Generalistáknak áll a világ? David Epstein: Range

Óvodás sakkmesterek, tipegő hegedűvirtuózok, három évesen olvasó gyerekek. Számtalan irányból érkezik a sugallat: köteleződj el, specializálódj, mélyülj el egy szűk területen minél hamarabb, mert különben hátrányba kerülsz. Az elit sportolók történetei is a korai specializáció hatékonyságát támasztják alá.

Tiger Woods hat hónapos fogott először golfütőt. Két évesen már az országos TV-ben turnézott. Alig múlt 16, amikor a legmagasabb szinten, a Los Angeles Openen debütált a felnőttek között.

Számtalan esetben mégsem éri meg specializálódni. Sőt. Sokszor egyenesen káros a specializáció.

Roger Federer egy másik sportágat hódított meg, mint Tiger Woods, a két klasszis csúcsra vezető útja azonban akarva sem lehetne különbözőbb. Federer sokáig nem köteleződött el a tennisz mellett. Több sportágat kipróbált és úgy tűnt focista lesz belőle. 

Amikor végül 12 évesen a tenisz mellett tette le a voksát Roger Federer, akkor sem tűnt elpazarolt időnek a focival és egyéb labdajátékokkal töltött idő. Labdaérzék, koordináció, állóképesség terén is hasznát vette Federer a számos sportágat érintő alapoknak.

A generalisták védelmében

Nem mindenki szeretne élsportoló, világklasszis zenész vagy tudós lenni. Azonban manapság, amikor az alterületnek is van nyolc alterülete, jogosan tesszük fel a kérdést:

Mikor éri meg specializálódni?

És mikor nem?

A könyv szerzője, David Epstein mielőtt non-fiction könyvek írásába kezdett, a sarkvidéken tanulmányozta, hogy a növényi élet változásai milyen mértékben befolyásolják az örök fagy birodalmát. A sarkvidéki kaland után éles váltással a Sports Illustrated magazinhoz került újságíróként, de megfordult a fejében egy lehetséges sportolói karrier is.

Látszólag felesleges kitérőkkel tarkított Epstein karrierútja, azonban minden állomásra szükség volt ahhoz, hogy tudományos igényességgel írjon egy sportot is érintő témáról, a specializációról.

Range: Why Generalists Triumph in a Specialized World (Miért diadalmaskodnak a generalisták egy specializált világban) című könyvében David Epstein megfordítja a népszerű feltételezést, miszerint specialistáknak áll a világ.

A továbbiakban összefoglalom a Range című könyv főbb üzeneteit. Ha szeretnéd spoiler nélkül elolvasni a kötetet, akkor itt érdemes megállni.

Amennyiben velem tartasz megtudhatod, hogy

  • miért nem érdemes túl korán elköteleződni egy szakmai mellett,
  • miért van a legtöbb Nobel-díjasnak a tudománytól független hobbija,
  • miért gátolja a specializmus az innovációt,
  • hogyan érdemes tanulni,
  • miért nem jön be soha a szakértők becslése.

Hat ok látóköröd szélesítése mellett

1. A modern világ flexibilitást igényel

range

Christopher Connolly pszichológus 1979-ben alapított egy ügynökséget, amelynek célja a csúcsteljesítményt nyújtók segítése, a bennük rejlő lehetőségek maximális kiaknázása volt. 

Az évek során Connolly észrevett egy lényeges különbséget a csúcsteljesítők között: néhányan gond nélkül kamatoztatták meglévő tapasztalataikat és értek el sikereket teljesen más területeken is, míg mások megragadtak egy szűk terület szakértőiként.

Connolly megfigyelései szerint azok a csúcsteljesítők tudtak látványos sikereket elérni karrierváltás után, akik karrierjük kezdetén általánosabb felkészítést kaptak és több lehetőséget is nyitva hagytak, miközben elmerültek választott területükön.

“Egy nyolc sávos autópályán haladtak az egyirányú utca helyett.

Volt terjedelmük.”

írja Christopher Connolly

Kutatások szerint az egyszerű vadászó-halászó-gyűjtögető életmód után a bonyolult gépek megjelenése, a komplexitás növekedése kikényszerítette az emberek adaptációját. Hozzászoktunk az új bonyolult világhoz, aminek mellékterméke volt, hogy világszinten jelentősen növekedett az emberek IQ-ja.

A modern világnak való kitettségünk fejlesztette a bonyolult koncepciókhoz való viszonyulásunkat, rugalmassá tett bennünket és kiszélesítette a világ általunk felfogott szeletét.

2. Specializáció, mint az innováció gátja

Az egyre növekvő specializáció létrehozta a „párhuzamos árkok rendszerét” az innováció terén. Mindenki mélyebbre ás a saját árkában, és ritkán néz fel, hogy a következő árokba nézzen, annak ellenére, hogy a probléma megoldása történetesen a szomszéd árokban van.

3. A speciális oktatás hátrányai

A közoktatásban a diákok szűk szakmai ismereteket sajátítanak el egy olyan szakmával kapcsolatban, amelyet sosem fognak művelni, a megszerzett tudást pedig sehol máshol nem tudják majd alkalmazni.

4. Polihisztor Nobel-díjasok vagy Nobel-díjas polihisztorok?

A Nobel-díjasok között legalább huszonkétszer gyakrabban találunk amatőr színészeket, táncosokat, bűvészeket és más előadóművészeket, mint átlagos emberek között.

Az országosan elismert tudósok sokkal nagyobb eséllyel zenészek, szobrászok, festők, nyomdászok, famegmunkálók, mechanikusok, bádogosok, üvegfúvók, költők vagy írók, mind tényirodalmi, mind szépirodalmi művek tekintetében, mint a kevésbé elismert tudósok.

Más területek szenvedélyes művelésével kerülik el a specialisták csőlátását az elismert tudósok. A szokatlan nézőpontok pedig gyakran szokatlan eredményekhez vezetnek.

5. Ha egy kalapácsod van, minden egy szög

Vulkanológusnak vulkán

Ha egy kalapácsod van, minden egy szög

Amikor biológusként dolgozott David Epstein, kollégái között több vulkanológus is akadt. Bármilyen problémával is találkoztak Epstein kollégái, legtöbbször a “vulkáni tevékenység” indokhoz lyukadtak ki. 

Dinoszauruszok kihalása? 

Vulkáni tevékenység.

Meteorokról szó sem lehet.

Tűzoltónak szerszám

1949-ben Montanában a Mann Gulch tűz során Wagner Dodge az oltást végző tűzoltók vezetője, amikor látta, hogy a futótűz el fogja érni az embereit, azt kiáltotta a férfiaknak, hogy dobják el szerszámjaikat és fussanak.

Ketten azonnal meg is tették, és biztonságba sprinteltek. 

A többiek szerszámaikkal futottak, és elérték őket a lángok. 

Tizenhárom tűzoltó életét vesztette a tűzben. 

A Mann Gulch-tragédia áldozatai eggyé váltak a szerszámaikkal. Tűzoltók voltak, felszerelésük hátrahagyása pedig egyszerű emberekké változtatta őket. 

Egy “kalapács” volt a kezükben, amelyet nem tudtak elengedni.

6. A speciális tudás rossz becslésekhez vezet

A szakértők jövőre vonatkozó becslései legtöbbször meg sem közelítik a valóságot, ami azonban rerndkívül érdekes, hogy kutatások szerint a szakértelem negatívan befolyásolja a becsléseket.

Superforecasting című könyvükben az előrejelzések hatékonyságáról ír Philip E. Tetlock és Dan Gardner. Arra az érdekes következtetésre jutottak, hogy egy szűk terület szakértői különösen rosszan teljesítenek saját területüket érintő hosszú távú becsléseket illetően. 

A szakértelem, a speciális tudás és a bizonyítványok halmozása rossz hatással van a szakértők jövőre vonatkozó becsléseire.

Hasonlóan furcsa fordított arányosságot fedeztek fel Tetlockék a hírnév és a pontosság között. A TV-ben és újságokban megjelenő szakértői várakozások legtöbbször sosem válnak valóra.

7. Speciális tudás = Extrém döntések

Pszichológusok több kutatásban is  bebizonyították, hogy minél több információ áll egy személy rendelkezésére a döntés meghozatalához, annál extrémebb lesz a döntése.

Minőségi egyezés

Minőségi egyezésnek (match quality) nevezik a közgazdászok az arányszámot, amely megmutatja, hogy mennyire áll összhangban az egyén által végzett munka az egyén képességeivel és hajlamaival.

Kutatások szerint érdemes magas minőségi egyezésű hivatást választani, azonban a lehetőségek felfedezése során könnyen megrekedhetünk. 

Ha csak azért tartunk ki egy karrier / sportág / hobbi mellett, hogy bizonyítsuk állhatatosságunkat, az általában negatívan érinti a minőségi egyezést.

„…Sohase ​engedjetek, sohase engedjetek, soha, soha, soha, soha – semmiben, se nagyban, se kicsiben, se fontosban, se jelentéktelenben…”

Winston Churchill népszerű mondását gyakran idézik a kitartás bátorítására, azonban pontosan a lényeget, a mondat második felét felejtik el megemlíteni:

“– ne engedjetek semminek, csakis a becsület és a józan ész meggyőződésének…”

Miért szerelnek le a legtehetségesebb katonák?

minőségi egyezés

Az USA patinás katonai akadémiája, a West Point egy érdekes problémára kényszerült megoldást találni az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatban.

Az akadémia legtehetségesebb kadétjai azonnal leszerelnek, amint lejár a képzési szerződésben rögzített pár év. Ez egyrészt nettó veszteség volt az államnak, másrészt nem tudták az okát.

A megoldás a minőségi egyezésben rejlik.

Minél tehetségesebbnek gondolt a sereg egy leendő tisztet, annál valószínűbb volt, hogy ösztöndíjat ajánlanak neki. Ezek a tehetséges fiatalok választott területük szakértőivé váltak és közben rájöttek, hogy számtalan lehetőség vár rájuk a seregen kívül is.

Végül úgy döntöttek, hogy kipróbálnak valami mást. Olyan dolgokat tanultak önmagukról húszas éveikben, ami hozzájárult, hogy jobb minőségi egyezéssel bíró döntést hozzanak.

A befejezettség illúziója

befejezettség illúziója

Fiatalkori céljainkra és álmainkra változó dolgokként tekintünk vissza, de közben azt feltételezzük, hogy többet nem változunk. Azt gondoljuk, hogy befejezett egyének vagyunk és céljaink nem fognak változni a jövőben. 

Pedig változnak.

Dan Gilbert pszichológus ezt a jelenséget a befejezettség illúziójának nevezi.

Folyamatos fejlődésben lévő egyének vagyunk, akik közben a befejezettségüket hangoztatják.

A hatékony tanulás generalista útmutatója

1. Le nem dolgozható előnyök

Sokan ismerünk olyan csodagyereket, aki idővel elveszítette a kezdeti előnyét. A három évesen olvasó gyerek tíz évesen már nem érdekes, mert minden társa megtanult olvasni.

Érdemes maradandó előnyt kovácsolni a múlandó helyett. 

Az olvasás nem maradandó előny. 

Az olvasott szöveg megértése, a fogalmak párosítása, a tudás rendszerezése és alkalmazása maradandó.

2. Csinálva tanulunk

A gyakorlatban tanuljuk meg kik vagyunk és mit szeretünk. 

A minőségi egyezéssel bíró tevékenységek és hivatások megtalálásához ki kell próbálnunk azokat a tevékenységet. 

Az elmélet nem elég.

3. A hibák lehetőségek

A nagy hibák a legjobb tanulási lehetőségeket rejtik magukban.

Érdemes felfedezni, hibázni és tanulni a hibákból. Nem csak a mindennapokban, hanem a karrierválasztás szintjén is.

Ha úgy tekintenénk a karrierre, mint a randizásra, senki sem köteleződne el olyan hamar.

4. A rossz válaszok ereje

Egy problémára adott válasz, akár egy rossz válasz is segíti a tanulást. A lényeg, hogy próbáljunk meg választ generálni.

Már Szókratész is tudta, hogy mit csinál, amikor válaszok megfogalmazására kérte tanítványait. A válaszok keresése megköveteli a tanulótól az azonnali teljesítmény feláldozását annak érdekében, hogy tudása a jövőben hasznosabb legyen.

5. Tanulás bizonytalan területeken

Ha egy területen különböző minták ismétlődnek, a visszajelzés pontos és azonnali, és a határok jól meghatározottak, akkor Robin Hogarth szavaival élve jóindulatú tanulási környezetről beszélhetünk.

Létezik azonban egy teljesen más szabályokat követő környezet is.

Ez a kegyetlen környezet.

A kegyetlen környezetben a játékszabályok nem egyértelműek, minták néha előfordulnak, néha nem, a visszajelzés késleltetett, pontatlan, vagy mindkettő.

Minél magasabb egy környezet bizonytalansági foka, annál valószínűbb, hogy egy széles látókörrel rendelkező generalista kapóra jön.

Az autodidakta tanulás előnyei

Gyakran túlzásba viszem a kutakodást. Mielőtt belekezdek egy új hobbiba, kiolvasom a fél internetet. Nem akarok időt vesztegetni, a tuti tippet akarom és minél gyorsabban látványos eredményeket elérni.

Hozzám hasonlóan talán te is türelmetlen vagy.

Azonban a kísérletezés, a bukás és az újbóli próbálkozás David Epstein történetei szerint megismételhetetlen teljesítményre késztethetnek.

Jack Cecchini azon kevés zenészek egyike, aki világszínvonalon műveli a klasszikus és jazz zenét is. Cecchini nem tud kottát olvasni, autodidakta módon tanult meg gitározni és az Epsteinnel folytatott beszélgetése rávilágítás az autodidakta tanulás hallatlan előnyeire:

“Nem azt mondom, hogy az egyik út jobb (klasszikus zeneoktatás vagy autodidakta tanulás), de most sok diák jön olyan iskolákból, amelyek jazzt tanítanak, és mindannyian egyformán hangzanak.

Úgy tűnik, nem találják meg a saját hangjukat.  

Azt hiszem, amikor valaki magától tanul, akkor többet kísérleteik, megpróbálja megtalálni ugyanazt a hangot különböző helyeken, megtanulja, hogyan oldjunk meg a problémákat.” 

Véleményem a David Epstein könyvéről

Nincs tuti tipp. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy specialistaként fényes jövő vár rád, mint ahogy a generalisták sem feltétlenül élveznek előnyt. A popkultúra és a szakirodalom mégis egyoldalúan a specialistákkal foglalkozik.

David Epstein egy új nézőpontot mutat releváns kutatásokkal és megnyerő történetekkel. Nem akar meggyőzni minket semmiről, csupán vázolja a széles látókörű és sokoldalú emberek hallatlan előnyeit.

Olvasmányos kötet, amit irányválasztás előtt állóknak, karrierváltóknak, és a szokatlan hátterük miatt bizonytalan olvasóknak ajánlok.

david epstein: range

Ha tetszett az összefoglaló, akkor a következő könyvek is érdekesek lehetnek számodra:

Tetszik, amit olvasol?

Csatlakozz 1000+ kíváncsi elméhez és olvasd elsőként legújabb tartalmaimat.

Semmi spam. Bármikor leiratkozhatsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük