téged és cselekedeteidet, mint ahogy azt te gondolod. A vak terület azon része a Johari-ablaknak, amin legtöbbet javíthat mások véleményének kikérése.

Nevezhetjük a vak területet tudatlanságnak, okozhatja azt a rossz önismeret vagy a nem önazonos viselkedés.

Kapcsolatainkban segíthetünk másokat vak területük csökkentésében, ha tapintatosan megosztjuk velük a véleményünket.

Zavar, hogy egy munkatársad hangosan telefonál? Felhúz, hogy a barátod össze-vissza hagyja zokniját a lakásban? 

Valószínűleg ezt egyikük sem veszi észre, ezért egy sértődöttség nélküli visszajelzéssel javíthatsz kapcsolatotokon.

Rejtett terület

Mindenkinek van egy rejtett oldala, tulajdonságai, történetei, amit szeretne titokban tartani mások előtt. Ez az információ képezi a Johari-ablak rejtett területét.

Okkal félünk személyiségünk és múltunk bizonyos részeit feltárni mások előtt és erre legtöbbször nincs is szükségünk. Releváns információk és érzéseink megosztásával csökkenthetjük a rejtett területet és növelhetjük az arénát, ami önmagad és mások jobb megértését, hatékony együttműködést és megnövekedett bizalmat eredményez.

Érdemes azonban figyelni arra, hogy csak a számodra kényelmes ütemben és mélységben érdemes megnyílni mások előtt.

Ismeretlen terület

Személyiséged számodra és mások számára is idegen mélységei alkotják az ismeretlen területet. Az ismeretlen terület rejtve maradt információt, érzéseket, képességeket, tehetségeket és sok mást is takarhat.

A fiatalok rendszerint nagy ismeretlen területtel rendelkeznek, mivel még nem rendelkeznek elég tapasztalattal és önismerettel.

Példák az ismeretlen területre:

  • Egy képesség, amit nem volt lehetőséged gyakorolni a lehetőség, bátorítás vagy magabiztosság hiánya miatt.
  • Elnyomott vagy tudatalatti érzések.
  • Gyermekkorból származó viselkedésminták.

Hogyan tudjuk csökkenteni az ismeretlen terület nagyságát? 

Próbálkozással. 

Egyénileg érdemes élned minden olyan lehetőséggel, ami felvillanyoz, vezetőként pedig pozitív eredményeket érhetsz el egy olyan kultúra kialakításával, ahol komoly nyomás és következmény nélkül lehet új dolgokat kipróbálni és hibázni.

A Johari-ablak formálása

Társas kapcsolatainkat és egy csoporton belül elfoglalt helyünket tudatos munkával tudjuk alakítani. Célunk minden esetben az aréna területének növelése, ehhez pedig kettő módszer áll rendelkezésünkre.

Visszajelzések – Vízszintes térnyerés

Ha vízszintesen szeretnéd növelni a nyílt terület méretét a vak területhez képest, akkor meg kell szólalnod. A vak terület jelképezi azokat az információkat, amit mások tudnak rólad, de te nem. Szeretnél rájönni mit gondolnak rólad a többiek? Kérdezd meg!

A vízszintes térnyerés visszajelzés kérésével lehetséges. 

Ezt fapados módon mások véleményének egyszerű megkérdezésével érheted el, azonban vannak erre kifinomultabb praktikák is. 

Ha egy közvetítőn át kérdezel rá mások rólad alkotott véleményére, akkor nagyobb valószínűleg kapsz őszinte visszajelzést. 

A komolyan vett 360 fokos értékelés is segítheti a vízszintes terület térnyerését a vak terület csökkentésével.

johari ablak vízszintes térnyerése
A Johari-ablak vízszintes térnyerése

Megnyílás – Függőleges változás

Kapcsolataink fejlesztése érdekében a visszajelzés kérése mellett érdemes megosztani egy darabot magunkból is. A kényelmes szinten való megnyílással függőlegesen tornázhatjuk lejjebb az arénát a rejtett terület kárára.

A Johari-ablak használatakor érdemes egyensúlyra törekedni, visszajelzést kérni és ugyanakkor önmagunkról és érzéseinkről is érdemes beszélnünk másokkal.

Ha bármelyiket túlzásba visszük, egy torzult Johari-ablak és egy problémás kapcsolat lesz az eredménye.

johari ablak függőleges változása
A Johari-ablak függőleges változása

Johari-ablak példák

Pompomlány-effektus

Vázoljunk egy tipikus filmes klisét. Vegyünk egy népszerű gimnazistát, aki rendszerint pompomlány, Brittanynak hívják és egy-két hűséges követője van, az úgynevezett barátnők. A barátnők folyamatosan Brittany kalandjairól, sikereiről és álmairól hallanak. Brittany komolyan veszi a megnyílást egy felületes szintig, de sosem kéri ki a lányok véleményét. Hiába a sok beszéd, ha Brittany nem kéri ki mások véleményét, előbb utóbb elpártolnak tőle követői.

Az egyoldalú kapcsolatnak az egyik leggyakoribb példája a “pompomlány-effektus”.

A túl sok beszéd visszajelzések nélkül és a visszajelzések gyakori adása, majd azt követő mély hallgatás sem járható út.

pompomlány-effektus

Az ideális Johari ablak

Beszélek és hallgatok is. 

Visszajelzést kérek és adok is. 

Valahogy így néz ki egy ideális Yohari-ablak. Óriási nyílt terület és három háttérbe szoruló apró téglalap.

ideális johari-ablak
Az ideális Johari-ablak

Minél egyszerűbb egy modell, annál könnyebb használni. Az olyan négy részre osztott modellek, mint az Eisenhower mátrix vagy a Johari-ablak koncepcióját könnyen megértjük, azonban nem kínálnak megoldást mindenre. 

A modell egyes részei, mint például az ismeretlen terület, további kutakodást, önfejlesztő gyakorlatok alkalmazását vagy akár szakember segítségét is igényelheti. A korlátozottság azonban nem egyenlő a haszontalansággal.

A Johari-ablak egy elegáns és hatékony modell kapcsolataink fejlesztésére. 

A saját hiányosságaimra is rámutatott a négy téglalap és minden egyes konfliktussal egy új javítható területet fedezek fel. Bár kíváncsi vagyok mások visszajelzésére, magamból mégis keveset adok. 

Igaz ez a személyes kapcsolataimra és a munkámra is. 

Részben ezért írom ezt a blogot. 

Nekem ez volt a Johari-ablak tanulsága.

Te mit tanultál?

Csatlakozz az OlvasóListához!

Kéthetente küldök egy hírlevelet válogatott könyvajánlókkal és a friss írásaimmal. Olvass bele!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük