Az időgazdálkodás ma már szinte kötelező elem minden hatékonyságra törekvő ember életében. Rengeteg technika, módszer és trükk áll rendelkezésre, amelyek ígérik, hogy segítenek jobban beosztani az időt, és így több mindent elvégezni rövidebb idő alatt. De vajon tényleg ennyire hatékonyak ezek az eszközök?
Ebben a cikkben arról fogok írni, hogy miért gondolom, hogy az időgazdálkodás – bár hasznosnak tűnhet – valójában nem nyújt valódi megoldást a mindennapok kihívásaira, és hogyan vezethet el minket gyorsabban a semmibe, ha nem vagyunk elég körültekintőek a módszerek alkalmazásakor.
Hadilábon állok az idővel. Sosincs elég időm mindenre, amit szeretnék. Sietek, rohanok, elkések, elnapolok, de sosem érek a listám végére.
Amikor eltökéltem, hogy hatékonyabb szeretnék lenni, arra llkkgondoltam milyen jó lenne, ha lennének kalapból kihúzható technikák, amik segítenek jobban beosztani az időmet.
Mint kiderült vannak ilyenek. Eszközök és taktikák egész pofás gyűjteménye érhető el a neten és könyvek sora foglalkozik az úgynevezett időgazdálkodással.
Az időgazdálkodás ígérete, hogy egységnyi idő alatt több teendőt fogsz elvégezni, így gyorsabban eléred a célodat.
Ezt olyan hangzatos technikákkal igyekszik elérni, mint a pomodoro technika, a fontos, sürgős mátrix, a timeblocking és sok más.
Szerintem az időgazdálkodás hülyeség.
Lelkemre legyen mondva én megcsináltam a házi feladatot. Elolvastam időmenedzsment könyveket, kipróbáltam a legtöbb népszerű időgazdálkodási technikát.
Nem haszontalan az ezekben a könyvekben lévő tudás. Azért hallottál a pomodoro technikáról, mert elég embernek működött ahhoz, hogy az szájról szájra terjedjen.
Ha egy pillanatnyi motivációs löketre van szükséged, ha most kell rövid idő alatt embertelen mennyiségű teendőt ledarálnod, akkor hasznos lehet neked az időgazdálkodás. Viszont ugyanezt összeszorított fogakkal, menő keretrendszerek, eszközök és könyvek nélkül is el tudni érni.
A népszerű időgazdálkodás módszerekkel a bajom, hogy rövid távon nincs nagy különbség a fogcsikorgatott fókuszált dara és az okos, kigazdálkodott munka között, hosszú távon pedig csak időgazdálkodással nem sokra megyünk.
Gyorsan a semmibe
Vegyük például a Dwight D. Eisenhower amerikai elnök után elnevezett fontos sürgős mátrixot. Az Eisenhower mátrixban teendőket kategorizálunk fontosságuk és sürgősségük szerint. Az egyértelmű melyek a sürgős feladatok, mert most csörög a telefon, mert vannak határidőre leszállítandó melók, mert épp a nyakadba lihegnek.
Az már egy sokkal keményebb dió, hogy mit tekintünk fontosnak. Stephen R. Covey mondja, hogy az eredményes emberek idejük nagy részét a “fontos – nem sürgős” negyedben töltik.
Viszont mi történik, ha egy folyamatosan változó világban változik mi a fontos neked? Mi történik, ha te változol? Ha tanulsz, fejlődsz, változnak a prioritásaid?
„Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart” – mondja Seneca.
Ha nincs egy határozott célodss , akkor az időgazdálkodási praktikák csak gyorsabban fognak közelebb vinni a semmihez. Néha a válasz nem az időd beosztása, a fókuszálás, a hatékonynak tűnő munka, hanem a strukturálatlan felfedezés. Ahhoz pedig felesleges bármilyen mátrix.
Idő helyett energiagazdálkodás
A legenda szerint Mark Twain, a Tom Sawyer kalandjai írója egyszer azt mondta: „egyél meg egy élő békát reggel, és ennél rosszabb nem törtéhet veled a nap hátralévő részében”. Ebből inspirálódva alkotta meg Brian Tracy népszerű motivációs tréner az “edd meg a békát” elvet.
A béka a legundorítóbb, legnehezebb, legkevésbé kívánt teendődet testesíti meg. Tracy szerint érdemes ezzel kezdened a napodat.
Szerintem meg nem.
Az “edd meg a békét” elv rámutat az idő és energiagazdálkodás közötti különbségre. Való igaz, ha reggel nekifogsz egy 5×5 -ös gödör ásásához, akkor nagyobb valószínűséggel fejezed be, mintha délután azon vacillálnál, hogy rádsötétedik-e. Több energiád van reggel és kisebb az ellenállás. Ha minden nap csak egy gödröt szeretnél ásni, akkor az “edd meg a békát” életed tanácsa.
Viszont legtöbbünknek több, mint egy gödör van a listánkon. Ha délre befejezed a “nagy feladatot”, de kiégett agyaddal használhatatlan leszel a nap hátralévő részére, akkor bár jól beosztottad az idődet, de sokat nem értél el vele.
Nem elég jól gazdálkodni az idővel. A energiánkat is tudnunk kell beosztanunk. Csak időgazdálkodási tippeket követni olyan, mint lesprintelni a maraton első kilométerét. Hülyeség.
Helyet hagyni a váratlannak
A másik népszerű időmenedzsment módszer, amivel befürödtem az a “time blocking” volt. A teendőfókuszú Eisenhower mátrix és békaevés helyett a “time blocking” módszer nem a feladatok kipipálására ösztönöz, csupán arra, hogy fordítsuk időt az adott tevékenységre.
Ez piszkosul tetszett nekem. Van valami furcsán kielégítő abban is, amikor szép színes eseményekkel pakolod tele a Google Naptáradat. A kevésbé érdekes rész, akkor következik, amikor érkezik az értesítés este nyolckor, hogy na most kellene dolgozni a céljaidon.
Amikor ránézek egy reggeltől estig megtelt naptárra, akkor nem elismerően, hanem lesajnálóan bólintok. Egy tele naptár egy olyan élet, amit én nem szívesen élnék.
A munkanaptáram tele van meetingekkel. Lehet innen adódik egy kis ellenszenvem a saját dolgaim naptárban való vezetése iránt. Viszont belevágtam. Az első pár hét izgalmas volt. Jó volt úgy dolgozni, hogy nem feltétlenül eredményhez, hanem időhöz kötöttem a munkát.
Egy óra írás, 1000 szó helyett.
Ez tetszett és ezt a tapasztalatot magammal viszem.
Egy idő után viszont kezdtem figyelmen kívül hagyni az értesítéseket. Nem csináltam szabadidőmben azt, amit felvittem a naptárba. Egy idő után nekem egyszerűen nem működött a time blocking.
Amikor megnyitottam a naptárt késztetést éreztem, hogy telerakjam eseményekkel. Nem hagytam elég nagy hézagot pihenésnek és macskás videó k nézésének. A célodon való munka hasznos, de legalább annyira fontos helyet hagyni olyan élményeknek, amiknek nem szívesen csinálsz egy Google Eseményt.
Mit akarok mindezzel mondani?
Azt, hogy nem működik az eisenhower mátrix, a béke és a timeblocking? Dehogynem. Ezek kivétel nélkül hasznos eszközök, viszont az egyszerű eszközö ket több száz oldalas könyvekben magyarázó körítés miatt hajlamosak vagyunk többnek látni beléjük.
Egy percből nem fogsz kisajtolni 2 percnyi eredményt.
Ezek az eszközök a mögöttük meghúzódó elvek miatt működnek:
- Eisenhower mátrix? Találd meg mire érdemes áldozni az idődet. Mi a fontos neked.
- Pomodoro technika? Tarts rendszeres szüneteket. Ha dolgozol, koncentrálj.
- Edd meg a békát? Kipihenten többet érsz el és hatékonyabb vagy.
- Timeblocking? Ne csak teendőkben gondolkodj! Egy órát szöszmötölni sokszor többet ér, mint egy rubrikát kipipálni
Na ez a videó tetszett !
ChatGPT témáról csak pszichológus véleményt hallottam a rádióban pár hónapja..de a time management módszerével én is barátkoztam, még a múlt évezredben ! 🙂
Sose tesszük fel a kérdést, hogy MIvel és KInek akarunk eredményt, de gyorsan elérni..
Biológia( emberek vagyunk ), alkotás, mint olyan és igen, van utalás rá a videoban: magam is elnapoltam a teendőim, mert pro primo: többet listáztam, mint bírtam ( volna ), más is közbejött stb – elégedettségi indexem zuhant, na ezt nem…!
Mindent ki kell próbálni, ezt is mert sok modulból fog állni az életünk…
PS: remélem, az egész honpan nem chatgpt-vel készült – én még élőket preferálok, és azt, hogy fejlessze a feladat a gondolkodásomat. Nem csak a gyors”megoldás” a lényeg. Hacsak nem a gazdinak.
Bocsánat Norbert – próbálok a korral haladni és első refex mi is lehetne: összehasonlítás, veszélyek és vélemény
De jó a honlap – még visszanézek :((
Köszönöm a hozzászólását Senior! Valóban egyre nehezebb megkölünböztetni a ChatGPT tartalmakat, a hús vér emberek által készítettektől.Videókban próbálok arccal együtt beszélni személyes tapasztalatokat megosztva. Itt pont arctalan lett, de ki tudja. Talán ez a jövő. De már „beszélő fejet is lehet” AI-al generálni.
:))) akar lenni , természetesen