Az új évtizedet egy különös kísérlettel kezdtem. Megpróbáltam teljesen lekapcsolódni a Google ökoszisztémáról. Megkíséreltem lecserélni a Google piacvezető böngészőjét, a Google Chrome-ot, igyekeztem alternatívát keresni a techcég fő termékére, magára a keresőre, illetve a kapcsolódó termékekre is helyettesítőket kerestem.
Miért próbálkoznék hasonlóval?
Egy csipet elégedetlenség, egy adag óvatosság és egy kis felháborodás vezetett el ehhez a kísérlethez.
Nem akarok álszent lenni.
Marketinges vagyok.
Aki ma marketinggel, különösen online marketinggel foglalkozik, az nagy valószínűséggel a nagy tech cégek, különösen a Google segítségével keresi a kenyerét. Így vagyok ezzel én is.
Az sem elhanyagolható tényező, hogy lenyűgöz az, amit a Google-nél csinálnak.
A termékek kinézetéről, funkcióiról, használhatóságáról, a kivételesen jó márkakommunikációról, a számtalan tehetséges mérnök, dizájner és stratéga munkájáról, a semmiből létrehozott iparágakról és a saját fejlesztésű keretrendszerekről szívesebben írnék most.
De ezt már megtették előttem elegen.
A Google-nek jó a PR-e.
Gondoljunk csak Owen Vilson és Vince Vaughn páros főszereplésével készült megmosolyogtató filmre, a Gyakornokokra. Színes sapkák, babzsákok, egy rakás pénz és a világ jobbá tétele.
Jól hangzik.
Vagy keressünk egy valóság által ihletett példát.
Bock László könyve, a Google Titok egy különösen jó olvasmány.
Olvashatunk az cég interjúfolyamatáról, a Google más cégeknél is előszeretettel használt teljesítményértékelő rendszeréről, az OKR-ről és forradalminak tűnő újdonságokról. Egy innovatív vállalati kultúráról fest egy igaz, de egyoldalú képet a szerző.
Mit tehát a bajom?
A Google négy szépséghibája
1. Monopólium
A cikk publikálásának pillanatában a Google 92.71%-os piaci részesedéssel rendelkezik a keresőmotorok piacán. Böngészőjét a Google Chrome-ot a felhasználók 67.28%-a választja.
A Google fejleszti a világ legnépszerűbb böngészőjét és még a Mozilla Firefoxon is a Google az alapértelmezett keresőmotor.
Egyéb területeken is olyan visszautasíthatatlan ajánlatokat tesz a techóriás, amivel nehéz versenyezni és felhasználóként nehéz visszautasítani.
Gmail fiókkal emailezek, Google Calendarban vezetem a határidőnaplómat, ha ismeretlen helyre megyek a Google Mapset használom.
2. Megfigyelésen alapuló üzleti modell
Ez óriási mennyiségű adat és egyszerűen nem akarom, hogy egyetlen piaci szereplő kezében összpontosuljon, akinek az üzleti modellje nyíltan az adataim eladására (legyen az harmadik félnek értékesítés vagy célzott hirdetések formájában) épül.
A nagy techcégek jelentette kihívásokra először talán a amerikai kongresszusi meghallgatások világítottak rá.
A Google mellett itt meg kell említenünk a Facebookot is, amit sokkal hamarabb bélyegzünk veszélyesnek.
Nem érdemes elfelejteni azonban, hogy az Instagramot és a Facebookot letörölhetjük telefonunkról, azonban a Google-től sokkal nehezebb megszabadulnunk.
Android telefonod van? Akkor a Google mindig tudni fogja merre jársz. Elvileg van rá lehetőség, hogy kikapcsold a helyedatok tárolását, azonban ez csak azt gátolja meg, hogy adataidat a Google szinkronizálja a napi utazásaidat vizualizáló idővonallal.
Ez a beállítás sem állítja meg a Google-t adataid gyűjtésében.
A helyadatok azonban csak egy apró szelete a Google és a Facebook rendszerének.
Bármilyen adatot is gyűjtenek, azt a nap végén a hatékonyabb hirdetések oltárán áldozzák fel (remélhetőleg csak ott).
A hirdetésekkel nem is volt bajom egészen addig, ameddig túlzásba nem vitték azokat.
Ma már nem ritka, hogy egy Google keresés hajtás feletti része kizárólag fizetett hirdetéseket tartalmaz.
Ugyanez igaz a 2-3 Facebook bejegyzés vagy Instagram sztori után felbukkanó hirdetésekre is.
Ráadásul kinézetben is egyre jobban eltűnik a határ a platformok organikus tartalmai és a fizetett hirdetések között. A karakteres sárga címke egyre jobban elhalványul, először zöld, majd manapság már átlátszó címkékkel jelezve a fizetős megjelenéseket.
3. Tartalomgyártók hátbaszúrása
Az online tartalomgyártók, a weboldalak tulajdonosai és a Google között egy kölcsönösen előnyös paktum volt eddig életben.
Készíts tartalmat, mi feltérképezzük, adatbázist építünk belőle és fizetett hirdetésekkel együtt megmutatjuk a keresőknek a releváns kifejezésekre.
A tartalomgyártó ingyen forgalmat kap, míg a Google egy releváns oldalakat tartalmazó listát épít, amit hirdetésekkel tűzdelhet ki.
Ez elsőre jó üzletnek tűnik minden tartalomgyártó szempontjából, de mégis egyre több aggodalomra okot adó fejlesztése volt a Google-nek az elmúlt években, ami kevesebb organikus kattintást eredményezett.
Adj tartalmat, nem kapsz vissza semmit
Egyre több oldalt képes a Google indexálni, és magától vagy külső segítséggel, de ezen tartalmak kontextusát is egyre jobban értelmezi.
Angol nyelvű kifejezésekre keresve már rá sem kell kattintatunk az egyes találatokra, már a keresési találatok között választ kaphatunk kérdéseinkre a kiemelt kivonatok segítségével.
A kiemelt kivonatok vagy featured snippetek a weboldalak feltérképezhető adataiból építkeznek. Gyakorlatilag egy oldal releváns bekezdése is feltűnik már a Google keresési találatai között.
A Google a kiemelt kivonatoknál feltünteti a tartalom forrását, de ez sokszor nem eredményez átkattintást, mivel a kereső már választ talált a kérdésére.
A kiemelt kivonatok nem egy új jelenség, már 2014-ben kísérleteztek a megoldással.
Ezek a rövid szöveges dobozok 2019-ben már alapjaiban határozzák meg a keresési találatokat és egyre több kattintás nélküli keresést eredményeznek. Magyar nyelven ugyan nem elérhető ez a keresési bővítmény, de maga az irányvonal is aggodalomra ad okot.
A Sparktoro kutatása szerint az USA-ban 2019 júniusában bepötyögött több, mint 40 millió keresésnek a fele kattintás nélkül ért véget.
Az adj tartalmat, mi küldünk forgalmat paktum megbomlani látszik.
Mindezek mellett a Google agresszívan térképezi fel az egész internetet és ha kedve tartja új típusú tartalmakat is 0. pozícióban oszt meg a keresőkkel, néha egyenesen a forrás feltüntetése nélkül.
Hasznos, hogy dalszövegek megjelennek a keresési találatok között, de azt tudtad-e hogy eredetileg forrásmegjelölés nélkül mutatta meg ezeket a tartalmakat a Google.
A Google egyszerűen lehúzta az online elérhető dalszövegeket különböző weboldalakról, majd megjelenítette a keresési találatok között.
Szükség volt egy kis online elégedetlenkedésre és a Genius 50 millió dolláros perére, hogy megvalósuljon a forrásmegjelenítés.
Persze egy egyedi HTML taggel jelezhetjük a Google-nek, hogy ne használja fel tartalmainkat kiemelt kivonatként, de ezzel az átkattintás esélyétől is megfosztanák magukat a weboldaltulajdonosok.
Ha pedig nem rájuk kattintanak a keresők, akkor a versenytársakra.
Saját kutyánk kölyke
Számtalan weboldal épít a keresőóriás által továbbított organikus forgalomra, ami még magyar viszonylatban is elérheti a havonta milliós nagyságrendű ingyenes forrásból származó felhasználót.
Ezek a cégek megpróbálnak minél jobban alkalmazkodni a keresőóriáshoz.
Hírportálok beépítik a Google által erőltetett AMP technológiát, strukturált adatokkal egészítjük ki oldalainkat, hogy a Google könnyebben értelmezze azt és tapsolunk, ha egyáltalán megjelenünk a keresési találatok között.
Mindenki lenyeli a békát, mert szüksége van a Google “ingyenes” forgalmára.
Majd egyszer csak bemutat a Google.
Utazni szeretnél? Google Flights
Állást keresel? Google Jobs
A saját kölykét persze kiemelt helyen kezeli a Google a keresési találatok között. Legtöbbször az első pozícióban, mégpedig minden más találatot a láthatatlanságba taszítva.
Ha utazni szeretnék, akkor ez aligha érdekelne.
A Google csak helyettesíti a middle man-t. Mondhatnánk.
Viszont több száz közvetítő weboldal üzleti modellje épül a legjobb ajánlatok szakértői összegyűjtésére, majd jutalék fejében azok értékesítésére.
Ezek a cégek pedig temérdek ugyancsak tehetséges fejlesztőnek, dizájnernek, marketingesnek és a hazai piacot ismerő szakértőknek adnak munkát.
Naivitás lenne azt állítani, hogy az organikus forgalom elvesztésével ezek a cégek a kardjukba dőlnének (vagy dőltek volna), de az biztos hogy negatívan érintene minden érintett szereplőt egy újabb saját Google termék kiemelt helyen való listázása.
Ha máshogy nem, akkor fizetett hirdetésekkel lennének kénytelenek pótolni a hiányt a weboldalak.
Kíváncsi vagyok mikor jelennek meg a Google saját termékei ingatlanra, albérletre vagy hitelre keresve.
4. Don’t be (so) evil
Ne légy gonosz.
Így hangzik a Google szlogen, amelyet 2000-től használt a keresőóriás. A mottó a vállalati magatartási kódex része volt, felfedezhető volt Googlereket szállító shuttle buszok wifi jelszavában és sokáig a menedzsment döntéseiben is.
2018 óta sehol sem kommunikálja a mottót a Google. Az új mantra a “cselekedj helyesen” (do the right thing) lett.
A mottóval együtt történő változásokat szemléletesen dokumentálja cikkében Ross LaJeunesse, aki korábban a Google nemzetközi kapcsolataiért felelős topmenedzser volt.
LaJeunesse részletesen ír a Google-nél töltött 10 év során bekövetkező változásokról, a kínai cenzúrázott keresőmotor, a Dragonfly projekt körülményeiről és az új profitközpontú szemléletről.
Dragonfly, avagy a cenzúrázott kínai Google
2006-ban lépett be először a kínai piacra a Google.
A keresőmotor Kínában való elterjedése azonban problémásnak bizonyult, tekintve a külföldi vállalatokat is kötelező cenzúrát.
Kínában a kormány nem csak hozzáférést követel egy cég felhasználói adatbázisához és a cég infrastruktúrájához, hanem teljes együttműködést vár el annak érdekében, hogy a kínai felhasználók csak a kormány irányvonalával egyező tartalmakkal találkozhassanak.
Három évvel a piacra lépés után úgy döntöttek a Google vezetői, hogy nem kívánják cenzúrázni termékeiket és a “don’t be evil” mottóhoz hűen 2009-ben megszüntették a kínai kormánnyal való együttműködésüket.
A maga milliárdot meghaladó lakosságszámával azonban Kína továbbra is egy vonzó piac maradt. A Google Cloud termékért felelős vezetők nem titkolták el, hogy az emberi jogok mellett kardoskodó Ross LaJeunesse kikerülésével saját jogi csapatot szeretnének felállítani és ismét bevenni Kínát.
A “don’t be evil” elv ekkor már halványodni látszott, majd egy kiszivárogtatott feljegyzésnek hála kiderült, hogy a Google kínai partnerével szoros együttműködésben 2018-ban elkezdett dolgozni egy új cenzúrázott keresőn.
Mi változott?
Ross LaJeunesse szerint az alapítók háttérbe húzódása és az új menedzsment érkezése hozott gyökeres változásokat. Larry Page és Sergey Brin egy új vezérigazgatót bíztak meg a cég vezetésével.
Sundar Pichai mellett új pénzügyi vezető is érkezett a Google-höz. Az új CFO a Wall Street-et hagyta ott a techcég kedvéért, ebből pedig következtethetünk arra, hogy a bevételi elvárások és a negyedéves célszámok kerültek előtérbe a társadalmi hatások helyett.
Fontos megjegyezni
Nem célom, hogy most mindenki fejvesztve telepítse a Mozilla Firefoxot, Duckduckgora cserélje keresőjét és mikrohullámú sütőben pörgesse meg a telefonját.
Az egyoldalúnak tűnő felsorolás mellett temérdek olyan előnye van a Google termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyek új szintre emelik akár kis cégek marketingjét is és életünket sokkal kényelmesebbé változtatják.
A hirdetés sem egy ördögtől való dolog és álszentség lenne azt hinni, hogy az oldalak, amiket az organikus találatok között top pozícióban láthatunk, azok mindig a legjobb és leghitelesebb találatok.
A felsorolt aggodalmaim közül néhány termék, kiegészítő Magyarországon egyáltalán nem elérhető. Nem látunk kiemelt kivonatokat és a Google Jobs sem vetette még meg a lábát itthon, így hiába keresed a keresési találatok között.
A cikkel a célom bemutatni, hogy nem minden fekete vagy fehér.
Ha meghallgatjuk az amerikai kongresszusi meghallgatáson Sundar Pichai válaszait, akkor a CEO magabiztos, néha diplomatikusan kitérő válaszai megnyugtathatnak bennünket.
Az Európai Unió GDPR rendelete őrületbe kerget bennünket, de ha a színfalak mögé nézünk, akkor rájövünk, hogy ez egy határozottan pozitív lépés volt a személyes adataink védelmének tekintetében.
Mit tehetünk?
A legtöbb változásnak passzív elszenvedői vagyunk és valószínűleg azok is maradunk.
Talán az egyetlen dolog, amit tenni tudunk adataink védelmében az a tudatos internethasználat.
Kezdhetjük például a Google Tevékenységvezérlőjének testreszabásával.
Letilthatjuk a helyelőzmények megosztását vagy épp kikapcsolhatjuk a hirdetések személyre szabását.
Következő lépésként én leváltottam a Google Chrome-ot, Mozilla Firefoxra.
A Firefox szigorúbb adatvédelmi beállításai és követők elleni védelme nagy változást jelentett böngészési szokásaimban. Egy hét alatt például 3000 nyomkövetőt blokkolt a böngésző, amelyről normál esetben nem is tudnék.
Emellett letöltöttem a Facebook Container bővítményt, amivel a Facebook retargeting hirdetéseit lehetetlenítettem el.
Nem kell azonban mindenkinek ezt az utat követni.
Ha csak elgondolkodsz az említett problémák felén, akkor már volt értelme megírni ezt a cikket.
Köszönöm, hogy egészen a végéig velem maradtál! Bátorítalak, hogy olvass utána a témának te is. Lent mellékeltem pár hasznos forrást, amit én is felhasználtam a cikk megírásához és szerintem neked is hasznodra válhat.
Tovább olvasnál?
Hasonló témájú cikkek:
- Így manipulálta Boris Johnson a Google keresési találatait
- A közösségi média és az Arab tavasz
- Kié a tartalom? Nyitott kérdések a közösségi médiáról
Felhasznált források:
- I Was Google’s Head of International Relations. Here’s Why I Left.
- CNBC.com – Music site Genius sues Google, claiming it caught the company ‘red-handed’ copying lyrics
- Sparktoro – Less than Half of Google Searches Now Result in a Click
- The Guardian – Google records your location even when you tell it not to
- Netmarketshare – Browser market share
- Statscounter – Search Engine Market Share Worldwide
- Search Engine Land – Updated: A visual history of Google ad labeling in search results
- Search Engine Land – How To Find Google Featured Snippets Using SEMrush And Google Search Console (GSC)