A naplóírás a leghasznosabb szokásom, amit a sok önfejlesztő könyv olvasás során magamra szedtem. Nem csak az adott pillanatban nyugtat meg a papírt érintő toll, de segít rendszerezni a gondolataimat és emlékmegőrzőnek sem utolsó.
Év végén mindig visszaolvasom a naplóimat és fogom a fejemet, hogy hogyan felejthettem el majdnem minden apró részletet. A napló viszont konzerválja nem csak a főbb pillanatokat, de az apró megjegyzéseket, érzéseket, aktuális céljaimat is.
Azzal a céllal ültem ma le írni, hogy megosztom veletek miért és hogyan írok naplót.
Gondoltam hozok pár ismert naplót író személyt felütésként mielőtt belecsapunk a lecsóba, de olyan sok érdekességet találtam, ami engem, egy már naplót író arcot is inspirált, hogy inkább ezt a cikket a híres naplót író festőknek, feltalálóknak, íróknak és politikusoknak szentelem.
“Egy napló nem arra való, hogy nyomot hagyjunk a világban. Ellenkezőleg. A hajnal vagy az éjszaka csendjében épp ahhoz segíthet hozzá, hogy megszabaduljunk önmagunktól.”
Pilinszky János
Leonardo da Vinci jegyzetei
A legendás polihisztor, Leonardo da Vinci nem tudta magát keretek közé szorítani, akkor sem, amikor gondolatainak papírra vetése került szóba. A Mona Lisa és az Utolsó Vacsora festője, az ejtőernyő és az óriás számszeríj feltalálója nem klasszikus naplót írt.
Feljegyzései aktuális munkáiról szóltak, amit különböző méretű papírfecnikre jegyzett fel. Több, mint 7000 oldal maradt az utókorra, amit csak utólag illesztettek össze egy koherens jegyzetfüzetté.
De nem csak nagy ötletek szerepeltek Leonardo da Vinci jegyzetfüzeteiben:
- népszerű közmondásokat,
- jövendöléseket,
- és hasonlatokat gyűjtött,
- feljegyezte háztartása leltárát a papírok margójára (a bevásárlólista nem csak a kisemberek sajátja),
Ha hevesen ellenkezel, hogy ez nem is napló csak egy jegyzetfüzet, akkor valamilyen szinten igazat kell adjak neked. Azért szerettem volna bemutatni da Vinci jegyzeteit, mert tanulhatunk tőle, hogyan érdemes naplót írni.
A napló nem egy meghatározott műfaj. Nem kell irodalmi keretekbe beférnünk, senki sem fog pálcát törni felettünk, ha nem a sablonos „kedves naplóm” felütéssel kezdünk egy napot.
Leonardo da Vinci rajzolt, különböző ötleteket firkált ugyanarra a lapra, elfért a Holdsugár megfigyeléséről készült rajzai mellett az is épp milyen szerszámai vannak a műhelyében.
Amellett, hogy inspiráló, hogy fél évezred távlatából fennmaradtak gondolatai, engem da Vinci jegyzetei arra noszogatnak, hogy kibővítsem a napló fogalmát egy olyan mindent magába foglaló médiává, aminek segítségével szabadon csaponghatok, de visszaolvasva mégis visszafejthetőek gondolataim.
A British Library weboldalán belelapozhatsz Leonardo da Vinci jegyzeteibe te is.
Frida Kahlo naplója
A mexikói festő, Frida Kahlo naplóját eszközként használta, hogy kifejezze és kapcsolódjon érzelmeihez. Ezt tette feljegyzéseivel és rajzaival egyaránt. A művész naplója vázlatfüzetként is szolgált amellett, hogy önmagában is egy látványos alkotás.
Frida Kahlo családtagjaihoz írt leveleiből tudjuk, hogy az írás számára nem csak kommunikációs célt szolgált, hanem naplója segítette érzelmei, aggodalmai és fájdalmai megélését, ami áthat naplója lapjain.
Lábának amputációja után, röviden halála előtt naplójába írta at egyik leggyakrabban idézett mondatát:
„Minek nekem láb, ha a szárnyaimmal repülni tudok?”
Frida Kahlo naplójába is belelapozhatsz a Google Arts & Culture gyűjteményén keresztül.
Gárdonyi Géza naplója
Az Egri csillagok és A láthatatlan ember írója is naplót írt, ráadássul titkosírással rejtette el személyes gondolatait a világ elől. Közel ötven évig ült Gárdonyi naplója az Egri múzeumban anélkül, hogy bárki meg tudta volna fejteni a tibeti nyelvre hasonlító kódokat.
A már korában népszerű Gárdonyi ráadásul rá is játszott a naplóját övező kíváncsiságra: amikor bulvár-szerű kérdéseket kapott, a választ leírta naplójába, majd olvashatatlan naplóbejegyzését lebegtetve trollkodta a kíváncsiskodókat.
Az egri múzeum végül pályázatot írt ki a Gárdonyi-napló megfejtésére és két jelentkező sikerrel is járt. Ma már bárki belelapozhat Gárdonyi titkos és személyes gondolataiba a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
Gárdonyi írt olvasmányélményeiről, arról mit csinált adott nap, gondolkodott regényeinek karaktereiről naplójában, de még a pénz okozta frusztrációit is papírra vetette:
“…az egész életem a pénz iránt való gyötrelmes nyugtalanság volt. A lelkem mindig: mint egy fájó rezgésű tű, holott egyszerre gazdag vagyok, ha eltökélem, hogy kevéssel beérem. Akkor egyszerre elérem a legnagyobb vagyont, a nyugalmat, amelyre teljes életemben vágytam, de épp ezért szüntelenül zaklattam magamat, és ebbe múlt bele az életem és egészségem. Vénségemre tört hajóként értem a révbe.”
Winston Churchill feljegyzései
„A történelmet a győztesek írják.” – mondta Churchill.
De az Egyesült Királyságot győzelemre vezető miniszterelnök nem nem hagyta a történetírókra az események értelmezését, hanem az utókorra hagyta számtalan formában, a háború és kora saját nézőpontja szerinti történéseit.
Írt több önéletrajzi könyvet (az egyikről még véleményt is írtam), próbálkozott már életében megírni az általa gondolt nagy történelmi igazságokat, de még naplójában is saját tetszésére színezte az eseményeket.
Egy napló lehet propaganda, lehet termék és műalkotás is.
Az, hogy Churchill naplói melyik kategóriába tartoznak magad is eldöntheted, mivel online is belelapozhatunk a Churchill Archive oldalon.
Marie Curie jegyzetfüzetei
Vitázhatnánk a jegyzetfüzet és a napló közötti különbségekről, de a dokumentumok írói sem kezelték azokat külön. Nem adtak papírra vetett gondolataiknak nevet. Csupán papíron gondolkoztak.
Míg írók, politikusok naplóiban gyakoribbak a hétköznapi kitekintések, személyes részletek, addig a nagy feltalálók, tudósok, mérnökök inkább az ötletekre, a tervrajzokra és számításokra koncentráltak ránk maradt jegyzeteikben.
Mari Curi jegyzetfüzetein keresztül betekintést nyerhetünk gondolatmenetébe, ahogy a rádium tisztításán és mérésén dolgozik. Munkájáért férjével megosztva Nobel díjat kapott, az odáig vezető utat pedig jegyzetein keresztül követhetjük végig.
A rádiummal való érintkezés miatt nem csak Curie egészsége károsodott, de használati tárgyai is jelentős sugárzásnak voltak kitéve. Jegyzeteit ma a Párizsban, a Bibliothèque Nationale-ben speciális dobozokban tárolják.
Márai Sándor naplói
Márai Sándor nem csak egy produktív író, hanem termékeny naplóíró is volt. Olvasmányélményekről, hétköznapi történésekről, politikai vélekedéseiről és életbölcsességekről írt naplóiban, amiből több kötetet is a piacra dobott.
A Márai-naplók nem egy az egy átmentései az író személyes kéziratának. A napló egy személyes műfaj, ezért bejegyzéseinek publikálását mérlegelte és végül nem mindegyik került be a kötetekbe.
Ettől függetlenül kellően közvetlen (néhol humoros) gondolatokat olvashatunk egy nagyszerű írótól.
Pár bejegyzésre példa:
“Az élethez türelem kell. De a csodához bátorság kell. Az egyszerű, a csendes csoda, mikor valaki elég bátor ahhoz, hogy az életben türelmes legyen. De ez nagyon nehéz.”
“Villamosításunk a befejezés felé közeledik: már van villamos vasalónk, beretvánk, habverőnk, időcsinálónk, szélcsapónk, több rádiónk és távolbalátónk. Ha olcsón szert teszek reá, veszek még egy villanyos széket.”
Youtube-on pedig hangoskönyv formában lehet belehallgatni a Márai naplókba:
Neil Gaiman Journal / Blog
Az egyik kedvenc fantasyíróm, az Amerikai Istenek, a Sosehol, és a Sandman szerzője, Neil Gaiman online naplót vezet 2001 óta.
Gaiman blogja jó záró eleme az eddig említett naplóknak és a közöttük lévő különbségeknek.
Frida Kahlo saját magának írt, és Da Vinci sem gondolt arra, hogy írásait mások olvassák majd.
Gárdonyi tudta, hogy érdeklődők lennének a naplójában leírt gondolataira, ezért titkosította azokat.
Márai már szerkesztette és életében kiadta naplóit, Neil Gaiman pedig egy blogot használ arra több, mint 20 éve, hogy olvasóit beengedje életébe, megosszon kulisszatitkokat karakterei fejlődéséről és aktuális könyveiről, megfilmesített projektjeiről.
Ilyen blogbejegyzésekkel találkozhatunk Gaimant olvasva:
„1983 telén egyedül voltam a szüleim házban. Még ők sem voltak ott. 22 éves voltam, majdnem 23, és olyan dolgokat írtam, amelyeket senki nem akart megvenni, sőt még olvasni sem akart, és nagyon magányosnak éreztem magam. 1984 elején fel akartam költözni egy hálószobába Edgware-be. A legközelebbi dolog, amit társaságomnak nevezhettem, a BBC Radio 4 volt. Ültem a szüleim üres ebédlőjében rádió mellett, miközben novellákat írtam, amelyeket soha senki nem olvasna, és senki sem fog. valaha vásárolni. De a rádió segített. A rádió nagyon sokat segített.”
Mit tanulhatunk a nagy naplóíróktól?
Ahány olvasó, annyi féle olvasata lehet a fent megosztott naplóknak.
Én a következőket tanultam az inspiráló napló lapozgatása közben:
- Bár a napi történésekről írni hasznos, de gondolataidat, érzéseidet, az eseményektől független világmegváltü elméleteidet papírra vetni örökérvényű értéket hoz létre. Az utóbbiakat élveztem a legjobb naplók olvasása során.
- A munka és a magánélet naplódban nehezen elválasztható, különösen, ha szenvedélyesen dolgozol valamin.
- A naplót magadnak írod, de mást is érdekelhet.
- Rajzolni, színezni, titkosítani ér és szabad.
- Naplód lehet akaratod ellenére publikussá válik idővel. Miért ne vezetnél egy publikus naplót / blogot?
Te kinek a naplóját olvasod, ajánlanád?