Az olvasás megtérülése

Az olvasás hasznos. Ezzel az állítással szinte mindenki egyetért, bár különböző okokból. Van, aki első kézből tapasztalta meg a könyvek életére gyakorolt pozitív hatásait és van, aki egyszerűen nem akar konfliktust az ismeretlen szavakkal dobálózó olvasott arcokkal. A legtöbb ember ingerküszöbét azonban el sem éri az olvasás előnyeiről való gondolkodás. 

De lépjünk hátra egy lépést és gondolkodjunk el: valóban mindig hasznos az olvasás? Ha más tevékenységekkel versenyeztetjük meg, biztos vagy benne, hogy mindig az  olvasás a legjobban megtérülő tevékenység?

Ha valaha szükséged volt döntéseid üzleti alapon való megindoklására, akkor találkoztál már a ROI rövidítéssel. Az angol Return on Investment kifejezést a befektetés megtérülésének fordíthatjuk.

A ROI jelentése

A befektetés megtérülése (ROI) egy olyan mérőszám, amelyet a befektetés hatékonyságának értékelésére vagy számos különböző befektetési lehetőség hatékonyságának összehasonlítására használnak. A ROI megpróbálja közvetlenül mérni egy adott befektetés megtérülésének összegét a beruházás költségéhez viszonyítva.

Beszélhetünk indexkövető alapok, fizetett hirdetések, benzinzabáló használt autók megtérüléséről éppúgy, mint saját tevékenységeink megtérüléséről. Elvégre az olvasásnak is van költsége, amihez a két legfontosabb erőforrásunk szükséges: az időnk és a figyelmünk. 

Tudom, hogy nagyon stréberül hangzik az olvasás megtérüléséről beszélni. Tudom, hogy az olvasási statisztikák hátsó harmadában kullogó országban nem érdemes savazni az intelligencia univerzális szimbólumát, a könyveket. Mégis érdemes.

Az önfejlesztés iránt érdeklődők, esetleg vállalkozás indításán gondolkodók egyre több olyan “csábító programmal” találkozhatnak online, amelyek életük megváltoztatását ígérik. Ezeknek a kluboknak, mastermind csoportoknak, szupernindzsaharcos képző guruknak van egy mérgező közös tulajdonságuk: az olvasás megtérülésének irreálisan magas ígérete.

Az olvasás nem mindig térül meg.

Mondom ezt úgy, hogy évente 40-50 könyvet olvasok és egy OlvasóLista nevű hírlevéllel másokat is hasonló vállalásokra szeretnék inspirálni. Én mindig is szerettem olvasni. Az olvasás nem egy olyan szokás számomra, amit fogcsikorgatva kellett magamra erőltetnem. Sokat és sokféle könyvet olvasok, különösen kedvelem az üzleti és tényirodalmi (non-fiction) köteteket. Még ezeknek a könyveknek sem mindig pozitív a megtérülésük.

Mikor nem éri meg olvasni?

Fordítsuk meg a kérdést: mikor éri meg olvasni? 

Talán akkor, amikor a befektetett energia, figyelem, idő vagy pénz egy számunkra hasonlóan értékes területen (produktivitás, karrier, anyagi helyzet, kapcsolatok, mentális egészség) jobb eredményt hoz, mint bármelyik másik tevékenység.

Ugyanakkor egy könyv önmagában nem fog hatékonnyá, gazdaggá, vagy jobb emberré tenni. Ezzel meg is érkeztünk a meg nem térülő olvasás első esetéhez:

Amikor túl sokat vársz az olvasástól

Minden olyan kérdésről olvashatunk non-fiction könyvekben, ami jelentős érdeklődésre tart számot. Bármilyen problémával találkozol az életben valószínű, hogy találhatsz hozzá egy könyvet a legközelebbi könyvesboltban. 

A kereslet találkozik a kínálattal.

Egyszeri olvasóként azonban gyakran becsapva érezzük magunkat az olajozottan működő piac apró fogaskerekeként. Különösen igaz ez az önfejlesztő könyvekre. Van egy problémánk, és egy nekünk, nem mellesleg rólunk szóló könyvben azt gondoljuk megtaláltuk a megoldást.

A könyvek problémamegoldó képességét, azonban több dolog is árnyalja.

Először is non-fiction könyvek olvasása cselekvés nélkül mit sem ér. Nem akarsz az a srác lenni a baráti társaságban, aki szó szerint visszaböfögi Warren Buffet befektetési tippjeit, majd meghivatja magát még egy körre. 

Érdemes elgondolkodni a guru-könyvek sablonján is. 

“Csináltam valamit, ami nekem működött és most megtanítom, hogy csináld meg te is ugyanezt.”

Ezek a sablontippek az általános kihívások esetében azért nem működnek, mert ahányféle ember, annyiféle megoldás létezik. Hiába írt egy tenyérbemászó amerikai értékesítő 300 oldalt a hideghívások pénztermelő képességéről, ha te a telefonhívások gondolatától is elborzadsz. 

A konkrét tippek pedig egyszerűen elhasználódnak mire a könyv kiér a nyomdából. Az ingatlanbefektetéseken keresztüli meggazdagodás lázálma lufit gerjeszt és adósságba taszítja a hiszékeny olvasókat (Gazdag Papa, Szegény Papa…), a mellékelt sablonokhoz és óriási hatást elérő üzenetekhez hozzászokik a piac (Szakértői mesterfogások…).

Amikor az olvasás halogatás

Mivel az olvasás megítélése alapvetően pozitív, ezért senki sem fog leszidni, ha a választott csúcs meghódítása előtt elolvasol egy-két könyvet. A tudás hatalom. Jobb mások hibájából tanulni. Stb.

Az olvasás ugyanakkor tökéletes alibi is a halogatásra. 

“Még idén elindítom a régóta tervezett webáruházamat, csak előtte elolvasok egy könyvet a levantei kereskedelem fejlődéséről.”

Miért ne lehetne a kettőt egyszerre?

Amikor silány minőségű könyvekbe botlasz

A könyvesboltok polcai piacterekké váltak (vagy lehet, hogy mindig is piacterek voltak). 

A bestseller listák élére azok a könyvek kerülnek, amelyek a legjobban fogynak, nem pedig azok, amelyek a legértékesebbek.

A minőség egyébként is relatív, míg az eladott kötetek száma pedig konkrét.

Ha hasonló listákra, hiúsági metrikákra hagyatkozol, akkor könnyen a kezedbe kerülhet egy nagysikerű Netflix sorozat forgatókönyvének silány könyvadaptációja, vagy a hét celebjének és önmagát átkozó fizetett szellemírójának közös munkája gyümölcseként megszülető életrajzi kötet. Ne siesd el! Két hónap múlva úgyis 80%-os akcióban megveheted mindkét könyvet.

Nem minden könyv elolvasása térül meg.

Ha egy könyv unalmas, vagy egyszerűen nem nő fel az általad könyvek iránt támasztott szinthez, akkor hagyd félbe. Gondolj az idődre és a sorban álló jobbnál jobb könyvekre!

Az olvasás előnyei: amikor megtérül könyvmolynak lenni

Benjamin Franklin amerikai diplomata fiatalon James bátyja nyomdájában dolgozott. A túlértékelt tapasztalasztalatszerzés mellett az olvasás szeretetét és a mindenre kiterjedő kiterjedő kíváncsiságának táplálását köszönheti a könyveknek a későbbi feltaláló. Nem mellesleg 17 évesen eladta minden könyvét és a kapott összegből tudott szerencsét próbálni New Yorkban.

Nem kell azonban eladni a könyvespolcod tartalmát, hogy megtérülő hobbivá váljon az olvasás. Az olvasás, különösen a könyvek olvasása a számtalan árnyaló tényezőn túl még mindig a legnagyobb megtérüléssel bíró tevékenység.

A könyvek ROI-ja magasabb, mint bármilyen másik médiumé. 

Ha nem a saját időnket, hanem mások az adott információhalmaz elkészítésével töltött idejét vizsgáljuk, akkor a könyv toronymagasan ver minden alternatívát.

Egy 1000-2000 szavas véleménycikk megírása 2-3 órát vesz igénybe. Egy combosabb, részletes kutatást igénylő 4000-5000 szavas cikk is maximum az alkotója 15-20 munkaóráját igényli. Egyetlen rövid cikk esetében általában még egyszemélyes termékről beszélünk, míg egy hosszabb tartalomnál már nagyobb valószínűséggel kapcsolódik be egy szerkesztő, esetleg egy szakmai lektor a folyamatba.

A könyv azonban egy teljesen más kategória. 

Nem ritkán 100-200 cikk megírása vezet el egy írót kötete témájához, amivel utána hónapokat, akár éveket dolgozik. Tapasztalt munkatársak bevonása a folyamatba, már nem választható opció egy könyv esetében. A kezedben tartott kötet egy iparági válogatott munkája. 

Ennél csak még nagyszerűbb a komplett életműveket magukba foglaló könyvek mögött felsorakozó évek kemény munkájára gondolni. Daniel Kahnemann Gyors és lassú gondolkodása Amos Tverskyvel végzett több, mint 30 évet felölelő kutatásaiknak összefoglalója.

Az olvasás nem mindig térül meg. 

Kezünk ügyébe kerülhet egy rossz könyv, olvashatunk rossz időszakban egy kötetet. Kivetíthetjük a választott könyvre saját problémáinkat, majd hibáztathatjuk a kötetet az általa nyújtott nem teljes válasz miatt. 

De a könyv mégis a legmegtérülőbb tevékenység és a legmegtérülőbb média. Sehol máshol nem kapod meg két kutató harminc évének tapasztalatát 10 óra olvasásért. Sehol máshol nem képzelheted bele magadat egy amerikai elnök, egy tizenéves varázslótanoncs vagy épp egy középkori polihisztor helyébe.

Vagyis én így látom.

Szerinted milyen az olvasás megtérülése?

Tetszik, amit olvasol?

Csatlakozz 1000+ kíváncsi elméhez és olvasd elsőként legújabb tartalmaimat.

Semmi spam. Bármikor leiratkozhatsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük