Három könyv, ami velem maradt 2026-ból

Amikor elkezdtem az OlvasóListát, egy idő után azon kaptam magam, hogy aszerint választok könyveket, melyikről lehetne jó ajánlót írni. Ezzel házimunkává silányítottam az olvasást, és megfosztottam magam sok olyan történettől, amely érdekelt volna, de túl hosszú volt, illetve olyan témáktól, amelyek az olvasók töredékének lennének hasznosak — nekem viszont nagyon.

Sokat gondolkodtam azon, hogy írjak-e egyáltalán az idei olvasmányaimról. Annyira különböző témákat érintenek, és annyira nekem szólnak, hogy nehéz elképzelni, hogy mindegyik hasznos legyen ugyanannak az olvasónak. Kivéve persze, ha az olvasó egy éjszakánként négy órát alvó, összevissza evő újdonsült apa.

Két hónapja ugyanis egy apró, rám rendkívül hasonlító kislány szundijaiból lopott percekben írom ezeket az esszéket és ajánlókat. Talán innen ered az is, hogy a témaválasztásom kissé filozofikusabb lett az utóbbi időben. Ezt talán egy jövőbeli esszében megkísérlem kibontani.

Ezúttal azonban egy könnyed táplálkozástudományi könyvet, valamint két, gyereknevelésről és babavárásról szóló kötetet hoztam.

Égesd el a diétád (Quema tu dieta)

Minden, amit a mozgásról tudok, indokolatlanul izmos emberek Instagram Reelsben felvázolt javaslatainak köszönhető — ami, valljuk be, nem túl magas szint. Táplálkozás terén viszont még ennél is lejjebb vagyok. Leginkább Blikk-címlapok és a divany.hu „5 léböjtkúra, hogy az idei strandszezonra formába hozd magad” jellegű cikkei ugrálnak elém, amelyek elől igyekszem kitérni.

Amit mondani szeretnék: az elmúlt években rengeteg rövid, gyakran hasznos, de semmilyen egységes rendszerré össze nem álló tartalomból hámoztam ki mindazt, amit a táplálkozásról gondolok. Ezeket aztán több-kevesebb sikerrel próbáltam beépíteni az életembe. A tudásbeli hézagokat most egy tényalapú táplálkozásról szóló könyvvel igyekeztem foltozgatni.

Ismael Galancho dietetikus és táplálkozási szakértő, aki olyan élsportolókkal dolgozott együtt, mint Luis Suárez, Lionel Messi vagy Enzo Fernández. Az elsősorban a spanyol nyelvterületen ismert szakember szemlélete és könyvei a legújabb kutatásokból merítenek, javaslatait pedig tudományos eredményekkel támasztja alá.

Az Égesd el a diétád című könyve magyarul nem jelent meg, de valószínűleg nem is az a fajta diétakönyv, amely letarolná a nemzetközi könyvpiacot. Nem mond nagyokat, cserébe a „flexibilis diéta” segítségével hosszú távon is fenntartható étkezésre ösztönöz.

Gondolatok, amelyek megragadtak

• Miért hízunk el? Részben azért, mert sokkal kevesebbet mozgunk, részben azért, mert túl sok kalóriát fogyasztunk, részben pedig azért, mert túl sok ultrafeldolgozott élelmiszert eszünk — amelyekben általában szintén túl sok a kalória.
• A hétvége nem felejt: Ha a hét öt napján kalóriadeficitben vagy, hétvégén viszont jelentősen megemeled a kalóriabeviteledet, heti átlagban könnyen lehet, hogy valójában csak a fenntartó kalóriamennyiséget fogyasztod el.
• Szénhidrát edzés után: Edzés közben az izmok inzulin nélkül is képesek glükózt felvenni a vérből. A test emellett felhasználja az izmokban és a májban tárolt glikogén egy részét, így hely szabadul fel az újabb glükóz tárolására. Ennek két fontos következménye van: a fizikai aktivitás szerepet játszik az inzulinrezisztencia megelőzésében, az edzés utáni időszak pedig jó alkalom lehet a szénhidrátfogyasztásra.
• Mozogj étkezés előtt vagy után: Már egy kevés fizikai aktivitás is jelentősen csökkentheti az étkezés utáni vércukorszintet. Ha hosszú ülés után azonnal enni kezdünk, a vércukorszintünk magasabbra emelkedhet. A szerző szerint ebből a szempontból a hosszan tartó mozdulatlanság átmenetileg az inzulinrezisztenciához hasonló állapotot idézhet elő.
• Édesítőszerek és üdítők: Aki kalóriát számol, könnyen úgy érezheti, hogy egy édesítőszerrel készült étel vagy ital miatt később többet „engedhet meg magának”. Az intenzív édes íz rendszeres fogyasztása emellett fenntarthatja az édes ételek iránti vágyat, akár a gyümölcs- és zöldségfogyasztás rovására. A szerző ezért azt javasolja, hogy legfeljebb napi egy ételt vagy italt édesítsünk. Heti két zero üdítő például még beleférhet.
• Feldolgozott húsok: Egyes kutatások összefüggést találtak a feldolgozott húsok — például a felvágottak, kolbászfélék és a mortadella — rendszeres fogyasztása, valamint bizonyos daganatos betegségek, férfi termékenységi problémák és a korai halálozás magasabb kockázata között.
• Tojás: Bár a tojás egészséges élelmiszer, magas zsírtartalma miatt a szerző nem javasolja, hogy túl sokat együnk belőle. Szerinte a heti legfeljebb hét tojás észszerű általános ajánlás lehet.
• Időszakos böjt: Azok az időszakos böjttel kapcsolatos vizsgálatok, amelyekben a vacsorát hagyják el, nagyobb előnyöket mutatnak, mint azok, amelyekben a reggelit hagyják ki. Másképp fogalmazva: ha időablakos étkezést alkalmazunk, metabolikus szempontból valószínűleg jobb a nap korábbi részére tenni az étkezési ablakot, mint késő estére.
• Hosszú diéta és alkalmazkodás: Fogyás során — akár csak diétázunk, akár edzünk is mellette — a testsúly csökkenésével a nyugalmi energiafelhasználásunk is alacsonyabb lesz. Ahogy kevesebbet eszünk és fogyunk, a szervezetünk is kevesebb energiát használ fel. Ez az egyik oka annak, hogy ugyanaz a kalóriabevitel, amely kezdetben fogyást okozott, később már kisebb vagy akár semmilyen változást nem eredményez.Több kutatás szerint tartós kalóriadeficitben a fogyni próbáló emberek spontán napi fizikai aktivitása is csökken. Nem feltétlenül arról van szó, hogy tudatosan kihagyjuk az edzést: egyszerűen kevesebbet járkálunk, többet ülünk, ritkábban mocorgunk, és kevesebb energiát fordítunk a hétköznapi mozgásra. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a leadott testsúlyt nagyon nehéz hosszú távon megtartani a fizikai aktivitás növelése nélkül.
• Refeed: Amikor egy hosszú diéta során megáll a fogyás, a szerző valami elsőre váratlant javasol: újratöltést. A refeed során rövid időre megemeljük a szénhidrátbevitelt. Ennek célja, hogy részben enyhítse a diéta során kialakuló energiahiányt, fáradtságot és bizonyos metabolikus alkalmazkodásokat. A szerző szerint a több szénhidrát növelheti az energiaszintet, mérsékelheti a fáradtságot, kedvezően hathat egyes hormonális és metabolikus folyamatokra, valamint lelkileg is megkönnyítheti a diéta folytatását.
• Diet break: A diet break a kalóriadeficit ideiglenes, általában körülbelül egyhetes szüneteltetése. Nem kontroll nélküli evést jelent, hanem azt, hogy a bevitelünket fenntartó kalóriaszintre emeljük. Célja az energia visszanyerése, a diéta betartásának megkönnyítése és bizonyos metabolikus alkalmazkodások mérséklése. A szerző azt javasolja, hogy az első valódi fogyási stagnálástól kezdve körülbelül háromhavonta tartsunk egy egyhetes diet breaket.

A sok tény és javaslat mellett Ismael egy olyan rendszert is bemutat, amelyben az élelmiszerek makrotápanyag-tartalma és ajánlott mennyisége alapján választhatunk egymáshoz illő alapanyagokat. Így kalóriaszámlálás nélkül is összeállíthatunk egy egészséges étrendet.

A könyv röviden azt tanította nekem, hogy étkezésünk alapját valódi élelmiszerek alkossák, ezeket pedig szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmuk alapján tudatosan válasszuk ki. Naponta több étkezésünket is kísérje zöldség vagy gyümölcs. Használhatunk édesítőszereket, és kis mennyiségben olyasmit is ehetünk, ami nem feltétlenül egészséges — csak ne vigyük túlzásba.

Fontosabb, hogy fél éven keresztül egészségesebben együnk, mint hogy két hétig kevesebbet.

Tudatos gyermeknevelés

Emily Oster nem gyermekorvos, hanem közgazdász, akinek gyereke született, és ezzel együtt rengeteg kérdése lett. Mivel ezek közül sokat korábban már kutattak, tudományos alapon kezdett válaszokat keresni rájuk. Ebből született meg végül a Tudatos gyermeknevelés (Cribsheet).

Bizonyos kérdésekben az adatok egyértelműen megmutatják, mi a helyes lépés. A könyvből azonban az is kiderül, hogy a gyereknevelés tele van szürke zónákkal: vannak témák, amelyeket még nem kutattak megfelelően, más esetekben pedig a vizsgálatok nem vezettek egyértelmű eredményre.

Angolul olvastam az egyébként magyarul is megjelent könyvet — és mennyivel jobb együtt az angol cím és a borító. Meglepett, hogy a magyar értékelések között milyen sokan szidták, miközben a szerző nem tesz különösebben nagy állításokat, csak megpróbál következtetéseket levonni a rendelkezésre álló adatokból.

Nekem ebből leginkább az olvasható ki, hogy a gyereknevelés mélyen érzelmi kérdés. Ha valaki nem ugyanazt gondolja róla, mint te, könnyű úgy érezni, hogy nemcsak a véleményedet, hanem téged és a szülői döntéseidet is támadja. Éppen ezért fontosak az ilyen adatalapú könyvek: bizonyítékokat adnak, amelyekhez vissza lehet nyúlni, így a fontos kérdésekben nem kell kizárólag egyéni véleményekre hagyatkoznunk.

Gondolatok, amelyek megragadtak

• Az újszülöttek súlyvesztése: Szinte minden újszülött veszít a súlyából a születése utáni napokban, az anyatejjel táplált babák általában többet. Az első 48 órában az előbbieknél átlagosan 7, a tápszerrel táplált babáknál körülbelül 3 százalékos súlycsökkenés jellemző. Ha a baba rendszeresen pisil, és a nyelve nem száraz, valószínűleg nincs kiszáradva.
• Bőrkontaktus és szoptatás: A közvetlenül a szülés utáni bőrkontaktus növelheti a szoptatás esélyét. Egy kétszáz nő részvételével végzett randomizált vizsgálatban hat héttel később a bőrkontaktust alkalmazó anyák 72 százaléka szoptatott, szemben a kontrollcsoport 57 százalékával.
• Alkohol, koffein és szoptatás: Az anyatej alkoholszintje nagyjából követi az anya véralkoholszintjét, ezért a baba tényleges alkoholterhelése általában nagyon alacsony. A koffein többnyire szintén problémamentesen fogyasztható, de egyes babák érzékenyebbek rá. Ha a gyermek nyugtalanabbá válik, érdemes csökkenteni a mennyiségét.
• A biztonságos alvás négy alapszabálya: A baba aludjon a hátán, egyedül a kiságyában, a szülők szobájában, puha tárgyak nélkül. Az együtt alvás kockázata különösen magas, ha valamelyik szülő dohányzik vagy alkoholt fogyasztott. A kanapén elaludni egy csecsemővel rendkívül veszélyes.
• Gyermekfelügyelet: A bölcsődébe járó gyerekeknek átlagosan kissé jobbak a kognitív eredményeik, viselkedési problémák viszont valamivel gyakrabban jelennek meg náluk. A negatív hatások inkább 18 hónapos kor előtt, a pozitívak később jellemzők. A gyerekek többet betegeskedhetnek a közösségben, közben azonban több kórokozóval szemben alakítanak ki védettséget. A szerző legfontosabb következtetése, hogy a szülői gondoskodás minősége sokkal többet számít, mint a gyermekfelügyelet választott formája — ezért olyan megoldást érdemes keresni, amely a szülők számára is működőképes.
• Alvástréning: A sírni hagyáson alapuló alvástréningek működhetnek, és javíthatják a szülők mentális állapotát, miközben a kutatások nem mutatnak rövid vagy hosszú távú káros hatást a gyerekeknél. Nincs erős bizonyíték arra, hogy valamelyik konkrét módszer jobb lenne a többinél. A legfontosabb a következetesség: olyan módszert érdemes választani, amelyet a szülők valóban képesek betartani.
• Allergének korai bevezetése: Az allergén ételekkel való korai találkozás csökkentheti az ételallergiák kialakulásának esélyét. A földimogyoróval kapcsolatos kutatások például éppen azzal a korábbi tanáccsal mentek szembe, amely szerint egyéves korig várni kellene a bevezetésével.
• Az ízek megszerettethetők: A magzat már a méhben, később pedig az anyatejen keresztül is találkozik különböző ízekkel, ami befolyásolhatja, milyen ételeket fogad majd el később. Az elsőre elutasított ételeket is érdemes újra megkínálni: az ismételt találkozás növeli annak esélyét, hogy a gyerek idővel megszereti őket.
• Nincs kötelező hozzátáplálási sorrend: Nincs erős bizonyíték a hagyományos hozzátáplálási sorrend mellett — nem muszáj például rizspéppel kezdeni. A falatkás hozzátáplálásnak sincsenek bizonyítottan különleges előnyei, de nincs ok arra sem, hogy ne ezt válasszuk.
• Megfázás kisgyermekkorban: Az iskoláskor alatti gyerekek évente átlagosan hat-nyolc alkalommal fáznak meg. Egy-egy megfázás körülbelül két hétig tart, a köhögés pedig még ennél is tovább elhúzódhat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy télen egy kisgyerek az idő közel felében náthás lehet.
• Képernyőidő: Tizennyolc hónapos kor alatt a gyerekek nagyon keveset tanulnak a képernyőről. Egy vizsgálatban az oktatóvideók nem segítették a szavak elsajátítását; a szókincs fejlődését leginkább az jelezte előre, hogy mennyit olvastak a szülők a gyereknek. Három- és ötéves kor között viszont a gyerekek már tanulhatnak jó minőségű műsorokból.
• Szobatisztaság: A szobatisztaságra nevelés 27 hónapos kor előtti megkezdése nemigen befolyásolja, mikorra válik a gyerek ténylegesen szobatisztává. E kor után azonban a korábbi kezdés általában korábbi befejezéssel is jár.
• Interaktív meseolvasás: Már csecsemőkortól érdemes olvasni a gyerekeknek, de a közös, interaktív olvasás hasznosabb lehet a puszta felolvasásnál. Érdemes nyitott kérdéseket feltenni: „Szerinted hol lehet a madár mamája?”, „Mit érezhet most ez a szereplő?” vagy „Szerinted mi fog történni ezután?”

A leendő apa (The Expectant Father)

Míg a Cribsheet a kutatás–konklúzió–sztori szentháromságával operáló, tipikus tényirodalmi könyv, addig ez az apáknak szóló kötet inkább afféle jegyzetgyűjtemény, tele a várandósság különböző időszakaira vonatkozó tanácsokkal.

A túl konkrét tanácsokkal néha az a baj, hogy más környezetben nehéz alkalmazni őket. Az amerikai egészségbiztosítási rendszer vagy az ottani szabadságolási szabályok például nem igazán relevánsak számomra. Ettől függetlenül maradt bőven olyan gyakorlati tanács, amely segített nem pánikba esni, amikor sokadjára is megkaptam az „Ez normális?” kérdést. És még csak rá sem kellett gugliznom.

Különösen hasznos volt, hogy a Cribsheet és a The Expectant Father gyakran más szemszögből közelítette meg ugyanazokat a témákat, a következtetésük mégis sokszor megegyezett. Ha pedig többen mondják ugyanazt, én is nagyobb magabiztossággal hiszek nekik.

Gondolatok, amelyek megragadtak

• A gyerek felerősíti, ami már jelen van: Jerrold Lee Shapiro szerint amikor egy párból család lesz, általában minden, ami addig jól működött, még jobbá válik, ami pedig rosszul működött, még rosszabbá. Ezért már a várandósság alatt fontos megtanulni nemcsak beszélni egymással, hanem valóban meghallgatni a másikat.
• Az aktív apák is jobban járnak: Azok a férfiak, akik nagyobb részt vállalnak a háztartás vezetéséből és a gyereknevelésből, általában elégedettebbek önmagukkal és a családi kapcsolataikkal, mint a kevésbé aktív apák.
• Az érintésből is tanulunk: Egy kutatás szerint minél több ölelést kap egy nő a várandósság alatt a partnerétől, annál többször öleli majd ő is a gyermekét a szülés után. Az érintés nemcsak a párkapcsolatot erősítheti, hanem a szülő és a baba közötti kötődésre is hatással lehet.
• A biztonságos alvóhely legyen üres és kemény: A baba matraca legyen megfelelően kemény, a kiságyban pedig ne legyen párna, takaró, paplan, rácsvédő vagy plüssállat. A puha fekhely növeli a bölcsőhalál és a fulladás kockázatát. A könyv azt javasolja, hogy az első 6–12 hónapban a baba a szülőkkel egy szobában, de külön fekhelyen aludjon.
• Sok pelenka fog elfogyni: Egy baba az első születésnapjáig körülbelül 2500–3000, a szobatisztaságig pedig összesen akár 6000–8000 pelenkát is elhasználhat.
• Pihenés a szülés előtti hetekben: Egy dél-kaliforniai vizsgálatban négyszer alacsonyabb volt a császármetszések aránya azoknál a nőknél, akik a szülés előtti három-négy hétben már szabadságon voltak. Ez önmagában nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, de alátámasztja, hogy az utolsó hetekben érdemes több időt hagyni a pihenésre és az alvásra.
• Az apai kötődés a gondoskodáson keresztül alakul ki: A gyermek születése után az apák tesztoszteronszintje csökkenhet, prolaktinszintje pedig emelkedhet, ami fogékonyabbá teheti őket a baba sírására. A kötődés jelentős része a fizikai közelségből és a mindennapi gondoskodásból születik: érdemes sokat kézben tartani a babát, magunkkal vinni, és minél több alapvető szükségletéről gondoskodni.
• Az első napokban a kolosztrum is elég: Az érett anyatej általában a szülés után két-öt nappal indul meg. Addig a baba kolosztrumot, vagyis előtejet kap, amely segít felkészíteni az emésztőrendszerét. Az újszülöttek az első napokban még nagyon keveset esznek, a gyakori szopás pedig részben gyakorlás és a tejtermelés serkentése.
• Amíg nem jár, nincs szüksége cipőre: A járni még nem tudó babának nincs szüksége valódi cipőre. A merev cipők feleslegesen korlátozhatják a láb mozgását, és akadályozhatják a fejlődő csontokat és izmokat.

Regényekből és más fikciós művekből kevés, a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható gondolatot tudok kiemelni — de a legtöbben nem is ezért olvassuk őket.

Folytattam A csütörtöki nyomozóklubot a sorozat második, A férfi, aki kétszer halt meg című kötetével. Szerintem kevésbé volt izgalmas, mint az első rész, de még így is élvezetes olvasmánynak bizonyult. Nemsokára a harmadik kötetre is sort kerítek.

Ezenkívül belekezdtem A tenger katedrálisa című, a feudális Barcelonában játszódó regénybe, de többszöri elalvás után inkább félretettem. A fantasyhez és Brandon Sandersonhoz visszatérve pedig a tavalyi Ködszerzet-trilógia után idén nekiveselkedtem Sanderson másik nagy epikus történetének, A királyok útjának.

Eddig elsősorban türelemre tanított ez a könyv. Bár már több száz oldalt elolvastam, a sok szálon futó történet még mindig nem ért össze. Most viszont éppen annál a résznél járok, ahol kezd igazán érdekessé válni.

Ezt is szeretem a fantasykönyvekben: van egyfajta ellenállásuk. Száz oldal után még nem feltétlenül lehet eldönteni, hogy az adott kötet világa kedvedre való-e. A szerző lassan enged betekintést a részletekbe, miközben gyakran még maga a cselekmény is alig kezdődött el.

Remélem, a három ajánlott kötet közül legalább az egyik hasznodra válik!

Ha pedig van egy kedves ismerősöd, akit szintén érdekelhetnek ezek a könyvek, oszd meg vele a levelet az alábbi gombra kattintva.

Minden jót,

Norbi