A jó problémamegoldók közös tulajdonsága, hogy megfelelően értelmezik az eseményeket és felfedezik a valódi problémákat. Ha sokadik durrdefekted szenveded el, akkor a kerékcsere helyett lehet mélyebbre kell ásnod. Olyan területeket kell megvizsgálni ilyenkor, amelyekre első körben nem is gondolnál.
Egy esemény teljes megértésében és a probléma gyökerének azonosításában segíthet a jéghegy modell.
A modell a problémát egy jéghegyként ábrázolja. Egy mezei jéghegynek csupán a 10%-a található a víz fölött, a jéghegy 90%-a pedig a víz alatt helyezkedik el. Ehhez hasonlóan a problémáknak csupán a 10%-át fogjuk fel első ránézésre. Ez pedig további gondokhoz vezethet.
A probléma megoldására felvetett ötletek néha elegendőek ugyan ideiglenes megoldásként, azonban gyakran eredményezik a probléma újra-újra felbukkanását. A jéghegy modell egy négylépcsős problémamegoldó keret, ami egyre mélyebb rétegeket vizsgálva segít eljutni az esemény valós okáig.
A jéghegy modell részei
A jéghegy modell lehetővé teszi, hogy egyet hátralépjünk és a problémát egy komplex rendszer részeként értelmezzük.
1. Események
A jéghegy teteje maga a bekövetkező esemény. Az esemény jelenti azt, ahogyan felfogjuk a valóságot. A defektes példánál maradva az esemény a pukkanás, az oldalra húzó kormány és a jobb napokat látott kerék.
A következő kérdések segítenek azonosítani az eseményeket (bár az eseményeknél nem sok szükség van kérdésekre):
- Mi történik?
- Mi történt?
2. Minták és trendek
A minták segítenek megérteni, hogy az esemény nem egyedi és érdemes kontextusban vizsgálni. Ha mindig ugyanazon az útszakaszon kapunk defektet, vagy ha már a harmadik kollégánk mond fel a hónapban, az jó jel arra, hogy a probléma azonnali megoldása csupán tüneti kezelés, érdemes mélyebbre ásni.
Kérdések:
- Mi történt az elmúlt időben?
- Mik a trendek?
3. Rendszerek és struktúrák
Szabályok, játékszabályok, normák, alá-fölérendeltségi viszonyok és a természet irányító elvei a jéghegy egy mélyen fekvő részét jelentik, amely megismerése gyakran elegendő a probléma megoldásához. A rendszerek elemzése segít összekötni a különböző mintákat.
Kérdés:
- Mi magyarázhatja ezt a trendet?
4. Mentális modellek
A mentális modellek magyarázzák gondolkodásunk azon elveit, amelyek alapján rendszereket és struktúrákat kreálunk. Alapvető értékrendünk, kultúránk, hitrendszerünk és tapasztalataink képezik részét.
Kérdés:
- Milyen értékek vagy feltételezések alakítják a rendszert?
Gyakorlati példa
Hogyan vehetjük hasznát a jéghegy modellnek egy hétköznapi problémánál? Vegyünk egy gyakorlati példát. Tegyük fel, hogy folyton fáradt vagy. A probléma okát nagyjából ismered, de nem tudod hogyan oldd meg.
- Esemény: Folyton fáradt vagy.
- Minták és trendek: Későn fekszel le, korán kell kelned.
- Rendszerek: Késő estig sorozatokat nézel.
- Mentális modell: Neked jár az a néhány sorozatrész. Ez az egyetlen szórakozásod az unalmas hétköznapokban.
Jéghegy modell nélkül magától értetődik a megoldás: hagyd ki a sorozatrészeket és feküdj le korábban. Ez ideig-óráig működik is, de kedvenc sorozatod új évada előbb-utóbb visszacsábít a képernyő elé, mert a probléma gyökerét nem oldottam meg.
Unatkozol.
A jéghegy modell segít a nem egyértelmű megoldások felkutatásában. Esetünkben egy új hobbi, egy dél-amerikai dzsungeltúra, vagy egy koncert hatékonyabb megoldás lehet a fáradtság kezelésére, mint a sorozatok elhagyása.
Freud, Goldman, Hall, Schein
A jéghegy modellt számtalan különböző területen lehet és érdemes alkalmazni.
A pszichoanalízis atyja, Sigmund Freud jegyzi az egyik legnépszerűbb hasonló modellt. Freud tudatos, tudatelőtti és tudatalatti részeit különböztette meg személyiségünknek. A Freud-féle jéghegy modell a tudatalattira irányította a figyelmet, mint ahogy a cikkben bemutatott modell gondolkodásunk mélyebb rétegeinek jelentőségét hangsúlyozza.
A szervezeti kultúra, a vezetői tulajdonságok, és az egyéni kompetenciák fejlesztésére is találunk jéghegyeket. Bár a cikkben ezekkel részletesen nem foglalkoztam, de linkelek pár forrást, ami hasznos lehet a további kutakodásban: