Egy külön kategóriába pakoljuk fejünkben különböző művészeti ágak, sportágak vagy épp tudományterületek legjobbjait. Született zseniknek, géniuszoknak, genetikai csodáknak gondoljuk őket. Tiger Woods, Ronaldinho, Demi Lovato és Tom Brady. Mi a közös bennük? Golf, foci, zene és amerikai foci. Mi a közös bennük? A mély gyakorlás, a különleges motiváció és a mester.
Valóban léteznek kivételes képességekkel rendelkező klasszisok, ezt kár vitatni.
- De miért származik Brazíliából a világ legtehetségesebb focistáinak túlnyomó része?
- Hogyan indulhatott útjára egy kis dallasi zeneiskolából Jessica Simpson, Demi Lovato és számtalan popszenzáció?
- Miért nem elég a genetika a kiemelkedő teljesítményhez és miért fordulnak egy nyugdíjazott amerikai foci edzőhöz millió dolláros kérdésekkel?
Daniel Coyle a csúcsteljesítmény megszállottja. Írt már a Tour de France rejtett világáról, a sikeres csoportok titkairól, a The Talent Code című kötetében pedig a különböző területek “tehetséggyárait”, világklasszis edzőket, tanárokat és magániskolákat látogat meg, hogy rájöjjön sikerük titkára. A tehetség kódjára.
A tehetség kódja egy érdekes kaland.
Egy történet, ami végre nem Mozarttal és Da Vincivel kezdődik, hanem hétköznapi emberekkel.
A történetmesélés mellett pedig komoly tanulságokat von le a tehetségek melegágyainak közös vonásai alapján. A szerző feltételezéseivel agykutatókat keres fel, pszichológusokat és csúcsteljesítmény-szakértőket idéz, végül pedig egy bizonyított mégsem száraz térképet nyújt át a kiválósághoz.
A tehetség három összetevőjét azonosítja Daniel Coyle:
- Tudatos gyakorlás (deliberate practise)
- Fellángolás (ignition)
- A mester (master coaches)
A könyvben a tehetség kódjának egyes építőköveit részletesen körbejárja Coyle. Mindegyik elem hasznos önmagában is, de az ötvözésük szükséges egy képesség magas szintű elsajátításához.
Ha esetleg kedvet kaptál a könyv elolvasásához, akkor itt még visszafordulhatsz. A cikk hátralévő részében összefoglalom A tehetség kódjának lényegét, néhány szemléltető történettel együtt.
1. Tudatos gyakorlás
Clarissa klarinéton játszik. Tanárai szerint átlagos képességű lány, nincs különösebb érzéke a zenéhez. Clarissa egyike volt azoknak a diákoknak, akiknek a fejlődését Gary McPherson and James Renwick pszichológusok éveken át követték. Minden gyakorlását videóra vették, később pedig elemezték azokat.
A gyakorlások többsége egyhangú volt, a lány lassan fejlődött, a darabokat rutinszerűen, nem különösebben jól játszotta el. A tanárának egy felvétel azonban felkeltette a figyelmét.
A felvételen Clarissa bele-belekezd egy darabba. Megáll. Újra belekezd. Egy kicsit másképp. Másképp fogja meg a klarinétot. Folytatja.
Az öt perces felvétel alatt Clarissa többet fejlődött, mint egy év alatt. Olyan megoldásokat használt, mint egy tapasztalt zenész. A képességeinek a határán mozgott, még ha el is rontotta a darabot. Valahogy épp a darab elszúrása tette jobbá. Ez a tudatos gyakorlás.
A tudatos gyakorlás egy paradoxonra épül: a képességeink határán különböző irányított módokon való küzdelmes gyakorlás, a hibák halmozása jobbá és okosabbá tesz bennünket.
Megérzésünk azt súgja, hogy a gyakorlat ugyanúgy kapcsolódik a tehetséghez, mint a köszörűkő a késhez: létfontosságú, de haszontalan a szilárd pengeként ábrázolt, velünk született képesség nélkül. A tudatos gyakorlás érdekes lehetőséget vet fel: a tudatos gyakorlás lehet önmagában a penge kovácsolásának módja.
A brazil foci titka
A brazil foci titkát megfejteni kívánó újságírók útja rendszerint a repülőtérről a tengerpartra vezet, pedig a strandfocinak kevés köze van a brazil futball csodához. A focihoz ideális klímának annál több.
Gyakori érv még a brazil foci felemelkedésének magyarázatára a mélyszegénység, amiből kitörési lehetőséget kínál a foci. Valóban van összefüggés a brazilok focitehetség üzemmé válása és a szegénység között, azonban önmagában a szegénységgel nem lehet magyarázni a brazil foci titkát két okból sem:
- Más szegény országokból miért nem származik több tehetség, ha a szegénység önmagában ilyen jelentőséggel bír?
- 1940-50-es években is jellemző volt a mélyszegénység Brazíliára és az ideális klíma is adott volt, a nemzetközi fociporondon mégsem rúgtak labdába.
A különbséget a futebol de salao (portugálul: foci a szobában) nevű játék jelentette, amit ma futsalként ismerünk. A futsal segíti a tudatos gyakorlást, mivel a játékosok többször érnek labdához (percenként hatszor gyakrabban egy a Liverpool Egyetem által készített tanulmány szerint), mint nagypályás társaik, így többet hibázhatnak. A kisebb, nehezebb labda pedig pontosabb labdakezelést igényel, ami tovább nehezíti a gyakorlást.
Brazília azért képes 1950 óta nagyszerű futballtehetségeket kinevelni, mert játékosai egy olyan módszerrel edzenek, ami jobban fejleszti a labdaérzéket, mint bármilyen más módszer a világon. Ehhez kapcsolódik az időjárás és a motiváció, amiről még később esik szó.
Myelin
A tehetség kódja egy forradalmi tudományos felfedezésre, egy myelin nevű idegszigetelő anyagra épül, amelyet egyes ideggyógyászok a képességek elsajátításának szent gráljának tartanak.
Miért a szenvedély és a kitartás a tehetség legfontosabb alkotóelemei? Mert a myelin idegrostok köré tekerése hatalmas energiát és időt igényel. Ha nem szereted, soha nem fogsz olyan keményen dolgozni, hogy nagyszerű legyél.
A küzdelem nem választható – neurológiailag szükséges.
Ahhoz, hogy a egy készséget elsajátíts, definíció szerint elégtelen körülmények között kell gyakorolnod azt; hibáznod kell, és figyelni kell ezekre a hibákra; lassan meg kell tanítanod az idegrostokat a készségre.
A myelin megfelelő működésének fenntartása érdekében pedig folytatni kell a készségért felelős idegi ingerület átvitelét – vagyis gyakorolni kell. Végül is a myelin élő szövet. Ha nem használjuk leépül.
Próbálj, hibázz, ismételj
A Brontë nővéreket az angol irodalom szenzációs alkotói között tartjuk számon. Könyveik (Jane Eyre, Shirley, Üvöltő szelek, Wildfell asszonya…) a 19. században is népszerűek voltak, azonban a kor arisztokrata családból származó íróival ellentétben kiállták az idő próbáját és az irodalmi kánon részét képezik ma is.
Hogyan írták meg koruk legjelentősebb irodalmi műveit a Brontë nővérek a kultúra központjának számító királyi udvartól távol, egy kis yorkshire-i faluból?
A nővérek korai írásait koránt sem a ma ismert irodalmi magasságok jellemezték. Gyerekkoruktól kezdve több száz verset és történetet írtak, amelyek azonban inkább ismert regények utánzatai, dajkamesék újragondolt verziói voltak. Első megjelent könyvük is kis feltűnést keltett mindössze két eladott példánnyal.
A tudatos gyakorlás és a myelin azonban új szempontból világítják meg a Brontë-írásokat. A nővérek nem voltak irodalmi géniuszok. Nem azért váltak nagy íróvá, mert éretlen és utánzó gyerekekként kezdték, hanem azért, mert hajlandóak voltak éretlenek és utánzóak lenni. Több száz történetet találtak ki, időt és energiát nem kímélve, közben pedig myelint építettek egy biztonságos környezetben.
Írás közben tanultak meg írni.
A gyakorlás közben, a hibákból való tanulás elengedhetetlen a kívánt képességek elsajátításához. Robert Greene is hosszasan ír A kiválóság hatalmában a középkori céhek hatékonyságáról, amit Daniel Coyle a tudatos gyakorlás szemüvegén keresztül világít meg.
A tanoncok lentről felfelé, nem előadás vagy elmélet, hanem cselekvés útján tanulták meg a mesterséget: festék keverése, vásznak előkészítése, vésők élezése.
A misztikus 10.000 óra
K. Anders Ericsson pszichológus, a Floridai Egyetem professzora egész karrierjét különböző területek legjobbjainak vizsgálatával töltötte. Sakk, orvoslás, zene, sport. Válassz véletlenszerűen egy területet, Ericsson valószínűleg vizsgálta a legjobbjait.
Tanulmányainak eredményeit a 10.000 óra szabályként elhíresült jelenséggel foglalhatjuk össze.
Ericsson kutatásai szerint bármilyen terület összes szakértője mögött átlagosan 10 év vagy legalább 10.000 óra elkötelezett gyakorlás áll. A kutató tudatos gyakorlásként írja le ezt az elkötelezett tanulási folyamatot, ami során az egyén folyamatosan keresi a visszajelzéseket és gyengeségeinek fejlesztésén dolgozik.
Nem elég 10.000 óra gyakorlás, ha az nem elég mély, ahogy a hirtelen fellángolással végzett mély munka sem vezet sehová, ha nem vagyunk elég kitartóak.
Nem lehet helyettesíteni a kellő figyelemmel végzett ismétlést. Semmi sem olyan hatékony, – sem a beszéd, sem az olvasás, sem a vizualizáció – mint a gyakorlás, a tevékenység végrehajtása, a hibák kijavítása, az idegrost stimulálása.
Ahogy Vladimir Horowitz, a nyolcvanas éveiben is fellépő zongoravirtuóz mondta:
“Ha kihagyok egy napot, azt észreveszem. Ha kihagyok két napot, észreveszi a feleségem. Ha kihagyok három napot, észreveszi a világ”
Chunking – avagy a részekre bontás
Egy készség elsajátítása magában rejti a készség fontos építőköveinek felismerését és azok rendszerbe építését. Ahogy a memória fejlesztésénél is hasznos az információ részekre bontása, ugyanúgy hasznos a mozdulatok kisebb elemekre történő bontása képességek elsajátításánál.
Daniel Coyle a részekre bontás következő három szakaszát figyelte meg a tehetségeket nagy számban képző intézményekben:
- Először egy nagy, komplex mozdulatként tekintenek a feladatra. Egy nagy egészként.
- Másodjára a lehető legkisebb részre bontják a végrehajtani kívánt tevékenységet és az így kapott részmozdulatokat gyakorolják.
- Végül pedig az idővel játszanak. Lelassítják a tevékenységet vagy épp az átlagosnál gyorsabban hajtják végre azt.
2. Fellángolás
Miért csinálod azt, amit csinálsz?
Mi az okod a legjobbá válni?
A motiváció kérdése a könyvben tárgyalt több történetben is egyetlen jól körülhatárolható eseményhez vezethető vissza. A válogatott sikere, egy olimpiai arany vagy épp kis nemzetünk csatára által rúgott gól gyerekek ezreit sarkallja sportolásra.
Így történt ez egy apró karibi szigetcsoport esetében is. Curacao és a környező szigetek népessége 150.000 főre rúg. Nincs lehetőségük gyerekek tömegéből válogatni, ha sportról van szó. Más országokhoz képest korlátozott időt tudnak gyakorlással tölteni az időjárás miatt, a bajnokság alatt is kevesebbet edzenek, mint más korosztályos baseball csapatok. Mégis hatszor nyerte meg Curacao a korosztályos baseball csapata a világkupát a könyv publikálását megelőző nyolc évben.
Az egész sikersztori pedig egyetlen játékoshoz vezethető vissza.
1996. október 20-án rendezték az évben a bajnokság első meccsét a Yankees és az Atlanta Braves között. Egy újonc, Andruw Jones lépett az ütőálláshoz a Yankees stadionban. Vele szemben a Yankee veterán dobója készült neki a szinte biztos dobáshoz, majd valami váratlan történt. Jones eltalálta a labdát és hazafutást ért el. Majd a következő játékrészben is megismételte a bravúrt. Andruw Jones történelmet írt.
És honnan származott Andruw Jones? Curacaóról. A meccset követő napokban pedig a siker hatására 400 gyerek iratkozott be a sziget baseballcsapataiba.
Growth mindset
A tehetség kódja tartalmazza a hosszú időn át folytatott tudatos gyakorlást. Hogyan lehet tehát megtartani a kezdeti fellángolást? Hogyan lehet folyamatosan fenntartani a motivációt?
Megfelelő környezet építésével.
Daniel Coyle egy további közös vonásra figyelt fel a világklasszis tehetségeket nagy arányban képző intézményekben. Mindegyik helyet áthatotta a growth mindset.
Carol S. Dweck, a Stanford Egyetem pszichológiaprofasszora az emberi motivációt vizsgálva két különböző típusú embert különböztetett meg kutatásainak eredményeképp.
- A fejlődő nézőponttal (growth mindset) rendelkezők úgy gondolják, hogy képességeik fejleszthetőek.
- Míg a rögzült nézőponttal (fixed mindset) élők szerint képességeink előre meghatározottak, azon nem tudunk változtatni.
A tehetséggyárak szóhasználata minden esetben az erőfeszítés értékelését és a lassú fejlődést részesítette előnyben a született tehetség ajnározása vagy az intelligencia hangsúlyozása helyett.
A Spartak Tennic Clubban nem “játszották” a teniszt, jobban preferálták a borot’sya igét, ami a “harcnak, küzdésnek” feleltethető meg. A KIPP iskolákban pedig rákérdeznek a tanárok rossz jegy esetén, hogy konkrétan mit fog tenni a diák a korrigálásra. Természetesen keményebben tanul.
3. Mentorok
A mesteredzők szerepe minden területen más és más, de kivétel nélkül mindig fontos szerepet játszanak a tehetség gondozásában.
Egy futsaledzésen aligha hallunk hangosan instrukciókat osztogató vagy a gyakorlást megállító edzőt. Egy futsaledzésen a tevékenység eredménye nyilvánvaló. Ha nem sikerül a csel, ha nem végződik góllal egy támadás, azt érzi a játékos is. Az edző csupán suttog. Elemzi a hibákat, tippekkel látja el a játékosokat, lelkesíti őket, fenntartja motivációjukat.
A mentor szerepe teljesen más egy zongoraórán. A zenében a helyes kivitelezés nem egyértelmű egy laikus számára, ezért fontos a részletes útmutatás. Nem buzdítani és dicsérni kell egy tanulót, hanem apró útmutatásokkal irányítani gyakorlását.
Mit használhatsz fel a tehetség kódjából a mindennapokban?
- Tudatosan és rendszeresen gyakorolj, de a gyakorlás ne váljon unalmas rutinná!
- Fedezd fel a hibáidat és dolgozz rajtuk! Ne csak a kedvenc darabot játszd el századjára, hanem nézz szembe a nehéz és kényelmetlen feladatokkal is! (no pain no gain, vagy mi)
- Bontsd részekre az elsajátítani kívánt készséget és rakd össze újra!
- Keresd a dolgokat, amik lázba hoznak! Hosszú távon csak akkor leszel sikeres, ha szereted is azt, amit csinálsz! Egyébként nem lesz hosszú táv és siker sem.
- Keresd edzők / tanárok / mentorok visszajelzéseit!
Ennyi volt a tehetség kódja. Ha szeretnél több tudományos eredményeken nyugvó tippeket képességeid fejlesztéséhez, akkor a cikkben linkelt források mellett csekkold a következő írásaimat, vagy iratkozz fel az OlvasóListára!
A borítókép készítője Mohamed Ali