Tim Harford: Az oknyomozó közgazdász (Összefoglaló)

Mi történik a pénzünkkel, amikor magas az infláció? Hogyan befolyásolják az állami beruházások a munkanélküliséget? Ki nyomtatja a pénzt és mit befolyásol a mennyisége? Mi a fontosabb: a boldogság vagy a pénz?

Csupa érdekes kérdés, amelyre gyakran száraz és unalmas válaszokat kapunk. De nem Tim Harford könyvében. 

Képzeld el, hogy egy gazdaság vezetőjévé léptetnek elő. Mit szeretnél elérni ekkora hatalom birtokában? Mi az igazán fontos szerinted? Milyen eszközökkel kívánod elérni a céljaidat? Bármit is válaszolsz ezekre a kérdésekre, előbb-utóbb gazdasági hatásai lesznek döntéseidnek.

Míg a bestseller listák élén gubbasztó befektetési és pénzügyi könyvek esetében jól jön a személyes tapasztalat, addig makroökonómiai kérdéseknél hétköznapi emberként megélt élményeink alig adnak hozzá egy gazdaság működésének megértéséhez.

Az oknyomozó közgazdász úgy szól a makroökonómiáról, hogy közben egy érdekes olvasmány a gazdasághoz cseppet sem konyító emberek számára. Kizárólag gyakorlati relevanciával bíró és egyszerű emberek fejében is nagy valószínűséggel megforduló kérdéseket tesz fel az író, majd válaszolja azt meg néha anekdotákkal, néha tömören.

az oknyomozó közgazdász
Az oknyomozó közgazdász magyar kiadásának borítója.

Néhány az érintett témák közül:

  • pénznyomtatás
  • a jegybankok működése
  • munkanélküliség
  • válságkezelés
  • pénz és boldogság

A könyvajánló fennmaradó részében néhány érdekes részt emelek ki a könyvből. 

Ha a rövid bevezetéssel felkeltette érdeklődésedet Az oknyomozó közgazdász és nem szeretnéd elrontani az olvasmányélményed, akkor az alábbi linken tudod beszerezni a kötetet.

Az összefoglaló írása során igyekeztem a könyv leghasznosabb és legérdekesebb részeit kiemelni, amelyek a kötet olvasása nélkül is hasznodra válhatnak. A magyarázó anekdotákat és a szerintem kevésbé hangsúlyos fejezetek kihagytam. 

De nézzük mit is tanulhatunk az oknyomozó közgazdásztól:

Okok az erős gazdaság mellett

Egy képzeletbeli ország első számú döntéshozója vagy. Bármit is akarsz elérni, országod gazdasága mindent befolyásol:

  • Szeretnéd növelni az oktatás színvonalát? A gazdag országok azok, akik megengedhetnek maguknak egy jó oktatási rendszert.
  • Az éhezés ellen kívánsz harcolni? Akkor tedd fel magadnak a kérdést: a szegény vagy gazdag országokban gyakoribb az éhezés? 

Ha elsősorban jóléti kérdésekről gondolkodsz és a gazdasághoz látszólag nem kapcsolódó területeken szeretnéd segíteni képzeletbeli országod állampolgárait, a gazdaságot akkor sem kerülheted meg. 

Egy erős nemzetgazdaság lehetőséget ad számodra, hogy a többi kérdésről gondolkozz.

A recesszió morális következményei

A recesszióknak vannak nem vagyoni költségei is. Benjamin Friedman, a Harvard Egyetem közgazdásza szerint a recessziók erkölcsi következményekkel járnak:

  • az emberek bizonytalannak és boldogtalannak érzik magukat,
  • a jótékonysági adományok csökkennek,
  • a nepotizmus, a rasszizmus és az intolerancia és az elzárkózás egyéb formái nőnek,
  • és velük antidemokratikus erők.

Az infláció illúziója

Még ha értjük is, hogy mindig figyelembe kellene vennünk a pénzromlást (másnéven az inflációt), a gyakorlatban egyszerűen képtelenek vagyunk az inflációval kiigazítani számainkat. 

Az inflációval kiigazított számok sokszor nem bírnak olyan érzelmi töltettel, hogy képesek legyenek viselkedésünket befolyásolásni.

Például:

  • Ha fizetésemelést kapunk, de annak mértéke nem haladja meg az inflációt, akkor gyakorlatilag csökken a fizetésünk. Mégis ünnepeljük az effajta “emelést”. 
  • Egy deflációs környezetben, amikor a termékek árszínvonala csökken (tehát többet ér a pénzünk) nem vagyunk képesek lenyelni egy apró fizetéscsökkenést sem, még ha a fizetésünk vásárlóereje nem is változna.

Gyakran csak a + és – jeleket látjuk.

A pénz három szerepe

A tankönyvi meghatározás szerint a pénznek három szerepe van:

  1. Forgalmi eszköz,
  2. Felhalmozási eszköz
  3. Értékmérő

Ezen funkciók mindegyike bizonyos körülmények között elkülöníthető a többitől (lehet egyetlen funkciója is a pénznek), de a legjobb pénz mindhárom funkcióval bír egyszerre.

A pénz, mint forgalmi eszköz lehetővé teszi, hogy vásárlóerőnket a térben áthelyezzük. A takarítással (ha takarítással keressük a kenyerünket) megkeresett pénzünket egy másik szituációban használhatjuk fel, például vásárolhatunk egy számítógépet.

A pénz, mint értékmérő lehetővé teszi, hogy vásárlóerőnket időben áthelyezzük. A római katonák például gyakran sóban kapták fizetésüket, mert a só hosszú időn keresztül tartotta az értékét. 

A római katonák fizetéséből ered egyébként az angol salary szó is. 

  • Salt – Sal – Salary

Infláció és a likviditási csapda

Mi történik, ha az inflációs célkitűzés magas? 

Ilyenkor a jegybank tulajdonképpen azt akarja mondani: “Amint kilépünk ebből a likviditási csapdából, jobban teszed, ha elhiszed, hogy az árak emelkedni fognak, és a zsebedben lévő pénz értéktelen lesz.” 

Ez segít, mert a jövőbeli inflációtól való félelem arra ösztönzi az embereket, hogy most költsék el a pénzüket, mielőtt az értéke elolvadna.

A rekorder: Magyarország

Magyarország tartja az eddigi legmagasabb havi inflációs ráta világrekordját. 1946 júliusában 41,900,000,000,000,000 százalék volt az infláció. Ez azt jelenti, hogy az árak minden nap megháromszorozódnak, és egy havi fizetésért nem vásárolnál egy csésze kávét, ha egy hetet vársz annak elköltésére.

Beruházások, munkaerő, gazdaság

Recesszió idején talán úgy döntesz, hogy képzeletbeli kormányodnak meg kell próbálnia fellendíteni a gazdaságot egy hadseregnyi munkás felvételével. De nyilvánvalóan nem lennél épeszű, ha valamilyen értelmetlen feladatot adnál nekik, mint például csokoládé érmék elásása.

Nem. Hétköznapi és értelmes hangzású dolgokra fogadnád fel őket, mint például az utcaseprés, az utcai rendészet vagy az új utcák építése.

Képzeld el, hogy mégis csokoládé érmék elásására költesz egymillió dollárt, de a magánszektor egyáltalán nem csökken (nem a magánszektortól szívod el a munkaerőt, mert például magas a munkanélküliség). Ebben az esetben minden elköltött dollár egy dollárral nagyobbá teszi magát a gazdaságot. A szakzsargonban a kiadási szorzó egy.

Elméletileg, ha meg akarsz győződni arról, hogy a pénzt a gazdaság fellendítésére fordítják, a legjobb módszer az, ha saját magad költöd el.

A boldogság és a pénz

Daniel Kahneman közgazdasági Nobel-díjas pszichológus, A gyors és lassú gondolkodás című könyv szerzője Angus Deaton-nel közösen publikált egy kutatást, ami érdekes fényt vet a pénz és a boldogság kapcsolatára.

Kahneman és Deaton arra jöttek rá, hogy a magasabb jövedelem korlátozás nélkül korrelál az élettel való elégedettséggel – de évi mintegy 75 000 dolláros jövedelmen felül a többletpénz nem javítja a hangulatot.

A gazdasági körülményeket vizsgáló pszichológiai kutatások többsége arra a következtetésre jut, hogy (egy bizonyos minimum elérése után) a pénz önmagában szerény hatást gyakorol az emberek életükkel való elégedettségére, de a munkahely megszerzése sokkal fontosabb szempont.

A boldogságkutatás politikai következménye kell legyen, hogy a döntéshozóknak meg kell próbálniuk csökkenteni a munkanélküliséget, mert a munkanélküliség egy rendkívül nyomasztó élmény.

A verseny kívánatos

Sok iparág így vagy úgy kényelmesen védett a versenytársakkal szemben, pedig a verseny által generált nyomás jó módszer a menedzsment minőségének javítására – mellesleg az árak csökkentésére, a szakmunkások iránti kereslet növekedésére és az innováció előmozdítására is.

Easterlin-paradoxon

Az Easterlin-paradoxon szerint míg a gazdagabb emberek boldogabbak, mint a szegényebbek, addig a gazdagabb társadalmak nem boldogabbak, mint a szegényebbek.

Másképp fogalmazva, ha 10 százalékos béremelést kapsz, boldogabb leszel. De a 10 százalékos gazdasági növekedés nem fogja boldogabbá tenni a körülötted élőket.

Egy másik módja az Easterlin-paradoxon értelmezésének, hogy ami igazán boldoggá teszi az embereket, az nem annyira a jövedelem, hanem a státusz. Az élet egy nulla összegű játék abban az értelemben, hogy ha felkapaszkodsz a ranglétra következő fokára, akkor másnak le kell csúsznia – és ez a státusz szorosan összefügg a jövedelemmel.

A jövő

A technológia fejlődése miatt egyetlen szakképzett munkás többre képes napjainkban, mint egy munkás korábban bármikor. Mindeközben a képzetlen munkavállalók inkább teherré válnak, mintsem erőforrássá.

Ezért fontos az oktatás. A gazdaság eredményessége és az egyén boldogulása szempontjából is meghatározó az oktatás minősége.

Tetszik, amit olvasol?

Csatlakozz 1000+ kíváncsi elméhez és olvasd elsőként legújabb tartalmaimat.

Semmi spam. Bármikor leiratkozhatsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük