Szeretek non-fiction könyveket olvasni, mert úgy érzem a hétköznapokban használható okosságokat tanulok 200-300 oldalas, különböző témájú kötetek olvasása során. Miután inkább regények és fantasy történetek adták az olvasmányaim gerincét tavasszal, így az OlvasóListám top tényirodalmi köteteit olvastam a nyáron.
De a tényirodalom csalóka. Okos dolgokat sűrít össze egy könyvbe. Ezt a temérdek megfigyelést, hosszú évek megelőző gondolkodását, kutatását olvasva azonnal okosabbnak érzem magam.
Pedig ez nincs így.
Az olvasási mámor hamar eltűnik. Non-fiction könyvek befejezése után 1-2 héttel, amikor visszaemlékeztem, hogy miről is szólt a könyv, sokszor nem tudtam egyetlen épkézláb mondatot sem megfogalmazni ködösítés nélkül.
Itt jött képbe a jegyzetelés és a blogolás.
A lényegretörő jegyzetek segítenek kis energiabefektetéssel felidézni egy-egy könyv lényegét, míg könyvajánlók írásával elmélyítem az olvasás után mélyítem el az elsajátított tippeket.
Viszont még így is maradt két gyengesége a rendszeremnek:
- nem eléggé gyakorlatias,
- és gyakran unalmas.
Hiába sűrítem össze a non-fiction könyvekben talált információkat, azok nagy részét mégsem használom olvasás után. Különösen önfejlesztő könyvek esetében ez megkérdőjelezi, hogy megérte-e egyáltalán elolvasni a könyvet.
A könyvajánlóim pedig az évek során tömör összefoglalókká értek. Ezek, a 10 A4-es oldalnyi monstrumok gyakran nehezebben érthetőek, mint a könyv, mert hiányoznak a szemléltető történetek belőle.
Visszatekintve a könyvajánlóim gyakran a kötet iránti érdeklődést sem keltik fel.
Úgyhogy, most kipróbálok egy új formátumot:
3 tipp, 3 idézet, 3 könyv
Hoztam 3 non-fiction könyvet, de részletes összefoglaló helyett könyvenként csupán három információmorzsát osztok meg:
- 3 mondatos kedvcsinálót,
- 1 gyakorlati tippet,
- 1 nagy hatású idézetet.
Netflix: Az a szabály, hogy nincs szabály
A postán feladott DVD-től hosszú út vezetett a Netflixnek ahhoz, hogy megreformálja a filmek és sorozatok készítését és fogyasztását. Reed Hastings, a Netflix alapítója szerint folyamatos innovációs kényszer van azokon, akik iparágukban életképesek akarnak maradni.
Ezt a Netflixnél a tehetségsűrűség növelésével (iparági legjobb fizetések, nem kivételes munkatársak kirúgása), a korlátok lebontásával (korlátlan szabadnapok, aláírási jogok demokratizálása) és a folyamatos, őszinte visszajelzésekkel érték el.
4A Rendszer Hatékony Visszajelzésekhez
A Netflixnél nem csak fontosnak gondolják a visszajelzéseket, de útmutatókkal segítik is a hatékony visszajelzés adását és sértődés nélküli fogadását.
Ilyen útmutató a 4A rendszer, ami szerint
Visszajelzés adásánál
- Legyen Segítő Szándékod (Aim to Assist): Visszajelzést mindig jó szándékkal adj, mások fejlődését szem előtt tartva. Ne adj visszajelzést csak azért, hogy csökkentsd frusztrációdat. A „Fogad csikorgatása idegesítő” visszajelzés nem segítő szándékú, a „Ha nem csikorgatnád a fogadat, komolyabban vennének az üzleti partnereink” igen.
- Cselekvésre Irányuljon (Actionable): Sződd bele visszajelzésedbe mit tud az azt fogadó másképp csinálni, ami jobb eredményhez vezethet. A „Workshopon feltett kérdéseid kirekesztőek.” visszajelzés helyett „Ha dolgoznál rajta, hogyan lehet több különböző hátterű résztvevőt is megszólaltatni, akkor több embernek lenne hasznos a workshopod”.
Visszajelzés fogadásánál
- Értékeld (Appreciate): Természetes reakciónk, ha kritikát fogalmaznak meg velünk szemben, hogy azt támadásnak értékeljük. A hüllőagyunk miatt az építő jellegű kritikát sem halljuk meg. Amikor visszajelzést kaopunk tegyük fel a kérdést: „Hogyan tudom kimutatni a hálámat a visszajelzésért, és őszintén meghallani, anélkül, hogy sértettnek érezném magamat, vagy dühbe gurulnék?”
- Fogadd meg vagy Felejtsd el (Accept or Discard): Ha folyamatosan visszajelzéseket kérsz (mint ahogy a Netflixnél), akkor visszajelzések tömegét fogod kapni. Érdemes meghallgatnod mindegyiket, elgondolkodnod rajtuk, viszont nem minden visszajelzést kell megfogadnod. Azt te döntöd el mi releváns számodra.
Hülyebiztos munkahely hülyéket vonz
„Azok, akik a maradás mellett döntöttek, az hasonlóságot és az állandóságot részesítették előnyben. A szabályokhoz való ragaszkodást tanulták meg végső értékként. A Trisztánnal folytatott hosszú futások során rájöttem, hogy a Pure Software-nél különösebb átgondoltság nélkül tettük hülyebiztossá a munkakörnyezetet. Az eredmény az volt, hogy csak hülyék akartak ott dolgozni (nos, nem igazán hülyék, de érti, mire gondolok).”
Obviously Awesome
April Dunford technológiai vállalatok marketinggurujaként nehezen érthető termékeket (adatbázisok, üzleti intelligencia rendszerek) pozíconált, amelyek ezután nagy sikereket értek el a piacokon.
Ha egy problémára megoldásokat keresünk azonnal kategóriákba rendezzük az alternatívákat és azokat egymáshoz hasonlítjuk.
Az Obiosly Awesome megtanít milyen kategóriákba érdemes termékünket sorolni, mikor érdemes új kategóriát létrehozni, és milyen gyakorlati marketingpraktikát érdemes alkalmazni, hogy elmagyarázzuk kinek és mire jó a termékünk.
Határozd meg ki az, akit nagyon érdekelsz
Nem marketinges olvasóknak talán kontraproduktívnak hat a tanács, miszerint érdemes üzeneteinkkel az ideális vásárlóra koncentrálni. Hiszen, ha minden vásárlóra „lőnénk”, akkor a nagy számok törvénye alapján több vásárlót húzhatnánk be.
A valóságban azonban, különösen ha speciális termékünk van, a sörétessel verébra lövöldözés nem működik.
Ha egy népszerű termékkategóriába pozícionáljuk termékünket, akkor tőlünk sokkal nagyobb és valószínűleg azt a piacot jobban kiszolgáló versenytársakhoz fognak bennünket hasonlítani.
Míg ha az ideális vásárlóra fókuszálunk, akkor kifejezetten az ő problémájára tudunk egy, az „általános” termék helyett sokkal job megoldást nyújtani.
Megoldásod – Környezet – Trend
Miközben mindenki mesterséges intelligenciát pakol az applikációjába (és eddig nem igazán értettem miért), szembejött a Termék / Környezet / Trend következő mátrixa:
April Dunford szerint, ha felülünk egy trendre az képes lehet meghatványozni növekedésünket, viszont a trendek önmaggukban mit sem érnek, mint ahogy a többi terület figyelmen kívül hagyása is középszerű eredményekhez vezet:
- Jó Megoldás + Ideális Környezet: Unalmas termék.
- Jó Megoldás + Trend: Jó, de nehezen megérthető termék.
- Trend + Ideális Környezet: Használhatatlan termék.
Az új kategória veszélye
„A meglévő piaci kategóriában való pozicionálás előnye, hogy nem kell meggyőzni az embereket a kategória létezéséről. A kategória létrehozása arról szól, hogy a piacot először a problémával kell eladni, nem pedig a megoldást.”
Annie Duke: Thinking in Bets
Az élet, olyan mint a póker. Sok döntést kell meghoznunk legtöbbször hiányos információk birtokában, nem csak a mi döntésünktől függ az eredmény, a körülmények, társak és a szerencse is közrejátszik, miközben tanulni is csak tökéletlenül tudunk (néha a rossz döntésünk is vezet jó eredményhez).
Annie Duki ex-profi pókerjátékos a pókerasztal mellett szerzett tapasztalatait ötvözte a viselkedéstudomány eredményeivel és azokat konkrét tippekké gyúrta össze, amikkel a hétköznapokban jobb döntéseket hozhatunk.
Akarsz fogadni? Akarj.
Jobb döntéseket hozol, ha fogadásként tekintesz a döntéseidre.
Kutatókat kértek meg, hogy olvassanak el egy kísérletről készült tudományos értekezést és becsüljék meg, hogy a kísérlet megismételhető-e ugyanazzal az eredménnyel.
A kutatók egyik felének csak a véleményét kérték ki, ők 58% eséllyel adtak helyest választ.
A kutatók másik csoportjának saját pénzükkel kellett fogadni döntésük mellett.
71%-uk helyesen döntött.
Ha döntéseinket fogadásként kezeljük, azzal érdekeltebbek vagyunk azok sikerességében. Ezáltal motiválttá válunk a tudásunkban lévő hézagog felismerésében és betömésében.
Szerencse
Muszáj hinnünk a szerencsében. Egyébként mi mással magyarázhatnánk azok sikereit, akiket nem szeretünk?
Jean Cocteau